Ugrás a tartalomhoz

Pritz Pál

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pritz Pál
Prof. dr. Pritz Pál
Prof. dr. Pritz Pál
Életrajzi adatok
Született1944. augusztus 8. (80 éves)
Budapest
Ismeretes minttörténész
Nemzetiségmagyar
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Pritz Pál témájú médiaállományokat.

Pritz Pál (Budapest, 1944. augusztus 8. –) magyar történész, az MTA doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi magántanára. Kutatási területe a 20. századi magyar külpolitika, külpolitikai gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok története. Oktatási területe a 20. századi magyar történelem.

Életpálya

[szerkesztés]

Szülei: Pritz Pál (1907–1988), Lehner Aranka (1913–2001).
Gyermekei: Helga (1974–), Balázs (1976–).[1]
Német származású, magyar tudatú családban nevelkedett. Szülei iparosemberek voltak. Édesapja asztalosmester, édesanyja pedig műhímzőnő volt. Gyerekéveit a pestújhelyi szülői házban élte. Kisiskolás korában a pestújhelyi Doktor Sándor Általános Iskolába járt. Történelem iránti érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.[2]

Egyetemi tanulmányait – előző évben előfelvételt nyert jelentkezőként – 1963-ban kezdte az ELTE BTK-n magyar–történelem szakon, diplomáját történelem–tudományos szocializmus szakon szerezte (1968).[3] Az egyetem évei alatt nagy hatást gyakoroltak rá: Hahn István, H. Balázs Éva, Szabad György és Dolmányos István.[4]

1969 augusztusától 2006 végéig az MTA központi apparátusában dolgozott.

Tudományszervező/tudománypolitikai munkája mellett végezte történeti kutatásait. Történelemszemlélete formálódására Pamlényi Ervin volt a legnagyobb befolyással.[5][6]

A kieli találkozó (1938) forráskritikai feldolgozásával doktorált 1973-ban summa cum laude fokozattal.[7] A kandidátusi értekezésében hazánk külpolitikájának Gömbös Gyula kormányfősége (1932–1936) alatti szakaszát dolgozta fel. A fokozatot 1979-ben szerezte meg.[8] A munka megírásához 1975–1978-ban a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjas aspiránsa az MTA Történettudományi Intézetében.[9] Az MTA doktora címet 2000-ben az 1999-ben megjelent "Pax Germanica" című munkájával szerezte.[10]

Levéltári kutatásokat folytatott Budapesten, Bécsben, Potsdamban[11], Bonnban, Koblenzben, Münchenben és Bernben. Hazai konferenciákon kívül előadott többek között Dortmundban, Göttingenben, Otzenhausenben,[12] Moszkvában, Bécsben,[13][14] Grazban,[15] Brühlben, Jyväskylä-ban,[16][17] Lendván,[18] Bloomingtonban, Ulmban, Katowice-ben, Kolozsváron[19] és Szatmárnémetiben[20].

Tudományszervezői, kutatói munkája mellett az ELTE-n egyetemi gyakornokságát[21] követően több szakaszban mellékállásban (1975 után egyetemi adjunktus,[22][23][24] később tudományos kutatóként megbízott előadó,[25][26] 1988-tól címzetes egyetemi docens[27][28][29][30][31]), majd 2008–2013 között főállásban oktatott. 1996-ban habilitál,[32] 1997-ben magántanári címet kap. Megalakulásától, 1994-től tanít a történelemtudományi doktori iskolában[33]. 2008–2013 között az alap- és mesterszakon is oktat. Előtte bő évtizeden át magyar diplomáciatörténetet ad elő a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd jogutódja kebelében szervezett BIGIS-en (Budapest Institute for Graduate International and Diplomatic Studies).[33] Az ELTE doktori képzéséhez kapcsolódóan 2013-tól a Teadélutánok c. havonta megrendezett műhelybeszélgetés-sorozat életre hívója[34] (ezt 2019 őszétől az Akadémiai Klub Egyesület keretén belül folytatja Történész Teadélutánok címmel)[35].

