Ugrás a tartalomhoz

Oklahoma

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szövetségi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Oklahoma (egyértelműsítő lap).
Oklahoma
Oklahoma zászlaja
Oklahoma zászlaja		 Oklahoma pecsétje
Oklahoma pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Sooner State
Mottó: Labor omnia vincit (latin) – A munka mindent legyőz
NévadóOklahoma Territory
Közigazgatás
FővárosaOklahoma City
Legnagyobb városOklahoma City
KormányzóKevin Stitt (R)
Hivatalos nyelvnincs
Postai rövidítésOK
ISO 3166-2US-OK
Felvétel az Unióba
sorrendben46.
dátuma1907. november 16.
Rangsor
terület szerint20.
népesség szerint27.
népsűrűség szerint35.
Népesség
Népesség3 959 353 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség19,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen181 196 km²
ebből víz1,8 %
IdőzónaCST (UTC–6 / –5)
Mountain (UTC–7 / –6)[2]
Szélességé. 33°35' – é. 37°
Hosszúságny. 94°29' – ny. 103°
Kiterjedés
kelet-nyugati355 km
észak-déli645 km
Domborzat
legmagasabb pontBlack Mesa Mountain 1516 m
átlagmagasság395 m
legalacsonyabb pontLittle River 88 m
Térkép
Oklahoma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oklahoma témájú médiaállományokat.

Oklahoma az Egyesült Államok egyik állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint közép-nyugati államra (angolul Midwest).

Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma negyvenhatodikként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City.

Neve

[szerkesztés]

Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek.[3]

Földrajz

[szerkesztés]

Oklahoma a 20. legnagyobb állam, területe 181 035 km² szárazföld és 3 188 km² víz.[4] A hat állam egyike, amely a Frontier Strip-en helyezkedik el, és egy része a Great Plains, amely a 48 szélességi fok földrajzi közepéhez fekszik közel. Szomszédai keleten Arkansas és Missouri, északon Kansas, északnyugaton Colorado, távolabb nyugaton Új-Mexikó, és délen valamint közel-nyugaton Texas.

Domborzat

[szerkesztés]
Oklahoma domborzati térképe

Oklahoma a Great Plains és az Ozark-fennsík között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál,[5] s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.[6][7] A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88  m.[8]

Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita-hegység, a Arbuckle-hegység, a Wichita-hegység és az Ozark-hegység.[6]

Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az Ozark- és az Ouachita-hegységek, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között.[9] Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m.[10] Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.[10]

Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.[11] Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.[11]

Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence-rendszerhez tartozik: a (Déli) Vörös-folyóéhoz (Red River of the South) és az Arkansas folyóéhoz. Ezeken kívül még a Lee és Little folyóknak van jelentős vízgyűjtő területe.[12]

Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföld, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van.

A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg, mint például az Antelope Hills és a Wichita-hegység Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark- és az Ouachita-hegység keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.[12]

Wichita-kanyon
Ouachita-hegység, Délkelet-Oklahoma
Mesa, Glass-hegység

Éghajlat

[szerkesztés]
Villámlás Oklahoma felett

Oklahoma éghajlata szárazföldi, s esetenként időjárása szélsőséges.[13] Az állam nagy része az ún. Tornádó átjáró (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádó keletkezésével párosul.[8] Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente.[14] Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet.[8] Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szubtropikus levegőt hoznak magukkal a Mexikói-öböl felől.[13] A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökken. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17 °C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14 °C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm.[8] Az egész állam területén előfordulhat 38 °C magas hőmérséklet, vagy −18 °C[13] Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2 cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8 cm havazás.[8]

