A sziget a szomszédos Lipari közigazgatása alá tartozik, így azzal együtt az olaszországi Szicília régió Messina megyéjének része. A szigettel azonos nevet viselő, számos kis részből álló település összlakossága 500 fő körül van.
Vulcano szigetét már az ókorban ismerték tűzhányójának kitöréseiről, bár állandó lakossága valószínűleg a 19. századig nem volt. Az ókorban a görögök a Szantoríni szigetcsoport alá képzelték Héphaisztosz, a vulkánok és a kovácsmesterség istenének székelyét, a rómaiak ezt ide helyezték át – pontosabban Vulcanus egyes változatokban itt, mások szerint az Etna gyomrában rendezte be műhelyét. Mindenesetre Vulcanót az isten szent szigetének tekintették. A neve ekkor még görögösen Hierà vagy Hierà Ephaistou (Héphaisztosz szent szigete) volt; mai nevét csak Szicília és Dél-Itália görög lakosságának romanizálása után vette fel. Mivel ekkor a vulkán sokkal aktívabb volt, a régészek a szigeten ókori leleteket egyáltalán nem találtak. Félelmetes híre miatt még a 15. században sem mertek itt kikötni a hajósok.
támogatom - most, hogy végigjavítgattam a hibákat, amiket találtam benne… A forrásoltsága nekem kicsit korszerűtlennek tűnik, viszont a cikk nem: szép és szakszerű is. Lássa mindenki! --HoremWebszavak mondása2009. december 29., 18:09 (CET)[válasz]
január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között: Hagia Szophia
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hagia Szophia (görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) egy hajdani bizánciortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Ekklészia Megalé) volt. Az elnevezés arra utalt, hogy nem volt másik hozzá fogható méretű templom a korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, amelynél az épület domináns eleme a kupola.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mostar (ejtsd: mosztár) város és község Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (szerbhorvátulMost stari vagy Stari most; most = híd, stari = öreg). A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A polgárháborúban lerombolták, majd 2005-ben ismét régi alakjában építették újjá. A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság de jure fővárosának. A város etnikailag még mindig megosztott. A bosnyákoknak és a horvátoknak is külön egyetemük van. Mostar jelenleg is Hercegovina gazdasági központja, az ipari zóna a város nyugati részén alakult ki. Bosznia-Hercegovina legmelegebb városa: nyáron a hőmérséklet a 45°C-t is elérheti.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] támogatom -- 2010. január 2., 14:27 (CET) – kérdés a „herceg-horvát” ebben az alakjában helyes? (Ha igen, akkor így mit jelent?) -- 2010. január 2., 14:27 (CET) Nem is ide akartam írni. -- 2010. január 2., 14:27 (CET)De mégis. Ez a szerkezet egy kicsit átláthatatlan… --2010. január 2., 14:29 (CET)[válasz]
január 14. 12.00 és január 17. 23.59 között: Miss Marple
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Jane Marple, avagy Miss Marple egy kitalált szereplő a kitalált St. Mary Meadből (a falu nevének jelentése: Szűzmáriafalva), aki Agatha Christie több regényében és novellájában szerepel. A modell Agatha Christie anyai nagymamája volt, aki „szintén rózsaszínű és fehér öreg hölgy volt, s bár a legvédettebb viktoriánus életet élte, mindig úgy tűnt, hogy közeli ismerőse az emberi gonoszság mélységeinek.” „...Derűs kedélye ellenére mindig mindenről és mindenkiről a legrosszabbat feltételezte, és az általában – majdhogynem ijesztő pontossággal – be is bizonyosodott.”
Első ízben A Kedd Esti Klub című novellában szerepelt, amely a The Royal Magazine-ben jelent meg 1927-ben. Az első regény, amelyben megjelent, az 1930-as Gyilkosság a paplakban volt. Az írónő 2008-ban megtalált, magnószalagra rögzített visszaemlékezései szerint nem volt szándékában további regényekben szerepeltetni. A róla szóló regények és elbeszélések a világ 27 nyelvén jelentek meg.
Életrajzát Anne Hart írta meg The Life and Times of Miss Jane Marple című, 1985-ben megjelent könyvében.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kézi kovácsolás
A kovácsolás a fémek képlékeny alakításának legősibb módszere. Kovácsoláskor a fémet általában két szerszám alakító felületei között, ütésekkel vagy nyomással formálják. Alakíthatják melegen, hidegen vagy félmeleg állapotban (ez egyébként a legtöbb képlékenyalakító módszerre igaz). A kovácsolás az eredeti durva szövetszerkezetet finomabbá teszi, a helyesen megválasztott technológiával a szálelrendeződés a majdani igénybevételnek megfelelően alakítható úgy, hogy javuljanak a darab mechanikai tulajdonságai (kontrakció, nyúlás, fajlagos ütőmunka). A kovácsdarabok minősége az alakítás után hőkezeléssel tovább javítható. A kovácsolt darabok hossza néhány millimétertől több méterig terjedhet. A kovácsolás lehet kézi vagy gépi, utóbbi lehet szabadalakító vagy süllyesztékes.
A kézi kovácsoláson általában azt a műveletet értjük, amikor a munkadarabot kovácsüllőn, kézi kalapáccsal alakítják. Évszázadokon át így állították elő a kéziszerszámokat, háztartási, gazdasági eszközöket, fegyvereket és páncélokat, dísztárgyakat. Az eljárás a gépi kovácsolás terjedése ellenére máig fennmaradt: így dolgoznak a patkolókovácsok és a művészi termékeket előállító díszkovácsok is.
A gépi, ipari szintű kovácsolás célszerű módszerét, azt hogy szabadalakító vagy süllyesztékes eljárást válasszunk, a gyártás költségei határozzák meg, ez pedig elsősorban a sorozatok nagyságától függ. A gyártási költség egyik tényezője a forgácsolási költség. Szabadalakító kovácsolásnál majdnem mindig nagyobb forgácsolási hozzáadással kell dolgozni, tehát nagyobbak a forgácsolási költségek. A süllyesztékes kovácsolásnál a süllyesztékszerszám költségeit kell figyelembe venni. Minél nagyobb a széria, annál kisebb a szerszám fajlagos költsége, tehát a süllyesztékes kovácsolás egyértelműen a tömeggyártás módszere. Számításba kell még venni a melegítés, a gépek működtetése, az élőmunka stb. költségeit is.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Magyarország autópályái
Magyarország autópályáinak hossza napjainkra már mintegy 1100 kilométer. A 2002 előtti közel negyven évben hozzávetőlegesen 500 kilométer autópálya épült meg, 2002 és 2008 között szintén félezer kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át. Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. Az 1990-es rendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta. Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. Az új autópálya szakaszokon nemzetközi hírnévre szert tett műtárgyak épültek. Ilyen például az M70-esKorongi hídja, az M8-as autópálya Pentele hídja, az M7-esen megtalálható Kőröshegyi völgyhíd, vagy éppen a fővárosikörgyűrűn álló Északi Duna-híd. Az autópályák nevében az M betű azt jelenti, hogy magyar, nem pedig motorway (angol) vagy magistral (orosz). Az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, az autóutakon 110 km/h.
ellenzem – A szócikk jelenlegi állapotában már nem menne át a kiemelésen sem:
Nincs megfelelően forrásolva (két térkép nem elegendő forrás!). A bevezetőben legalább hat olyan állítás van, amit önmagában is forrásolni kell!
A cikkben szereplő térképek „saját munka” forrásmegjelelöléssel kerültek fel. Az alkotójuk maga találta ki a nyomvonalakat? Az, hogy a térképet maga készítette, dicséretes, de annál is szükséges a forrás megjelölése, hogy mi alapján rajzolt!
Pontatlan, sőt, saját magának is ellentmond: Vásárhelyi dolgozata a szócikk elején még 1942-ben, később, az M0 esetén 1941-ben készült. A pontatlanságra jó példa az, hogy a díjfizetés bevezetését évtized behatárolással jelzi csak.
Átirányításra mutató linkek garmadája zöldell rajta (újabb átnevezésnél megszűnik a kapcsolat a dupla átirányítás kialakulása miatt).
