Vrelo Koreničko
| Vrelo Koreničko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53230 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 695 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 00″44.766700°N 15.666700°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 00″44.766700°N 15.666700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrelo Koreničko falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 36 km-re, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától Korenicától 4 km-re északnyugatra 52-es számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a Korenica-medence a Plitvicei-tavakat tápláló legjelentősebb forrásáról kapta a nevét. A vreloi forrás patakja és a Drakulica-patak együttesen alakítja ki a Korenica, vagy népszerűbb nevén a Matica-patakot, amely a Plješivica alatt ömlik a Pilitvicei-tavak legfelső tavába, a 639 méteres tengerszinti magasságban fekvő Prosćansko-tóba. A falu lakói legnagyobbrészt a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A falunak 1857-ben 1783, 1910-ben 496 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941 októberében egy partizánakció megtorlásaként az olasz megszállók a falut felégették. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 122 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.783 | 0 | 0 | 640 | 542 | 496 | 463 | 363 | 224 | 218 | 194 | 176 | 179 | 165 | 119 | 122 |
(1869-ben és 1880-ban lakosságát Korenicához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[4] 1904-ben épült. 1943-ban az olasz megszállók által, 1947-ben pedig a kommunista terror következtében súlyos károkat szenvedett. 1992-ben a korenicai szerbek adományaiból részlegesen felújították. 1995-ben a horvát csapatok támadása után az istentiszteletek abbamaradtak a templomban. 2004-ben a község anyagi támogatásával megkezdődött a felújítása. 2004. december 26-án kilenc és fél év után tartottak újra istentiszteletet a templomban. A vreloi parókiához Radanovac, Homoljac, Rudanovac, Jezerak, Prisjeka és Rijeka falvak tartoznak.
Források
[szerkesztés]- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6939.
