Ugrás a tartalomhoz

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
Saint Vincent and the Grenadines
Saint Vincent zászlaja
Saint Vincent zászlaja		 Saint Vincent címere
Saint Vincent címere
Nemzeti mottó: latin: "Pax et justitia"
Béke és Igazság
Nemzeti himnusz: Saint Vincent himnusza
FővárosaKingstown
é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′13.166667°N 61.233333°WKoordináták: é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′13.166667°N 61.233333°W
ÁllamformaParlamentáris monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly brit király
FőkormányzóSusan Dougan
MiniszterelnökRalph Gonsalves
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekkreol, bhodzspuri, portugál
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1979. október 27.
Tagság
Lista
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint109 897 fő (2017)[1]
Rangsorban198
Becsült109 000 fő (2013-as)
Rangsorban198
Népsűrűség302 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes466 millió dollár (171)
PPP: 812 millió dollár
Egy főre jutó4 360 dollár (76)
PPP: 8 091 dollár
HDI (2004)0,759 (88) – közepes
Földrajzi adatok
Terület389 km²
Rangsorban201
Vízelhanyagolható%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemKelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijelWV
Hívószám1-784
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 999
Internet TLD.vc
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • Europlug
  • Type E
  • BS 1363
  • AS/NZS 3112
  • Type K
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat.

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is.

Fekvése, határai

[szerkesztés]
A Grenadines-szigetcsoporthoz tartozó Union-sziget
A Mustique-sziget tengerpartja

Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés]

Domborzata

[szerkesztés]

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: La Soufrière-vulkán, 1234 méter.

Vízrajza

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Éghajlata

[szerkesztés]

Trópusi éghajlatát a tenger közelsége enyhíti. Aránylag gyakran okoznak jelentős károkat a trópusi ciklonok.

Növény- és állatvilága

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

[szerkesztés]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2023 között
Lakosok száma
80 948
86 860
92 465
98 634
103 742
107 811
108 001
108 353
109 249
100 804
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb városok

[szerkesztés]
Saint Vincent és Grenadine-szigetek települései
Rangsor Név Lakosság Körzet
1. Kingstown 17 994 Saint George
2. Georgetown 1680 Charlotte
3. Byera 1365 Charlotte
4. Barrouaillie 1318 Saint Patrick
5. Layou 1164 Saint Andrew
6. Biabou 1050 Charlotte
7. Colonarie 1034 Charlotte
8. Port Elizabeth 839 Grenadine
9. Chateaubelair 735 Saint David
10. Calliaqua 636 Saint George
11. Hamilton 630 Grenadine
12. Dovers 525 Grenadine

Nyelvi összetétel

[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de a mindennapi nyelv az angol alapú vincenti kreol.[2]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]

A legtöbb ember az afrikai rabszolgák leszármazottja, akiket a szigetekre hoztak az ültetvényekre dolgozni.

A népesség 66%-a afrikai származású, 19%-a vegyes származású, 6%-a kelet-indiai, 4%-a európai (főleg portugál), 2%-a karibi és 3%-a egyéb.[3]

Vallási összetétel

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás alapján a szigetek lakosságának 81,5%-a vallotta magát kereszténynek, 6,7%-a más vallásúnak és 8,8% -a nem jelölt meg vallást.[4]

A lakosság zöme protestáns, főleg anglikán, pünkösdi-karizmatikus, metodista, adventista, baptista, továbbá katolikus (utóbbi kb. 7,5%).[5]

Szociális rendszer

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek államformája parlamentáris monarchia. Az állam feje a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly, akinek címe az országban a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek királya. Az uralkodót főkormányzó (Governor General) képviseli, 2002. szeptember 2. óta Sir Frederick Ballantyne. A király reprezentatív feladatokat lát el, mint a többi alkotmányos, illetve parlamentáris monarchiában. A főkormányzó feladata a választások kiírása. Parlamenti választásokat elvileg négyévenként tartanak, de a főkormányzó - a miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, politikai instabilitás esetén - hamarabb is kiírhat választásokat, ha jónak látja.

Saint Vincent és a Grenadák brit koronagyarmat zászlója 1907-1979 között.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

Az ország végrehajtó hatalmát a kormány gyakorolja, melynek feje a miniszterelnök, 2001. március 28. óta az Egyesült Munkáspárt jelöltje, Ralph Gonsalves. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A kormány ülésein a miniszterek és a miniszterelnök vesz részt, az üléseket a miniszterelnök és a kabinetfőnök vezeti. Államtitkárok csak különleges esetben vesznek részt a kormány ülésein. A törvényhozó hatalom birtokosa a 15 tagú, egykamarás parlament kezében van. A legutóbbi választásokon, 2010. december 13-án az Egyesült Munkáspárt 8, az Új Demokrata Párt pedig 7 helyet szerzett, a Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt pedig - miután a szavazatok kevesebb mint negyed százalékát szerezte meg a 62 805 szavazatból megszerzett 138 voksával - nem jutott be.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Az ország 6 egyházkerületre (parish) van felosztva, melyek a következők:

