Ugrás a tartalomhoz

Nyugat-Virginia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-Virginia
Nyugat-Virginia zászlaja
Nyugat-Virginia zászlaja
Nyugat-Virginia pecsétje
Nyugat-Virginia pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Mountain State
Mottó: Montani semper liberi (latin) – A hegylakók mindig szabadok
NévadóVirginia gyarmat
Közigazgatás
FővárosaCharleston
Legnagyobb városCharleston
KormányzóJim Justice (R)[2]
Hivatalos nyelvangol[1]
Himnusz4 hivatalos dal[3]
Postai rövidítésWV
ISO 3166-2US-WV
Felvétel az Unióba
sorrendben35.
dátuma1863. június 20.
Rangsor
terület szerint41.
népesség szerint38.
népsűrűség szerint29.
Népesség
Népesség1 793 716 fő (2020. ápr. 1.)[4]
Népsűrűség29,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság461 m
Terület
összesen62 755 km²
ebből víz394 %
IdőzónaEST: UTC-5/-4
Szélességé. 37°10' – é. 40°40'
Hosszúságny. 77°40' – ny. 82°40'
Kiterjedés
kelet-nyugati210 km
észak-déli385 km
Domborzat
legmagasabb pontSpruce Knob 1482 m
átlagmagasság455 m
legalacsonyabb pontPotomac folyó 73 m
Térkép
Nyugat-Virginia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Virginia témájú médiaállományokat.

Nyugat-Virginia (angolul: West Virginia, IPA: [wɛst vɝːd͡ʒɪnjə] kiejtése) az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja) azonban – mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt – elszakadt az államtól. Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a „határállamoknak”, melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagy része a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy szélességi körön található Pittsburgh-gel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache-hegység húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache régióban található, melyet a hétköznapokban csak „Appalachia”-ként emlegetnek.[5] Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni önmeghatározásukra.[6]

Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szénbányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, evezni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.

Földrajza

[szerkesztés]
Nyugat-Virginia domborzati térképe

Az Appalache-hegység középső, Valley & Ridge része és a tőle nyugatra fekvő dombság, az Allegheny-plató tartozik az államhoz. Legmagasabb pontja a Spruce Knob (1482 m) az Allegheny-hegységben. Fő folyói a Potomac, az Ohio és a Shenandoah.

Története

[szerkesztés]

Nyugat-Virginia történelmét alapjaiban határozta meg az a kettősség, hogy határállam (angolul border state). A ma Nyugat-Virginia államnak nevezett terület az őslakos indiánok kedvelt vadászterülete volt az európai hódítók megérkezte előtt. Számos kőkori maradvány található Moundsville-ben, South Charlestonban és Romney közelében. Habár keveset tudunk ezen civilizációkról, a leletek arról tanúskodnak, hogy fejlett kohászat folyt itt valamikor.

Európai felfedezők és telepesek

[szerkesztés]
Thomas Lee, Virginia kormányzója

1671-ben Abraham Wood angol szőrmekereskedő – akit tábornoknak és ezredesnek is említettek –, William Berkeley, Virginia Colony kormányzójának anyagi támogatásával expedíciót küldött nyugatra, mely felfedezte a Kanawha folyót. 1716-ban Alexander Spotswood kormányzó körülbelül 30 lovassal eljutott a mai Pendleton megye területére. John Van Metre, egy indián kereskedő jutott el először az állam északi részére, 1725-ben. Ugyanebben az évben Pennsylvania állambeli német telepesek megalapították a Potomac partján New Mecklenburgot, mely ma a Shepherdstown nevet viseli. Ezt követően folyamatosan alapították az újabb településeket.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Megyék

[szerkesztés]
Nyugat-Virginia megyéi

Az állam 55 megyéből áll.

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Charleston, Nyugat-Virginia legnépesebb városa
Huntington
Parkersburg
Morgantown
Wheeling
  • Charleston, 53,421 (2007-es becslés: 50,478)
  • Huntington, 51,475 (2007-es becslés: 48,982)
  • Parkersburg, 33,099 (2007-es becslés: 31,617)
  • Morgantown, 26,809 (2007-es becslés: 29,361)
  • Wheeling, 31,419 (2007-es becslés: 29,101)
  • Fairmont, 19,097 (2007-es becslés: 19,096)
  • Weirton, 20,411 (2007-es becslés: 18,842)
  • Beckley, 17,254 (2007-es becslés: 16,830)

Kisebb városok

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. West Virginia is the 32nd State to pass Official English. proenglish.org. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
  2. https://www.politico.com/story/2017/08/03/jim-justice-party-change-republican-241300
  3. Az alábbi 4 dal hivatalos: Take Me Home, Country Roads, The West Virginia Hills, West Virginia, My Home Sweet Home, This Is My West Virginia
  4. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  5. Appalachian Region: Counties in Appalachia. Appalachian Regional Commission. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  6. WVU Social and Cultural Study

További információk

[szerkesztés]