Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív22

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

MotoGP vagy gyorsaságimotoros-világbajnokság ?

Sziasztok. Azért vetődött fel bennem a kérdés, mert bár én x. évi MotoGP-világbajnokságnak és MotoGP-xy Nagydíjnak neveztem el mindent, közben rájöttem, hogy motoGP-nek 2002-től vagy 2003-tól hívják a sorozatot és egyben a királykategóriát. Remélem, értitek, mire gondolok. Vannak érveim mindkét oldal mellett, de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is. – Madridista Ideírjad 2009. február 5., 22:07 (CET)

Szerintem mindenképpen Gyorsaságimotoros-világbajnokság legyen. Mdavid89 vitalap 2009. február 5., 22:11 (CET)

Szerintem meg ne. Úgy érzem, kevés ennél hülyébb szót alkottak idáig egyébként oly szép nyelvünkben. Van te már hallottál olyan versenyről, amin a motorosok azon vetélkednek, hogy ki ér lassabban a célba?
P/c vita 2009. február 5., 22:37 (CET)

A Superbike és a Supersport sorozatok is a gyorsaságimotoros-versenykategóriába tartoznak (csak más homologizálású gépekkel, más szervezet irányításával stb.). Lehet, hogy ennek is szerepe volt a MotoGP névválasztásnak(?). Ezért a MotoGP-t javaslom. szalax vita 2009. február 6., 09:15 (CET)

Helyesírásellenőr

Ezt itt az Egyébhez tettem tegnap, de a sok gondolatjel miatt senki nem vette észre: miért nem jelöltök ki egypár helyesírásellenőrzőt (copy editors), éppúgy mint a járőröket vagy a botokat? Természetesen önkéntes alapon. Még a legjobb helyesírók is követnek el hibát—ha mást nem, gépelésit—, amit egy kívülálló jobban és sokkal hamarabb észrevesz. Eddig csak az javít aki éppen meglát valamit, tehát a helyesírás nincs kontrol alatt. A legtöbb cikkben van hiba, és hát ez mégiscsak egy lexikon, amit tanult emberek igazgatnak. Vándormadár vita 2009. február 5., 22:41 (CET)

Én szívesen elvállalnám ezt a feladatot... Trekesov 2009. február 8., 06:01 (CET)

Nagyszerű, Trekesov! Van még jelentkező? És ha lenne, nem kellene ezt valaki(k)nek hivatalosítani, kicsit megszervezni? Nagy a csend a vitapartnerek berkeiben. Igaz, vasárnap van, pihenjünk. Üdv, Vándormadár vita 2009. február 8., 20:27 (CET)

A kiváló helyesíró szerkesztőink járőröznek ám :) Csak sajnos nincsenek elegen. – Timish levélboksz 2009. február 9., 10:25 (CET)

Kristályéjszaka

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Hogy kell ezt helyesen írni? Nem inkább kötőjellel kellene: Kristály-éjszaka? Akela vita 2009. február 9., 15:03 (CET)

Jól van ez írva (nem mintha számítana, de németül is: de:Kristallnacht). – Winston vita 2009. február 9., 15:08 (CET)

Én eddig mindenütt kötőjellel láttam-tanultam, de meghátrálok, mert a 2006-os német-magyar szótárban (Akadémiai Kiadó) már tényleg kisbetűvel, egy van írva... Akela vita 2009. február 9., 15:30 (CET)

Islay whisky régió

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Whiskey régió? Ez nekem így fura. Ez a helyesírás szerinti írásmódja? + Kategória:Whisky régiók. Nem kötőjelesnek kéne lennie? – Timish levélboksz 2009. február 9., 15:04 (CET)

Nem. Egybe :). – Winston vita 2009. február 9., 15:09 (CET)

Javítottam (majdnem ;) ) mindent. – Winston vita 2009. február 9., 15:25 (CET)

Osztrák és olasz hágónevek

Ahoj!

Wikisítettem a Sablon:Ausztria alpesi hágói és Sablon:Olaszország alpesi hágói sablonokat. Viszont németül nem beszélvén, nem tudom, hogy az egyes nevek jól vannak-e így... (Gyanítom, hogy a magyar névben, ha benne van a „-hágó”, akkor a német „-joch”-nak és a „-sattel”-nek nem kéne benne lennie magyarul) Szóval egy illetékes németes-földrajzos tekintsen már rá erre a két sablonra legyen szíves! Mondjuk egy magyar helyesírásértőnek sem ártana... Ja és ne csak felületesen nézzétek, a lényeg a szerkesztőablakban van! :-)

Köszönöm! - Gaja   2009. február 9., 15:22 (CET)

Szent Bernát-hágó

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Na még egy! Ennek mi a helyesírása a következő formákban: Kis Szent Bernát-hágó és Nagy Szent Bernát-hágó? Kötőjelezésügyileg kérdezem. Az adott cikkben több formában is előfordul... Köszönöm! - Gaja   2009. február 9., 15:58 (CET)

A Szent Bernát személynévből van mindkét földrajzi név, ezért ide biztos nem kell kötőjel. A Szent Bernát-hágóval sincs semmi probléma. A kist és nagyot pedig kötőjellel kapcsoljuk a névhez. Tehát helyesen: Kis-Szent Bernát-hágó és Nagy-Szent Bernát-hágó. A cikkben egyszer sem szerepelt a helyes alak!

AkH.11 176. és AkH.11 177. Krisztián üzenet 2009. február 10., 15:54 (CET)

Köszönöm, ezek szerint javítottam. - Gaja   2009. február 10., 20:22 (CET)

Krisztina Téri Iskola ??

