Ugrás a tartalomhoz

Meregyó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Méregjó szócikkből átirányítva)
Meregyó (Mărgău)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségMeregyó
Rangközségközpont
Irányítószám407380
SIRUTA-kód58473
Népesség
Népesség382 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2002)
Népsűrűség1,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
Terület211,68 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″46.743056°N 22.964167°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″46.743056°N 22.964167°E
Meregyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Meregyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Meregyó (Méregjó vagy Meregjó, románul: Mărgău) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A falu valószínűleg patakjáról kapta nevét, amely a magyar méreg (esetleg meleg) és ('folyóvíz') szavak összetételéből való. Először 1408-ban Mereghyo, majd 1412-ben Merge, 1449-ben Meregio 1460-ban Kysmeregyo, 1468-ban Meregyew, 1493-ban pedig Nagh Mereg Jo alakban bukkan fel.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Vlegyásza-hegységben, Kolozsvártól 66 kilométerre nyugatra fekszik.

Népessége

[szerkesztés]

Általános adatok

[szerkesztés]

Népessége 1850 és 1930 között másfélszererésre nőtt, azóta viszont negyedére csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]
  • 1850-ben 1461 lakosából 1450 volt román és 11 cigány nemzetiségű; valamennyien görögkatolikus vallásúak.
  • 2002-ben 526 lakosából 523 volt román nemzetiségű; 484 ortodox, 24 baptista és 13 görögkatolikus vallású.

Története

[szerkesztés]

1461-ben Botos János román jobbágyfalva volt, 1468-ban vajdáját, Dant említik. Georgius, Nicolaus és Johannes Waÿda de Beel 1511-ben udvarházat tartottak fenn benne.[1] Kolozs vármegyéhez tartozott. Az 1750-es években ezüst-, 1779-ben két aranybányát műveltek határában. Lakói a 19. század végén az üveges szakmára specializálódtak. Ablakozásra használt táblaüvegekkel járták nemcsak az akkori Magyarország keleti részét, de Romániát is. A vándor üvegességet a két világháború között is nagyban űzték, és Meregyó ennek köszönhetően módos falunak számított.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Ortodox temploma eredetileg 1506-ban, egy korábbi fatemplom helyén épült. Miután 1798-ban leégett, 1804 és 1835 között alapjaiból újraépítették. Mai tetőszerkezete 1879-ben, egy újabb tűzvész után készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 398. o. (Diplomatarium 27255)

Források

[szerkesztés]
  • Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Budapest, 2004

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]