Ugrás a tartalomhoz

Arkansas

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arkansas
Arkansas zászlaja
Arkansas zászlaja		 Arkansas pecsétje
Arkansas pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Natural State
Mottó: Regnat populus (latin) – A nép uralkodik
NévadóQuapaw
Közigazgatás
FővárosaLittle Rock
Legnagyobb városLittle Rock
KormányzóSarah Sanders
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésAR
ISO 3166-2US-AR
Felvétel az Unióba
sorrendben25.
dátuma1836. június 15.
Rangsor
terület szerint29.
népesség szerint33.
népsűrűség szerint34.
Népesség
Népesség3 011 524 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen137 732 km²
ebből víz2,09 %
IdőzónaCentral: UTC-6/DST-5
Szélességé. 33° – é. 36°30'
Hosszúságny. 89°41' – ny. 94°42'
Kiterjedés
kelet-nyugati385 km
észak-déli420 km
Domborzat
legmagasabb pont839 m
átlagmagasság198 m
legalacsonyabb pont17 m
Térkép
Arkansas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkansas témájú médiaállományokat.

Arkansas (IPA: [ˈɑːrkənsɔː], kb. /arkönszó/) az Amerikai Egyesült Államok 25. tagállama. Az USA déli államainak egyike. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Little Rock.

Neve

[szerkesztés]

Az állam neve, az Arkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésű indián szó franciás ejtése. Az „arkönszó” (Hallgat hallgat) kiejtést 1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.

Földrajz

[szerkesztés]
Arkansas határa

Arkansas hat másik állammal határos: északon Missourival, keleten Tennessee-vel és Mississippivel, délen Louisianával, nyugaton Texasszal és Oklahomával. Keleti határát nagyban meghatározza a Mississippi folyása.

Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Északnyugati részén az Ozark-hegység húzódik. Az Ozark-hegységet az állam közép-nyugati részén az Arkansas folyó választja el a Ouachita-hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj, keleten a Mississippi völgye síkság.

A Mississippi folyó az állam keleti határán folyik. Az Arkansas és Mississippi deltája gazdag termőföldet biztosít a rizs, a gyapot, a szójabab és a búza számára.

Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. A Hot Spring Nemzeti Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van.[2]

Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km², folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.

Tavak

[szerkesztés]
  • Ctherine tó
    Ctherine tó
  • Chicot tó
    Chicot tó
  • Conway tó
    Conway tó
  • Hamilton tó
    Hamilton tó

Folyók

[szerkesztés]
  • Arkansas folyó
    Arkansas folyó
  • Columbia gát a Ouachita folyón
    Columbia gát a Ouachita folyón
  • South-Fourchelafave folyó
    South-Fourchelafave folyó
  • White folyó
    White folyó

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek

[szerkesztés]
  • Buffalo National River
    Buffalo National River
  • A Hot Spring Nemzeti Park légi felvétele
    A Hot Spring Nemzeti Park légi felvétele
  • Arkansas folyó
    Arkansas folyó
  • Crowleys State Park
    Crowleys State Park

Éghajlat

[szerkesztés]

Arkansas-nak párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 és 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[3] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[4]

Történet

[szerkesztés]
Arkansas állam Capitoliuma Little Rockban

Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése, ezen a területen a kvapa, a kadó és az oszidzs törzsek éltek.

Az első európaiak a spanyol felfedező, Hernando de Soto expedíciójával érkeztek. A 16. század végén érték el ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították a Mississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas a Louisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét – amely valószínűleg az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, akik a folyó mentén éltek – a spanyol, vagy francia felfedezők adták.[5]

1819. július 4-én alapították az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[6] és 1836. június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.

A gyapotültetvények – amelyeket fekete rabszolgákkal műveltettek – a delta vidékén alakultak ki, más területeken pedig kisebb farmok voltak jellemzőek.

Arkansas aktív szerepet játszott Texasnak a Mexikótól való elszakadási harcában. A texasi forradalom (1835–1836) kirobbantásában valószínű, hogy Sam Houston és patriótái tervezték a felkelést 1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[7] Amikor a harcok megkezdődtek, Arkansas-ból önkéntesek mentek a texasi csatamezőkre.

1846-ban, amikor a mexikói–amerikai háború megkezdődött, Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.

A polgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a, vagyis 111 115 ember fekete rabszolga volt.[8] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amíg az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln nem küldött csapatokat Dél-Karolinába válaszul a Konföderációs erők támadására Fort Sumternél. 1861. május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során – melyben olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán, mint Patrick R. Cleburne generális és Thomas C. Hindman tábornok – kisebb csaták színhelye volt.

A rekonstrukciós években a kongresszus 1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s 1874-ben új alkotmányt hoztak létre.

Az 1874-es év a kormányzóságért küzdő felek közötti frakciós harcok ideje volt. A kedélyek addig nem csitultak, amíg Ulysses S. Grant, az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooksot katonai támogatóinak feloszlatására.[9]

1881-ben törvénybe foglalták az állam hivatalos nevének helyesírását és kiejtését.