Áthoztam a jogi Kocsmafalról, ahova odatévedtem. Karmelaüzenőlap 2009. február 11., 09:58 (CET)

Gyanús. Karmelaüzenőlap 2009. február 10., 17:43 (CET)

Miért? Mit tanítanak ott? Vagy esetleg összeomlani látszik?! Vagy valami titkos maffia törzshelye?– Gothika 2009. február 10., 18:02 (CET)
Már a cikk címének a helyesírása is gyanús. De ez nem újság (gyk. hír) :) Samat üzenetrögzítő 2009. február 10., 18:37 (CET)

Szerintem intézménynevet lehet így írni. A cikkben mi gyanús? Szabó Tamás írta, régi wikista. Asszem, neki segítettem angolon javítgatni a Naphegy cikkét. Azóta amúgy jártam Naphegyen, mert egyszer véletlenül rossz buszra szálltam, és arra ment, de egész csini hely, szóval nem bántam. – Alensha sms 2009. február 11., 01:11 (CET)

Elnézést, hogy kissé lakónikusra sikeredett a felütés.
A cikk címének helytelenírására gyanakodtam, ezért hoztam a helyesírási kocsmafalra. :Karmelaüzenőlap 2009. február 11., 09:55 (CET)

Szócikk elnevezése

Mi legyen a szócikk neve? Tibeti vajas tea v. vajas tea v. jakvajas tea v. tibeti jakvajas tea? Melyik lenne a legideálisabb elnevezés? Kérném szépen véleményezni a dolgot! - Kimmuriel vita 2009. február 13., 14:58 (CET)

Tibeti jakvajas tea – ebben minden benne van, a többi legyen átirányítás (hacsak máshol nem isznak vajas teát). – Winston vita 2009. február 13., 15:06 (CET)

Olvasnivaló (nyelvvédelem tárgyában)

Evvel, avval (Don B). Bennófogadó 2009. február 13., 15:08 (CET)

Másodlagos frissességű (akkoris 2x2 s-sel ;) ) a cikk: „Egy jottányit se! 1984 óta. Kereken húsz éve.”? – Winston vita 2009. február 13., 15:14 (CET)

Igen, kereken 25 éve (bár épp mostanában készülődik az új...) Ez egy leporolt cikk, de érdekes olvasmányság. ;) Bennófogadó 2009. február 13., 16:51 (CET)

Választott bíróság, választott bíráskodás

Egybe vagy külön? Bináris ide 2009. február 14., 07:48 (CET)

Ezt nem tudom, de a cikk elején szereplő választottbírósági bizonyosan egybe van. – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 14., 08:47 (CET)

De hisz azt már javítottam a beírásom előtt. Lehet, hogy nem a legfrissebb változat jelent meg nálad. Bináris ide 2009. február 14., 09:12 (CET)

De, de, közbe én is láttam... :)) A rossz szokásom, hogy a FV-ben fentről lefele haladok, időben visszafelé, viszont amihez odaérek, arra válaszolok. :) – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 14., 09:14 (CET)

A választott bíróság mindenképp különíródik az OH. szerint, úgyhogy ennek alapján a másikat is különírnám. Ádám 2009. február 19., 12:40 (CET)

Balett

Már Isten tudja hányszor jött ez elő, de lusta vagyok most kikeresni az archívumból: a balett-táncos ugye így írandó? Cassandro Ħelyőrség 2009. február 17., 21:12 (CET)

Legalább egy kattintásnyit erőlködj, hátha a többi példa láttán eszedbe vésed. Ádám 2009. február 19., 12:38 (CET)

Biztos én vagyok a hülye, de ez nem csak a toldalékolásra vonatkozik? Mert kifejezetten most csak a balett-táncos mint összetett szó írásmódja érdekel (kategorizáláshoz kellene). Cassandro Ħelyőrség 2009. február 19., 23:21 (CET)

Ott van benne konkrétan, kötőjellel (ctrl F). Bináris ide 2009. február 19., 23:24 (CET)

Tényleg, az infobox bezavart. Köszi, hogy szóltál! Cassandro Ħelyőrség 2009. február 19., 23:31 (CET)

Ádám, azért ez kicsit éles volt szerintem. Bináris ide 2009. február 19., 23:25 (CET)

Istenem, kaptam ennél durvábbat is már. *legyint* Cassandro Ħelyőrség 2009. február 19., 23:31 (CET)

Nem közvetlenül ide tartozik, de...

angolul tudóknak érdemes elolvasni ezt a két vitalaplinket:

Eddig is tudtam, hogy az amerikaiak nem normálisak, de hogy ennyire fafejű nehézfelfogásúak legyenek, erre azért nem számítottam. Egyszerűen képtelenség nekik megmagyarázni, hogy ha egyszer egy cím spanyolul van, akkor a spanyol helyesírási szabályok szerint kell jól írni, nem pedig az angol Wikipédia szabályai szerint. Itt nekem angol nyelvű forrásokkal jönnek, amikor egy spanyol címről van szó, és a spanyol helyesírást a Spanyol Királyi Akadémia szabályozza. De nekik ez nem számít, mert „mi vagyunk az amerikaiak”. – Mex plática 2009. február 18., 14:30 (CET)

Ha ez megnyugtat, a saját nyelvük szabályaira is ugyanilyen nagy ívben szoktak tojni, én meg már feladtam a háborúzást velük... vannak ott ennél nagyobb gondok is... :( – Alensha sms 2009. február 20., 20:52 (CET)

Ők úgy gondolják, hogy csak az jó, amit amerikai/angol mond. Beképzelt hülyék. – Mex plática 2009. február 20., 21:16 (CET)

Eleve elrendelés

Predestináció vagy predesztináció? Szerintem nem helyesírásbeli, hanem nyelvhasználati kérdés. A reformátusok "s"-sel használják, és mivel a fogalom elsősorban a reformátusoknál jellemző, megfordítanám az átirányítást. Mi a véleményetek? – Hkoala 2009. február 19., 23:05 (CET)

Szerintem ezek felcserélhetőek, és igen, ahogy mondod, olyasfajta különbség, mint a szakramentum ~ sákramentum stb. És mivel valóban a protestáns használatban elterjedtebb, miért ne lehetne az s-ezős? Bennófogadó 2009. február 19., 23:15 (CET)

