Afganisztán világörökségi helyszínei

Afganisztán területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, valamint négy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

	Dzsam minaretje és régészeti emlékhelyei
	2002
	Kulturális (II)(III)(IV)
	Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2003
	Védett terület:70 ha, puffer zóna: 600 ha, hivatkozás: 211
	Dzsam minaretje a 12. században épült, feltehetően a Gúrida-dinasztia egyik szultánjának utasítására. A helyi iszlám építészet kiemelkedő példája, ami fontos szerepet játszott a vallás továbbterjedésében. Alaprajza nyolcszögletű, magassága eléri a 65 métert. Átmérője a talajszintnél 9 méter, négy egymás fölötti egyre keskenyedő körszelvénye meszes habarccsal összekötött égetett téglából készült. Teljes külső felületét a szerkezeti elemekre rakott stukkóborítás fedi, ami geometrikus mintákat, és feliratokat ábrázol. A legalsó szint a legdíszesebb, nyolc függőleges szelvénye követi a nyolcszög alaprajz vonalát. Minden ilyen szelvényt vékony, teleírt szegély fog körbe. A minarettől északra, a folyó túlsó partján találhatók a Grúidák kastélyainak és tornyainak maradványai, keletre pedig erődítmények romjai, amik arra utalnak, hogy a minaret környékén elterülő város egyben egy katonai központ is volt. Az országban uralkodó háborús helyzet miatt a helyszín 2003-ban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

	Bámiján-völgy kultúrtáj és régészeti emlékei
	2003
	Kulturális (I)(II)(III)(IV)(VI)
	Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2003
	Védett terület: 158,9 ha, puffer zóna: 342 ha, hivatkozás: 208
	A 2500 méteres magasságban fekvő Bámiján-völgy a selyemút egyik ága volt. Kultúrája és régészeti emlékei a Baktriában az 1. századtól a 13. századig végbement művészeti és vallási változásokat tükrözi. A források szerint Bámiján városa egy virágzó buddhista kereskedelmi központ volt. A terület kiemelkedő építészeti emlékei a buddhista kolostorok és szentélyek, valamint az iszlám időszakból származó erődítmények. A kolostorok szerzetesei sziklába vájt barlangokban éltek. Egyes barlangok falát freskókkal borították, vagy domborművekkel díszítették. A műemlékegyüttes legkiemelkedőbb része volt az a két, homokkő sziklába faragott nagyméretű, 55 illetve 37 méter magas Buddha szobor, amelyeket 2000 márciusában a tálibok megsemmisítettek. Az országban uralkodó háborús helyzet miatt a helyszín 2003-ban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Elhelyezkedésük

Világörökségi helyszínek
Dzsam minaretje Bámiján-völgy

Források

• Afganisztán az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
• Afganisztán javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
• UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2