Baráth Magdolna
Baráth Magdolna | |
Született | 1964. szeptember 25. (60 éves)[1][2] Nagykáta |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Baráth Magdolna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baráth Magdolna (Nagykáta, 1964. szeptember 25. –) magyar történész, levéltáros, volt politikus.
Pályafutása
[szerkesztés]Munkáscsaládból származik, két lánytestvére van. 1968 óta Vecsésen él, oda járt általános iskolába is, majd az I. László Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (elődje: Budapesti Tanárképző Főiskolán) szerzett 1987-ben orosz-történelem szakos tanári diplomát.[3] Ekkor került a Párttörténeti Intézetbe (1990 után: Politikatörténeti Intézet), ahol annak levéltárában dolgozott. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem kiegészítő szakát 1992-re végezte el. 1998 és 2003 között a Történeti Hivatal (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) iratfeldolgozó osztályának vezetője volt. Ebben az időszakban, 2002-ben szerzett történettudományi PhD fokozatot Gerő Ernő politikai pályája 1944–1956 című értekezésével. 2010-ig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elemző, 2011-től a dokumentációs osztályának vezetője volt.[4]
Kutatási területe Magyarország második világháború utáni története és a magyar–szovjet kapcsolatok 1945 után. 1991 óta rendszeresen publikál, 1995 óta orosz levéltárakban is kutat, 2001-ben a Klebelsberg Képzési ösztöndíj Program támogatását, 2002-ben az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjat nyerte el.[5]
Politikai pályája
[szerkesztés]1994-ben a Magyar Szocialista Párt jelöltjeként a Pest megyei listáról került be a parlamentbe. Egy cikluson át volt képviselő, ezidő alatt a külügyi bizottság tagjaként dolgozott.[6] Részt vett a levéltári törvény[7] és a magyar-román alapszerződés[8] vitájában. 2008-ban az MSZP történész delegáltjaként vett részt az 1944 és 1990 közt keletkezett politikai rendőrségi iratok vizsgálatára alakult Kenedi János vezette bizottság munkájában.[9]
Felsőfokon beszél oroszul, tárgyalási szinten németül és angolul.[6]
Publikációi
[szerkesztés]- Önállóan jegyzett tanulmányai és könyvei:
- Gerő Ernő politikai pályája 1944-1956 / [készítette:] Baráth Magdolna 2001. PhD értekezés ; Eötvös Loránd Tudományegyetem
- A Kreml árnyékában : tanulmányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, 1944-1990 Budapest, Gondolat, 2014
- Krónika, 1956 főszerk: Izsák Lajos, szerk: Stemler Gyula Budapest, Kossuth Tekintet Alapítvány, 2006
- Magyarországi szovjet "imázsépítés" néhány aspektusa – Magyar Pártok, politika, történelem : tanulmányok Vida István egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szerk. Réfi Attila, Sziklai István
- A szovjet parasztság tragédiája: kollektivizálás és "kuláktalanítás" – Magyar Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában – szerk. Horváth Sándor és Ö. Kovács József Budapest, MTA BTK TTI, 2015
- A szovjet tényező : szovjet tanácsadók Magyarországon – Budapest, Gondolat, 2017
- A Szovjetunióról alkotott kép változása : 1945-1950 – Magyar Rendszerváltások kortársa és kutatója : tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára Főszerkesztő: Erdődy Gábor Budapest, ELTE Eötvös K., 2013
- 1945 utáni források kiadása Oroszországban Fons : forráskutatás és történeti segédtudományok 8. (2001)
- Más szerzőkkel együttműködve:
- Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ VIAF-azonosító
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Életrajz. Országgyűlési képviselők életrajza (1996. május 6.) (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Szakmai életrajz. Docplayer (2011) (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Baráth Magdolna. Russzisztikai központ (2006) (Hozzáférés: 2020. március 30.)[halott link]
- ↑ a b Baráth Magdolna. Parlamenti képviselői adatlapja (1998) (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Kevesebb pénzt fizetnek a szabadság idejére: A levéltári törvényt vitatja a parlament. Magyar Nemzet, LVIII. évf. 131. sz. (1996. június 7.) 5. o.
- ↑ Jogi érvényű feltételeket teremt a viszony javításához. Fejér Megyei Hírlap, (1996. augusztus 7.) 2. o.
- ↑ Sokat markoltak. Heti Válasz, (2008. augusztus 14.) 18. o.