Magyarország ungvári főkonzulátusa
| Magyarország ungvári főkonzulátusa | |
 | |
| Rangja | főkonzulátus |
| Küldő ország | Magyarország |
| Fogadó ország | Ukrajna |
| Alapítva | 1991 |
| Vezető | Bacskai József (2021–) |
| Beosztása | főkonzul |
| Irányítószám | 88000 |
| Település | Ungvár |
| Cím | Pravoszláv rkp. 12 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarország ungvári főkonzulátusa
Pozíció Ungvár térképén
| |
 é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 22° 17′ 58″48.620028°N 22.299556°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 22° 17′ 58″48.620028°N 22.299556°E | |
| Magyarország ungvári főkonzulátusa weboldala EmbassyPages.com ID | |
Magyarország ungvári főkonzulátusa (ukránul: Генеральне консульство Угорщини в м. Ужгород) Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak egyik intézménye, az anyaország és a kárpátaljai magyarság kulturális és adminisztratív kapcsolatainak egyik központja. 1991-ben nyílt, mint a kijevi főkonzulátus filiáléja,[1] majd 1993-ban vált önálló főkonzulátussá.[2] A főkonzulátus Ungváron az Ung folyó partjához közel, a Pravoszláv part 12. (Православна набережна., 12.) alatt található. Vezetője 2021-től Bacskai József.
Története
[szerkesztés]A kárpátaljai magyarság két legjelentősebb városa közül a legnagyobb a régió székhelye Ungvár (2011-ben 116 ezer lakos, közülük 8000 magyar[3]), a legtöbb magyar azonban Beregszászon él (1990-ben 29 ezer lakos, közülük 15 ezer magyar[4]). Ezért a két településnek kiemelt jelentősége van Magyarország számára. A Szovjetunió fennállása idején, 1969-ben azonban Kijevben nyitották meg a főkonzulátust (ma: Magyarország kijevi nagykövetsége), mondván: félúton fekszik Budapest és Moszkva között.[5] A magyarlakta területeken konzulátus nyitására tehát volt igény, erre azonban csak a magyarországi rendszerváltást követően kerülhetett sor: 1991. augusztus 10-én (két héttel Ukrajna függetlenségének kikiáltása előtt) nyílt meg Ungváron a kijevi főkonzulátus filiáléja,[1] melyet két évvel később, 1993. június 2-án emeltek önálló főkonzulátusi rangra. Az első főkonzulunk Monori István lett.[6] A főkonzulátus korábban Ungváron a Viszoka utcában (Magas utca) működött, 2006-ban költözött jelenlegi helyére, a Pravoszláv partra.[7]
Hatásköre
[szerkesztés]A főkonzulátus konzuli kerülete a Kárpátontúli területének két járása (ungvári és munkácsi, járások), Lvivi terület, Ivano-frankivszki terület, Csernyivci terület tartozik az ungvári konzuli kerülethez.
Főkonzulok
[szerkesztés]- Monori István (1993–1995)
- Németh János (1995–1999)[8]
- Szakács Zoltán (1999–2003)
- Szabó Ottó (2003—2005)
- Sziklavári Vilmos (2005–2010)
- Bacskai József (2010–2015)
- Buhajla József (2015–2020)
- Bacskai József (2021-től)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szalai Attila: Jeszenszky Kárpátalján tárgyalt. Új Magyarország, I. évf. 92. sz. (1991. augusztus 12.) 4. o.
- ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993. Budapest: Külügyminisztérium. 1993. 47. o.
- ↑ Ungvár. Kárpátalja.net (2019) (Hozzáférés: 2020. január 12.) arch
- ↑ Szarka László: A városi magyar népesség a Magyarországgal szomszédos országokban (1910-2000) (PDF) pp. 197. [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Nemes János: Főkonzulátus Kijevben. Népszabadság, XXVII. évf. 96. sz. (1969. április 27.) 2. o.
- ↑ Jeszenszky Géza: A magyar-ukrán szerződés és a nemzetpolitika, 1991-93. História, 1. sz. (2012)
- ↑ Molnár Krisztina: Huszonöt éves Magyarország Ungvári Főkonzulátusa. Kárpátalja ma (2016. augusztus 14.) (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ 209/1995. (IX. 29.) KE határozat Németh János főkonzuli kinevezésér.... jogkodex.hu. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
| Nagykövetségek | Amerikai Egyesült Államok · Ausztria · Belgium · Csehország · Egyesült Királyság · Észtország · Európai Unió · Finnország · Horvátország · Japán · Kína · Lengyelország · Mexikó · Németország (Berlin) · Norvégia · Oroszország · Románia · Svédország · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Ukrajna · Vietnám |
|---|---|
| Főkonzulátusok | |
| Megszűnt képviseletek | Németország (Bonn) |