Oklahoma legnagyobb városainak hőmérséklete
City Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec
Oklahoma City 8/-3 16/4 21/9 26/14 26/14 30,5/18 33/21 33/21 28,8/16,5 23/10,5 15,5/3,5 10/-1,5
Tulsa 47,7/-3,5 11,5/-0,5 16,5/4,5 22/10 26/15 31/20 34,5/22,5 34/21,5 28,8/17,2 23,3/10,5 15,5/3,8 10/-1,0
Lawton -1/-3,3 13,3/-0,5 18,3/4,4 22,7/9,4 27,7/15 32,2/20 35,5/22,7 35/5,0 30/17,2 24,4/10,5 16,60/3,8 11,5/-1,1
Átlagos magas/alacsony hőmérséklet °C-ban[15][16]

[17]

Történet

[szerkesztés]
Az állam üdvözlő táblája
A határ megnyitása fehér telepesek előtt

Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a legutóbbi jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,[18] de állandó településeket csak i. e. 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel Arkansas határához.[19][20] 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen,[21] de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.[22] és francia terület maradt egészen 1803-ig, amikor a francia territóriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.[21]

Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén

Az őslakosság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években[23] Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az indiánkitelepítési határozat ezt a területet jelölte ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián Kapcsolattartási Törvényben (Indian Intercourse Act)[21] Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban[24] de 1890-re, több mint 30 törzs számára osztottak ki szövetségi földeket.[25]

Az 1866 és 1899 közötti időszakban[21] a texasi marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.[21] 1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.[26] A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet.[27]

1889. április 22-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.[28] Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.[29] Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.[30]

A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.[31]

1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.[32]

A 20. század elején a Jim Crow-törvények és a Ku-Klux-Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afroamerikai közösség élt.[33] 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.[34] Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.[35]

A porvihar farmerek ezreit tette tönkre az 1930-as években.

Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az ún. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új-Mexikó államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.[36] 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.[11][37]

Oklahoma City bomba robbantás után.

1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.[38]

Népesség

[szerkesztés]
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1890258 657
—
1900790 391205,6%
19101 657 155109,7%
19202 028 28322,4%
19302 396 04018,1%
19402 336 434−2,5%
19502 233 351−4,4%
19602 328 2844,3%
19702 559 2299,9%
19803 025 29018,2%
19903 145 5854%
20003 450 6549,7%
20103 751 3518,7%
Oklahoma népsűrűségi térképe

A 2010. évi népszámlálás szerint Oklahoma lakosainak száma 3,751,351,[39] a 28. legnépesebb állam

Az egy főre eső átlagos évi kereset 32 210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.[40]

Az állam földrajzi középpontja a Lincoln megyei Sparks-ban található.[41]

Etnikumok

[szerkesztés]

2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 14,5%, az amerikai 13,1%, az ír 11,8%, angol 9,6%, afro-amerikai 8,1% és őslakosság 11,4%, beleértve a cseroki indiánokat, 7,9% arányban oszlik meg.[42][43]

A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395 219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.[43]

2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű,[44] míg nemzeti szinten 12,4% volt.[45]

Vallás

[szerkesztés]
  • Protestans – 69%
  • Katolikus – 13%
  • Más vallások – 6%
  • nem közölt – 12%

Legnagyobb városok

[szerkesztés]
Oklahoma City
Tulsa

A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai:

Közigazgatás

[szerkesztés]
Bővebben: Oklahoma megyéinek listája

Az állam 77 megyére oszlik.

Gazdaság

[szerkesztés]

Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül.[47] A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.[48] Az állam természetes gáz termelése a második az országban.[49]

Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,[50] s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.[51]

Oklahoma nemzeti összterméke 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres oklahomaiak

[szerkesztés]