Tényleg jó kérdés, hogy a világi, vagy a felekezeti nyelvhasználathoz igazodjon-e a Wikipédia ... :)
(És Hkoalának +1 pont, mert ő legalább nem keveri a reformátust meg a protestánst, és tisztában van azzal, hogy ezt a középkori nyelvezet ma már tényleg csak a reformátusok között van használatban.)– Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 19., 23:31 (CET)
Huhh. Félek tőle, ez Bennónak övön aluli volt :) Samat üzenetrögzítő 2009. február 20., 01:24 (CET)

Nem volt övön aluli, mert szerencsére olyan területen incselkedik 0xtra koll., amihez egyáltalában nem ért. ;) „Középkori nyelvezet” nem létezik (bár érdekes volna értelmet találni egy ilyen szókapcsolatnak), valójában egyszerűen a szakramentum s-ezős ejtéshagyományáról van szó, és bár az evangélikusok között (manapság) valóban inkább a szentség használatos, a hagyomány a kezdet kezdetén még közös. Ja, és persze híven a 0xtra-i hagyományokhoz, ennek mind semmi köze a kérdéshez. ;) Annak már sokkal inkább, hogy a praedestinatio tana jóval korábbi a reformációnál, tehát van mit meggondolni a névválasztáson. Ami pedig a világi nyelvhasználatot illeti: a fogalom mindenestül teológiai fogalom. Bennófogadó 2009. február 20., 11:10 (CET)

Az övön aluli az a magas labda volna (de szép képzavar), hogy a reformáció szóhasználata már csak azért sem lehet középkori, mert az illető világmozgalom mindenestül az újkorban tört ki... Vigyor Bennófogadó 2009. február 20., 11:16 (CET)

10 pont Bennónak beírva :) Mindamellett érdemes lenne megnézni, hogy az s-es ejtés mennyire elterjedt a mai reformátusok közt, sajnos voltam alig egy hónapja misén (haláleset miatt, és meg lett említve az elhunyt hozzátartozónk neve), és a református lelkész bizony sz-szel mondta a predesztinációt a prédikációban. Lehetséges, hogy ez is csak olyan hagyomány, amelyet mindenki ismer, ám már senki sem tart :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 11:43 (CET)
Ha már itt tartunk, református templomban te nem misén voltál, hanem istentiszteleten, ti. a mise az a fajta istentisztelet, amelyen van áldozás, a református úrvacsora pedig távol áll az eucharisztia ilyen értelmezésétől. NB: a mise cikkünkön is lehetne dolgozni ennek kapcsán, az evangélikus istentisztelet ugyanis lehet mise, már ha eltekintünk az általában elterjedt szóhasználattól. Funatic vita 2009. február 20., 14:57 (CET)
Közben rájöttem, hogy rosszat írtam, nézd el nekem, őskatolikusnak :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 15:00 (CET)
Bár Nullextra is fárad, és mondatának van füle is meg farka is, csak a nyelvtani törzs nem egy állathoz tartozik... :)))) – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 20., 01:29 (CET)
Kedves Bennónk! Amint az közismert, érdemben úgyse fogsz válaszolni, hát beszélek én is mellé: a korszakolást a Wikipédián tanultam! – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 20., 11:39 (CET)

No, látom, gyűlnek a hozzáértők, úgyhogy mégiscsak kénytelen leszek könyvtárazva amatőrködni: világi használat alatt olyan enciileg érdektelen perifériákat értek, mint a Magyar Nagylexikon, vagy a Magay-Országh magyar-angol szótár. (Nem érdemes lapozni: mindkettőben predesztináció a vastagon szedett.)

(De ínyenceknek jöhetek Gecse Gusztávval is! ... :)

A magyar reformáció középkori nyelvezete meg valami Németh László nevű hozzánemértő irományaiból rémlik, de Bennó és DD biztosan hamarabb előkotorja, mint én, hiszen ők az írástudók, én meg az outsider tévútmutató ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 20., 11:56 (CET)


Németh László tényleg nem nevezhető középkortörténésznek, ha meg vallástörténetről van szó, akkor én inkább Vanyó Lászlót ajánlanám. Jóval komolyabb és alaposabb Gecse Gusztávnál, bár jóval nehezebben érthetőbb is (Bennó erről tudna mesélni :). A reformáció szóhasználata annyiban középkori, hogy a teológiai kifejezéseket nyilvánvalóan a katolikusoktól vették át (hogy tehettek volna másképp), másrészt az is igaz, hogy a nemzeti nyelvű istentiszteleteket, általában véve: a nemzeti nyelvek liturgiába való maradéktalan beillesztését az addig használt latin helyett ők végezték. Ilyen alapon mondhatjuk rájuk, hogy "de a nyelvezetük középkori, mert azt a nyelvet használták, amit a középkorban beszéltek", csak ez butaság. Eleve nem olyan pengeéles a határvonal a középkor és az újkor közt, hogy minden téren, minden tekintetben azonnal minden megváltozik, a nyelv, a művészet, az építészet, stb. 1492 csak egy dátum, ráadásul vitatott dátum, vö. akár a kínai középkor eleje-vége.

Középkori magyar irodalom. A wikinek itt igaza van: pont a fentiek miatt nem lehet éles határt húzni az irodalomtörténetben sem. A szócikkben szereplő iratok, szerzők bizony mind vagy a középkor vége előtt (fogadjuk el 1492-t) is éltek és alkottak (Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát, stb.), vagy alig néhány évvel a vége után középkori munkákat, illetve bibliai szövegeket fordítottak. A legkorábbi, a középkortól függetlennek tekinthető alkotók (Tinódi, Balassi) jóval 1492 után működtek. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 12:27 (CET)

Bocsánat, hogy lassan reagálok, de én szekvenciálisan dolgozom fel az adatokat, és a református misénél valami szikrázott egyet a masinámban, és amíg azzal bajmolódok, nem tudom bevenni a továbbiakat. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 20., 13:01 (CET)
Akkor legyen istentisztelet, ha ez a gond, nekem őskatolikusnak a mise az mise, még akkor is, ha rabbi tartja zsinagógában. Lépj tovább. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 13:06 (CET)
Viszont igaz, ami igaz, ha egy reformátusnak azt mondom, misén voltál, igen morcos lesz, tehát az észrevétel teljesen jogos :) Elnézést. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 15:00 (CET)

