Szántó Zoltán

	Szántó Zoltán
Született	Schreiber Zoltán; 1893. december 17.; Nagykanizsa
Elhunyt	1977. március 26. (83 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. június 24. – 1945. november 3.); magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 3. – 1947. február 6.); követ (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége); magyar nagykövet Albániában (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége); követ (1949–1954, Magyarország párizsi nagykövetsége); magyar nagykövet Lengyelországban (1955. június 8. – 1956. július 30.);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szántó Zoltán (szül. Schreiber, Nagykanizsa, 1893. december 17.^[1] – Budapest, 1977. március 26.) magyar diplomata, kommunista politikus, államminiszter a harmadik Nagy Imre-kormányban.

Élete

Apja Schreiber Sándor hentessegéd, anyja Günsberger Szelina. Négy polgárit, majd felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1908-ban asztalosinasként kapcsolódott be az MSZDP ifjúsági mozgalmába. Eredetileg orvosi pályára készült, de az első világháború kitörése megakadályozta a továbbtanulásban. 1914-ben tiszti iskolát végzett, majd a keleti frontra került. 1916-ban orosz fogságba került, itt került kapcsolatba az orosz forradalmi mozgalommal.

1918 nyarán hazatérhetett, Budapesten beiratkozott a tudományegyetem orvosi karára. A budapesti karhatalmi századparancsnoka lett. Az őszirózsás forradalom idején századával együtt a Magyar Nemzeti Tanács mellé állt, aktív szerepet játszott a dunai hidak védelmében. Novemberben az elsők között lépett be a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, hadosztály-politikai biztos volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált.

1919. június 11-én Budapesten, a Józsefvárosban orvostanhallgatóként feleségül vette a nála négy évvel fiatalabb Török Sára szintén orvostanhallgatót, Török Vilmos és Friedmann Róza lányát.^[2]

Részt vett a KMP újjászervezésében, 1926-ban póttagja lett a párt központi bizottságának, majd még ugyanebben az évben pártutasításra hazatért. Itthon 1927-ben letartóztatták, 8 és félévi fegyházra ítélték. Büntetése letöltése után, 1935-ben Moszkvába emigrált, ahol a Kommunista Internacionáléban a KMP-t képviselte.

A második világháború alatt a moszkvai székhelyű Kossuth Rádió adásait szerkesztette. 1945-ben hazatért és tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1947—1949 között belgrádi követ, 1949–1954 között Párizsban, 1955–56-ban Varsóban volt a magyar képviselet vezetője. 1956. november 3-án a harmadik Nagy Imre-kormány megalakulásakor államminiszter lett. A szovjet intervenciót követően a jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket családjával együtt. A Nagy Imre-perben a vád tanújaként Nagy Imréék ellen vallott, ezért megúszta a felelősségre vonást.

1958-ban nyugdíjba vonult, ekkortól kezdve haláláig visszavonultan élt.

Magyarul

Vég és kezdet. Emlékirat; Szépirodalmi, Bp., 1964
Vég és kezdet. Emlékezések; Szépirodalmi, Bp., 1974
Egy per, ötven év távlatából; Magvető, Bp., 1978 (Tények és tanúk)

Családja

Testvére volt Szántó Béla és Szántó Rezső, és Szántó Gizella.^[3]

Jegyzetek

↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 103/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 2479/1919. folyószáma alatt.
↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Életrajza az 1945-47-es országgyűlési almanachban

További információk

↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.

[1] Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 103/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)

[2] A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 2479/1919. folyószáma alatt.

[3] Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

[1]

[2]

[3]

Szántó Zoltán
Született	Schreiber Zoltán 1893. december 17. Nagykanizsa
Elhunyt	1977. március 26. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. június 24. – 1945. november 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 3. – 1947. február 6.) követ (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége) magyar nagykövet Albániában (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége) követ (1949–1954, Magyarország párizsi nagykövetsége) magyar nagykövet Lengyelországban (1955. június 8. – 1956. július 30.)
Sablon • Wikidata • Segítség