Jelképek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ [[Kenton Oklahoma|Kenton]] városa
  3. ↑ Wright, Muriel (June 1936)./ "Chronicles of Oklahoma". Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Oklahoma State University. Hozzáférés ideje: 2007-07-31.
  4. ↑ Land and Water Area of States, 2000. Information Please, 2000. (Hozzáférés: 2006. november 22.)
  5. ↑ A Tapestry of Time and Terrain. USGS, 2006. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  6. ↑ a b The Geography of Oklahoma. Netstate. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  7. ↑ Oklahoma State Map Collection. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  8. ↑ a b c d e Arndt, Derek: The Climate of Oklahoma. Oklahoma Climatological Survey. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  9. ↑ Managing Upland Forests of the Midsouth. USDA Forest Service. [2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  10. ↑ a b About Oklahoma. TravelOK.com, 2007. [2006. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  11. ↑ a b c Oklahoma, All Terrain Vacation. TravelOK. TravelOK.com. [2006. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 15.)
  12. ↑ a b "Oklahoma in Brief" Archiválva 2008. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf). State of Oklahoma (2003). Hozzáférés ideje: 2007-08-04.
  13. ↑ a b c Oklahoma's Climate: an Overview (pdf). University of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  14. ↑ Tornado Climatology. NOAA National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2006. október 24.)
  15. ↑ Oklahoma Weather And Climate. UStravelweather.com, 2007. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
  16. ↑ Weather Averages: Lawton, Oklahoma. MSN Weather. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  17. ↑ Novy, Chris: SPC and its Products. NOAA. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  18. ↑ Palino, Valerie: Early Man in North America: The Known to the Unknown. Yale-New Haven Teachers Institute. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  19. ↑ The Historic Spiro Mounds. Spiro Area Chamber of Commerce, 2007. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  20. ↑ Prehistory of Oklahoma. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  21. ↑ a b c d e Oklahoma's History. Government of Oklahoma. [2007. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  22. ↑ French and Spanish Explorations. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  23. ↑ About North Georgia: Trail of Tears. North Georgia Travel Association. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  24. ↑ The West: Indian Territory. PBS, 2006. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  25. ↑ 1890 Indian Territory Map. RootsWeb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  26. ↑ Map of Cattle Drives in 1881. Lectricbooks. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  27. ↑ Hamilton, Robert: United States and Native American Relations. Florida Gulf Coast University. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  28. ↑ Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma (DOC). Oklahoma State University, 1999. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  29. ↑ Rushes to Statehood. National Cowboy and Western Heritage Museum. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  30. ↑ Clem Rogers. Will Rogers Museum Association. [2007. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  31. ↑ Tulsa Area History. Tulsa County Library. [2007. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  32. ↑ The Father of Route 66. University of Virginia. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  33. ↑ The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story. Variety. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  34. ↑ Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 (PDF). Oklahoma Historical Society. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 10.)
  35. ↑ O'Dell, Larry: KU KLUX KLAN. Oklahoma Historical Society. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  36. ↑ 1930s Dust Bowl. Cimarron County Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  37. ↑ History of the States: Oklahoma, The Sooner State. The History Channel, 2007. [2007. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 9.)
  38. ↑ Oklahoma City Tragedy. CNN, 1996. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  39. ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  40. ↑ State Personal Income 2006. United States Department of Commerce. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  41. ↑ statecenters. U.S. Census Bureau, 2000. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  42. ↑ Oklahoma - Selected Social Characteristics. United States Census Bureau, 2005. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 19.)
  43. ↑ a b The American Indian and Alaska Native Population: 2000 (pdf). United States Census Bureau, 2002. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  44. ↑ [http://www.fairus.org/site/PageServer?pagename=research_researchd66d Immigration Impact: Oklahoma]. Federation for American Immigration Reform. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  45. ↑ National Selected Social Characteristics. U.S. Census Bureau, 2005 [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  46. ↑ Oklahoma Census Data Center News (pdf). Oklahoma Department of Commerce, 2007. július 1. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  47. ↑ "Oklahoma at a Glance" Archiválva 2008. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Hozzáférés ideje: 2007-08-01.
  48. ↑ State Fact Sheets: Oklahoma. United States Department of Agriculture. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  49. ↑ Oklahoma Rising (pdf). Chesapeake Energy, 2007. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  50. ↑ Fortune 500: 2006 States. CNN, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  51. ↑ An Overview Of Oklahoma's Target Industries. Oklahoma Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Oklahoma
A Wikimédia Commons tartalmaz Oklahoma témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oklahoma&oldid=27099873”