Ugrás a tartalomhoz

Dortmund

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dortmund
Dortmund címere
Dortmund címere		 Dortmund zászlaja
Dortmund zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
KerületArnsberg
JárásArnsberg Government Region
Rangjárási jogú város
Alapítás éve882
PolgármesterUllrich Sierau (SPD)
Irányítószám44135–44388
Körzethívószám
  • 0231
  • 02304
RendszámDO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség595 471 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2094 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület280,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 30′ 50″, k. h. 7° 27′ 55″51.513889°N 7.465278°EKoordináták: é. sz. 51° 30′ 50″, k. h. 7° 27′ 55″51.513889°N 7.465278°E
Dortmund (Észak-Rajna–Vesztfália)
Dortmund
Dortmund
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Dortmund weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dortmund témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dortmund a Ruhr-vidék legnagyobb, Németország nyolcadik legnagyobb városa Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekszik, amely mára számos kulturális látnivalót kínáló modern metropolisszá fejlődött.

Fekvése

[szerkesztés]

Dortmund a Ruhr-vidék legkeletibb fekvésű nagyvárosa az Emschertől két kilométernyire terül el, tengerszint feletti magassága 80 méter. Az A1-es autópálya mellett fekszik.

Éghajlata

[szerkesztés]
Dortmund éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,05,09,013,018,021,022,022,019,015,09,05,013,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,0−1,02,04,08,011,013,013,010,07,03,01,05,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)655653576878939367607177838
Forrás: Wetter Kontor[2]


Története

[szerkesztés]

A város ősi története a homályba vész, területén az i. e. I., vagy II. évezredből származó urnatemetőkre bukkantak. Az innen származó 4. századi leletek azonban egykori római településre utalnak. Első ízben a 9. század végén, 899-ben említették az oklevelek Throtmani néven.

A legenda szerint Dortmund felemelkedése Szent Reingold nevéhez fűződik, aki Nagy Károly alattvalójának, Haimon von Dordogne-nak egyik gyermeke volt. A király megölette a Haimon fivérek unokaöccsét, amiből háború lett. Haimonnak a király nővérével kötött házassága vetett véget a viszálynak. Reingold elment a Szentföldre és szentéletű férfi lett. Hazatérve nem talált megértésre, az emberek ellene fordultak és végül agyonverték. Tetemét a Rajnába dobták. A holttest azonban a folyó felszínére került és a dortmundi vallásos hívők különböző csodajelzésektől indíttatva koporsóba helyezték. A targonca, amelyre a koporsót tették, magától elindult és Dortmundig gurult. Ahol megállt, ott építették meg a Reinold-templomot. Szt. Reinold ma is a város védőszentje.

Az egykori karoling királyi udvart a Hellweg védelmére létesítették, amely a Rajnától a Weserhez és az Elbához vezető legfontosabb út volt. Az itteni Karoling udvarban a 10-13. század folyamán többször is tartózkodtak német császárok és királyok, a város idővel piaci és vásározó hellyé, sőt birodalmi helységgé fejlődött, már a 11. században vámmentességet élvezett a német birodalom területén, így kereskedelme korán felvirágzott; kereskedői Novgorodig terjesztették ki működésük körét. 1220-ban szabad birodalmi és Hanza város lett. 1387–89-ben a kölni érsek és szövetségesei 21 hónapig ostromolták, de a város az ellenségeit tisztes béke elfogadására kényszerítette. A későbbiekben Dortmund hanyatlásnak indult és a harmincéves háború után már csak 3000 lakosa volt. 1806-ban francia csapatok szállták meg; 1808-ban Napóleon császár Berg nagyhercegének adta, 1815-ben Poroszországhoz került. A város a 19. század derekára erőteljes fejlődésnek indult. Mai kiterjedését a 20. században érte el, miután egyesült a környező kisebb településekkel.

A dortmundi vasútállomás 1847-ben épült.

Népessége

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1970 és 2023 között
Lakosok száma
642 680
608 297
597 000
580 444
572 087
575 944
586 181
586 600
586 852
595 471
1970198019972010201220132015201720212023
Adatok: Wikidata

Dortmund igazi metropolisszá nőtte ki magát, számtalan kulturális látnivalót kínálva. Számos biztosítási és kutató cég, információs technológia és természetesen az oktatás és kultúra székhelye egyben a Ruhr vidéken.

A modernizáció ellenére a város megőrizte hagyományait, s számos szabadidős lehetőséget kínál az ott élőknek, oda látogatóknak egyaránt. A városközpont legfőbb építészeti látványosságai a 13. és 14. században épült Reinoldi és Petri templomok. Berlin, Hamburg és Frankfurt mellett Dortmund Németország a legnagyobb bevásárlóparadicsoma. A nagy üzletek többségében a belvárosra, jól megközelíthető részekre koncentrálódnak.

Kultúra és látnivalók

[szerkesztés]
A Reinoldi-templom

Figyelemreméltó épületei a Reinoldi-templom üvegfestményekkel és kitűnő orgonával, a Mária-templom gót kórussal, a Péter-templom késői gót oltárral, a régi városháza. Egykori erődítményei helyét ültetvények és sétahelyek (Westwall, Hoher Wall, Südwall, Schwanenwall stb.) foglalják el.

Sport

[szerkesztés]

Borussia Dortmund

Híres emberek

[szerkesztés]

Dortmund híresebb szülöttei közé tartoznak Marco Reus, August Lenz, Lothar Emmerich és Siggi Held futballisták, valamint Michael Zorc és Lars Ricken a korábbi idők focijából. Ezek mellett még Leopold Hoesch iparos neve Dortmundon kívül is ismert. Nem utolsósorban Friedrich Arnold Brockhaus könyvkiadó, a híres enciklopédia szerkesztője is dortmundi származású.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ↑ Klima Deutschland, Dortmund - Klimadiagramm, Klimatabelle - WetterKontor. Wetterkontor.de. (Hozzáférés: 2013. március 12.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dortmund&oldid=26080778”