Alsóborgó
Alsóborgó (Josenii Bârgăului) | |
Alsóborgói fazekas háza a 20. század elejéről, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Alsóborgó |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 427100 |
SIRUTA-kód | 33391 |
Népesség | |
Népesség | 2102 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 14 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 468 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″47.216700°N 24.683300°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″47.216700°N 24.683300°E | |
Alsóborgó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóborgó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóborgó (Borgózsoszény, románul: Josenii Bârgăului) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Borgó név a németből való, a Burgau jelentése 'várberek'. Először 1328-ban, Purgo alakban írták.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 18 kilométerre északkeletre, a 17-es főút és a Beszterce mentén fekszik. Összeépült Középborgóval. A község területéből 1735 hektár rét, 1000 hektár erdő, 625 hektár legelő, 469 hektár vízfelület és 439 hektár gyümölcsös.
Népessége
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Népessége 1850 és 2002 között kétszeresére nőtt. Az 1910-es népszámlálás ötszáz fő többletet mutatott ki mind a megelőző, mind az azt követő népszámláláshoz képest. Ennek oka a településen működő fűrészgyár által ideiglenesen idevonzott munkaerő.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1900-ban 1304 lakosából 1243 volt román, 34 német és 26 magyar nemzetiségű; 1173 ortodox, 51 görögkatolikus, 39 zsidó, húsz római katolikus és tíz evangélikus vallású.
- 2002-ben 2011 lakosából 1797 volt román és 212 cigány nemzetiségű; 1961 ortodox és 43 pünkösdi vallású.
Története
[szerkesztés]Az erdélyi vajda 1328-ban szabad költözést biztosított Gebul fia János fia Henul János Borgón és a szomszédos Epemezőn (Eppendorfon) élő jobbágyainak. Henul nevét a Borgói-havasok legmagasabb, Henyul nevű csúcsa tartotta fenn. Román lakói az újkorban zsindelykészítéssel szolgáltak a Bethlen családnak. Maguk zselléreinek tekintették magukat, a Bethlenek viszont jobbágyoknak őket. 1783-ban a kincstár megváltotta lakóit a Bethlen családtól és a Borgó-vidék többi falvával együtt az I. Erdélyi Román Határőrezredhoz csatolták. A borgó-vidéki románokat, a határőrezred korábbi területén élőkkel ellentétben, nem térítették át görögkatolikusnak, hanem ortodoxok maradtak. A határőrség feloszlatása után tizenöt évig Naszód vidékéhez tartozott, majd 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.
Lakói faiparral, állattenyésztéssel, a Dés–Borgóbeszterce-vasút 1898-as megépítéséig fuvarozással is foglalkoztak. Korábban ők közvetítették a torockói vasárut a besztercei vásárról Dornavátra irányába. A 19. század negyedik negyedétől a második világháború utánig fontos volt fazekassága. A borgói fazekasok mázatlan, fekete cserépedényeket és agyagpipákat készítettek.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox temploma 1796 és 1802 között épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1930-ban Aurel Rău költő.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963
- Virgil Șotropa: Militarizarea Văii Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
- Gönyey Sándor: Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő 1958 [2][halott link] PDF
- A község adatlapja (románul) PDF
További információk
[szerkesztés]- juharfából készült széktámla a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (Damaschin Șut faragómolnár munkája 1819-ból) [3][halott link]