Komić
Komić | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Lika-Zengg |
Község | Udbina |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 53234 |
Körzethívószám | +385 053 |
Népesség | |
Teljes népesség | 14 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 681 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 27′ 19″, k. h. 15° 43′ 35″44.455293°N 15.726455°EKoordináták: é. sz. 44° 27′ 19″, k. h. 15° 43′ 35″44.455293°N 15.726455°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Komić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Komić falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Korenicától légvonalban 32 km-re, közúton 37 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 10 km-re délnyugatra, a Korbavamező délnyugati szélén, a Likai-középhegység lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Komić várát 1397-ben említik először, amikor a Kurjakovićok itteni tágas palotájukban látták vendégül Luxemburgi Zsigmond királyt és kíséretét, aki a nikápolyi csatából volt visszatérőben Magyarországra. Ebből is látszik, hogy Komić a 14. században nagyobb és jelentősebb vár volt Udbinánál is. 1462-ben Karl korbáviai gróf innen keltezi egyik fennmaradt oklevelét, majd 1468-ban testvére Pavao gróf szintén itt kelt adománylevelében ad Ivan Gusićnak egy bizonyos földet. 1509-ben itt tartózkodik Ivan Karlović gróf és Jelena nevű testvére a korbávmezei csatában elesett Karl gróf gyermekei. A török 1527-ben foglalta el a várat, a falu horvát lakossága elmenekült. Egy 1577-es feljegyzés szerint a faluban szerb és muzulmán lakosság együtt élt. A horvát seregek 1689-ben foglalták vissza a várat és a falut. A század végén megkezdődött az új lakosság betelepítése. Martin Brajković zenggi püspök leírása szerint 1701-ben a termékeny komići mezőn már 60 ház állt, többségben pravoszláv szerb lakossággal. Később a vár elveszítette jelentőségét és elhagyatva romlásnak indult. Franz-Julius Fras császári katonai topográfus 1835-ben azt írja, hogy a vár falai nagy magasságban állnak.[2] A falunak 1857-ben 592, 1910-ben 865 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 20 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
592 | 967 | 840 | 719 | 830 | 865 | 837 | 820 | 509 | 466 | 414 | 315 | 217 | 153 | 9 | 20 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu feletti 1177 méter magas Komača-hegyen állnak Komić középkori várának maradványai. A vár magja egy hozzáférhetetlen kőoromzaton állt, nagyobb kőtömbökből épített szabálytalan négyszög alaprajzú torony volt. A várhoz egy erős falakkal rendelkezett külső vár is tartozott. Ebből a külső várból, mely a hegy déli lejtőjén állt csak a déli sarok vége maradt fenn. A külsővár feletti lejtőt szintén védőfalak határolták, melyek jórészt a mai napig fennmaradtak. Valószínűleg itt volt a vár belső udvara. Az építés módja és anyaguk alapján a legrégibb falak még a kora római időszakból származó erődítmény részei lehettek. A sűrű növényzet miatt a vár Heneberg által készített alaprajzának helyessége és méretei nem ellenőrizhetők.[5]
További információk
[szerkesztés]- Udbina község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Poreklo stanovništva sela Komić, po popisu Like i Krbave iz 1712. godine (Komić lakosságának eredete az 1712-es likai és korbavai összeírás alapján) Archiválva 2014. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ [ https://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst Krešimir Matijević: Naseljenje Like] (horvátul)