Na de kéhem, uhaim! A 0xtra által citált cikkeink erőteljes revízióra szorulnak sajna. :( Mint DD mondá fentebb, a korszakhatárok ügye mindig is felettébb képlékeny terület volt (tessék bekukkantani például csak a fentebb hivatkozott cikkben hivatkozott egyéb cikkek korszakolásába, kettő se egyezik meg), de azért azt nagyjából megállapodásnak tekinthetjük, hogy az igazi nagy cezúra 1526 (a nyelvtörténetben például ez az elfogadott határ), spirituális értelemben pedig éppen a reformáció maga vetett véget a középkornak úgy istenigazából. De tekintve, hogy a korszakok nem múlnak el, csak átalakulnak, és hogy az ismert bon mot szerint a korszakváltásnak sosincs tanúja, én ezen nem mennék ölre. ;)

0xtrának a komolyabbra: azért nem nyilatkozom, mert nem gondoltam végig az ellenérveket tisztességesen. Egyáltalán nem törnék lándzsát az s-ezős alak elsődlegessége mellett, de szeretném nyugodtan végiggondolni. Addig is azonban gyűlnek az érvek. :) Bennófogadó 2009. február 20., 13:42 (CET)

Képlékeny biza. Jómagam például az ókor végét Krisztus születésére tenném legszívesebben, külön kérésre tíz oldalon ki is fejtem érveim :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 13:49 (CET)
Egy másik kérdés: Miféle elgondolások lehetnek, amelyek mentén érvelhetünk úgy, hogy a matematikusok, a valószínűség-számítók, a karatézók, a múzeumalapítók, a jogászok, a közlekedésmérnökök, a geológusok és más egyéb állatfajok íráshagyománya nem és nem írhatja felül a központi helyesírási verdiktet, ámde a klérusé mégis igen? A szó létezik magyarul, a köznyelvben is, megtalálható valamennyi szótárban és lexikonban, és helyes írott alakja predesztináció. Tekintet nélkül minden egyéb parciális vagy akár széles körű és hagyományon alapuló írásképre. Különben kezdhetünk megint mindent elölről, és rendkívül nehéz lesz meghúzni a cezúrát, hogy mikortól lehet a karatézókat még lesöpörni az asztalról, a reformátusokat pedig már nem. Szubjektív szimpátiák és elfogultságok alapján nehéz lesz döntést hozni. Pasztilla 2009. február 20., 14:39 (CET)
Elképzeltem, ahogy karatézók a predesztinációról vitatkoznak, Monty Python könyörögne a jelenetért :)) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 14:44 (CET)

Egyetértenék. Átmeneti megingásomat annak a számlájára írnám, hogy nem gondoltam végig a fogalom előéletét és közhasználatú voltát. A helyzet nagyjábóli képe:

  1. predesztináció (eredete praedestinatio) néven illenék szólni az illető tanról annak kezdetei óta;
  2. predestináció pedig vagy átirányítás a fentibe, és abban egy külön szakaszban fejti ki a ref. nézeteket, vagy ha önálló szócikk, akkor kizárólag a ref. tannal foglalkozik, aminek ez esetben már autentikus neve.

Valami ilyesmi volna a megoldás akkor, ha mint itt is, a fogalom nem kizárólag felekezeti használatban fordul elő. Amint viszont mondjuk az eucharisztia esetében nincs ilyen probléma, mert a köznyelv nem használja, le van foglalva egy teológiai fogalom felekezeti megnevezéseként. Bennófogadó 2009. február 20., 14:45 (CET)

Predesztinációról sem vitáznak a zöldségesnél a sarkon :) Viszont van egy csomó olyan egyházi fogalom, amely viszont átírásban használt, pedig csak az egyház használja őket, pl. krizma. Következetlen a Vatikán :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 14:51 (CET)

Last minute ajánlat: a református, rabbinikus és evangélikus mise után már csak a hitgyülis misével kéne előhozakodnia valakinek, és istókuccse kiveszek egy hét wikiszabit ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 20., 16:09 (CET)

Amellett, hogy természetesen mindenkinek az összes érzékenysége tiszteletben tartandó, csak nem kéne senki fejét leharapni azért, mert alapvetően egynek látja azt, ami ugyanaz. :-) A mise/liturgia (ez utóbbi az ortodox megnevezés, hogy még egyet bedobjak... :-)) és az inkább protestáns és neoprotestáns gyakorlatban terjedő istentisztelet között azért persze van egy jelentős különbség, az utóbbinak nem kötelező része az eucharisztia/úrvacsora során bemutatott áldozat/áldozati emlékezés. Prot. és neoprot. istentiszteletek egyetlen kötelező eleme a Szentírás részvétele (felolvasás, tanítás formájában). Azt lehet talán mondani ezek szerint, hogy minden mise/liturgia istentisztelet, de nem minden istentisztelet mise/liturgia. ;) De hogy valami rettentően iszonyúan másról lenne szó, ami még csak nyomokban sem is hasonlít, az azért nem van úgy. Bennófogadó 2009. február 20., 16:44 (CET)

Arról nem is beszélve, hogy az elnevezés eltérősége jórészt abból is fakadt, hogy "ha a katolikusok misének mondják, mi mondjuk másnak", lásd pap-lelkész. Azért a zsinat megmaradt, azt itt is, ott is így hívják :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. február 20., 16:52 (CET)

Én harapok? És pont amikor tálcán nyújtom a fejemet?? :)

Amúgy én megértem, hogy mindenkinek vannak egyéni meglátásai, vágyai, saját jólbejáratott világképe, csak mindig belémtolakszik az a tudat, hogy pro forma mi itten egy ún. enciklopédiában társalkodunk, ahol még a falnak is szeme van.

