Észak-Dakota
Észak-Dakota | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: Peace Garden State Roughrider State Flickertail State | |||
Mottó: Liberty and union, now and forever, one and inseparable (angol) – Szabadság és egység, most és mindörökké, egy és szétválaszthatatlan | |||
Névadó | Dakota people | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Bismarck | ||
Legnagyobb város | Fargo | ||
Kormányzó | Doug Burgum (R) | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Postai rövidítés | ND | ||
ISO 3166-2 | US-ND | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 39. | ||
dátuma | 1889. november 2. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 19. | ||
népesség szerint | 47. | ||
népsűrűség szerint | 47. | ||
Népesség | |||
Népesség | 779 094 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 3,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 183 272 km² | ||
ebből víz | 2,4 % | ||
Időzóna | CST (UTC–6 / –5) (északnyugaton és keleten) MST (UTC–7 / –6) (délnyugaton) | ||
Szélesség | é. 45°55′ – é. 49°00′ | ||
Hosszúság | ny. 96°33′ – ny. 104°03′ | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 340 km | ||
észak-déli | 545 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | White Butte 1069 m | ||
átlagmagasság | 580 m | ||
legalacsonyabb pont | Red River 229 m | ||
Térkép | |||
Észak-Dakota weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Dakota témájú médiaállományokat. |
Észak-Dakota (angolul North Dakota, IPA: [ˌnɔrθ dəˈkoʊtə] ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 39. tagállama. Az USA északi részén helyezkedik el, határos Kanadával. A 19. században a Vadnyugat részének tartották, ma a Középnyugathoz sorolják.
Az állam fővárosa Bismarck, legnagyobb városa Fargo. Jelentős állami egyetemek találhatóak Grand Forksban és Fargóban. A légierőnek bázisai vannak Minotban és Grand Forksban.
Földrajza
[szerkesztés]Szomszédai északon a kanadai Saskatchewan és Manitoba tartományok, keleten Minnesota, délen Dél-Dakota, nyugaton pedig Montana államok.
Az állam nyugati részén végigfolyik a Missouri folyó, aminek vize a Sakagawea-tavat alkotja a Garrison gát segítségével. Az állam nyugati része dombos, ásványkincsei közé tartoznak a lignit és az olaj. Keleten az északra tartó Vörös-folyó völgye gazdag termőföld.
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata mérsékelt égövi, szélsőségesen szárazföldi éghajlat, amelyet leginkább a sarkvidéki légtömegek befolyásolnak. Emiatt a tél rendkívül fagyos és csapadékos: a hőmérséklet tartósan mínusz 20 fok alá süllyedhet, a sok hó hetekig megmarad. A tavasz és az ősz rövid és igen változékony. Nyáron a szárazabb időszakokat észak-nyugatról érkező heves zivatarok törhetik meg.
Élővilága
[szerkesztés]Jellegzetes növényzete a füves puszta, az úgynevezett préri.
Természeti értékei
[szerkesztés]Története
[szerkesztés]Korábban a Dakota Terület része volt, mely a dakota törzsről kapta nevét; 1889. november 2-án a területet felosztották Észak- és Dél-Dakotára, és az USA tagállamai lettek.
Népessége
[szerkesztés]2015. július 1-jén Észak-Dakota lakossága 756 927 fő volt, ami 12,54%-os növekedés a 2010-es cenzus adataihoz képest.[2] Ezzel az USA tagállamai közül itt a legnagyobb a népesség növekedésének üteme 2011 óta. Ennek ellenére az egyik legalacsonyabb népességű állam az 50 közül. Egyedül Alaszkában, Wyomingban és Vermontban laknak kevesebben.[3]
1870 körül mintegy 2000 lakosa volt az államnak, de 1930-ra majdnem 680 000-re nőtt. Ezután a növekedés üteme lelassult.[4] A bevándorlás más USA államokból jelentős. A lakosság körülbelül 70%-a született Észak-Dakotában, 27%-a más USA tagállamban, a maradék pedig külföldön.
Lakosok száma | 577 056 | 646 872 | 641 935 | 619 636 | 632 446 | 652 717 | 638 800 | 642 200 | 756 927 | 779 094 |
1910 | 1920 | 1940 | 1950 | 1960 | 1980 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 |
Rasszok
[szerkesztés]A népesség rassz szerinti megoszlása a következő:
- fehér: 90,0% (88,7% nem spanyolajkú fehér)
- indián: 5,4%
- néger/afroamerikai: 1,2%
- ázsiai: 1,0%
- Csendes-óceáni szigetlakó: 0,1%
- egyéb: 0,5%
- kevert: 0,2%
Legnagyobb városok
[szerkesztés]Város neve | Lakosság (fő) | Megye | Terület (km²) | Alapítás éve | Térkép |
---|---|---|---|---|---|
Fargo | 122 359 | Cass | 126,4 | 1871 | |
Bismarck | 72 865 | Burleigh | 80,9 | 1872 | |
Grand Forks | 57 056 | Grand Forks | 52,0 | 1881 | |
Minot | 47 822 | Ward | 45,2 | 1887 | |
West Fargo | 35 708 | Cass | 38,1 | 1926 | |
Williston | 25 586 | Willams | 19,6 | 1887 | |
Mandan | 22 228 | Morton | 28,8 | 1881 | |
Dickinson | 22 186 | Stark | 26,0 | 1881 | |
Jamestown | 15 387 | Stutsman | 33,3 | 1872 | |
Wahpeton | 7 826 | Richland | 13,7 | 1869 |
Az állam 755.393 fős lakosságának 56,54%-a él a tíz legnagyobb városban.
Közigazgatás
[szerkesztés]Az állam 53 megyére van felosztva.
Gazdaság
[szerkesztés]Észak-Dakota legjelentősebb gazdasági ága a mezőgazdaság. Emellett megemlíthető a kőolajipar, az élelmiszergyártás és a technológia.[5] Az Egyesült Államok tagállamai közül a bruttó hazai termék növekedése Észak-Dakotában a leggyorsabb. A növekedés üteme nagyjából 8,3%-os. 2013-ban az állam bruttó hazai terméke 36.8 milliárd dollár volt. Az egy főre eső jövedelem 2013-ban 50 899 dollár volt, ami országos szinten a 16. helyet jelenti. 2009 óta az állam a munkahelyteremtés élvonalába tartozik.[6] Az egy főre eső jövedelem növekedésében szintén az élmezőnybe tartozik az USA államai között. Ez főleg bizonyos magánszektorok virágzásával függ össze, mint a mezőgazdaság, energiaipar és építőipar.[7][8]
Észak-Dakota az egyedüli állam az USA-ban amelynek van állami bankja (Bismarckban), valamint állami tulajdonban levő malma (Grand Forksban). Fargo a Microsoft második legnagyobb telephelyének az otthona, 1700 alkalmazottal, és az Amazon.com is alkalmaz néhány száz embert Grand Forksban.[9]
2014 májusában a munkanélküliségi arány 2,6%-os volt, a legalacsonyabb az USA-ban (1987 óta nem emelkedett 5% fölé).[10] Ebben az államban növekedett legnagyobb mértékben az egy főre eső bevétel a 21. század első évtizedében (a 38. helyről a 17. helyre jött fel).[11] Mindez elsősorban a fellendülő kőolajkitermelésnek köszönhető.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a North Dakota című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Division, US Census Bureau, Data Integration: Population Estimates (amerikai angol nyelven). www.census.gov. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Office, US Census Bureau Public Information: North Dakota is Nation's Fastest-Growing State Since 2011 - Population - Newsroom - U.S. Census Bureau (amerikai angol nyelven). www.census.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ North Dakota Historical Population. www.ndsu.edu. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ www.n-state.com, NSTATE, LLC,: Economy of North Dakota including North Dakota Agriculture and Manufacturing from NETSTATE.COM. www.netstate.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ N. Dakota Again Tops Job-Creation List, D.C. Second | RealClearPolitics. www.realclearpolitics.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ ND records nation's highest personal income growth. Yahoo News. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Economy in oil-rich North Dakota booming. UPI. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Gunderson, Dan: With Microsoft, Hitachi to open software business in Fargo. www.mprnews.org. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Current Unemployment Rates for States and Historical Highs/Lows. www.bls.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ North Dakota economy booms, population soars - USATODAY.com. USATODAY.COM. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
További információk
[szerkesztés]- Észak-Dakota állam hivatalos honlapja (angolul)
- USA Travel – Észak-Dakota (magyarul)