Ugrás a tartalomhoz

Magyarország bonni nagykövetsége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország bonni nagykövetsége
Rangja
  • embassy building
  • nagykövetség
  • megszűnt entitás
Küldő országMagyarország
Fogadó ország
Alapítva1974
Bezárás1999. augusztus 15.
Beosztásamagyar nagykövet Németországban
Irányítószám53175
TelepülésBonn
Elhelyezkedése
Magyarország bonni nagykövetsége (Németország)
Magyarország bonni nagykövetsége
Magyarország bonni nagykövetsége
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 42′ 04″, k. h. 7° 09′ 51″50.701201°N 7.164121°EKoordináták: é. sz. 50° 42′ 04″, k. h. 7° 09′ 51″50.701201°N 7.164121°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország bonni nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország bonni nagykövetsége ma már nem működő diplomáciai missziónk volt. 1974 és 1999 között működött, ezen belül 1974-től a Magyar Népköztársaságot képviselve a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK), 1990-től a Magyar Köztársaságot az újraegyesített Németországban. A nagykövetség 1999-ben költözött el Bonnból, ekkortól Magyarország berlini nagykövetségeként működött (Németország kettéosztottsága idején, a Német Demokratikus Köztársaságban – NDK-ban – szintén Berlinben működött a magyar diplomáciai misszió). A nagykövetség bonni épülete még évekig magyar tulajdonban maradt, üresen állt.

Története

[szerkesztés]

Magyarország és Nyugat-Németország (Német Szövetségi Köztársaság) között a második világháborút követően nem jött létre diplomáciai kapcsolat – szemben a Német Demokratikus Köztársasággal, mellyel 1950 óta[1] nagyköveti szintű kapcsolatban álltunk. 1963-ban Magyarország és az NSZK között kereskedelmi megállapodás született, Budapesten és Kölnben kereskedelmi képviseleteket nyitott a két ország. 1969-ben újabb megállapodással a két képviseletet útlevélkezelési és vízumkiadási joggal ruházták fel, a kölni magyar kereskedelmi képviseleten ez 1970. január 1-től lépett életbe.[2]

1973. december 30-án került sor a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételére az NSZK-val,[3] az első nagykövetünk a kölni kereskedelmi képviselet vezetője, Hamburger László lett (megbízólevelét 1974. január 21-én adta át Gustav Heinemann köztársasági elnöknek[4]), aki a kezdeti néhány hónapban még Kölnben látta el nagyköveti feladatait. Bonn Plittersdorf negyedében, a Turmstraße 30. alatt a követség épületét – mely magyar megrendelésre épült –, 1984. február 13-án adták át.[5]

1990. október 3-a, vagyis a német újraegyesítés után a berlini és bonni nagykövetségeket összevonták Bonnba, a berlini misszió így Magyarország bonni nagykövetségének berlini hivatala lett.[6] 1999. augusztus 15-én költözött át az intézmény Berlinbe, ekkor megfordult a két képviselet viszonya: Bonnban a továbbiakban nem nagykövetség működött, hanem a berlini nagykövetség hivatala[7] – a bonni nagykövetségen ekkor körülbelül ötven ember dolgozott.[8] A bonni misszió 2006. szeptember 22-ig működött, akkor végleg bezárt.[9]

2010-ben a bonni nagykövetség épülete is szerepelt azoknak a használaton kívüli külképviseleti ingatlanoknak a listáján, melyek eladásából kívánták finanszírozni a 2011-es magyar EU-elnökség költségeit.[10]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990. Budapest: Külügyminisztérium. 1990. 384. o.  
  2. ↑ Kereskedelmi képviseletek útlevélkezelési és vízumkiadási joga: Magyar—NSZK megállapodás. Magyar Hírlap, II. évf. 285. sz. (1969. október 15.) 8. o.
  3. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv 1973. Budapest: Külügyminisztérium. 1973. 31. o.  
  4. ↑ Megbízólevél átadása. Magyar Hírlap, VII. évf. 30. sz. (1974. január 22.) 4. o.
  5. ↑ Ungarn: Botschaft im Februar fertig. General-Anzeiger, 123. sz. (1984. január 20.) 9. o.
  6. ↑ Léderer Pál: Húzódik a nagy költözködés. Népszabadság, L. évf. 123. sz. (1992. május 26.) 6. o. (fizetős hozzáférés)
  7. ↑ Stefan Lázár: Berlinbe költöznek: Balázs Péter magyar nagykövet nyilatkozata. Napi Magyarország, III. évf. 142. sz. (1999. június 21.) 8. o. (fizetős hozzáférés)
  8. ↑ "Be akartam menni a barlangba, az oroszlánok közé is...". Cégvezetés (2004. május 1.) (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  9. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006. Budapest: Külügyminisztérium. 2006. 377. o.  
  10. ↑ Kis Tibor: A külügy szeretne kimaradni a kampányból. Népszabadság, LXVIII. évf. 43. sz. (2010. február 20.) 6. o.


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_bonni_nagykövetsége&oldid=26986016”