Persze azt tényleg nem láttam még leírva egyetlen irányelvünkben sem, hogy az enciklopédiánk feladata nem a fogalmak és jelenségek generális összezagyválása (Confuse the cat ... ), hanem épp ellenkezőleg: a világos határolás, ahogyan aztata legnagyobb magyar is megmondá. (Igaz, rá se nagyon hallgattak ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 20., 17:06 (CET)

Címben egyes vagy többes szám

Természetes számok, Négyzetszámok, Cullen-számok, ezzel szemben Woodall-szám, Prímszám (utóbbi ráadásul redirect a többes számú alakból). Javasolnám mindet egységesen többes számban. Akela vita 2009. február 20., 12:07 (CET)

Nagyon támogatom. A gyűjtőfogalmakat többesszámban kell címezni, ezzel természetesen nem sértve a főszabályt, miszerint a szócikkek címei egységesen egyes számban legyenek. Szakasztott, mint a tábornokok (szemben a dandártábornok, vezérőrnagy stb.-vel) vagy a nemesgázok (szemben a Xenonnal). – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 20., 12:42 (CET)

Fenti kérdésem erre (is) vonatkozott: #palindrom+szám. Mi a helyes névalak?CsGábormegbeszélés 2009. február 20., 13:08 (CET)

Az ott kapott válaszból kiindulva, a „palindrom” jelzője a „szám”nak, tehát külön írandó, mint a Természetes számok (milyen számok?). De ezt ne vedd készpénznek, csak továbbgondoltam a már leírtakat. Hasonlít az eset a tábornokok-ra vs. vezérőrnagy valamint a nemesgázok-ra vs. xenon. – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 20., 13:37 (CET)

A Woodall-számokra átnevezést elvégeztem. A Prímszám/Prímszámok cseréhez adminisztrátori segítséget kérek, köszönettel. Akela vita 2009. február 20., 13:34 (CET)

Átneveztem, egyébként ment volna segítség nélkül is. Ha redir irányát akarod megfordítani, akkor az esetek nagy részében sikerül átnevezéssel, néha azonban, ha az eredeti redirektelő lapon már végeztek változtatást, akkor nem. No, akkor kell a segítség. Üdv, – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 20., 13:43 (CET)

Hogy írjuk helyesen?

1. „A dal azon változata, amely az albumon szerepel”.

  • Album változat?
  • Album-változat?
  • Albumváltozat?

2. „CD formátumban kiadott kislemez”.

  • CD kislemez?
  • CD-kislemez?

Teljesen elbizonytalanodtam, remélem valaki helyre tud igazítani. Köszönöm. – Mex plática 2009. február 18., 13:53 (CET)

Az ismérveket lásd a szóösszetétel cikk alján.

  • A kötőjeles verzió eleve kiesik, hiszen ez csak az egybeírás változata, és csupán két tag semmiképp nem indokolja a kötőjelet.
  • A különírt verzió azt jelenti: olyan album, amely egyben változat is.
  • Marad tehát az egybeírt változat. Igaz, ez kétségkívül homonim azzal a szóval, amely egy adott album valamely változatára utalna (már ha van értelme ilyennek egyáltalán). Lásd még a halászlé esetét, amely nem halászokból készül, szemben a narancslével, ami valóban narancsból.

Felmerült bennem, mi a helyzet a különírt könyv alakban esetével, nem lehet-e irányadó. Úgy gondolom, nem, mivel egy regény megjelenhet könyv alakban, azaz könyvként (szemben mondjuk azzal, ha PDF-ként lenne letölthető), de egy dal nem „album változatban” jelenik meg, azaz olyan változatban, ami egyúttal album. A változat tehát nem pusztán a hordozófelületből ered, hanem attól függetlenül is létezik, és a hordozófelület megnevezése csak azonosítja ezt a már meglévő változatot. Ugyanezért írjuk egybe egyébként azt is, ha egy könyv filmváltozatáról vagy egy zenemű zongoraátiratáról beszélünk (és itt szintén nem a filmnek valamely változatára, ill. a zongorának valamely átiratára gondolunk).

A második kérdésnél én a különírt formára hajlok, hiszen a CD már önmagában is kifejezi, hogy lemez. Az egybeírt alakot én legföljebb akkor tudnám talán elképzelni, ha egy, a CD-től függetlenül is létező kislemeznek a CD-s formájára utalnánk, vagyis ha a kislemez szót teljesen átvitt értelemben használnánk, az adott zeneszámok gyűjteményére utalva, amelyek más formában is elterjedten előfordulnak. Szerintem itt még nem tartunk. Ádám 2009. február 19., 12:34 (CET)

Köszönöm szépen a választ, már megyek is javítani. :) A második esetben márpedig pontosan arról van szó, ami szerinted még nem lehetséges :))) A kislemez ugyanis ma már nem fizikailag a lemezt jelenti, hanem olyan, kereskedelmi jelentőségű dalt, amelyet a rádióban, tévében játszanak és promótálnak. A legtöbb esetben nem is létezik megvásárolható fizikai adathordozón. – Mex plática 2009. február 19., 12:50 (CET)
Az 1.-re: esetleg „a dal albumváltozata”? – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 19., 12:39 (CET)

De nagyon is lehet: ez minden lehetséges félreértést eloszlat. Ádám 2009. február 19., 12:46 (CET)

A Burum-féle felvetéssel az a gond, hogy egy tracklist felsorolásánál ilyet nem szerencsés leírni (túl bonyolult). – Mex plática 2009. február 19., 12:52 (CET)

De ha végeredményben egy (elvont) kislemez CD-s változatáról van szó, akkor miért nem kislemez-CD? Bár attól tartok, így is, úgy is félreérthető annak, aki nem ismeri a kislemez újabb értelmét. Ilyen értelemben mindenesetre kötőjeles lesz. Ádám 2009. február 21., 11:45 (CET)

Ó-Zsinagóga?

