Kurjak
| Kurjak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Udbina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53234 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 735 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.488820°N 15.716823°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.488820°N 15.716823°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurjak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kurjak falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Korenicától légvonalban 28 km-re, közúton 36 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 8 km-re délnyugatra, a Korbavamező délnyugati szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu határában található Kurjak vára, az ősi korbániai grófi család Kurjakovićok névadója és legrégibb székhelye. A családot 1298-ban, majd 1304-ben említi írott forrás "Curiacus de Corbavia" néven.[2] A Kurjakovićok a Gusić nemzetségből származtak és a 14. század elejétől viselték a korbáviai grófi címet. Birtokaik voltak Likán, Korbaván, Bužanon, Humon és Nebljuhán kívül Knin területére is kiterjedtek. A korszak legjelentősebb horvát nemesi családja voltak. A várat először 1334-ben említik a korbávaiai gróffal és Budislav, Grgur és Pavol nevű fiaival kapcsolatban.[2] 1527 és 1689 között török uralom alatt állt. 1689. július 21-én a horvát erők visszafoglalták Udbina várát, mely után a környező kisebb várak, így Kurjak is harc nélkül került újra horvát kézre. 1692-ben a Kurjak melletti Tužica-völgyben a horvát hadak megverték a Boszniából betörő 3200 fős török sereget is. A vár a határ keletre tolódásával jelentősége később megszűnt és elhagyták, azóta pusztult. A falunak 1857-ben 1005, 1910-ben 607 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 28 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.005 | 612 | 508 | 550 | 639 | 607 | 632 | 529 | 382 | 331 | 310 | 223 | 168 | 134 | 6 | 28 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Basta nevű településrész feletti 780 méter magas hegyen találhatók Kurjak várának csekély maradványai. A falak a felszín felett már nem láthatók, csak a terep alakzataiból lehet következtetni a vár egykori alaprajzára. Az egykori várfal nyoma a mai temetőtől északi irányban követhető. A várról még 1923-ban készített vázlatrajzot Vjekoslav Heneberg. Eszerint a falakra egy négyszögletes és egy ötszögű torony támaszkodott. Ez utóbbi a rajzon kaputoronyként van ábrázolva. Ezek az alakzatok a terepen a sűrű növényzet miatt nem láthatók.[5]
További információk
[szerkesztés]- Udbina község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Lički vremeplov (Lika történelmi kronológiája) (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