30-nál több könyvön szerepel szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a neve.

Kiemelkedő tudományos életművét[36] 2023 novemberében Eötvös József-koszorúval ismerte el az MTA Elnöksége.[37]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, 1932–1936; Akadémiai, Budapest, 1982
  • Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10-12.; Kulcsár Kálmán, Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1985
  • Bárdossy László a népbíróság előtt; sajtó alá rend., bev., jegyz. Pritz Pál; Maecenas, Budapest, 1991
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez, 1918–1945; vál., szerk., jegyz. Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1994
  • Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995
  • Gergely Jenő–Pritz Pál: A trianoni Magyarország, 1918–1945; Vince, Budapest, 1998
  • Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban; Osiris, Budapest, 1999
  • Bárdossy László; Elektra Kiadóház, Budapest, 2001 (Élet-kép sorozat)
  • A Bárdossy-per; Kossuth, Budapest, 2001 (Híres politikai perek)
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata; fel. szerk. Teplán István, Pritz Pál; MTA, Budapest, 2002
  • Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok; szerk. Sipos Balázs, Zeidler Miklós, Pritz Pá; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002
  • The war crimes trial of Hungarian prime minister László Bárdossy (A Bárdossy-per); angolra ford. Thomas J. DeKornfeld, Helen D. Hiltabidle; Social Science Monographs–Center for Hungarian Studies and Publications–Columbia University Press, Boulder–Wayne–New York, 2004 (East European monographs)
  • Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2005
  • Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szimpóziumának anyaga; szerk. Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006
  • Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2011
  • Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.) azonos című paneljének anyaga; szerk. Horváth Jenő, Pritz Pál; Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2012
  • A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2016
  • 100 év. A Trianoni Magyarország képes története; Kossuth, Budapest, 2020
  • Történelem és nemzet; BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2023

Egyetemi tanulmányok, végzettség

[szerkesztés]
  • 1963–1968 ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–tudományos szocializmus szak

Tudományos előmenetel

[szerkesztés]
  • 1973 bölcsészdoktor
  • 1979 a történelemtudományok kandidátusa
  • 1988 címzetes docens
  • 1996 habilitáció
  • 1997 magántanár
  • 2000 az MTA doktora

Munkahelyek

[szerkesztés]
  • 1968–1969 az ELTE oktatója
  • 1969–1970 az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának főelőadója[1]
  • 1970–1975 és 1978–1984 az MTA Központi Hivatala Társadalomtudományi Főosztályának főelőadója; 1982–1984 között főtanácsosa[38][39]
  • 1975–1978 az MTA Történettudományi Intézetében aspiráns[1]
  • 1984–1987 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa
  • 1988–1993 az MTA Központi Hivatala (1991– Titkárság) Társadalomtudományi Főosztályának helyettes vezetője[40]
  • 1993–2006 ugyanott főosztályvezető[41][42][43]
  • 2008–2013 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos tanácsadója

Tudományszervező tevékenység

[szerkesztés]
  • 1995–2000 Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Kollégiumának (1997– Kuratóriumának) titkára[44][45]
  • 2007–2010 MTA közgyűlési képviselő[46]
  • 1993–1995 Akadémiai Kutatóhelyek Bizottságának titkára[1]
  • 1995–2006 Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának titkára[47][48][49]
  • 1993–2002 Jelenkortörténeti Bizottság titkára[1]
  • 1986–1999[50][51] és 2003–2007 a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja[52]
  • 2006-tól a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke[53]
  • 1986–2007, 2011–2015 a Századok szerkesztőbizottsági tagja[54][1]
  • 2004–2007 a Századok szerkesztőbizottságának elnöke[55][56]
  • 2002–2015 Külügyi Szemle szerkesztőbizottságának,[53] majd 2011-től a tudományos tanácsadó testületének tagja
  • 2005-től a Múltunk tudományos tanácsadó testületének tagja[53]