Nem inkább Ózsinagóga, de legalábbis Ó-zsinagóga?

Az OH. ilyeneket sorol fel: óangol, óarany, óbolgár, óbor, óburgonya, ódivatú, óegyházi, óegyiptomi, óesztendő, óév, ófelnémet, ófrancia, ógörög, óhaza, óhitű, óind, óír, ókonzervatív, ómama, ómódi, ónémet, óolasz, óorosz, ópapa, óperzsa, óskandináv, ószláv, ótemplom, óvár, valamint ókeresztény, óporosz, ótermésű. – Az ótemplom kiemelése tőlem származik. Ádám 2009. február 19., 12:06 (CET)

Idáig azt gondoltam, hogy az Ó- és Új- kötőjelezése történeti földrajzi névalakulatok előtagjaként megállja a helyét (pl. Ó-Románia), de az óegyiptomi OH-találat meglep, ezek szerint Óegyiptom és Újegyiptom volna az alapalak? Pasztilla 2009. február 19., 15:42 (CET)
Szerintem inkább arról van szó, hogy ez nem földrajzi név, nem beszélünk Óegyiptom nevű országról semmilyen helyesírással, csak Egyiptomról, hanem az ókori egyiptomi rövidült és olvadt össze óegyiptomivá. Bináris ide 2009. február 19., 16:50 (CET)

Kis színes: azon törvén a fejem, hogy vajon a képzővel történő szófajváltás nem hint-é konkolyt Ó-Románia és óromániai közé, ezt találom: Kis Magyar Nyelvtan. És amilyen gonosz asszociátor vagyok, rögtön az tízezrével pettyegetett cikkértékelő sablonokba, meg a kiemelési eljárásba, meg a járőrözésbe fektetett energia ugrik be. Van reményem a gyógyulásra? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 19., 16:44 (CET)

Ó-Egyiptom vagy Óegyiptom nincs benne, Ó-Kasztília viszont kötőjellel szerepel. Kötőjelesből ez utóbbin kívül csak az Ó-Berettyót és az Ó-hegyet találtam (az ó-lábat leszámítva). Ezek mindenesetre nem adnak választ a fenti kérdésre, bár én az ótemplom alapján az egybeírást választanám. Ádám 2009. február 21., 11:51 (CET)

OH Görgey/Görgei

Megnézné valaki, akinek megvan az Oh, hogy az hogy hozza Görgey/Görgei Artúr nevét? Csak érdekelne... Satak Lord 2009. február 21., 11:38 (CET)

Y-nal (757. o.). És az MHSz. is úgy hozza (191. o.). Ádám 2009. február 21., 12:04 (CET)

Köszönöm! Satak Lord 2009. február 21., 14:07 (CET)

TV-torony v. tv-torony

Szócikkek címében:

Szócikkek szövegében számos helyen található mindkét írásmódban. Szerintem a kisbetűs a helyes. Szerintetek? A helyes írásmódra pedig mehetne majd egy bot. Pilgab üzenet 2009. február 21., 13:50 (CET)

Ezt még nem lehet tévétoronyként írni? – CsGábormegbeszélés 2009. február 21., 14:30 (CET)

Kétféle helyes írásmód van: tv-torony és tévétorony. (A TV formát kerüljük, hiszen nem tulajdonnévből ered.) Ádám 2009. február 21., 23:01 (CET)

Még egy kérdés: miért Nagoya és nem nagoyai? – Hkoala 2009. február 21., 23:03 (CET)

Sőt: nagojai. ;) Lásd: WP:JAPÁN, javítottam. Bennófogadó 2009. február 21., 23:20 (CET)

A nagojai tévétorony nem egy névtelen torony Nagojában, hanem van neve, az a neve, hogy Nagoja tévétorony (pontosabban Nagoya TV Tower), ezért úgy gondolom, nem jó a cikk mostani neve. Bean49 vita 2009. február 22., 12:07 (CET)
Ez az eset nagyon hasonlít ahhoz a vitához, amelyet a magyar vasútállomások nevével folytatunk. Egyik társunk váltig állítja, hogy a szentesi vasútállomás a helyes, szerintem meg a Szentes vasútállomás a helyes. (Van annak az állomásnak neve, mégpedig a településről kapta a nevét.) – CsGábormegbeszélés 2009. február 22., 13:05 (CET)
Ez nem önmagában botrány. :-) A kérdés igazából csak az, valószínűsíthető-e az elnevezésben egy névadási szándék, vagy egyszerűen megjelölésről van szó, mint a községi pártház, a nagytarcsai rendőrörs és társai esetében. Én erősen az utóbbira szavaznék. Bennófogadó 2009. február 22., 15:43 (CET)

Ez egy közkeletű tévedés, ami az angol névalak nyomán szokott elterjedni, egyszerűen az az oka, hogy az angol az i-képzős alaknak (budapesti) megfelelő formában nem jelöli a különbséget a sima főnévi használathoz képest (Budapest), tehát úgy néz ki a névben, mintha elnevezés volna, nem pedig megjelölés. A példa számtalan Killarney National Parktól Nagoya TV Towerig. Ettől függetlenül azonban a név nagojai tévétorony (ezt jelenti a jelöletlen Nagoya alak is a névben, egyébként pedig mi úgyis a japán névből indulunk ki). Bennófogadó 2009. február 22., 13:06 (CET)

Ha így írod, akkor nincs neve. Márpedig ennek adtak nevet. Torony, a te neved legyen Nagojai tévétorony. Akkor legyen Nagojai tévétorony, de mindenképpen nagybetűvel (a cikkben). Azt hiszem ugyanúgy, mint a Megyeri híd. Bean49 vita 2009. február 22., 13:42 (CET)

Ha tudsz japánul, Bennó, akkor nyert ügyünk van. Ha nem, akkor ugyan kiindulhatunk a japán névből, csak az kérdés, hogy hol az első verem, amibe bévezettetünk ...