A jelenleg megvalósulatlan vagy soha meg nem valósuló tervekkel kapcsolatban több szubcsonkra mutató link van benne – azok tartalmát, ha valóban lényegesek, bele kell dolgozni a cikkbe (ez nem akadálya a címlapra kerülésnek).
megjegyzés: az Autópályaműhely értékelési rendszere elég furcsának tűnik annak fényében, hogy az M19 vagy az M76 is „nélkülözhetetlen fontosságú” értékelést kapott. Nagyon érdemes lenne felülvizsgálni ezt.
megjegyzés: január 21-ig még fel lehet hozni a cikket a megfelelő színvonalra, de ha ez nem történik meg, ne kerülhessen fel!
--2010. január 12., 21:04 (CET)[válasz]
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pompeiiókorirómai romváros Nápoly közelében, Campania olasz tartományban. A város a Vezúv lábánál, egy lávatalapzaton épült. Valószínűleg az oszkok alapították. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepülő görögök. A görög művészet hatása néhány templomban, valamint néhány helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon ismerhető fel. Rövid ideig az etruszkok, majd a szamniszok birtokolták. Pompeii részt vett a campaniai városok Róma elleni szövetségében, ennek következtében Kr. e. 89-ben Sulla csapatai megostromolták. Noha szövetségesei segítettek az ostromnak ellenállni, a város Kr. e. 80-ban behódolt Rómának. Ezt követően Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum név alatt római kolónia lett. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.
Pompei megtalálása a véletlennek köszönhető. Az első falmaradványok a 16. században a Sarno folyó szabályozási munkálatai során bukkantak fel. 1748. április 6-án ásatásokat kezdtek Rocque Joaquín de Alcubierrespanyolmérnök vezetésével, akinek nevéhez fűződik Herculaneum1738-as felfedezése is. A rövidesen híressé váló lelőhely kiemelt szerephez jutott az újkori európai kultúra fejlődésében. Napjainkban Olaszország egyik kiemelt turisztikai célpontja, a Világörökség része.
A tengeri vidra az Észak-Csendes-óceán jellegzetes állata. A felnőtt tengeri vidrák súlya 14–45 kilogramm között van, így a menyétfélék közül a legnehezebbek, de a tengeri emlősök közül a legkönnyebbek. Eltérően a többi tengeri emlőstől, a tengeri vidra a testhőmérséklet megtartásában, nem a hőszigetelő zsírrétegre, hanem a vastag bundájára hagyatkozik. Habár a szárazon is képes mozogni, a tengeri vidra életének legnagyobb részét az óceán vízében tölti.
A tengeri vidra a partközeli vizeket kedveli, ahol gyorsan le tud merülni a tengerfenékre, hogy táplálékot hozzon fel. Főleg tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, például tengerisünökkel, különféle puhatestűekkel és rákokkal, de egyes halfajokat is fogyaszt. Táplálkozási módszere szinte hihetetlen; a kemény héjú kagylókat a tengerfenékről felhozott kövekkel ütögetve töri fel, így azon kevés állatok közé tartozik, amelyek tárgyakat használnak. Az állat kulcsfaj megfékezi a tengerisünök túlszaporodását, melyek lelegelnék az összes barnamoszat erdőt. Tápláléka között olyan élőlények is vannak, amelyeket az ember is szívesen fogyaszt, emiatt sokszor konfliktusba kerül a kagylótenyésztőkkel és a halászokkal.
Az egykori 150 000–300 000 állatból álló tengeri vidra állományt, az ember 150 év alatt szinte teljesen kipusztította. A vadászat betiltása, a védelmi intézkedések és a szaporodási programok segítségével sikerült megmenteni ezt a fajt. Manapság, az egykori elterjedési területük kétharmadát vették újra birtokba. Mivel tankhajóbalesetek bármikor történhetnek, melyek nagy veszteségeket okozhatnak az állományban, a fajt még mindig a veszélyeztetett fajok listáján tartják.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitudója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni.
A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 K (−183 és 427 °C) között változik, ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.
A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható.
Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz.
A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercurius római istenről nevezték el, aki a görög Hermész római megfelelője. A Merkúr asztronómiai jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel, ami Hermész caduceusának stilizált változata.
Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин) Alekszandr Szergejevics Puskinromantikusverses regénye, az orosz irodalom egyik klasszikusa. Belinszkij az orosz élet enciklopédiájának nevezte, mert a szöveg a 19. századi viszonyokat több síkon, szociográfiailag is ábrázolja, így az olvasó elé tárulnak többek között az irodalom, az orosz irodalmi élet és az orosz nyelv használatának problémái, az oktatás helyzete, a város és a falu ellentéte. Puskin a művet 1823 és 1831 között, részletekben írta és publikálta. A vers úgynevezett Anyegin-strófában íródott, sajátos rímképlettel (AbAbCCddEffEgg, ahol a nagybetűk nőrímek, a kisbetűk hímrímek). Műfaját Byron ihlette, szerkezetét tekintve több síkon is értelmezhető, „regény a regényben”: az Anyegint olvasva egy verses regény születésének is szemtanúja az olvasó.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szemcsehatár-menti éldiszlokációk szerkezete
A képlékenységtan a képlékenyen alakítható anyagok, jellemzően a fémek képlékeny alakváltozásainak a törvényszerűségével és azok elméleti megfogalmazásával foglalkozó tudományág. Fontos feladata még az elméleti megfontolásoknak a gyakorlati alakítástechnológiai viszonyokra való alkalmazása is.
A fémből készült alkatrészekben és szerkezetekben a terhelés hatására mechanikai feszültségek és alakváltozások jönnek létre. A terhelés kezdeti szakaszában általában a Hooke-féle rugalmassági viszonyokat tekinthetjük érvényesnek (noha elméleti síkon ez is közelítésnek tekinthető, mert a valóságos anyagok nem az idealizált testek viselkedését követik), mikoris a feszültség és az alakváltozás jellege lineáris összefüggést követ. Ezt nevezzük rugalmas alakváltozási szakasznak. A terhelés további növekedésekor a képlékeny testekben kialakul egy olyan feszültség, amikor ez a jelleg eltér a lineáristól, az alakváltozás mértéke mintegy „meglódul” a feszültséghez képest. Az alakváltozásnak ez a szakasza a maradó vagy képlékeny alakváltozás tartománya. A rugalmas és a maradó alakváltozás közötti különbséget a visszafordíthatóságban lehet megfogalmazni: a rugalmas alakváltozási szakaszban a terhelés megszűnése után a darab visszanyeri kiinduló méretét, alakját, míg a maradó alakváltozási szakaszban nincs meg ez a „visszaállás”, a képlékeny alakváltozásra tehát az irreverzibilitás jellemző.
A rugalmas és a képlékeny alakváltozási szakaszt általában egyetlen feszültség–alakváltozás értékpárral jellemzett ponttal szokás elválasztani, ezt hívjuk rugalmassági határnak vagy folyáshatárnak. Ennek az értéknek az ismerete a képlékeny alakváltozási technológiát tervező szakember számára rendkívül fontos: ez az a pont (alakítási szilárdság), ahol a munkadarab elkezd képlékenyen alakulni („folyni”), és amire alapozva indíthatja számításait. Az alakváltozás képlékeny szakaszára a rugalmasságtan összefüggései nem alkalmazhatók; a maradó alakváltozások rendszerint olyan nagyok, amelyek mellett a rugalmas alakváltozások elhanyagolhatók. Ezeknek a viszonyoknak a tisztázása a képlékenységtan feladata.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Valentino Rossi (Urbino, 1979. február 16. –) olasz motorversenyző, a MotoGP egyik legeredményesebb pilótája, számos rekord tulajdonosa. Édesapja, Graziano Rossi szintén motorversenyző volt. A Sports Illustrated magazin szerint az egyik legjobban kereső sportoló, 2007-es becsült keresete mintegy 34 millió dollár volt.
Nemzetközi karrierje 1996-ban indult, ekkor került a MotoGPnyolcadliteres géposztályába. Ebben az évben egy futamgyőzelmet sikerült aratnia, végül kilencedik lett. 1997-ben sikerült megszereznie a világbajnoki címet 11 győzelemmel és 321 ponttal, akkoriban mindkettő rekordnak számított.
