Vrebac
| Vrebac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53205 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 46 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 581 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 37″, k. h. 15° 30′ 22″44.527000°N 15.506000°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 37″, k. h. 15° 30′ 22″44.527000°N 15.506000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrebac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrebac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 11 km-re, közúton 14 km-re keletre a Likai karsztmező délkeleti szélén, az A1-es autópályától 2 km-re északra, a Likába ömlő Jadova-patak partján fekszik. A falu határának legnagyobb része síkság, de északkeleti része felnyúlik a Likai-középhegység lejtőire, a Vrebačka stazára, melynek legmagasabb pontja eléri az 1199 métert.
Története
[szerkesztés]A falu területe már a történelem előtti időben lakott volt. A falu feletti "Gradina" nevű 607 méteres magaslaton egykor vár állt, melynek maradványai ma már nem találhatók. Ivan Kukuljević 19. századi rajzán egy kerek torony és két falgyűrű látható. Vrebac a középkorban horvátok által lakott település volt. Katolikus templomának romjait 1834-ben Franz Julius Fras osztrák császári katonai topográfus még látta a "Crkvina" nevű helyen. Ugyancsak látta a romos állapotú vár maradványait is. A települést Lika nagy részével együtt 1527-ben foglalta el a török. 1577-ben neve szerepel a török által elfoglalt várak listáján. A török kiűzése (1689) után Bosznia területéről érkezett pravoszláv vlachokat telepítettek ide. A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1867-ben építették, iskoláját 1869-ben alapították. 1857-ben 911 1910-ben 1145 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosainak 94 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói elmenekültek. A falunak 2011-ben 45 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 911 | 1.013 | 1.007 | 1.187 | 1.290 | 1.145 | 1.084 | 1.086 | 666 | 598 | 533 | 448 | 326 | 223 | 19 | 45 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori várából, amely a 607 méteres Gradina nevű magaslaton állt mára semmi sem maradt.
- A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1867-ben építették, a második világháború után lebontották. Parókiájához a szomszédos Zavođe és Pavlovac falvak tartoznak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
