Nyugat-Virginia
Nyugat-Virginia | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: Mountain State | |||
Mottó: Montani semper liberi (latin) – A hegylakók mindig szabadok | |||
Névadó | Virginia gyarmat | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Charleston | ||
Legnagyobb város | Charleston | ||
Kormányzó | Jim Justice (R)[2] | ||
Hivatalos nyelv | angol[1] | ||
Himnusz | 4 hivatalos dal[3] | ||
Postai rövidítés | WV | ||
ISO 3166-2 | US-WV | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 35. | ||
dátuma | 1863. június 20. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 41. | ||
népesség szerint | 38. | ||
népsűrűség szerint | 29. | ||
Népesség | |||
Népesség | 1 793 716 fő (2020. ápr. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 29,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 461 m | ||
Terület | |||
összesen | 62 755 km² | ||
ebből víz | 394 % | ||
Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||
Szélesség | é. 37°10' – é. 40°40' | ||
Hosszúság | ny. 77°40' – ny. 82°40' | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 210 km | ||
észak-déli | 385 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | Spruce Knob 1482 m | ||
átlagmagasság | 455 m | ||
legalacsonyabb pont | Potomac folyó 73 m | ||
Térkép | |||
Nyugat-Virginia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Virginia témájú médiaállományokat. |
Nyugat-Virginia (angolul: West Virginia, IPA: [wɛst vɝːd͡ʒɪnjə] ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja) azonban – mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt – elszakadt az államtól. Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a „határállamoknak”, melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagy része a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy szélességi körön található Pittsburgh-gel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache-hegység húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache régióban található, melyet a hétköznapokban csak „Appalachia”-ként emlegetnek.[5] Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni önmeghatározásukra.[6]
Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szénbányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, evezni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.
Földrajza
[szerkesztés]Az Appalache-hegység középső, Valley & Ridge része és a tőle nyugatra fekvő dombság, az Allegheny-plató tartozik az államhoz. Legmagasabb pontja a Spruce Knob (1482 m) az Allegheny-hegységben. Fő folyói a Potomac, az Ohio és a Shenandoah.
Története
[szerkesztés]Nyugat-Virginia történelmét alapjaiban határozta meg az a kettősség, hogy határállam (angolul border state). A ma Nyugat-Virginia államnak nevezett terület az őslakos indiánok kedvelt vadászterülete volt az európai hódítók megérkezte előtt. Számos kőkori maradvány található Moundsville-ben, South Charlestonban és Romney közelében. Habár keveset tudunk ezen civilizációkról, a leletek arról tanúskodnak, hogy fejlett kohászat folyt itt valamikor.
Európai felfedezők és telepesek
[szerkesztés]1671-ben Abraham Wood angol szőrmekereskedő – akit tábornoknak és ezredesnek is említettek –, William Berkeley, Virginia Colony kormányzójának anyagi támogatásával expedíciót küldött nyugatra, mely felfedezte a Kanawha folyót. 1716-ban Alexander Spotswood kormányzó körülbelül 30 lovassal eljutott a mai Pendleton megye területére. John Van Metre, egy indián kereskedő jutott el először az állam északi részére, 1725-ben. Ugyanebben az évben Pennsylvania állambeli német telepesek megalapították a Potomac partján New Mecklenburgot, mely ma a Shepherdstown nevet viseli. Ezt követően folyamatosan alapították az újabb településeket.
Közigazgatás
[szerkesztés]Megyék
[szerkesztés]Az állam 55 megyéből áll.
Legnépesebb települések
[szerkesztés]
|
|
Kisebb városok
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Nevezetességek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ West Virginia is the 32nd State to pass Official English. proenglish.org. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
- ↑ https://www.politico.com/story/2017/08/03/jim-justice-party-change-republican-241300
- ↑ Az alábbi 4 dal hivatalos: Take Me Home, Country Roads, The West Virginia Hills, West Virginia, My Home Sweet Home, This Is My West Virginia
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Appalachian Region: Counties in Appalachia. Appalachian Regional Commission. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
- ↑ WVU Social and Cultural Study
További információk
[szerkesztés]- Nyugat-Virginia kormányzati oldala (angolul)
- USA Travel – Nyugat-Virginia (magyarul)