Klanac (Gospić)
| Klanac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53212 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 89 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 566 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 38′ 03″, k. h. 15° 17′ 53″44.634173°N 15.298190°EKoordináták: é. sz. 44° 38′ 03″, k. h. 15° 17′ 53″44.634173°N 15.298190°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klanac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 11 km-re közúton 13 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Ez a terület a 16. századig a bužinai zsupánsághoz tartozott, melynek székhelye a mai Aleksinica helyén állt Potornja vára volt. Potornjától keletre feküdt Gornje Žažično, mely a mai Klanac helyén állt. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre 1690 nyarán mintegy ötven katolikus horvát és bunyevác család települt, akik eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez, azon belül pedig a klanaci századhoz tartoztak. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a Mária Mennybevétele plébániatemplom építését 1690-re teszi. Anyakönyveit 1715 óta vezetik. 1723-ban a templomnak már négy oltára volt. Az aleksinicai és a donje pazarištei templomok filiái voltak. A plébániának 1752-ben 1476 híve volt. A templom falán látható latin nyelvű tábla szerint 1837-ben újjáépítették. 1890-ben új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott. A település első iskoláját 1834-ben nyitották meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A község első székhelye ekkor Klanac lett, de a községközpontot 1893-ban Donje Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 762, 1910-ben 816 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 98 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 762 | 1.821 | 1.515 | 801 | 887 | 816 | 829 | 735 | 623 | 514 | 441 | 360 | 268 | 228 | 156 | 98 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] mai formájában 1837-ben épült a középkori eredetű, 1690-ben teljesen újjáépített templom átépítésével, klasszicista stílusban. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, keskeny, négyzet alakú szentéllyel, a szentélytől délre található sekrestyével és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. Azon kevés likai templomok egyike, amelyet nem pusztítottak el sem a második világháború, sem a horvátországi háború során. A templom falán tábla hirdeti, hogy ebben a templomban keresztelték meg 1823. május 23-án Ante Starčevićet „a haza atyját”. 1890-ben a templom új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1784. április 18-án Šime Starčević, pap, nyelvész, aki arról nevezetes, hogy két horvát nyelvtankönyvet is írt “Nova ricsoslovica ilircska” és “Nova ricsoslovica ilircsko-franceska” címmel. Ő írta az első horvát nyelvű nyelvtankönyvet, de írt latinul, olaszul, franciául és németül is. Első nyelvtankönyvét 1812-ben Triesztben nyomtatták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2938.
Források
[szerkesztés]- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Az udbinai plébánia honlapja (horvátul)
- A dr. Ante Starčević alapiskola honlapja (horvátul)