Díjak

[szerkesztés]

Főbb művei

[szerkesztés]
Önálló kötetek
  • Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.
  • Hory András: Bukaresttől Varsóig. Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987.
  • Bárdossy László a Népbíróság előtt. Budapest: Maecenas Kiadó 1991.
  • Boroviczény Aladár: A király és kormányzója. (Emlékezések) Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Európa Kiadó, 1993.
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar diplomácia a két háború között: Tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1995.
  • Pax Germanica: Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban. Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
  • A Bárdossy-per. Budapest: Kossuth Kiadó, 2001.
  • Bárdossy László. Budapest: Elektra Kiadóház, 2001. (Élet-kép)
  • The War Crimes: Trial of Hungarian Prime Minister László Bárdossy (New York: East European Monographs; Columbia University Press, 2004.)
  • Az a "rövid" 20. század: Történetpolitikai tanulmányok (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2005.)
  • Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2011.)
  • A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok (Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2016.)
  • 100 év - A Trianoni Magyarország képes története. Budapest: Kossuth Kiadó, 2020.
  • Történelem és nemzet. Budapest: BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2023.
Kötetek társszerzőként
  • Magyarország a XX. században. Balogh Sándor (szerk.) Budapest: Kossuth Kiadó, 1985.
  • Gergely Jenő, Pritz Pál: A trianoni Magyarország. Budapest: Vince kiadó, 1998.(Tudomány - Egyetem)
  • Hungary in the Age of Total War: 1938-1948. (East European monographs; 509.) Nándor Dreisziger (szerk.) Florida: East European Monographs; Columbia University Press, 1998. 253-266.; 287-310.
  • Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Romsics Ignác (szerk.) Budapest: Teleki László Alapítvány, 1997. 159-233.
  • The Hungarian state. Thousand years in Europe. Gergely András, Máthé Gábor (szerk.) Budapest: Korona, 2000. 279-303.
  • Magyar Kódex. Magyarok a 20. században. (Köztörténeti fejezet Gergely Jenővel közösen Budapest 2001. 7-94.)
  • Újrakezdések krónikája: Magyar-német diplomáciai kapcsolatok.[halott link] (Ujváry Gábor, Pröhle Gergely (szerk.) Budapest: Corvina, 2001. 57-77.)
  • Chronik des wiederholten Neubeginns: Deutsch-ungarische diplomatische Beziehungen 1867-2001. (Ujváry Gábor, Pröhle Gergely (szerk.) Budapest: Corvina, 2001. 63-84.)
  • A magyar állam és a nemzetiségek: A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848–1993. Balogh Sándor, Sipos Levente (szerk.) Budapest: Napvilág, 2002. 759 p. 1918-1944 közötti időszak dokumentumait válogatta és jegyzetelte Pritz Pál.
  • Magyarország a második világháborúban. Romsics Ignác (Főszerk.) Budapest: Kossuth, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2011. 65-72, 91-100.
  • A mi 20. századunk. Kovács Kiss Gyöngy, Romsics Ignác (szerk.) Kolozsvár: Komp-Press - Korunk Baráti Társaság, 2011. Huszadik századi magyar külpolitika.181-256.
Szerkesztett kötetek
Válogatott tanulmányok
  • A kieli találkozó: forráskritikai tanulmány. SZÁZADOK 108:(3) 646-679. (1974)
  • A Hitler-Gömbös találkozó és a magyar külpolitika 1933 nyarán. VALÓSÁG 21:(2) 34-48. (1978)
  • Revíziós törekvések a magyar külpolitikában. MAGYAR TUDOMÁNY 24:(4) 272-279. (1979)