Én németül mekegek valamelyest, és szerfelett gyanús, hogy miért írnak ilyeneket: "Der Fernsehturm Nagoya (jap. 名古屋テレビ塔:Nagoya-terebi-tou) ist ein 180 Meter hoher Sendeturm in Nagoya, Japan."

De gyanús a francia is (csak másféle gyanú vetül rá....): La tour de télévision de Nagoya est une tour hertzienne située à Nagoya au Japon.

Szal én úgy vélem, hogy egyszer-egyszer olyat is mondhatunk: (még) nem tudjuk biztosan. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 14:04 (CET)

Kapcsolódó (az igaz, hogy javarészt piros):

Bean49 vita 2009. február 22., 14:34 (CET)

Szerintem ugyanolyan tulajdonnév, mint ezek: Felhőkarcoló#A jelenlegi legmagasabb felhőkarcolók:, Európa legmagasabb épületei#Európa legmagasabb felhőkarcolói. Bean49 vita 2009. február 22., 15:09 (CET)

A japánban durva közelítéssel a の partikulát használják a mi -i képzőnk szerepében. Abszolút amatőr vagyok, sokkal megbízhatóbban tapogatózni én sem tudok a T. Egybegyűlteknél, ámde a következőket ajánlom megfontolásra:

  • ja:鴫野の戦いSigino no tatakai, azaz ’a siginói csata’ (nóval)
  • ja:木津川の戦いKidzu-gava no tatakai, azaz ’a Kidzu-folyó menti csata’ (nóval)
  • ja:足尾鉱毒事件Asio kódoku dzsiken, azaz nagyjából ’az asiói bányabotrány’ vagy ’az asiói bányaszennyezési incidens’ (no nélkül)

A fene tudja.

chery 2009. február 22., 15:25 (CET)

Nem olyan rettentően titokzatos ez, mint a hozzászólásokból tűnik: a tereptárgyak, földrajzi nevek egyik legkézenfekvőbb megnevezési segítsége a honos település megjelölése, erre való az i-képzős forma. Olyan nyelvekben, ahol ez a különbség nem jelenik meg formailag, ilyen probléma nincs. Ahol igen, ott meg van. Nagoja tévétorony és Budapest Szálló csak abban az esetben áll elő, ha tudjuk, hogy az illető akármi fantázianévként kapta meg egy város nevét, de ettől függetlenül lehet Budapest Szálló Tokióban is. Az utóbbi sokkal ritkább, mint az előbbi. Budapesti szálloda a Nemzeti Szálló is, de nem lesz ettől Budapest Nemzeti Szálló, pedig prospektusokban még elő is fordulhat így (Hotel Nemzeti Budapest, még csak írásjel sincs köztük) stb. stb.

Bean49 furcsálkodásának oka inkább az, hogy miért nincs fantázianeve egy tévétoronynak. Vsz. azért nincs, mert ritkaság, és bőségesen elégséges megjelölése neki a nagojai jelző. Víztornyok esetében is simán elmegy még a deggendorfi víztorony stb. stb. Ugyanez mondjuk szállodáknál már kevésbé működik. ;) A fenti képződmény neve tehát igazából egyáltalán nem kérdés: nagojai tévétorony, így, fantázianév nélkül, egyszerűen megjelölésként. Az eseti nagybetűsítésével kapcsolatban lásd a Cseszneki vár/cseszneki vár analógiát. Bennófogadó 2009. február 22., 15:38 (CET)

Szóval így definiálhatjuk: "A Nagoja Tévétorony a nagojai tévétorony." ?? :)
Bennó! Minden tiszteletemmel együtt: kizárólag fantáziálsz és valószínűsítesz, de mindezt lehengerlő igazságokká kovácsolod össze. Kétségtelenül jelentős intellektuális teljesítmény, de lassan-lassan azért csak föl kéne vele hagyni, mert itt nem olyan vetélkedőt játszunk, hogy ki milyen saját elméletet tud költeni a saját tippje köré, hanem hogy ki tud arra egyértelmű forrást szerezni, hogy tulajdonnév-e az az istenverte Nagoya TV Tower. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 15:56 (CET)

Jogos, azzal a megszorítással, hogy hárommilliárd hasonló elnevezés ismeretében valószínűsítek. Vigyázat: nem mondtam, hogy nem derülhet ki a toronyról, hogy a város nevét fantázianévként viseli, csak azt szögeztem le, hogy összehasonlíthatatlanul ritkább ez az eset hasonló elnevezéseknél, tehát ha valaki szerint ez így áll, annak kellene bizonyítania, hogy úgy van, és a például hozott hasonló nevek egyáltalán nem bizonyítanak mellette, különösen az olyan nyelvekből vett példák nem, melyek nem érzékeltetik az i-képzős alak különbözőségét. Ez legföljebb annak tűnik áttekinthetetlennek, aki nincs megismerkedve az elnevezések világával. Részemről elmondtam, amit tudtam, mindenki azt gondol erről, amit akar. ;) Bennófogadó 2009. február 22., 16:03 (CET)

Most már elbizonytalanodtam. Nem biztos, hogy tulajdonnév. Azért gondoltam, hogy tulajdonnév, mert mindig úgy emlegetik, hogy Nagoya TV Tower, és nem úgy, hogy ez itt a tévétorony, még akkor is, ha tudjuk, hogy Nagojáról van szó. Bean49 vita 2009. február 22., 16:09 (CET)

(akkor pont a legjobb helyre kerül a Bennónak szánt leütközött szerkesztésem:)

Én úgy gondolom, hogy a szándékok valőszínűsítgetésének latolgatása nem igazán kimondottan tényfeltáró módszer, de azt aláírom, hogy a névadásban kevésbé járatos wikipédisták összezavarására és elbizonytalanítására tökéletesen alkalmas. (Mindezt persze anélkül, hogy bármiféle szándékot is tulajdonítanék neked a csupasz tények felkutatásának hő vágyán túl.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 16:17 (CET)

Gondoltam, esetleg másik szempontból, de úgy látom, úgy sem: Alexandriai világítótorony. Bean49 vita 2009. február 22., 17:14 (CET)

Pároljunk le szabályt!