Az 1998-as szezont már a negyedliteres géposztályban kezdte meg. Ebben a szezonban több győzelmet is aratott, ám végül csak a második helyen végzett, 3 ponttal lemaradva a szintén olasz Loris Capirossitól. 1999-ben ebben a kategóriában is megszerezte a világbajnoki címet, ekkor viszonylag nagy fölénnyel, 48 pontos előnnyel végzett az élen.
A királykategóriában (2001-ig 500 cm3, 2002 óta MotoGP) 2000 óta versenyez. Első évében ismét második lett. 2002-ben ismét világbajnok lett, így folytatta azt a sorozatát, hogy minden kategóriában a második évében lett világbajnok. Egészen 2005-ig egyeduralkodó volt, ezalatt sorra döntötte meg a különböző, egy szezonra vonatkozó, valamint összetett rekordokat. 2006-ban második, 2007-ben harmadik lett, azelőtt korábban sosem fordult vele elő, hogy két egymást követő évben ne szerzett volna világbajnoki címet. 2008-ban pontrekorddal (373) ismét világbajnok lett, csak neki és Giacomo Agostininek sikerült két vesztes év után ismét világbajnoki címet szereznie. 2009-ben ismét győzni tudott, ez már kilencedik világbajnoki címe volt.
Max Biaggival övék a motorsport egyik legismertebb rivalizálása. Ők ketten többször látványos, néha a sportszerűség határait súroló csatákat vívtak egymással. A legismertebb eset a 2001-es japán nagydíjon történt, amikor a célegyenesbe érve a belül lévő Biaggi körülbelül 300-as tempónál megpróbálta a fűre kiszorítani Rossit. Később, mikor Rossi megelőzte őt, kinyújtott középső ujjal fejezte ki nemtetszését.
Több beceneve van, ezek közül a legismertebb a Doktor (angolul The Doctor, olaszul Il Dottore), amely angol változata a ruhája hátán is szerepel. További becenevei: Rossifumi (a korábbi japán motorversenyző, Abe Norifumi után), Valentinik (Donald kacsa olasz megfelelője, Paperinik után), valamint keresztneve, a Valentino becézése, Vale.
Az olimpiai játékok egy nemzetközi, több sportágat magába foglaló eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénben kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát1924-ben FranciaországChamonix nevű városa szervezte meg. A nyári és a téli olimpiai játékokat1992-ig egy éven belül rendezték, de azóta a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
Az első ókori olimpiai játékokat az i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen az i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette – sok évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius, altius fortius (Gyorsabban, magasabbra, erősebben) lett.
Elszegényedett nagybirtokos családból származott, édesapja Bolyai Gáspár szolgabíró, édesanyja Pávai Vajna Krisztina. A nagyenyedikollégiumban, majd a kolozsvárireformátus kollégiumban tanult, végül a göttingeni egyetemen matematikát hallgatott. Itt került baráti kapcsolatba Gauss német matematikussal. Bolyai sokoldalú tudós volt, akit más tudományterületek, illetve művészeti ágak is érdekeltek (verseket, színpadi darabokat írt, zeneelmélettel foglalkozott), és gyakorlati téren is tevékenykedett (erdészet, gyümölcstermesztés, borászat, gyógyászat és gyógyszerészet). Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe. Őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Fő matematikai műve a Tentamen, amelynek két kötete 1832–1833-ban saját kiadásban jelent meg. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt, aki 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát.
A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.
A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.
A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux-disztribúciót.
Nagyjából a 16. század eleje óta a magyar nemesség különböző klikkekre, pártokra szakadt, melyeknek az ország martalékul esett. A központi hatalom (a király) tehetetlen volt ellenük. A másik oldalról az Európát meghódítani akaró és óriási túlerővel támadó Oszmán Birodalom fenyegetett. Ennek tulajdonítható, hogy a mohácsi mezőn a két világháború előtti legsúlyosabb vereségét szenvedte el az ország.
Ferdinánd mellé először csak a horvátok és néhány főnemes csatlakozott, kik közt szép számmal voltak olyanok, akiknek Szapolyaival régóta fennálló, meglehetősen személyes jellegű nézeteltérésük volt, mint Báthory István nádor. Miután Szapolyai az európai uralkodóktól nem kapott segítséget ahhoz, hogy Ferdinánddal rendezze a kialakult háborús konfliktust, ezért nem tehetett mást, minthogy Isztambulba menesztette segélykérő követét, Laszky Jeromost. I. Szulejmán, aki 1526-ban nem szállta meg az országot, most nem akarta, hogy az Habsburg uralom alá kerüljön, ezért katonai támogatás mellett megkezdte a magyar területek tényleges okkupációját és az Oszmán Birodalomhoz való csatolását.
A pártállásukat változatók saját érdekeik szerint szegődtek az egyik király szolgálatába.
Bár a Szapolyai és Ferdinánd közötti háború megegyezéssel zárult, amely nem döntötte el a két fél közötti konfliktus kimenetelét, de már ekkor minden jel arra mutatott, hogy a két király közti harcban a „nevető harmadik,” a szultán járt jól. 1541-ben a budai várat„védnökség” címén elfoglalta és a középső területek megszállásával ék formájában belehasított a Magyar Királyságba.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak.
Régi, népi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de az alpesi országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel Józsefbudapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége felé, majd a 20. században idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán komolyzenei koncerteken is szerepet kap.
A tulokformák hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.
A tülkösszarvúak egyik legismertebb és gazdasági és kultúrtörténeti szempontból is legfontosabb családja. Az alcsaládba sok fontos háziasított állat illetve azok vadon élő őse tartozik. Legfontosabb képviselőjük a szarvasmarha, mely az emberiség egyik legfontosabb háziállata, mivel háziasításával nyílt először módja az emberiségnek a tartós letelepedésre, városok létrehozására és ezáltal az emberi kultúra felvirágoztatására is.
További fontos háziasított fajok, az ázsiai vízibivaly leszármazottja, a házibivaly; a gaur háziasított változata a gayal; a banteng leszármazottja a Bali marha, továbbá a jak.
A szintén ezen alcsaládba tartozó csavartszarvú antilopok sokáig elsősorban trófea célú vadászatuk miatt voltak kedveltek, ma az afrikai szafariturizmusban játszanak fontos szerepet.
A közismert és gyakori fajok mellett az alcsaládba tartozik néhány nagyon ritka, kihalástól fenyegetett faj, mint például a Mindorói bivaly, a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindoro szigetéről; az alcsalád legkésőbb felfedezett faja a vietnámi antilopVietnám és Laosz esőerdeiből vagy a hegyi nyala, mely kizárólag Etiópia hegyvidéki bozótosaiban él.
A Harrierfüggőleges fel- és leszállásra képes, egy hajtóműves vadászrepülőgép, melyet eredetileg az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki, később az Egyesült Államokban is gyártottak. Több ország haditengerészete is üzemben tartja. Meghatározó szerepet játszott a Falkland-szigeteki háborúban, Norman Schwartzkopf tábornok pedig az öbölháború megnyeréséhez nélkülözhetetlen kilenc fegyver egyikének nevezte. Emellett bevetették a délszláv, az iraki és az afganisztáni háborúban is. Habár a gép képes a függőleges fel- és leszállásra egyaránt, üzemanyagtakarékossági okokból – a hatótávolságának növelése érdekében – az esetek többségében STOL (Short Take-Off and Landing – rövid távú fel- és leszállás), vagy még gyakrabban STOVL (Short Take-Off and Vertical Landing – rövid távú felszállás és függőleges leszállás) üzemmódot alkalmaznak. A repülőgépet a jelenleg fejlesztés alatt álló F–35B Lightning II vadászbombázó fogja leváltani.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A gimnázium a Kossuth utca felől
A 2010-ben alapításának 80. évfordulóját ünneplő Varga Katalin Gimnázium (2007-től hivatalosan Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School) Szolnok egyik legjelentősebb középiskolája. Az Obermayer–Hubay-féle bérházban kapott helyet, mely a város egyik legrégebbi épülete, 1856-ban épült, a Tisza és a Zagyva torkolatától nem messze található. Nemzetközi kapcsolatairól, nemzetközi programjairól és újító szellemű oktatáspolitikájáról is híres.
