Turks- és Caicos-szigetek
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Turks- és Caicos-szigetek | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving | |||
 | |||
| Fővárosa | Cockburn Town | ||
 é. sz. 21° 46′ 48″, ny. h. 71° 48′ 00″21.780000°N 71.800000°WKoordináták: é. sz. 21° 46′ 48″, ny. h. 71° 48′ 00″21.780000°N 71.800000°W | |||
| Legnagyobb város | Providenciales | ||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Király | III. Károly brit király | ||
| Kormányzó | Gordon Wetherell | ||
| Miniszterelnök | Galmo Williams | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 44 542 fő (2020)[1] | ||
| Rangsorban | 226 | ||
| Becsült | 31 458[2] fő (2012. január) | ||
| Rangsorban | 226 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 430 km² | ||
| Időzóna | AST (UTC-5) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár, Bahamai dollár (USD) | ||
| Hívószám | 1-649 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .tc | ||
| Villamos hálózat | 120 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks] és [keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely az Egyesült Királyság tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
A szigetcsoport 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.[3]
Története
[szerkesztés]
Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik a Nagy-Turk-szigeten rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Déli-Caicos-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.
1980-ban a Nép Demokratikus Mozgalom nevű párt került kormányra, amely napirendre tűzte a sziget függetlenségét. A brit kormány ezt ahhoz a feltételhez kötötte, ha a párt az 1982-es választásokon is nyer. A választást a Mozgalom elvesztette a maradás-párti Progresszív Nemzeti Párttal szemben. 1985-ben azonban a Progresszív Párt nagy botrányba keveredett, amikor Norman Saunders minisztert az Egyesült Államokban droggal hozták összefüggésbe. Jóllehet a párt az 1986-os választásokon is győzött, de az új miniszter, Nathaniel Francis is egy gyújtogatásos bűncselekmény miatt lett elmarasztalva, ezért a szigeteket egy tanácsadó testületnek kellett irányítania az 1988-as választásokig. Ekkor azonban a Progresszív Nemzeti Párt újabb, ezúttal elsöprő győzelmet aratott, amely több mint másfél évtizedre elnyomta a függetlenség kérdését.
A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagy fokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. 2006-ban a függetlenség újból napirendre került, köszönhetően az immár Michael Misick vezette Progresszív Párt pálfordulásának. Ez azonban igen hamar megingott, mert0 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig volt érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat volt, helyi önkormányzati jogok nélkül. 2012-ben új választások révén új kormány alakult és új alkotmányt fogadtak el, így a sziget visszanyerte belső önrendelkezését. 2016 óta ismét a Népi Demokratikus mozgalom vezeti a szigeteket.
Gazdasága
[szerkesztés]A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.
Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.
Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az offshore banki szolgáltatás.
A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.
Nyelv
[szerkesztés]A szigeteken a hivatalos nyelv az angol, de kreolul és spanyolul is beszélnek.
Népcsoportok
[szerkesztés]A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 5724 | 5629 | 5924 | 7057 | 9097 | 12 205 | 16 527 | 23 412 | 30 247 | 44 542 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2020 |
Vallások
[szerkesztés]A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.
Közlekedés
[szerkesztés]- Közutak hossza: 121 km
- Repülőterek száma: 5
- Kikötők száma: 2
Turizmus
[szerkesztés]
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
[szerkesztés]Bővebben: Turks- és Caicos-szigeteki labdarúgó-válogatott
2012. július 13-án Williams Delano junior világbajnok lett 200 méteres síkfutásban.
Kultúra
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A szigetek kulináris hagyományai erős sokszínűséget tükröznek, mivel jelen vannak itt tainó, bahamai tainó (lucayan), afrikai, jamaicai, hispaniolai és bahamai hatások is.[4]
Reggelire gyakran esznek főtt halat búzadarával. Mind a halat, mind a darát külön szolgálják fel. Az alapanyaga fehérhúsú hal.[4] A Johnny cook egy könnyű kis rágcsálnivaló, amit kukoricalisztből csinálnak só és víz hozzáadásával, serpenyőben kisütve. Általában halakhoz, esetleg szendvicsekhez eszik.[4]
Gyakori alapanyag a tengeri szárnyascsiga, amely a szigeteken rántva a legnépszerűbb salátával és búzadarával tálalva.[4] Gyakori fogás az éttermekben a tarisznyarák rizzsel.[4] Léteznek továbbá különféle rákkal készülő ételek kukoricadara kíséretében.[4] Az utóbbi időben megnőtt a tűzhal fogyasztása, amelynek oka a faj túlzott elszaporodása, s emiatt még a hatóságok is ösztönzik a lakosságot a tűzhal halászatára és fogyasztására.[4]
Népszerű ételek még a grillezett homár, a rizs vesebabbal vagy galambborsóval valamint egy kókusztejből, kagylóból és fűszerekből készült krémleves.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A világ országai, Nyír.Kart Bt., 2008
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Brit- szigetek |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Brit tengerentúli területek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Észak-Amerika | |
|---|---|
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |