Ugrás a tartalomhoz

Magyarország varsói nagykövetsége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország varsói nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országMagyarország
Fogadó országLengyelország
Alapítva1921. szeptember 22.
VezetőÍjgyártó István (2024. október – )[1]
Beosztásamagyar nagykövet Lengyelországban
Irányítószám00-546
TelepülésVarsó
Ellenkező képviseletLengyelország budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország varsói nagykövetsége (Varsó)
Magyarország varsói nagykövetsége
Magyarország varsói nagykövetsége
Pozíció Varsó térképén
é. sz. 52° 13′ 23″, k. h. 21° 01′ 26″52.223028°N 21.023819°EKoordináták: é. sz. 52° 13′ 23″, k. h. 21° 01′ 26″52.223028°N 21.023819°E
Magyarország varsói nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország varsói nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország varsói nagykövetsége (lengyelül: Ambasada Węgier w Polsce) Magyarország és Lengyelország kapcsolatainak egyik kiemelt intézménye, 2019-ben a varsói ulica Fryderyka Chopina 2. szám, majd 2023-tól pedig a Stratos Office Centerben, az ul. Księdza Ignacego Jana Skorupki 5. szám alatt található. A nagykövet 2024. októberétől Íjgyártó István.[2] A képviselet 1919-től 1921-ig külképviseletként, 1921-től 1939-ig, majd 1946-tól 1955-ig követségként, 1955-től a mai napig nagykövetségként működik.

Története

[szerkesztés]

A magyar–lengyel hivatalos diplomáciai kapcsolatok még az Osztrák–Magyar Monarchia idején épültek ki, lényegében az 1867-es kiegyezést követően a monarchia követsége látta el az osztrák mellett a magyar ügyek intézését is. Az első világháború végén, a monarchia felbomlását követően a korábban II. osztályú tanácsosi rangban ott szolgálatot teljesítő Csekonics Ivánt emelték 1919-ben I. osztályú tanácsosi rangra.[3] Követünk tehát még nem volt – ebből adódóan követségünk sem –, de Csekonics révén a magyar érdekeknek volt képviselője, s mint a korabeli lapok írták: kipróbált emberről van szó.[4] Csekonics nehéz időszakban, az 1919-1921 között zajló lengyel–szovjet háborúban képviselte Magyarországot, s segítette a magyar fegyverszállítmányok Lengyelországba szállításának szervezését.[5] Egy ízben még az is felmerült, hogy miután 1920 nyarán az angol, francia és a magyar követségi személyzet Krakkóba menekült, esetleg Csekonics is elhagyja Varsót, erre azonban nem került sor.[6] Csekonics szorgalmazta, hogy a külképviseletet követségi rangra emeljék, amire 1921-ig kellett várni – az ő követi megbízására is csak 1921. szeptember 22-én került sor.[7] Csekonicsot érdemei elismeréséért a két ország közti kapcsolatok bővítéséért a frissen alapított Lengyelország Újjászületése érdemrenddel tüntették ki 1922-ben. A következő jelentős változásra a második világháború kitörésekor került sor: Hory András követ 1939-ben a kormánnyal együtt szeptember 18-án elhagyta az országot. Hóry Budapestre utazott abban a reményben, hogy megbízatását meghosszabbítják, és az emigráns lengyel vezetés mellett maradhat, ám sorsa addigra el volt döntve. Csáky István külügyminiszter ugyanis a németeknek már korábban megígérte, hogy Hóryt visszahívja. Erre ugyan formálisan nem került sor, ám Lengyelország összeomlása miatt a külképviselet fenntartása ellehetetlenült, Hóryt más feladattal bízták meg. Ekkor azonban nem csak a követség, mint intézmény szűnt meg Varsóban, hanem az ul. Koszykowa 10. szám alatti épület is megsemmisült a harcok során, melynek első emeletén működött korábban a külképviselet.[8]

A Hotel Victoria egy századfordulós képeslapon

A két ország diplomáciai kapcsolatait csak 1945. december 28-án állították helyre. Az első képviselőnk Förstner Pál lett ideiglenes ügyvivőként. 1954. április 27-én a képviseletet nagykövetségi szintre emelték, első nagykövetünk Drahos Lajos lett. Drahos egy nyelvet nem beszélő, diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező szociáldemokrata káder volt, aki megbízható elvtársként töltötte ki a négy éves ciklusát. Megejtő egyszerűséggel írt első jelentése kiválóan mutatja az 1950-es évek viszonyait.[9]

A képviselet helyszíne

[szerkesztés]

Az első külképviselet a varsói Hotel Victoriában (ulica Jasna 26.) rendezkedett be – ugyanott volt egyébként a lett és ukrán külképviselet is. 1927-30-ig a Śródmieście negyedben (Varsó belső városrészében) az ulica Mokotowska 48. szám alatt, majd 1931-től 1937-ig néhány házzal odébb, a Mokotowska 55. címen működött a magyar képviselet. 1938-39-ben ugyanebben a kerületben, az ulica Koszykowa 10. számú ház első emeletén béreltek irodákat – ez a ház a képviselet elköltözése után a háború pusztításainak áldozata lett.[10] 1991-ben már biztosan a jelenlegi helyén, a Fryderyka Chopina 2. alatt volt a nagykövetség.[11]

A követség intézményei

[szerkesztés]
Bővebben: Magyarország krakkói főkonzulátusa
A volt kereskedelmi kirendeltség épülete 2007-ben

A Varsói Intézet (a Varsói Magyar Kulturális Intézet) létrehozásáról 1935. november 2-án írt alá megállapodást a két ország külügyminisztere, ami még ugyanabban az évben megnyílt a Staszic-palotában. A világháborút követően 1948-tól a plac Trzech Krzyży (Háromkereszt tér), majd 1972-től az az ul. Marszałkowska 80. alatti épület adott otthont az intézménynek. 2009-ben költöztek jelenlegi helyükre, a Stanisława Moniuszki 10. szám alá, ahol a Balassi Intézet üzemeltetésében működik a kulturális központ.[12]

A nagykövetség alá tartozott a már megszűnt varsói kereskedelmi kirendeltség is, melynek épülete azonban magyar állami tulajdonban maradt, felújításáról 2018-ban született döntés.[13] A kirendeltséget 1972-ben építették Jana Zdanowicza tervei alapján.

Az 1994-ben nyitott, de 2009-ben bezárt, krakkói főkonzulátust 2014-ben nyitották meg ismét.[14] A főkonzulátus irányítása alatt működik a wrocławi alkonzulátus is.

A külképviselet vezetőinek listája

[szerkesztés]
Bővebben: Magyarország varsói követeinek és nagyköveteinek listája

Magyarország varsói nagykövetségén 1919 előtt az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatái képviselték a magyar érdekeket. Az 1919-től 1939-ig terjedő időszakban különböző szintű diplomaták képviselték Magyarországot, a mai diplomáciatörténeti művek azonban csak 1946-ra datálják a követség, és 1954-re a nagykövetség megnyitását.[15]

A lista azokat a személyeket mutatja, akik 1919 óta – nem feltétlenül nagyköveti rangban – vezetői voltak a magyar (nagy)követségnek Lengyelországban. A nagyköveteket az államfő nevezi ki, ennek dátuma az első oszlopban olvasható. A megbízólevél átadásának időpontja a diplomáciai szolgálat tényleges megkezdésének dátuma. A megbízás visszavonása szintén a mindenkori magyar államfő joga.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.prezydent.pl/aktualnosci/listy-uwierzytelniajace/prezydent-rp-przyjal-listy-uwierzytelniajace-od-nowych-ambasadorow-w-polsce,93499
  2. ↑ Prezydent RP przyjął listy uwierzytelniające od nowych ambasadorów w Polsce. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
  3. ↑ Az átszervezett külügyminisztérium: Kinevezések. Nemzeti Újság, I. évf. 49. sz. (1919. november 23.) 8. o.
  4. ↑ Magyar diplomaták: A külügyminisztérium szervezete. Pesti Napló, LXX. évf. 189. sz. (1919. december 25.) 10. o.
  5. ↑ Arany Horváth Zsuzsa: Magyar lőszer a lengyeleknek. Zaol.hu (2011. március 29.) (Hozzáférés: 2019. március 23.) arch
  6. ↑ Benda Jenő: A Pesti Hírlap jelentése Varsóból. Pesti Hírlap, LXXII. évf. 189. sz. (1920. augusztus 10.) 1. o.
  7. ↑ Hivatalos rész. Budapesti Közlöny, LV. évf. 239. sz. (1921. október 25.) 1. o.
  8. ↑ Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története: (1936—1941). Külügyi Szemle, I. évf. 3–4. sz. (1995) 223. o.
  9. ↑ Tischler János: Fő a megbízhatóság. ArchívNet (2003) (Hozzáférés: 2019. március 23.) arch
  10. ↑ A Magyar Compass adatai alapján: Magyar Compass. Arcanum (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  11. ↑ Külképviseleteink Európában. Népszabadság, XLIX. évf. 129. sz. (1991. június 4.) 22. o.
  12. ↑ 80 éves a Varsói Intézet. Balassi Intézet (2015. december 20.) (Hozzáférés: 2019. március 25.) arch
  13. ↑ Németh Géza: Közel ötmilliárd jut a volt varsói kereskedelmi kirendeltség felújítására. Napi.hu (2018. június 9.) (Hozzáférés: 2019. március 25.) arch
  14. ↑ Újra van magyar főkonzulátus Krakkóban. HVG (2014. március 14.) (Hozzáférés: 2019. március 25.)
  15. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 110. o. arch Hozzáférés: 2019. március 25.  
  16. ↑ Diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Éghajlat Kiadó. 2018.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_varsói_nagykövetsége&oldid=27604947”