Štikada
| Štikada | |
 | |
| A pravoszláv templom romjai. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Lovinac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53244 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 197 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 558 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 18′ 57″, k. h. 15° 47′ 46″44.315800°N 15.796100°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 57″, k. h. 15° 47′ 46″44.315800°N 15.796100°E | |
| Štikada weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Štikada témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Štikada falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 42 km-re, közúton 52 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 15 km-re délkeletre, Gračactól 5 km-re északnyugatra a Likai-mező és a Gračaci-mező közötti szorosban, az 50-es számú főút mentén, a Ričica-patak és a Ričice-tó partján, a megye délkeleti csücskében fekszik.
Története
[szerkesztés]1689-ben a Marko Mesić pap vezette felkelők szabadítottak fel a török uralom alól. A terület néptelen volt. A telepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen betelepítette a területet. A betelepített lakosságot a Gacka és a Zrmanja völgyéből érkezett pravoszláv vlachok, valamint a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkezett bunyevácok képezték. 1789-ben megépült a dalmáciai főútvonal részeként Gospić-Lovinac-Gračac főút, amely a településen haladt át. Népiskoláját 1869-ben nyitották meg. 1878-ban a Ričica-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztított, amely több mint négy hónapig tartott és élelmiszerhiányt idézett elő. Az árvíz következtében eliszaposodott a gračaci Međaković-barlang víznyelője. 1880 és 1886 között a víz levezetése érdekében a Ričicát és a barlangot egy kilométer hosszú csatornával kötötték össze. 1857-ben 2425, 1910-ben 1709 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1922-ben átadták a falu vasútállomását az újonnan épített Gospić – Gračac vasútvonalon. 1953-ban a kevés gyermek miatt bezárták a falu iskoláját. 1991-ben lakosságának 87 százaléka szerb volt. Szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 216 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2.425 | 2.307 | 1.709 | 1.643 | 1.787 | 1.709 | 1.780 | 2.437 | 497 | 523 | 601 | 554 | 513 | 545 | 175 | 216 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[4] 1905-ben épült Hermann Bollé tervei alapján klasszicista stílusban. A második világháború idején az usztasák lerombolták, a falak a tetőpárkány szintjéig álltak. Egy másik templom is állt itt a Szent Arkangyalok tiszteletére, amelyet szintén a második világháború idején romboltak le. Egyhajós épület, a hajónál keskenyebb, hosszúkás félköríves apszissal, az oromzaton álló harangtoronnyal. A szentélyt diadalív választja el a hajótól. Parókiájához Kosa, Ponor, Krivokuća, Čiče, Jakšići és Duboki Do falvak tartoznak.
- A Ričice-tó három részből áll, területe 300 hektár és három patak, a Ričica, az Otuče és az Opsenice táplálja.
Források
[szerkesztés]- Lovinac község hivatalos oldala (horvátul)
- Lovinac község információs oldala (horvátul)
- A Gospić-Zenggi Püspökség honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6342.
