Letinac
| Letinac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Brinje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zlatko Fumić |
| Irányítószám | 53260 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 630 m |
| Terület | 24,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 55″, k. h. 15° 13′ 25″44.981944°N 15.223611°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 55″, k. h. 15° 13′ 25″44.981944°N 15.223611°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Letinac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brinjéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zenggtől 45 km-re, községközpontjától 8 km-re keletre, a Lika északi részén, Velebit és a Kapela hegység között fekszik. Településrészei Biškupići, Bublići, Fumići, Gornja Plašćica, Krznarići, Lasići, Levari, Padani, Perkovići Letinački, Plašćica, Rajkovići Letinački és Vičići. A környező települések Lipice, Glibodol, Križpolje, Brinje, Drenov Klanac, Glavace és Dabar.
Története
[szerkesztés]Területén már az őskorban éltek emberek. Ezt igazolják a közeli Siničić-barlangban talált eddig megfejtetlen, germán rúnákra hasonlító bevésett jelek, melyek az i. e. 9500 körül itt élt paleolit vadászoktól származnak. A jelek legvalószínűbb jelentése egy primitív naptár lehet. A barlangban cserépmaradványok is előkerültek. A mai Szentlélek kápolna helyén egykor pálos kolostor állt. Letinac is 17. század közepén a török elől menekülőkkel betelepített falvak közé tartozik, melyet 1645-ben említenek először. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni ezredhez tartozott. 1765-ben a brinjei és a jezeroi századot elválasztották az otocsáni ezredtől és az ogulini ezred parancsnoksága alá rendelték. Plébániáját 1807-ben alapították, mai plébániatemploma száz évvel később épült. 1857-ben 1708, 1910-ben 1343 lakosa volt. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. A trianoni békeszerződésig terjedő időszakban előbb Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához, majd 1892-től a Brinjei járáshoz tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A templom 1991. november 6-án egy a közvetlen közelében történt erős robbanástól súlyosan megrongálódott. Ablakai kitörtek és megrongálódott a homlokzat is. 2011-ben a településnek 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.708 | 921 | 1.039 | 1.143 | 1.314 | 1.343 | 1.163 | 1.196 | 1.169 | 936 | 756 | 657 | 454 | 394 | 222 | 154 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a 20. század elején épült. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, a hajónál keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel, a szentélytől északra csatlakozó sekrestyével és a főhomlokzat jobb oldalához épített harangtoronnyal. A templom faluban, az út melletti dombon található. A timpanonnal záruló portál a homlokzat középső tengelyében helyezkedik el, és kiemelkedik a homlokzat síkjából. Fent, a párkány szintjén körablak látható. A templomot kő és tégla kombinációjával építették 1907-ben, Vinko Rauscher építész tervei szerint késő historikus stílusában.
- A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája.
- A Brinjéről Letinac felé menő út mellett található a Siničić-barlang. A barlang elsősorban régészeti leleteiről híres, melyeket 11500 évvel ezelőtt itt élt paleolit vadászok hagytak. A barlang falán máig megfejtetlen bekarcolt jelek láthatók. Az újabb kori látogatók is számos graffitit hagytak a falakon, ezek közül a legrégebbi 1860-ból való. Ők még csak 200 méterig jutottak. Az 1997-ben végzett feltárások során a barlangászok egy szifonon átjutva a főbejárattól 550 méter hosszúságban tárták fel. Jelenleg 756 méter a feltárt járatok hosszúsága. A barlangot 2005-ben a védendő kulturális értékek közé sorolták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2939.
Források
[szerkesztés]- Brinje község hivatalos oldala (horvátul)
- Brinje információs portálja (horvátul)
- A brnjei honismereti klub portálja (horvátul)
- A gospić – zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája a 17. század végéig (horvátul)