  • Entstehung und Geschichte des selbstständigen ungarischen auswärtigen Dienstes (1918-1930). In: Glatz F, Pamlényi E, Kosáry D, Ember Gy, Galántai J, Hajdu T, Balázs É, Hanák P, Köpecz B, Makkai L (szerk.) Études historiques hongroises 1985: Publièes à l'occasion du XVIe Congrés international des sciences historiques par le Comité national des historiens hongrois. Budapest: Hungarian Academic Publishing House, 1985. 211-234.
  • Arisztokraták a magyar külügyi szolgálatban (1918-1944). JOGTÖRTÉNETI SZEMLE 2:(2) 45-64. (1987)
  • Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezéseinek fényében. SZÁZADOK 121:(2-3) 255-298. (1987)
  • A magyar külügyi szolgálat története a harmincas évek első felében. TÖRTÉNELMI SZEMLE 31:(3-4) 149-178. (1989)
  • A fajvédők külpolitikai nézetei, 1918-1936. SZÁZADOK 124:(5-6) 617-669. (1990)
  • Nationalitäten und Außenpolitik in Ungarn in den dreißiger Jahren. In: Glatz F, Pók A, Diószegi I (szerk.) Études Historiques Hongroises 1990: Publiées à l'occasion du XVIIe Congrès international des sciences historiques par le Comité national des historiens hongrois. Budapest: HAS Insitute of History, 1990. 339-355.
  • Entscheidungsprozesse in der ungarischen Aussenpolitik (1919-1944). In: Máthé Gábor (szerk.) Theorie und Institutionssystem der Gewalttrennung in Europa. Budapest: Államigazgatási Főiskola, 1993. 173-191.
  • Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében. SZÁZADOK 128:(6) 1078-1116. (1994)
  • Horthy Miklós és Edmund Veesenmayer: A magyar-német viszony 1944. március 19. után. MAGYAR TUDOMÁNY 49:(5) 552-562. (1994)
  • Két mentalitás, két elvárás. JUSS 7:(1) 11-19. (1994)
  • A magyar külügyi szolgálat története 1936-1941. KÜLPOLITIKA 1:(3-4) 215-243. (1995)
  • Eduard Benes és a magyar illúziók. KÜLPOLITIKA 1:(1) 85-90. (1995)
  • War-Crimes Trial Hungarian Style: László Bárdossy Before the People's Tribunal, 1945. HUNGARIAN STUDIES REVIEW volXXII:(no1.) 47-70.(1995)
  • A Haushofer-jelenség. In: Izsák Lajos, Stemler Gyula (szerk.)Vissza a történelemhez. Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Budapest: Napvilág Kiadó - MTA Történettudományi Intézet, 1996. 279-292.
  • A Wilhelmstrasse békerendezési elgondolásai Sztálingrád előtt. VALÓSÁG 39:(9) 73-81. (1996)
  • Miklós Horthy and Edmund Veesenmayer: Hungarian-German Relations after March 1944. HUNGARIAN STUDIES REVIEW volXXIII:(no1-2.) 29-42. (1996)
  • "Új Európa": német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt. SZÁZADOK 132:(6) 1213-1262. (1998)
  • Geopolitika és konfliktus-kezelés a két háború között. In: Kiss J László és Urkuti György (szerk.) Globalizáció: mítosz vagy valóság? Budapest: BIGIS, 1998. 258-269.(BIGIS Közlemények; 6.)
  • Geschichte des ungarischen auswärtigen Dienstes 1918–1945. In: Lorenz Mikoletzky (szerk.) Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven. Horn: Verlag Ferdinand Berger & Söhne, 1998. 1-14.(Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Sonderband; 4.)
  • A magyar külügyi szolgálat 1944-ben a német megszállástól október 15-ig. MÚLTUNK 44:(4) 120-132. (1999)
  • Carl Schmitt és a német nemzetiszocializmus. In: Fischer Ferenc - Majoros István - Vonyó József (szerk.) Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében.. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Pécs: Universitas, 2000. 485-496.
  • Francois Furet és Ernst Nolte levélváltásához. VILÁGOSSÁG 41:(6-7) 93-99. (2000)
  • Külpolitika és nemzetiségi kérdés Magyarországon. 1945-1993. In: Gergely Jenő, Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Zeidler Miklós (szerk.) A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század: Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Budapest: ELTE BTK 2000. 423-432.
  • Bárdossy és Teleki Archiválva 2015. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben MAGYAR SZEMLE 10:(5-6) 52-71. (2001)
  • La crise de guerre internationale et la Hongrie (1938-1941). GUERRES MONDIALES ET CONFLICTS CONTEMPORAINS 50:(9) 67-81. (2001)
  • On the foreign policy of the Horthy period - from a somewhat broader perspective. BIGIS KÖZLEMÉNYEK / BIGIS PAPERS:(No. 7.) 173-188. (2001)
  • A Horthy-korszak külpolitikájáról - némileg nagyobb távlatból. In: Püski Levente, Valuch Tibor (szerk.) Mérlegen a XX. századi magyar történelem: Értelmezések és értékelések. Budapest; Debrecen: 1956-os Intézet, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2002. 33-48.(Jelenkortörténeti műhely; 3.)
  • Magyarország helye a 20. századi Európában. In: Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.) Magyarország helye a 20. századi Európában: tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2002. 27-50.
  • Gratz Gusztáv Bethlen Istvánról. In: Ormos Mária (szerk.) Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 248-260.
  • Hungarian Foreign Policy in the Interwar Period HUNGARIAN STUDIES 17:(1) 13-32. (2003)
  • Történetírásunk egynémely problémájáról - különös tekintettel a posztmodernre. MÚLTUNK 48:(4) 246-279. (2003)
  • Bethlen István 1940. évi emlékirata a várható békefeltételekről. In: Hausner Gábor (szerk.) Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest: Argumentum Kiadó, 2005. 545-556.
  • Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.) Budapest 2006. 4-38.
  • Lajos Iván és a magyar külpolitikai gondolkodás. In: Székely Gábor (szerk.) Megismerhető világtörténelem: Zsigmond László születésének 100. évfordulójára. Budapest: ELTE Új és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Volos, 2007. 186-196.
  • Murányi Gábor: Egy epizodista főszerepe. Lajos Iván történész élete és halála. MÚLTUNK 52:(3) 276-284. (2007)
  • Magyar külpolitika 1941-1945. SZÁZADOK FÜZETEK 2:(2) 49-61. (2009)
  • Nemzeti érdek a magyar külpolitikában a 20. században. KÜLÜGYI SZEMLE 9:(1) 171-179. (2009)
  • Tanácsadás a két háború közötti külpolitikában. KÜLÜGYI SZEMLE 8:(3) 186-196. (2009)
  • 20. századi magyar külpolitika KORUNK (KOLOZSVÁR) 23:(4) 46-58. (2010)
  • Apre's Béla Kun - avant Miklós Horthy La Hongrie et l'Entente en été 1919. ÖT KONTINENS 8:(8) 85-102. (2010)
  • Barcza György és a forradalmak kora. TÖRTÉNELMI SZEMLE 52:(3) 341-356. (2010)
  • Barcza György két arca - emlékirata és jelentései tükrében. In: Réfi A, Sziklai I (szerk.) Pártok, politika, történelem: Tanulmányok Vida István egyetemi tanár 70. születésnapjára. Budapest: MTA-ELTE Pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus kutatócsoport, 2010. 305-319.
  • Búcsú Londontól: Barcza György magyar királyi követ utolsó hetei Angliában. KOMMENTÁR 15:(4) 24-36. (2010)
  • Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek I. In: Háda Béla, Ligeti Dávid, Majoros István, Maruzsa Zoltán, Merényi Krisztina (szerk.) Nemzetek és birodalmak: Diószegi István 80 éves. Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2010. 547-560.
  • Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek II. In: Kovács Zoltán, Püski Levente (szerk.) Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2010. 303-313.
  • Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek III. In: Borhi László (szerk.) Európa, nemzet, külpolitika: Tanulmányok Ádám Magda 85. születésnapjára. Budapest: Aura, 2010. 197-210.
  • Kun Béla után - Horthy Miklós előtt. Magyarország és az antant 1919 nyarán MÚLTUNK 55:(3) 25-45. (2010)
  • A bukás után: Barcza György hazai életének kezdete és annak előtörténete. SZÁZADOK 145:(6) 1325-1357. (2011)
  • A Szovjetunió elleni magyar hadba lépés döntési mechanizmusa In: Bartha Eszter Krausz Tamás (szerk.) Háború és nemzeti önismerete: 70 éve támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót. Budapest: Russica Pannonica, 2011. 135-140.
  • Barcza György visszaadja a "kölcsönt" Bárdossy Lászlónak. In: Gebei Sándor, ifj Bertényi Iván, Rainer M János (szerk.) "...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni": Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Eger: EKF Líceum Kiadó, 2011. 246-262.
  • Hóman Bálint és a magyar külpolitika irányai. In: Ujváry Gábor (szerk.) Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Budapest: Ráció Kiadó, 2011. 97-109.
  • Horthy Miklós és a katonai diktatúra. TÖRTÉNELMI SZEMLE 53:(1) 127-140. (2011)
  • 20. századi szomszédaink - némi történeti visszapillantással KÜLÜGYI SZEMLE 11:(4.) 124-135. (2012)
  • A magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban. GROTIUS 2011.
  • Genese, Ziele und Handlungsspielraum der ungarländischen Räterepublik und ihr Stand in der Historiographie. GROTIUS 2011.
  • Nem a házat, a hazát kell építeni. Baloldaliságról történeti összefüggésben. GROTIUS 2012.
  • 20. századi magyar sors két világháború tükrében. GROTIUS 2012.
  • A népi írók külpolitikai nézetei. LIMES 25: (4) 85–90. (2012)
  • Emlékirat és napló, avagy emlékirat a naplóban. In: Baráth Magdolna, Molnár Antal (szerk.) A történettudomány szolgálatában: Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Budapest; Győr: Magyar Országos Levéltár, 2012. 501-514.
  • Észak Párizsában, Koppenhágában. In: Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Manhercz Orsolya (szerk.) Milyen nemzetet, kinek és hogyan? Tanulmányok Magyarország történelméről 1780-1948. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, 2012. 197-208.
  • Helyzetfel(nem)ismerés és helyzetki(nem)használás a Horthy-korszak külpolitikájában. LIMES 25:(2.) 101-108. (2012)
  • Ungarisches Schicksal im 20. Jahrhundert im Spiegel der zwei Weltkriege. ÖT KONTINENS 10:(1) 115-122. (2012)
  • A magyar diplomácia tevékenysége a Közép-Kelet-Európával kapcsolatos német elképzelésekkel szemben a második világháború előestéjén. GROTIUS 2012.
  • Európa és Magyarország 1914-1945. In: Feitl István (szerk.) Nyitott/zárt Magyarország: Politikai és kulturális orientáció 1914–1949. Budapest: Napvilág Kiadó, 2013. 41-53.
  • Hungary's Neighbours in the 20th Century: a Historical review. FOREIGN POLICY REVIEW 9:(no1.) 22-34. (2013)
  • Személyiség és történelem 20. századi magyar politikusok példáján. In: Erdődy Gábor (főszerk), Feitl István, Sipos Balázs, Varga Zsuzsanna (szerk.) Rendszerváltások kortársa és kutatója: Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 492-497.
  • Antall József politikai nézetei GROTIUS 2013.
  • A magyar nemzeti érdek első világháború alatti érvényesítésének lehetőségei és vaskos korlátai. GROTIUS 2014.
  • A nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségei és korlátai. BBC HISTORY 4: (7) 34–37. (2014)
  • A magyar nemzeti érdekek első világháború alatti érvényesítésének lehetőségei és vaskos korlátai. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István, Antal Gábor, Hevő Péter, Madarász Anita. Budapest, ELTE BTK, 2015. 283-292.
  • Jászi Oszkár helye a magyar történelemben. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk.: Klestenitz Tibor, Zombori István. Budapest, MTA BTK 2015. 397-410.
  • Magyar sors, magyar "fátum" Ady Endre és Jászi Oszkár élete tükrében. Tekintet 2015/4. sz. 106-122.
  • A "Pax Germanica" Európája. BBC History Különszám: A Harmadik Birodalom 2015. 128-131.
  • Egy válás anatómiája. Forráskritikai tanulmány. In: Az emberi sors és a történelem kereszteződésében. At the Crossroads of Human Fate and History. Tanulmánykötet Frank Tibor 70. születésnapjára. Szerk.: Deák Nóra - Kenyeres János - Lojkó Miklós - Magyarics Tamás - Szabó Éva Eszter. Budapest 2019. 473-490.
Viták
  • Válasz Ádám Magdának. SZÁZADOK 111:(5) 987-999. (1977)
  • Levélféle Gyáni Gábornak. (Hermann Róberttel és Karsai Lászlóval közösen) SZÁZADOK 147: (3) 793-801. (2013)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány, 313. o. (1997) 
  2. ↑ Eőry Áron (2018). „„Egy nagyon szép, kellemes, családias, boldogságos gyerekkorom volt”. Interjú Pritz Pál történésszel Pestújhelyről”. Helyem–Házam–Palotám IV (4), 2–11. o. 
  3. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1968/69, 203. o. 
  4. ↑ (2012) „„Roppant jó érzés fogott el, amikor megtudtam, hogy történelemóra is lesz". Interjú Pritz Pállal, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék professzorával”. Modern Magyarország (1), 265. o. 
  5. ↑ Pamlényi Ervin. Pályák és irányok. Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok.. Budapest: Akadémiai Kiadó, 257–258. o. (1989) 
  6. ↑ Pritz Pál (2017). „Pamlényi Ervin és a Századok.”. Századok 151 (1), 17–24. o. 
  7. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1973/74, 316. o. 
  8. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 795. o. (1980) 
  9. ↑ (2012) „„Roppant jó érzés fogott el, amikor megtudtam, hogy történelemóra is lesz". Interjú Pritz Pállal, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék professzorával”. Modern Magyarország (1), 269. o. 
  10. ↑ „Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Doktora cím odaítéléséről”, Akadémiai Értesítő, 2000. június 16., 52. oldal 
  11. ↑ (1971) „Krónika (1970. január 1-től 1970. december 31-ig)”. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei (1-2), 204. o. 
  12. ↑ (1993) „Konferenciák külföldön magyar résztvevőkkel”. Politikatudományi Szemle (1), 195. o. 
  13. ↑ Nyulásziné Straub Éva (1996). „Tudományos ülés a badeni egyezmény 70. évfordulóján”. Levéltári Közlemények (1), 215. o. 
  14. ↑ Fazekas István (1996). „Hetven éves a badeni egyezmény”. Levéltári Szemle (2), 49. o. 
  15. ↑ Kaiser Eszter. „Kisebbségek a pannon térségben”, Vas Népe, 1999. július 8., 12. oldal 
  16. ↑ Szulovszky János. „Etnicitás, kultúra, vallás és hatalom. A magyarságtudomány(ok) finnországi csúcstalálkozója”, Magyar Nemzet, 2000. augusztus 11., 14. oldal 
  17. ↑ Pomogáts Béla (2001). „Kongresszus Jyväskyläben”. Európai Utas (3), 78. o. 
  18. ↑ B. L.. „Történelmi konferencia a Horthy-korszakról”, Népújság, 2002. május 30., 5. oldal 
  19. ↑ Bödők Gergely (2013). „Emlék, emlékirat, történelem. Beszámoló a Kolozsvárott megrendezett VII. Hungarológiai Kongresszusról”. Századok (3), 806–807. o. 
  20. ↑ Sárándi Tamás (2012). „Beszámoló a Kisebbségek a Kárpát-medencében címmel megtartott konferenciáról”. Századok (1), 263–267. o. 
  21. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1968/69, 80. o. 
  22. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1975/76, 316. o. 
  23. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1978/79, 159. o. 
  24. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1979/1980, 126. o. 
  25. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1985/86, 164. o. 
  26. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1986/87 1987/88, 142. o. 
  27. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1988/89, 30., 124. o. 
  28. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1989/90, 112. o. 
  29. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1990/91, 140. o. 
  30. ↑ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1991/92, 127. o. 
  31. ↑ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tanrend (kurzuskínálat) az 1994 tavaszi félévre, 174. o. 
  32. ↑ „Habilitált doktorokról szóló tájékoztató”, Művelődési Közlöny, 1996. július 31., 1253. oldal 
  33. ↑ a b (2012) „„Roppant jó érzés fogott el, amikor megtudtam, hogy történelemóra is lesz". Interjú Pritz Pállal, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék professzorával”. Modern Magyarország (1), 274. o. 
  34. ↑ Modern Magyarország - az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Doktori Programja folyóiratának Archívuma. (Hozzáférés: 2023. március 7.)
  35. ↑ Akadémiai Klub Egyesület - Asztaltársaságok. (Hozzáférés: 2023. március 7.)
  36. ↑ A Magyar Tudomány Ünnepének megnyitója (2023.11.03.) - Élő közvetítés 1:10:16-tól. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
  37. ↑ a b 200 éves Bolyai János geometriája, a semmiből teremtett új, más világ – Elkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe. (Hozzáférés: 2023. november 4.)
  38. ↑ „Személyi hírek”, Magyar Hírlap, 1982. március 17., 9. oldal 
  39. ↑ „Személyi hírek”, Magyar Hírlap, 1984. augusztus 4., 4. oldal 
  40. ↑ „Személyi hírek”, Magyar Hírlap, 1988. január 21., 6. oldal 
  41. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 269. o. (1997) 
  42. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 339. o. (2001) 
  43. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 414. o. (2006) 
  44. ↑ „Alapító okirat”, Akadémiai Értesítő, 1997. június 17., 65. oldal 
  45. ↑ „Az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány Alapító Okirata”, Magyar Közlöny, 2001. április 12., 2982. oldal 
  46. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 423. o. (2009) 
  47. ↑ „Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa 1995. május 29-i ülésének (AKT 5/95.) állásfoglalásai”, Akadémiai Értesítő, 1995. július 21., 145. oldal 
  48. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 341. o. (2001) 
  49. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 417. o. (2006) 
  50. ↑ (1991) „A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (1991. április 13.)”. Századok (5-6), 591. o. 
  51. ↑ Rozsnyói Ágnes (1995). „Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1995. május 20-án megtartott tisztújító közgyűléséről”. Századok (5), 1217. o. 
  52. ↑ Illés Gabriella (2003). „A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről”. Századok (6), 1484. o. 
  53. ↑ a b c A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 365. o. (2009) 
  54. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja. Budapest: Akadémiai Kiadó, 269. o. (1991) 
  55. ↑ (2004) „Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Gyöngyösön, 2004. március 27-én megtartott rendes évi közgyűléséről”. Századok (4), 961. o. 
  56. ↑ (2007) „Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 2007. május 12-én megtartott tisztújító közgyűléséről”. Századok (4), 1073–1074. o. 
  57. ↑ „Személyi rész”, Magyar Közlöny, 1981. április 18., 378., 381. oldal 
  58. ↑ „Személyi rész”, Magyar Közlöny, 2003. augusztus 29., 7845. oldal 

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pritz_Pál&oldid=26731694”