Bukovac Perušićki
| Bukovac Perušićki | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Perušić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53202 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 66 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 614 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 11″, k. h. 15° 25′ 42″44.653122°N 15.428378°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 11″, k. h. 15° 25′ 42″44.653122°N 15.428378°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bukovac Perušićki falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 13 km-re közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re közúton 5 km-re keletre, az A1-es autópálya mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A terület 1689-ben szabadult fel a százötven évi török uralom alól. A szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek, akik határőrszolgálatot láttak el. Az otocsáni ezred perušići századához tartoztak. A falunak 1857-ben 478, 1910-ben 453 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 91 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 478 | 540 | 490 | 400 | 425 | 453 | 473 | 450 | 351 | 364 | 329 | 278 | 190 | 221 | 115 | 91 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A „Lipova glavica” régészeti lelőhely az azonos nevű településrésztől északkeletre, egy kis dombon, 670 méteres magasságban található. Ennek az őskori dombnak a három nagy települési fennsíkját, melyből az északi fennsíkot Turski sajamnak (Török Vásárnak) vagy Sajmištének hívják, száraz technikával épített kősánc védte. A régészeti feltárások során nagyszámú különféle régészeti anyagmaradvány került elő, melyek többnyire a középső és a késő La Tène-kultúra korszakából származnak. A leletek, Egy kőből csiszolt balta és egy sérült bronz sarló, amelyet a szikla repedéseiben belül találtak, tanúskodnak ennek a domboldalnak a korai betelepüléséről.[4]
A Szentháromság-templom[5] gótikus épület, a főhomlokzat északnyugati tájolású. Egyhajós épület, négyszögletes alaprajzú hajóval, négyszögletes szentéllyel és harangdúccal az oromzaton. A templomhajó síkmennyezetű volt, a szentély pedig geometriai kialakítású konzolokon nyugvó keresztbordás boltozattal rendelkezett. A főhomlokzatot kőprofilú gótikus ajtókerettel ellátott portál tagolja. Fennmaradt az építéskori menza oltárköve. A templom a 14. században épült, 1771-ben és 1923-ban megújították, de a horvátországi háborúban súlyosan megrongálódott. Egyike a török előtti időszak kevés, máig fennmaradt likai épületeinek.
Források
[szerkesztés]- Perušić község hivatalos oldala (horvátul)
- Perušić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3777
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1732