Az iskola megalapítására a nőnevelés egyre nagyobb szüksége adott okot, mivel a városban az addigi egyetlen gimnázium (a Verseghy Ferenc Gimnázium) fiúiskola volt. 1936-ban Bánffy Katalin nevét vette fel az intézmény, majd 1951-ben Varga Katalinról lett elnevezve. Itt alakult meg 1957-ben az első szolnoki Kommunista Ifjúsági Szövetség-alapszervezet. Később kettő, majd négy osztálynak délután kellett iskolába járnia a létszámemelkedés miatt, ezért 1962-ben a Vargából kivált a tanárok és diákok egy része, akik megalapították a Tiszaparti Gimnáziumot. Ekkor kezdődött a koedukált oktatás is. Dr. Páldi János igazgatósága alatt, 1970-ben kezdték el kikísérletezni a fakultációs rendszert, s 1971 szeptemberétől ilyen formában folyik az oktatás, mely mára már országos szabvány. A ’70-es évek végén az iskola Magyarországon egyedüliként UNESCO-kutatás helyszíne volt. Kísérletek voltak továbbá családi életre nevelő, orientációs és egyéb tantárgyak bevezetésére is. Az egyik sikeres projekt a studium generale tantárgy volt, melynek részét képezte a könyvtárismeret, tanulásmódszertan, pszichológiai gyakorlatok (önismeret, kreativitás), logikai gyakorlatok, retorika és disputa is.
Az iskola az Arany János Tehetséggondozó Program egyik alapító tagja, működik magyar-angol két tanítási nyelvű képzés, modul alapú tehetséggondozás és pénzügyi ismeretek oktatása. Részt vesz az Európai Parlament Modell elnevezésű programban, mely nemzeti és regionális ülésének is helyt adott már. Szerte Európában, Izraelben, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is vannak partneriskolái. Sikeres a diákszínpada, a Thespis Teátrum Diákszínpad és a versmondóköre.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A gimnázium a Kossuth utca felől
A 2010-ben alapításának 80. évfordulóját ünneplő Varga Katalin Gimnázium (2007-től hivatalosan Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School) Szolnok egyik legjelentősebb középiskolája. Az Obermayer–Hubay-féle bérházban kapott helyet, mely a város egyik legrégebbi épülete, 1856-ban épült, a Tisza és a Zagyva torkolatától nem messze található. Nemzetközi kapcsolatairól, nemzetközi programjairól és újító szellemű oktatáspolitikájáról is híres.
Az iskola megalapítására a nőnevelés egyre nagyobb szüksége adott okot, mivel a városban az addigi egyetlen gimnázium (a Verseghy Ferenc Gimnázium) fiúiskola volt. 1936-ban Bánffy Katalin nevét vette fel az intézmény, majd 1951-ben Varga Katalinról lett elnevezve. Itt alakult meg 1957-ben az első szolnoki Kommunista Ifjúsági Szövetség-alapszervezet. Később kettő, majd négy osztálynak délután kellett iskolába járnia a létszámemelkedés miatt, ezért 1962-ben a Vargából kivált a tanárok és diákok egy része, akik megalapították a Tiszaparti Gimnáziumot. Ekkor kezdődött a koedukált oktatás is. Dr. Páldi János igazgatósága alatt, 1970-ben kezdték el kikísérletezni a fakultációs rendszert, s 1971 szeptemberétől ilyen formában folyik az oktatás, mely mára már országos szabvány. A ’70-es évek végén az iskola Magyarországon egyedüliként UNESCO-kutatás helyszíne volt. Kísérletek voltak továbbá családi életre nevelő, orientációs és egyéb tantárgyak bevezetésére is. Az egyik sikeres projekt a studium generale tantárgy volt, melynek részét képezte a könyvtárismeret, tanulásmódszertan, pszichológiai gyakorlatok (önismeret, kreativitás), logikai gyakorlatok, retorika és disputa is.
Az iskola az Arany János Tehetséggondozó Program egyik alapító tagja, működik magyar-angol két tanítási nyelvű képzés, modul alapú tehetséggondozás és pénzügyi ismeretek oktatása. Részt vesz az Európai Parlament Modell elnevezésű programban, mely nemzeti és regionális ülésének is helyt adott már. Szerte Európában, Izraelben, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is vannak partneriskolái. Sikeres a diákszínpada, a Thespis Teátrum Diákszínpad és a versmondóköre.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] A hétvége hétfőn végződik . (Komolyan.) A régi rendszer előtti tisztelgésként szeretném, ha cikk megkapná az egy hetet (csütörtöktől csütörtökig). Ennek az oka (azon kívül, hogy az ünnepség tényleg péntektől hétfőig fog tartani) azon egyszerű tény, hogy nem szeretnék égni az igazgató előtt (mint anno a Reichstag, csak az azért lett felgyújtva, hogy égjen, én meg azért égek, mert robbantották a rendszert) akinek meg lett ígérve, hogy a suli egy hétig fog virítani a wiki kezdőlapján. Együttérzést kérek! - Matthew(hűtőszekrényajtó)2009. október 25., 13:04 (CET)[válasz]
támogatom, amikor Matthew idetette (és megígérte az igazgatónak) az egy hét volt érvényben. Visszamenőleges szabályt hozni csak akkor ér, ha senki nem szenved hátrányt. – Hkoala2009. november 1., 15:54 (CET)[válasz]
Azok kedvéért, akik nem ismerik az ehhez kapcsolódó korábbi vitákat, rögzítsük, hogy miről van szó.
Korábban, 2009. december 27-ig a kezdőlapon 7 naponta cseréltük a cikkajánlókat a kezdőlapon. Októberben volt egy megbeszélés, ahol a sűrűbb cserék mellett döntöttünk. Ezt a cikket Matthew viszont ennél korábban, 2009 szeptemberében jelölte a kezdőlapra, ekkor még nem merült fel a sűrűbb cserék lehetősége. Figyelembe véve, hogy az intézményvezetőnek korábban be lett jelentve a 7 nap, úgy döntöttünk, hogy ebben az egy esetben a sűrűbb cserék alól kivételt teszünk. CsGábormegbeszélés2010. január 8., 09:14 (CET)[válasz]
március 25. 12.00 és március 28. 23.59 között: Pécs
A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.
A 150 éves török hódoltság után – e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Díjköteles útszakasz kezdetét jelző tábla
Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. 2008. január 1-jétől a szélvédőre ragasztandó matrica megszűnt, az autópályákat napjainkban előre váltott „e-matricával” lehet igénybe venni. Jelenleg előkészületek zajlanak a használattal arányos, az Európai Unió által javasolt elektronikus díjszedési rendszer bevezetésére.
A magyar gyorsforgalmi utakon közlekedő járműveket méretük és tömegük alapján négy kategóriába sorolták. Az útdíj megfizetését korábban kapuknál és az utazók megállításakor, napjainkban már rendszám alapján ellenőrzik. A hálózat egyes – főleg nagyvárosokhoz közeli – szakaszain a legalacsonyabb kategóriába tartozó járművek számára nincs útdíj, a nagyobbaknak azonban majdnem mindenütt díjkötelezettséget ír elő a kérdést rendező minisztériumi rendelet. A díjkötelezettség alól igen kevés kivétel van, csak a hatóságok és egyes állami szervezetek járművei, illetve a katasztrófák elhárításán dolgozó járművek élveznek díjmentességet.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Overdose
Overdose (Nagy-Britannia, Nottinghamshire, 2005. április 2. – ) pej az utóbbi évek legsikeresebb magyar színekben versenyező lova. Pályafutását a szakértők Kincsem, a „csodakanca” életéhez hasonlítják. 2008. decemberében a világranglista harmadik helyén állt, Európában a legjobb eredményt elérő ló volt. Jelenlegi becsült értéke 5 millió euró, mintegy 1,5 milliárd forint. A Lóversenyszervezők Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Horseracing Authorities) világranglistáján, amely a 2008. november 1. és 2009. május 17. között lefutott versenyek alapján készült, az összesített rangsorban Overdose – valamennyi távot, évjáratot és kontinenst tekintve – a tizennegyedik helyen állt. A négyévesek között ötödik, az európai lovak között negyedik, a rövidtávú lovak között pedig harmadik volt.
