Raduč (Lovinac)
| Raduč | |
 | |
| A Szent Illés templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Lovinac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53244 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 624 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 23′ 57″, k. h. 15° 35′ 06″44.399167°N 15.585000°EKoordináták: é. sz. 44° 23′ 57″, k. h. 15° 35′ 06″44.399167°N 15.585000°E | |
| Raduč weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raduč témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Raduč falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 23 km-re, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 12 km-re nyugatra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Velebit-hegység lábánál, a Gospićot Gračaccal összekötő főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Raduč egyike a legrégibb likai településeknek, amely már a 14. században feltűnik a korabeli forrásokban Radičevo néven. A török hódítás előtt területe a Mogorovićok, majd valamivel később a Kurjakovićok birtoka volt akik az egyre fenyegetőbb török betörések hatására elhagyták itteni birtokaikat és biztonságosabb vidékre költöztek. 1527-ben kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika területét. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, muszlimokat, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A betelepítés Ferhád pasa idejében 1575 és 1577 között történt. 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A betelepítés második hulláma 1690 és 1692 között történt a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkezett pravoszláv szerbekkel. Az ezt követő első összeírás szerint 1700-ban a raduči parókia területén összesen 120 ház állt két parókussal. Pravoszláv templomát 1725-ben építették. 1857-ben 1310, 1910-ben 1081 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A jobb megélhetés miatt többen jártak dolgozni Szerbiába, illetve vándoroltak ki Franciaországba, Amerikába és más országokba. A második világháború időszaka hasonlóan a többi a Független Horvát Állam területén élő szerbekhez az usztasa terror időszaka volt. 1941. június 11-én 12 rasoji szerb nemzetiségű férfit öltek meg a falu határában. A partizánegységekből ebben az időben formálódott a nemzeti felszabadító hadsereg. 1941 decemberében a szomszédos Kiken gyűlést tartottak, melynek vezetője a bužimi születésű magas rangú partizánvezér Jakov Blažević volt. Megalakították a nemzeti felszabadító bizottságot és meghirdették a felkelést a nácibarát független horvát állam ellen. Később ilyen bizottságok alakultak több horvát faluban is, melyekhez sokan csatlakoztak. 1944-ben az usztasák visszavonulása után elfoglalták a partizánok, ezzel a térségben véget értek a harcok. 1991-ben lakosságának 89 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még ebben az évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 12 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.310 | 850 | 875 | 1.015 | 1.110 | 1.081 | 945 | 909 | 729 | 704 | 724 | 523 | 407 | 336 | 11 | 12 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1725-ben épült. Templom többször is súlyos károkat szenvedett. A II. világháború elején az olaszok aknagránáttal találták el. 1949-ben a kommunisták aknázták alá. Első megújítása 1974-ben kezdődött és 1988-ban fejeződött be. 1995. augusztusában a „Vihar” hadművelet során tetőzete leégett és hosszú ideig ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Később harangjait is elvitték. Felújítási munkálatai jelenleg is tartanak.
- Raduč várának maradványai.
További információk
[szerkesztés]- Lovinac község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