  • Charlotte Parish
  • Grenadines Parish
  • Saint Andrew Parish
  • Saint David Parish
  • Saint George Parish
  • Saint Patrick Parish

Politikai pártok

[szerkesztés]
  • Egyesült Munkáspárt
  • Új Demokrata Párt
  • Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt

Tagság a nemzetközi szervezetekben

[szerkesztés]

ACP, ALBA, C, Caricom, CDB, CELAC, ECLAC, FAO, G-77, IBRD, ICAO, ICC, ICFTU, ICRM, IDA, IFAD, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Intelsat, Interpol, IOC, ITU, OAS, OECS, OPANAL, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UPU, WCL, WFTU, WHO, WIPO, WTrO

Védelmi rendszer

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasága

[szerkesztés]
Az ország pénzneme a kelet-karibi dollár, a képen a jelenlegi 100-as címlet látható II. Erzsébet portréjával.

A gazdaságának a sikere a mezőgazdaság, a turizmus és az építőipar szezonális változásaitól, valamint az utalásoktól függ.[6] A munkaerő nagy részét a banántermelés és a turizmus foglalkoztatja. A szigetek egy kis offshore bankszektornak is otthont ad.[6] A szolgáltató szektor, amely többnyire a növekvő turisztikai iparágra épül, szintén fontos.

Szektorai

[szerkesztés]
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Gazdaságának egyik alapja a növénytermesztés (banán, kókuszdió, fűszerek, szerecsendió). Marantakeményítő gyártásban és kereskedelemben világmonopóliumot élvez.[7]

  • Ipar, szolgáltatások

Főbb ágazatok: idegenforgalom; élelmiszerfeldolgozás, cementgyártás, bútorok gyártása, ruházat [6]

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Export:

  • Termékek: földgáz, fúróplatformok és hajók, banán, maranta, táró, burgonya.
  • Főbb partnerek 2019-ben:[6] Jordánia 39%, Szingapúr 14%

Import: [6]

  • Termékek: finomított kőolaj, hajók, élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag.
  • Főbb partnerek 2019-ben: Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 12%, Kína 8%, Egyesült Királyság 6%

Egyéb ágazat

[szerkesztés]

Az Egyesült Államokba és Európába szánt dél-amerikai eredetű kábítószerek egyik átrakodási pontja; ahol kisebb méretű kannabisz-termesztés is jelen van.[6]

Közlekedés

[szerkesztés]

A törpeállam közút-hálózatának hossza 2003-ban 829 km volt. Az országban 1 kikötő és 5 repülőtér található.

A várva várt Argyle nemzetközi repülőtér 2017 elején nyílt meg, remélve a légi szállítás és a turisztikai tevékenység fokozását. [6]

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix J8
ITU zóna 11
CQ zóna 8
Lásd még: Saint Vincent és a Grenadine-szigetek hívójelkörzetei

Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés]

Iskolarendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Gasztronómia

[szerkesztés]

A gasztronómia főleg afrikai hatásokat tükröz.[8] A konyhán a fűszerek gazdag választékával találkozni, amelyek között ott van a szerecsendió, fahéj, gyömbér, sáfrány, kardamom, feketebors, hagyma, zöldpaprika, erőspaprika, koriander, petrezselyem, mogyoróhagyma, fokhagyma és zöldcitrom.[8] Fűszerezés gyanánt számos gyógynövényt is használnak.[8]

A szigeteken nagyon sok növény gyökerét fogyasztják.[8] A kókuszdió és a kenyérfagyümölcs nélkülözhetetlen, utóbbit a szigetek szimbólumának tekintik.[8] Augusztusban a kenyérfagyümölcsnek saját fesztiválja is van az országban.[8] Tipikus helyi különlegesség a rántott kenyérfagyümölcs tengeri sügérrel.[8]

Ebédnél gyakori fogás a sózott halból készült buljol.[8] A ducana egy hagyományos könnyű harapnivaló, ami egy burgonyapogácsa és gyömbért, mazsolát, tamarinduszt, szerecsendiót valamint más fűszereket is tehetnek bele.[8] A ducanát olykor spenóttal vagy sózott hallal eszik.[8]

A levesek közül a legismertebb a callaloo, amelyet húsokból és gyökerekből főznek, burgonya és tápióka hozzáadásával.[8] Szintén gyakori és könnyen elkészíthető étel a sültbanán.[8]

Történelem

[szerkesztés]

Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, melyet zaragozai Szent Vincéről, Portugália védőszentjéről nevezett el. A sziget 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetélkedés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. ↑ Vincentian Creole English. Ethnologue , 1999. február 19. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  3. ↑ "CIA World Factbook – St Vincent"
  4. ↑ Population and housing census report 2001. stats.gov.vc . [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  5. ↑ Sen Nag, Oishimaya: Religious Beliefs In Saint Vincent and the Grenadines. World Atlas , 2018. november 13.
  6. ↑ a b c d e f g CIA World Factbook
  7. ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  8. ↑ a b c d e f g h i j k l Top 10 Most Popular Foods in Saint Vincent and the Grenadines (Chef'spencil)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Saint Vincent and the Grenadines
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Saint_Vincent_és_a_Grenadine-szigetek&oldid=27444104”