A ló eredeti tulajdonosa Mikóczy Zoltán szlovákiai magyar üzletember, aki a híres newmarketi árverésen talált rá, és mindössze nyolcszázezer forintért, kb. 3000 euróért (2000 guinea) vásárolta meg. 2009-ben a ló egy szindikátus tulajdonába került, melynek tagjai: Mikóczy Zoltán, Czucz István és Mario Hoffmann szlovák állampolgárok. Idomárja Ribárszki Sándor. Overdose beceneve Dózi.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nagyolvasztók
A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A vas tűzi kohászata során a vasércből – amely főleg vasoxidos vegyületek keveréke – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálást szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”) segítségével végzik, mégpedig koksz formájában. A koksz feladata a redukáláson kívül a megfelelő hőmérséklet biztosítása is. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében állítják elő, de vannak más eljárások is. A nagyolvasztó nyersvasgyártás legtipikusabb kemencetípusa. Aknás kemence, amelynek működtetése azonban több, egyéb feladatot ellátó egységet is igényel (léghevítők, fúvógépház, torokgáztisztító stb.). Ezeket – a nagyolvasztóval együtt – nagyolvasztóműnek nevezik.
A nyersvasgyártás története az 1300-as évekre vezethető vissza, amikor a bucakemencékben – a levegőfúvatás fejlődése révén – nagyobb hőmérséklete sikerült elérni. Így ugyan eleinte használhatatlan, nagy C-tartalmú vasat (pig iron, csugunnaja szvinyka, azaz disznó vas) állítottak elő, mégis ez a nyersvas vált az ipari méretű, kétlépcsős acélgyártás első fázisává.
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász.
A külföldön és Magyarországon tett utazások során szerzett tapasztalatai éreztették vele a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbséget, mely arra ösztönözte, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen.
Az 1825-ös reformországgyűlésen Széchenyi is felszólalt, melynek során „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. Ezt tekintjük a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása időpontjának.
1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját.
Élete utolsó éveit a döblingi elmegyógyintézetben élte le. 1860. április 7-8. éjszakáján, vitatott körülmények között halt meg.
A vonal nagy része – a kor szokásának megfelelően – helyiérdekű vasútként épült meg, csak az 1930-as évek elején került a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába. Építésének fő célja a helyi áru- és személyszállítás lebonyolítása volt, a ’70-es évekig több gazdasági kisvasúti hálózat csatlakozott hozzá – emellett Tisza-hídja fontos átkelő volt a párhuzamos közúti híd megépültéig. A mai forgalom nagyrészt a személyszállításra korlátozódik, Szentes és Csongrád lakosainak biztosít összeköttetést a fővárossal. Gazdaságtalanságra hivatkozva a rendszerváltozás után többször felmerült a vasúti forgalom teljes vagy részleges megszüntetése, de ezidáig egyetlen ilyen terv sem valósult meg. Az utóbbi években több korszerűsítést, átépítést is végeztek a vasútvonalon.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] Egyetlen egyszer sem volt kint, ahogy elnéztem. Nincs a cikknek évfordulója, de megérdemelné, hiszen az egyetlen kiemelt cikk amely egy adott vasútvonalról szól. JojokaRöhögőgörcs-tanyaS 2009. szeptember 8., 14:13
A változtatás megtörtént 2010. február 17., 23:27 (CET) Szükséges változtatás: A cikkben hemzsegnek az átirányításra utaló linkek, a vasutas zsargon ismerete nélkül értelmetlen kifejezések, amiket a kezdőlapra kerülésig valamiféle magyarázattal kellene ellátni. A mértékegységek rövidítése folyószövegben kerülendő, például nem 300 m-es ívsugárról, hanem 300 méteres ívsugárról beszélünk. (A hosszú, vagy összetett mértékegységeket lehet rövidíteni, mert azok olvashatósága rövidítésben még mindig jobb, mint kiírva, például a méter a négyzeten per szekundum a négyzeten kicsit durva a m²/s² helyett – de ilyen nincs is a szövegben, szerencsére.) --2010. január 2., 21:38 (CET)[válasz]
16. hét
április 19. 0.00 és április 22. 11.59 között: Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995)
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Büszkeség és balítélet(Pride and Prejudice) egy 1995-ben bemutatott angol televíziós minisorozat, Jane Austen1813-ban publikált azonos című regénye alapján. A sorozat rendezője Simon Langton, producere Sue Birtwistle, főszereplők Jennifer Ehle (Elizabeth Bennet) és Colin Firth (Mr. Darcy). Az 55 perces epizódok a BBC1-es csatornán 1995. szeptember 1-től október 29-ig kerültek először képernyőre. Ezután az A&E Network1996. január 14-től három egymást követő este vetítette le párosával az egyes részeket.
Az 1800-as évek elején Angliában játszódó sorozat Mr. és Mrs. Bennet öt hajadon lányának történetét mondja el, miután a gazdag és ezáltal remek férjjelöltnek számító Mr. Bingley és öntudatos barátja, Mr. Darcy a szomszédságukba költözik. Miközben Mr. Bingley azonnal beleszeret a legidősebb Bennet-lányba, Jane-be, Darcynak nehézséget okoz a helyi közösség elfogadása és több alkalommal is összeütközésbe kerül a család második legidősebb lányával, Elizabethtel. A The New York Times szerint a történet „humoros keveréke a szerelmi történeteknek és a társadalom szemhunyásainak, ügyesen becsomagolva a vidéki nemesség törekvései és illúziói közé”.
A kritikusok által elismert és népszerű sorozat több díjat is elnyert, beleértve a BAFTA-díjat, melyet Jennifer Ehle vehetett át a Legjobb színésznő kategóriában, valamint az Emmy-díjat, melyet a Legjobb televíziós minisorozat vagy tévéfilm kategóriában nyert el a produkció. Mr. Darcy alakítása alapozta meg Colin Firth hírnevét. A jelenet, melyben Firth vizes ingben látható, „a brit televíziós történelem legfeledhetetlenebb pillanatai közé tartozott”.
A sorozat inspirálta Helen Fieldinget, hogy megírja népszerű Bridget Jones-novelláit, melynek mozivászonra vitt adaptációjában Firth játssza Bridget szerelmét, Mark Darcyt.
Az id Software-nek teljes sikert hozott a játék: több mint 3,5 millió eladott példányt tudhat magának, ezáltal ez a legtöbbet eladott játék a fejlesztő történetében. A harmadik részt egy kiegészítő lemez követte, Doom 3: Resurrection of Evil címen, majd a sorozat részein alapuló Doom film is megjelent. 2008 februárjában Matthew J. Costello megjelentette a Doom 3-ról szóló regénysorozatának első részét. A videójáték-sorozat negyedik részét – a Doom 4-et – 2008. május 7-én jelentették be.
A dachaui tábor volt az első olyan hely a náci Németországban, ahol a parancsnoknak önálló ítélkezési joga volt, minden külső jogi felügyelet nélkül. Az SS itt épített fel először „állam az államban” birodalmat, másképp gondolkodókat tartott fogva és végzett ki. Az SS az SA-val rivalizált, és a „hosszú kések éjszakája” után a nemzetiszocialista terror fő végrehajtó eszközévé vált. Himmlert részben a dachaui táborban elért „sikerei” miatt léptették elő birodalmi vezetővé (Reichsführer SS).
Adolf Hitler rezsimje bemutatótáborként és elrettentő példának használta a dachaui tábort. Külföldi megfigyelőket hívtak meg, hogy tanulmányozzák, másrészt propagandacélokra használták fel, cikkeket jelentettek meg róla a sajtóban. A tábor szerkezete, felépítése, főleg az SS-kaszárnya és a fogolytábor elhelyezése, a birodalomban és a megszállt területeken később felállított koncentrációs táborok mintaképéül, egyben a megsemmisítő táboroknak előképéül szolgált. Mivel a dachaui lett az első szisztematikusan felépített tábor, így egyben kiképzési helye volt az összes SS őrségcsapatnak és vezetőszemélyzetnek.