A rekonstrukciós idők után egyre több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, köztük kínai, olasz és szíriai munkások. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőségük nyílt saját föld tulajdonjogának megszerzésére. A kínai és az olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, a kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket taníttatták.[10]

A vasútvonalak építése egyre több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mint Ozark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.

Az 1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, ami kiélezte a politikai küzdelmeket, melyek végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezettek. Az 1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, amelyek alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma a teljes lakosságnak 25%-át tette ki. Az 1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam évtizedekre egypárt-rendszerűvé vált.[11]

A 20. század elején a kőolajlelőhelyek felfedezése és a bauxitbányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[12]

1905 és 1911 között több német, szlovák és ír emigráns érkezett az államba. A németek és a szlovákok az állam keleti részén, a Prairie néven ismert területen telepedtek le, míg az írek délkeleten alkottak közösségeket. A németek katolikusok, a szlovákok evangélikusok voltak, az írek pedig többnyire protestánsok az észak-írországi Ulster környékéről.

Tüntetések Little Rock városában

1954-ben Little Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtania a középiskolába járó afroamerikai diákok számára, hogy megmentsék őket a lincseléstől. Orval Faubus kormányzó az arkansas-i Nemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteni Dwight D. Eisenhower elnökkel, 1957. szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskola bejáratához, hogy védelmezzék azt.

A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását, amíg az integráció megoldatlan marad. 1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[13]

Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke az arkansas-i Hope városában született. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.

Népesség

[szerkesztés]
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
18101 062
—
182014 2731244%
183030 388112,9%
184097 574221,1%
1850209 897115,1%
1860435 450107,5%
1870484 47111,3%
1880802 52565,6%
18901 128 21140,6%
19001 311 56416,3%
19101 574 44920%
19201 752 20411,3%
19301 854 4825,8%
19401 949 3875,1%
19501 909 511−2%
19601 786 272−6,5%
19701 923 2957,7%
19802 286 43518,9%
19902 350 7252,8%
20002 673 40013,7%
20102 915 9189,1%
Arkansas népsűrűségi térképe

A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[14] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt. Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, 35 664 az ország határain belülről telepedett le.

A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2%-a nő.[15]

Arkansas lakossága az északkeleti sarokban Perry és Arkansas megyékben koncentrálódott.[16]

A rassz szerinti megoszlás a következő:

  • fehér, európai származású 81,1%
  • afroamerikai 15,7%
  • kevert 1,3%
  • ázsiai származású 1,0%
  • őslakosság, indián leszármazott 0,8%
  • Csendes-óceáni szigetvilágból származók 0,1%.

Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[17] Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.

Vallás

[szerkesztés]
  • Keresztény: 86%
    • Protestáns: 78%
    • Baptista: 39%
    • Methodista: 9%
    • Pünkösdi: 6%
    • Church of Christ: 6%
    • Assemblies of God: 3%
    • Más protestáns: 15%
    • Római katolikus: 7%
    • Orthodox keresztény: <1%
    • Mormon: <0,5%
    • Más keresztény: <1%
  • Más vallás: <1%
  • Nem vallásos: 14%[18]

Legnagyobb városok

[szerkesztés]
  • Little Rock
    Little Rock
  • Fort Smith
    Fort Smith
  • Hot Springs
    Hot Springs
  • North Little Rock
    North Little Rock

Közigazgatás

[szerkesztés]
Arkansas megyéi
Bővebben: Arkansas megyéinek listája

Az állam 75 megyéből áll.

Gazdaság

[szerkesztés]

Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[19] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás. Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[20]),

A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.

A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ Arkansas State Geography. [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  3. ↑ Average Annual Precipitation - Arkansas Archiválva 2008. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Spatial Climate Analysis Service, Oregon State University. Published 2000. Last Hozzáférés ideje: 2008-09-04.
  4. ↑ [1] Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben NCDC at NOAA.
  5. ↑ Linguist list 14.4. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  6. ↑ Arkansas history - Arkansas heritage. [2008. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  7. ↑ Taylor, Jim: Old Washington State Park Conserves Town's Heyday. [2007. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  8. ↑ Historical Census Browser, 1860 US Census, University of Virginia Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  9. ↑ Brooks-Baxter War - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  10. ↑ William D. Baker, Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission [2] Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
  11. ↑ http://www.oldstatehouse.com/educational_programs/classroom/arkansas_news/detail.asp?id=800&issue_id=36&page=3 Archiválva 2009. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben "White Primary" System Bars Blacks from Politics - 1900, Spring 1987, p.3, The Arkansas News, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  12. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 612. oldal.
  13. ↑ Little Rock Nine - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  14. ↑ Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2005 (CSV). 2005 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  15. ↑ Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  16. ↑ http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
  17. ↑ Archivált másolat. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  18. ↑ American Religious Identification Survey, 2001. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  19. ↑ Arkansas QuickFacts Archiválva 2011. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben from the US Census Bureau
  20. ↑ Staff Writer. "Fortune Global 500." CNN/Fortune. 2007. Hozzáférés 2007. november 8.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arkansas&oldid=27605412”