Prizna
| Prizna | |
_vista_dal_traghetto_per_%C5%BDigljen.JPG) | |
| Prizna látképe a tengerről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Nekić |
| Irányítószám | 53287 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 27 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 247 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 36′ 07″, k. h. 14° 58′ 13″44.601944°N 14.970278°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 07″, k. h. 14° 58′ 13″44.601944°N 14.970278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prizna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prizna falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zenggtől 52 km-re délre, Karlobagtól 14 km-re északra, a Pag-szigettel szemben a tengerparton, a Velebit-hegység lábánál a fekszik. A 8-as számú tengerparti főútról egy 2 km hosszú, a kompkikötőbe vezető bekötőúton közelíthető meg. Településrészei Donja- és Gornja Prizna, Lomivrat, Seline, Gradina, Prpić-Lug, Marama, Kovači zömmel a tengerpart közelében fekszenek. Gradina nevű településén található a kompkikötő, ahonnan a Pag-szigeti Žigljenre menetrendszerű járatok közlekednek.
Története
[szerkesztés]Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Jablanac és Gornja Prizna között a tengerparti főút feletti Podića közelében található illír hamvasztásos temetkezések. A korabeli források szerint a településnek már a 15. században volt temploma, ami azt jelenti hogy ennél korábban épült. A török valószínűleg többször is elpusztította. A 17. század elejére teljesen elnéptelenedett, de később birtokosai újratelepítették. A településnek 1857-ben 538, 1910-ben 734 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 43 lakosa volt, akik főként a turizmusból élnek. A falu körül több strand található. A magánszállások, apartmanok mintegy ötven fő befogadására képesek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 538 | 536 | 597 | 640 | 718 | 734 | 661 | 663 | 611 | 550 | 434 | 259 | 172 | 79 | 56 | 43 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma a 19. században épült, 1969-ben megújították. Gornja Priznán áll. Szolgálatát Jablanacról látják el.
- Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnáját 1807-ben építették.
- Kompkikötőjéből, mely a falutól mintegy 4 km-re található menetrendszerű járatok közlekednek a Pag-szigetre.
További információk
[szerkesztés]- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Zengg információs portálja (horvátul)
Források
[szerkesztés]Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992) (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