A háború után különböző funkciókat töltött be, például menekülttáborként és bírósági helyként is működött. Intenzív vita után egy emlék- és oktatási helyet létesítettek a helyén, melynek látogatottsága 2008-ra elérte az évi mintegy 800 000 főt.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Spirituszláng és spektruma
A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett. A színképosztályokba sorolás a spektrális tulajdonságaik alapján történik. Segítségével megbecsülhetjük a csillagok hőmérsékletét, a felszíni gravitációjukat, különféle fémek gyakoriságát (a csillagászok minden, a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemet fémnek neveznek). A becslési eredmények összevethetők a kísérleti eredményekkel az elméletek helytállóságának ellenőrzésére, avagy új elméletek, modellek születhetnek belőlük. Emellett képet nyerhetünk a csillagok fejlődéséről is.
A csillagok színképében többnyire elnyelési vonalakat figyelhetünk meg, mivel a fényt kibocsátó fotoszféra fölött helyezkedik el a csillagok igen ritka légköre. A csillagok külső régióiban található elemek nyomvonalai úgy rakódnak a felszín eredetileg folytonos spektrumára, mint William Wollastonlángfestő kísérletében, aki alkohol lángjába helyezett nátriumsót, majd elemezte a kontinuumra rakódó nátriumvonalakat.
A csillagok színképében felismert vonalak helyzetét sokáig kézzel rögzítették, majd megpróbálták ezeket a kémiai elemek laboratóriumokban kapott emissziós vonalaival azonosítani. E módszer különösen eredményes volt a napkutatásban: így fedezte fel 1868-ban Pierre Janssen és Sir Joseph Lockyer egymástól függetlenül a Földön addig ki nem mutatott héliumot (Héliosz: Nap, görögül) a Nap légkörében. A kémiai analízis új módja lehetővé tette egyrészt a csillagokat felépítő kémiai elemek meghatározását (ezek 99%-a hidrogén és hélium, a maradék 1% főleg C, N és O), másrészt a csillagok színképosztályokba sorolását (latin eredetű kifejezéssel: spektrálklasszifikációt).
Josip Broz Tito horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg.
Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthetjük, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a II. világháború végétől egészen haláláig). Kivételes karrierjét – a körülmények és a szerencséje mellett – gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték.
A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
A fát, mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Prímtambura
A tambura a hosszúnyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer, melyet a világ számos országában ismernek különböző változataiban; Kínától az Adriáig, Oroszországtól (balalajka) Észak-Afrikáig. Európában leginkább a magyarok, horvátok és a szerbek használják mint nemzeti hangszert. A ma használatos Közép- és Dél-Európai tamburák Magyarországon alakultak ki a 20. század elején budapesti hangszerkészítők munkája nyomán.
Őse az indiai hosszú nyakú pengetős lant, a tamburi vagy más néven tanpur, illetve ennek kelet-turkesztáni változata. A hangszert már az ókori Mezopotámiában is ismerték, és onnan került Egyiptomba. Később megtalálhatjuk Théba képzőművészeti emlékein, majd az ógörögöknél, és a rómaiaknál is találkozhatunk rokon hangszerekkel. A mai tamburák elődje az arab kultúra közvetítésével hódította meg Európát, s egészen a 19. századig egymagában, énekkísérő hangszerként (tambura samica) használták, majd csak a század második felére jelentek meg tamburazenekarok a mai Magyarország alföldi részein, Szlavóniában és a Vajdaságban. Virágkorát a 19–20. században élte. Mára Magyarországon visszaszorult; főként a horvátok és a vajdasági szerbek használják, de akadnak még magyar tamburazenekarok is.
A Monacói Nagydíj a Formula–1 egyik versenye, amelynek elődjét először 1929-ben szervezte meg Anthony Noghès a monacói városi pályán, Monte Carlóban. Az első Formula–1-es Monacói Nagydíjat már a sorozat első szezonjában, az 1950-esben is megrendezték. A szűk városi pályán a versenyzők mindössze 150 km/óra körüli átlagsebességet tudnak elérni, ezért a monacói a sportág leglassabb futama. A verseny hossza 78 kör, körülbelül 260,52 kilométer. Egy verseny időtartama száraz időben legkevesebb 100 perc, esős időben nagy esélye van a kétórás időkorlát életbe lépésének – ahogy 2008-ban is történt.
A többi nagydíjjal ellentétben Monacóban csütörtökön tartják az első szabadedzéseket, pénteken pedig pihenőnap van. Az eddigi leggyorsabb köridő Kimi Räikkönené, aki 2006-ban 1 perc 13,532-et futott. A miniállamban a legtöbb alkalommal Ayrton Senna tudott nyerni (hatszor) és első helyről indulni (ötször). A csapatok közül a McLaren a legsikeresebb, összesen tizenötször győztek. Legutoljára (2009-ben) a brit Jenson Button nyert Monacóban a Brawn GP-vel.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tyrannosaurus rex koponya a párizsi Palais de la Découverte gyűjteményében
A Tyrannosaurus (jelentése ’zsarnokgyík’) a theropodadinoszauruszok egyik neme. A Tyrannosaurus rexfaj, melyet gyakran T. rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz a populáris kultúrában. Maradványaira a mai Észak-Amerika nyugati részén bukkantak rá, más tyrannosauridákénál nagyobb elterjedési területen, különböző geológiai formációkban, melyek kora a krétaidőszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakra tehető; tehát a kréta-tercier kihalási esemény előtt élt utolsó röpképtelen dinoszauruszok kortársa volt.
Más tyrannosauridákhoz hasonlóan a Tyrannosaurus is két lábon járó húsevő volt, masszív koponyával, melyet hosszú, nehéz farka tartott egyensúlyban. Hátsó lábai aránylag nagyok és izmosak, a mellsők kicsik, de méretükhöz képest szokatlanul erősek voltak, a két ujj mellett lehetséges, hogy egy elcsökevényesedett harmadikkal is rendelkeztek. Bár más theropodák megközelítik vagy esetleg túl is szárnyalják a Tyrannosaurusméreteit, a tyrannosauridák között ez a legnagyobb ismert nem, és emellett az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi húsevő. Hossza közel 13 méter, a csípőmagassága 4 méter, a tömegét pedig 6,8 tonnára becsülik. Mivel környezetében messze a legnagyobb húsevők közé tartozott, valószínűleg csúcsragadozókénthadrosauridákra és ceratopsiákra vadászott, bár egyes szakértők azt feltételezik, hogy elsősorban dögevő volt. A kérdés, hogy a Tyrannosaurus csúcsragadozó vagy dögevő volt-e, az őslénytan történetének egyik leghosszabb vitáját eredményezte.
Több mint 30 példányát azonosították, némelyiket majdnem teljes csontváz alapján. Legalább egy példány esetében lágy szövetek és fehérjemaradványok felfedezéséről is beszámoltak. A fosszíliák nagy száma jelentős mennyiségű biológiai kutatómunkát tett lehetővé, melybe élettörténeti és biomechanikai vizsgálatok is beletartoztak. A Tyrannosaurusfiziológiája, étkezési szokásai és feltételezett mozgási sebessége viták tárgyát képezi. Emellett rendszertana is vitatott, egyes tudósok az ázsiaiTarbosaurus bataart második Tyrannosaurus fajnak tekintik, míg mások elkülönítve, a Tarbosaurus nembe sorolják be. Több észak-amerikai tyrannosaurida fajt is a Tyrannosaurusszinonimájának tekintenek.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Matera óvárosa
Matera város OlaszországBasilicata régiójában, Matera megyében, a Gravina di Matera partján fekszik. A város nevezetessége a Sassi di Matera, a történelmi központot alkotó, barlanglakásokból álló negyedek komplexuma, amely 1993 óta az UNESCOVilágörökségének részét képezi. A komplexumot a történelmi központ (olasz nevén Cività), valamint a Sasso Caveoso és a Sasso Barisano alkotja. A már az őskorban lakott barlanglabirintusokban még a 20. század50-es éveiben is éltek emberek áram és víz nélkül, rettenetes higiéniai körülmények között. Ez volt Olaszország egyik legnagyobb nyomornegyede. Lakosainak a város modern városnegyedeibe való áttelepítése után a barlangváros állapota leromlott, mígnem a 80-as években az olasz kormány programot indított megmentésére.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
BCymot 470 két mellékkocsival
A világhírű budapestiGanz vállalat által gyártott BCmot (későbbi ABmot), BCymot (későbbi ABymot) és BCnymot (későbbi ABnymot) sorozatok a MÁV és a GYSEVmellékvonali motorkocsi-sorozatai voltak. A sorozat közel 50 éven keresztül szolgált a magyar vasúttársaságok állományában, meghatározó szerepét bizonyítja, hogy az 1930-as években a teljes hálózat 55%-án ilyen kocsik futottak. Idővel több átépítést is végeztek rajtuk, a harmadosztályú kocsirész megszüntetésekor nevük is módosult (A BC helyére az AB lépett.) Külön mellékkocsikat is gyártottak ehhez a típushoz. Az 1980-as években vonták ki őket a forgalomból, helyüket a Bzmot motorkocsik vették át. Működőképes példányaik ma már csak nosztalgiajárművekként futnak a síneken, de vasútállomásokon kiállítva is láthatjuk még őket.
A film történetében Leónidasz spártai király (Gerard Butler) és 300 spártai katona harcol a legvégsőkig Xerxész (Rodrigo Santoro), a perzsa uralkodó milliós serege ellen, miközben Spártában Gorgó királyné (Lena Headey) azon fáradozik, hogy támogatást szerezzen férjének. Az események egy túlélő spártai harcos, Diliosz (David Wenham) elbeszélésében hallhatóak.
Észak-Amerikában a 300-at 2007. március 9-én, Magyarországon pedig március 22-én mutatták be, a hagyományos filmszínházak mellett IMAX mozikban is. Synder produkciója rekordokat döntött a jegypénztáraknál, ugyanakkor a kritikusokat megosztotta a stílusa; egyesek eredeti próbálkozásként értékelték, míg mások a történelmi hitelességet és a mélyebb személyiségábrázolást mellőző vizuális orgiának titulálták. Emellett nagy visszhangot váltott ki az ősi perzsa és görög civilizáció ábrázolása, különösen Iránban. A film egyes idézetei és Leónidasz jellegzetes alakja hamar népszerű internetes mémekké váltak.
A 300-at forgalmazó Warner Bros. cég hivatalosan is bejelentette a film folytatásának elkészítését, de annak pontos részleteiről még nem nyilatkozott.
Akkor miért nincs Vastagon kiemelve, attól függetlenül nem ártana kitenni ha csak 2004-ben volt kint. JojokaRöhögőgörcs-tanyaS 2009.szeptember 23. 12:56 (CEST)
Azért nincs kiemelve, mert lehet, hogy a kollegák elsiklottak a dolgon. Annyira szerteágazó a terület, hogy egy szerkesztő nem tud mindenre odafigyelni. Szajcireci2009. szeptember 24., 19:08 (CEST)[válasz]
ellenzem Azért, mert újra kiemelt lett, nehogymá' jogot nyerjen újra kint lenni kezdőlapon egy cikk. Ez azt jelentené, hogy díjazzuk a cikkek elhanyagolását, majd kampányszerű feljavítását! --HoremWebszavak mondása2009. december 29., 01:01 (CET)[válasz]
A Pilis és a Gerecse völgye az újkőkor óta lakott hely. Nevét 1181-ben említi egy oklevél, a Dorog név Durug, Drug, Durugd, Borok változatokban fordul elő. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák. Földrajzi helyzete miatt a város fejlődését, alakulását a szénbányászaton kívül az átvonuló utak határozták meg. Itt haladt keresztül az a római hadiút, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze. Az 1700-as években ismét közlekedési csomópont lett a település, a Buda–Bécs útvonalon megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós. 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat. A közlekedés fejlődésével a település is egyre jobban fellendült, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a lakosságszám hatszorosára növekedett, 1984-ben elnyerte a városi rangot.
Ma több mint 12 000 ember él itt, a Pilis, a Dunakanyar és a főváros közelségében, mely a helyi turizmust is fellendíti. Környezetének sajátságos mikroklímája folytán, melyet a földfelszín anyaga határoz meg, a szurdokvölgyben különleges védett növények – például pilisi len és pufók árvacsalán – élnek. A Dorog szomszédságában fekvő települések és üdülőhelyek, mint Klastrompuszta, Kesztölc, turisztikai jelentősége megnőtt, a város közelségének köszönhetően.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Carl Barks
A Back to the KlondikeCarl Barks író és rajzoló 1953-ban megjelent képregényeDagobert bácsi főszerepelésével. A szerkesztői cenzúra miatt eredetileg 27, majd jóval később, Barks eredeti munkájához hűen, 32 oldalon kiadott történet a Dell ComicsFour Color című sorozatának 456. számában jelent meg először, mely egyike a szereplő legjelentősebb és legismertebb kalandjainak. A Back to the Klondike-ban Dagobert unokaöccseivel, Donalddal, Tikivel, Nikivel és Vikivel visszatér fiatalsága egyik helyszínére, Klondike-ba, ahol megpróbálja felkutatni régen elrejtett és azóta elfeledett aranyát.
A Back to the Klondike jelentős mérföldkő a néhány évvel korábban megalkotott Dagobert jellemének kialakításában. A történet egyben Barks nosztalgikus visszatekintése azokra az időkre, amikor még a hétköznapi embernek is lehetősége volt arra, hogy kalandot éljen át és sorsát a saját kezébe vehesse. Mindemellett a műre és a főszereplő, Dagobert vegyes érzéseire is hatással volt Barks nem sokkal korábban kimondott válása.
A történet cenzúrázatlanul csak majd harminc évvel elkészülte után, 1981-ben jelent meg, melyben a kivágott részek legtöbbjét az eredeti rajzokkal, az elveszett darabokat pedig a Barks által készített reprodukciókkal sikerült pótolni.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] Sziasztok!
Látom, hogy erre az időpontra van már jelölt, és lehet, hogy késő - nem szoktam kezdőlap szócikkeivel foglalkozni, nem ismerem a szokásokat - de mit szólnátok ehhez: Trianoni békeszerződés ? Június 4-én lesz ugyanis az esemény 90. évfordulója, szerintem a kezdőlapon megjelenéssel méltóképpen lehetne emlékezni! Javaslom, hogy ha az szükséges, akkor a szócikk kapja meg addig a kiemelt státuszt is, szerintem részletes és pártatlan, ami fontos, mivel kényes kérdésről van szó! Vélemények?
Természetesen a Back to the Klondike a legközelebbi szabad helyen szerepelhetne (1 hónappal később, de ennél fontosabb lenne az időpont. Mastermourinhovita2010. május 10., 01:02 (CEST)[válasz]
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
H.P. Baxxter
A Scootertechno, hardcore zenét játszó, népszerű német együttes. Világszerte több mint tizennégymillió albumot adtak el, és nyolcvannál is több nemzetközi elismerést gyűjtöttek be. Jelen pillanatban három tagból áll: H.P. Baxxter, Rick J. Jordan, és 2006 októbere óta Michael Simon. Számos sláger fűződik a nevükhöz, melyeket a tagváltások miatt bekövetkező stílusváltások tesznek még érdekesebbé. H.P. és Rick pozíciója állandó, a harmadik tag viszont négyévente érdekes módon lecserélődik. Minden tagváltás után egy új fejezet (Chapter) kezdődik a Scooter történetében, jelenleg a negyediknél tartanak. A csapat számos kisebb projektben is tevékenykedik (például Ratty, Sheffield Jumpers). Kiadójuk a Kontor Records, de sajátot is üzemeltetnek Sheffield Tunes néven. Magyarországon a Record Express forgalmazza lemezeiket. Hivatalos magyarországi rajongói közösségük a Scootertechno Hungary.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A gésa (芸者), geiko (芸子) vagy geigi (芸妓) tradicionális japán szórakoztató művész, aki különböző japán művészetek előadásában jártas, mint például a klasszikus zene és tánc.
A gésák a 17. századkurtizánjaiból alakultak ki, tökéletességig fejlesztve a szórakoztatás művészetét. A fiatal nők kezdetben kényszerből, később kizárólag szabad akaratukból kerültek be a gésaközösségekbe, ahol hosszú tanulóéveket töltöttek azzal, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. A 18. századra már törvények védték a gésákat, népszerűségük rohamosan nőtt. Elsajátították a hagyományos japán hangszerek használatát, a tradicionális táncok és énekek előadásmódját, a teaszertartás pontos kivitelezését, még a vendégeikkel való beszélgetés technikáját is. Az irodalom, a költészet terén is művészekké váltak. A gésák sminkjét, hajviseletét és öltözetét szigorú előírások szabályozzák. Más-más külső jellemzőik vannak a tanuló gésáknak, vagyis maikóknak és a tapasztalt gésáknak. Bár napjainkra számuk jelentősen lecsökkent, külsejük, viselkedésük korábban is, ma is elkápráztatja a vendégeiket.
A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a Szent István.
Számos kulturális programot rendeznek a városban, a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.
A magyarok szempontjából azért fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. A város a fénykorát a Monarchia idején élte. Számos épületet emeltek ekkor ill. az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. 1912-ben itt született Kádár János.
A matematikafilozófia története azokat az eseményeket, elméleteket öleli fel, melyek a matematikáról mint tudományról való gondolkodással kapcsolatosak. A matematikafilozófia története nem a matematika története, hanem alapvetően a matematika tudományfilozófiájának, a matematikában felmerülő filozófiai kérdéseknek a története. Vannak olyan matematikatörténeti események, melyek nem játszanak fontos szerepet ebben a tekintetben és természetesen a fordított helyzet is előfordul. A szócikk alapvető kérdése az, hogy vajon a különböző korokban hogyan vélekedtek a matematikáról, milyen kép élt erről a tudományról művelői, a matematikusok elméjében.
Nem követelmény a kép (a kezdőlap képessé tételére ott a kiemelt kép), de az enwikin találtam egyet Gottlob Fregéről, ez most jó így? Alensha2010. május 26., 17:49 (CEST)[válasz]
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fender Stratocaster
A Fender Stratocaster minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb elektromos gitárja, melyet az amerikai Fender hangszercég gyárt és forgalmaz. A cégalapító Leo Fender és kollégája, Freddie Tavares fejlesztette ki 1954-ben, de a munkálatokhoz a countryzenész Bill Carson is hozzájárult. A gitárt a Fender Telecaster utódjának szánták. Jellegzetes testformáját megjelenése óta számos gitárkészítő lemásolta és másolja napjainkban is, így elterjedt kifejezéssé vált a Stratocaster-forma, ami az ilyen típusú gitárok testformájára utal. A hangszer klasszikus felépítése a tömör test, a csavarozott jávorfa nyak (paliszander borítású fogólappal, vagy anélkül), végén a jellegzetes Stratocaster Headstockkal, illetve a három darab egytekercses (single-coil)hangszedő.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szénszálakból készült szövet
A szénszálak (karbonszálak) és a velük rokon oxidált szálak napjaink igen fontos textilnyersanyagai közé tartoznak. A nagyrészt szénatomokból álló, különlegesen vékony (0,005–0,010 mm-es) szénszálak alkalmazása elsősorban a kompozitgyártásban jelentős, de készítenek belőle szöveteket és láncrendszerű kötőgépen egy illetve két irányban rendezett szénszál-fonalakkal megerősített termékeket, valamint körkötött kelméket, nemszőtt kelméket, de fonatolással, sőt hímzéssel is dolgoznak fel szénszálakat, illetve azokból készült fonalakat, ipari célokra vagy védőruházatok gyártására.
A szénszálak előállítása valamilyen szerves (azaz szénatomokat is tartalmazó) vegyületből indul, amiből szálakat készítenek. A szálakat ezután rendszerint részleges oxidációval stabilizálják, majd oxigénmentes közegben hevítve és nyújtva alakítják szén-, illetve grafitszállá. A világon először a brit Carr Reinforcements cég állított elő szénszálból szövetet, 1969-ben. Ma is ez a poliakrilnitrilen alapuló eljárás a leggyakrabban alkalmazott módszer: a szénszálak mintegy 90%-át így állítják elő.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Alkonyat, eredeti címén Twilight egy négy kötetből álló vámpírrománcfantasyregény-sorozat, melynek írója az amerikaiStephenie Meyer. A sorozat Isabella Swan, egy tinédzserlány életét követi nyomon attól kezdve, hogy a Washington állambeli Forks városkába költözik és beleszeret egy örökké 17 évesnek kinéző, valójában 104 éves vámpírba, Edward Cullenbe. A történetet Bella meséli, a Napfogyatkozás és a Hajnalhasadás néhány fejezetét kivéve, amelyekben a mesélő Jacob Black, Bella vérfarkassá változni képes barátja. Ezen kívül az írónő félbehagyott Midnight Sun című regényében Edward szemszögéből olvasható a történet, míg a 2010 júniusában megjelent The Short Second Life of Bree Tanner című novellában a Napfogyatkozás kötet egyik mellékszereplője mesél.
Az első regény, az Alkonyat 2005-ös megjelenése óta a sorozat világhírűvé és igen népszerűvé vált, főképp a fiatal felnőttek körében. Számos díjat nyert a sorozat, többek között 2008-ban a Hajnalhasadás a British Book Awards „Az év gyerekkönyve” díját kapta meg, míg a sorozat egésze 2009-ben a Kids' Choice Awards „Kedvenc könyv”-díjában részesült.
2010 márciusi adatok szerint a sorozat köteteiből világszerte összesen több mint 100 millió példány fogyott, és legalább 38 nyelvre fordították le. A négy kötet 2008-ban a legtöbbet eladott könyvek listáját is vezette, például a USA Today-nél, és több mint 235 hetet töltött a The New York Times bestseller-listáján.
Démokritosz életéről nagyon kevés biztosra vehető dolgot tudunk, a rengeteg, különböző ókori források által neki tulajdonított műből pedig szinte semmi nem maradt fenn, és ezek szerzősége, illetve létezése is kétséges.
Ókori életrajzírói szerint nemcsak általános atomelméletről és kozmológiáról írt, hanem az érzéki észlelésről, a biológiáról, a zenéről és számos más tárgyról is. Etikai rendszert is kidolgozott, mely lényegében megegyezett a később Epikurosz által képviselt etikával.
támogatom Serkesto111 vita 2009. április 10., 12:31 (CEST)
Szajci reci 2009. május 2., 17:27 (CEST)
szavak mondása 2009. december 29., 18:09 (CET)
vitalap 2010. január 6., 12:30 (CET)
támogatom --
2010. január 2., 14:27 (CET) – 
kérdés a „herceg-horvát” ebben az alakjában helyes? (Ha igen, akkor így mit jelent?) --
--
Röhögőgörcs-tanya S
ellenzem – A szócikk jelenlegi állapotában már nem menne át a kiemelésen sem:
megjegyzés: az Autópályaműhely értékelési rendszere elég furcsának tűnik annak fényében, hogy az M19 vagy az M76 is „nélkülözhetetlen fontosságú” értékelést kapott. Nagyon érdemes lenne felülvizsgálni ezt.
Szajci reci 2010. január 18., 09:13 (CET)
2010. január 23., 23:09 (CET)
Merkúr
levélboksz 2009. május 20., 16:08 (CEST)
– CsGábor vita 2009. május 28., 21:31 (CEST)
– CsGábormegbeszélés 2009. május 25., 18:44 (CEST)
2009. szeptember 11., 18:12 (CEST)
Röhögőgörcs-tanya S 2009.szeptember 23. 13:00 (CEST)
2009. szeptember 23., 16:01 (CEST)
2009. november 1., 15:54 (CET)
oбсуждениесодействие 2009. október 23., 20:54 (CEST)
Alensha
Megoldva. – CsGábormegbeszélés 2009. október 25., 12:58 (CET)
Jó lenne a következő változtatás: Nem ártana ezt a cikkajánlót bővíteni, mielőtt a címlapra kerül. – Hkoala 
Megbeszélés 2010. március 24., 14:53 (CET)
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A változtatás megtörtént 
Szükséges változtatás:
ellenzem Nagyon sok a vitatható licenszű kép benne. – CsGábormegbeszélés 2010. január 4., 08:41 (CET)
üzenet 2010. február 18., 02:00 (CET)
.jpg){kind=small}
2010. március 22., 22:34 (CET)
.gif){kind=small}
Megbeszélés 2010. május 26., 17:45 (CEST)
Megbeszélés 2010. június 6., 19:40 (CEST)
sablongyár üzenőfal 2010. június 18., 11:59 (CEST)