Azt eldöntöttük, hogy a TV-torony alak kerülendő, helyette legyen tv-torony, de méginkább tévétorony.

Ám közbejött a nagoja-nyavalya. Ha nekiesünk Japánnak, hogyan álljunk az efféle kihívások elé?

Mind-mind köznév, vagy házanként kell megvívnunk, mint Sztálingrádért? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 17:09 (CET)

Szokás szerint fején tanáltad a szöget: ezekkel van biz a nagy gond. Mert amíg például a Stanford University Stanford Egyetem az OH. szerint (és ehhez csak azt kell tudni, hogy a Stanford az alapító neve, a helység is róla kapta, és hogy a mai Stanford voltaképpen a kampuszból áll mindössze), a nagojai kikötő aligha Nagoja kikötő, és a croydoni repülőtér se lesz Croydon reptér. Nincs ebben egyelőre igazi következetesség, amint azt már korábban, a nemzeti parkok neve körül dúló csörtében eléggé körüljártuk. Én a szigorúság mellett volnék egyébként (merőben zárójelben), a Nagojai Egyetem alakot tartanám üdvösnek, ad analogiam Debreceni Egyetem, és megkülönböztetendő mondjuk az Eötvös Lóránd Tudegy és a Pázmány P. Kategy típusától. Bennófogadó 2009. február 22., 18:09 (CET)

Szóval tégláról téglára? :)
Egy kicsit bővebben is kifejthetnéd, hogy mi az az "ez", amiben nincs következetesség? Az angol nyelvű japán névadási szokásokban, általában az angol nyelvű elnevezésekben, az angol(nak tűnő) nevek magyarra átültetésében, vagy a mi kis wikis házunktáján? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 18:34 (CET)

Tower híd

Ha már torony, hozok én is egyet. Itt még elég magabiztos voltam, aztán pár másodperc alatt elbizonytalanodtam. A híd a nevét a mellette található Towerről kapta, még a híd tervezésének megkezdése előtt. Azon bizonytalanodtam el, hogy ha a Towerről nevezték el, akkor lehet-e a Duna hídja = Duna-híd analógiára Tower-híd? Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 11:43 (CET)

Amennyiben a híd a Tower folyó fölött ível: lehet. (Ha nem: valahol megsántult az analógia.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 11:51 (CET)
Ha a Tower részének tekintjük, akkor a Tower hídja, azaz Tower-híd lenne, nem? Vagy a folyók kivételezettek a helyesírási szabályt illetően, és más áthidalt akadályra, mondjuk patakra, völgyre, vasútvonalra már nem is igaz? Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 11:58 (CET)
Pont az a kérdés, hogy a megnevezendő izé minek a része, illetve részként kapja-e a megnevezését? A Duna-híd nem egyetlen híd tulajdonneve, hanem soktucat (saját különbejáratú nevén is megnevezhető) híd közös tulajdonsága, azaz a Duna-híd a "Duna folyó fölött átívelő hidak halmazából egy darab". (És csak azért nem írjuk kisbetűvel, mert amihez a jelleget kötjük, ami a halmazt képzi, az maga tulajdonnév.)
Ha a Tower-hidat úgy definiálod, mint a Tower-kaput, Tower-ablakot, Tower-sindőt, (azaz a Tower nevű objektum részét) akkor kötőjeles. Ha viszont úgy, mint egy (akármi okból) T-o-w-e-r karektersorral lejegyzett nevet kapott hidat, akkor meg nem kötőjeles, mint ahogy a Ferenc József nevet kapó híd sem kötőjeles. (Mert nem része Ferenc Józsefnek.)
A kérdés tehát az, hogy a Tower Bridge a Tower nevű építményegyüttes része-e, és így Tower-részként kapta-e a nevét, továbbá hogy ez az állítás forrásokkal alátámasztható, vagy csak spekuláció? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 12:38 (CET)
Igen, ez elég logikusan hangzik :) Ebben az esetben a különírt megoldást pártolnám, mert attól, hogy a Tower mellé építették, még nem lett a része. Azt hiszem, hogy ezt magyarul jelzős szerkezettel oldanánk meg, ahogy a Lágymányosi vagy Megyeri hidat is Lágymányos és Megyer Bridge névvel illették volna, ha az angolok nevezik el eredetileg. Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 12:49 (CET)

Samat: az analógia a Temze-hídra vonatkozna. Én nem erőltetném a külföldi építmények magyarítását. – CsGábormegbeszélés 2009. február 22., 12:02 (CET)

Ha már itt tartunk, a Barnstar mért nem a magyar nevén fut? Gyurika vita 2009. február 23., 22:00 (CET)
Lásd egy sorral feljebb. Egyébként a magyarítást nem én erőltettem, csak létrehoztam egy átirányítást, mivel több könyvben láttam már magyarul. Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 12:06 (CET)

Tudom, ezt nem is neked céloztam. Sajnos a Brooklyn Bridge már Brooklyn híd néven fut, aminek én nagyon nem örülök. – CsGábormegbeszélés 2009. február 22., 14:11 (CET)

Valóban elég sajátos a szócikkben meghivatkozott Majakovszkij-vers, vagy a Бруклинский мост, esetleg a Pont de Brooklyn fényében. (A legtöbb wiki meg meghagyta Brooklyn Bridge alakban, még a hírhedetten tükörfordító németek is.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 14:24 (CET)
Már bocs, de ez egyébként nem a London Bridge? – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. február 22., 14:41 (CET)
en:London Bridge és en:Tower BridgeIstvánka posta 2009. február 22., 14:46 (CET)
Bizony, nem :) Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 14:52 (CET)

Ezt csípom az enwikiben (meg magában a wikizésben ... :):

Tower Bridge is often mistakenly referred to as London Bridge.[1]

  1. Image Search for 'London Bridge'. Google. (Hozzáférés: 2007. március 30.)

Beírja a szócikkbe, hogy gyakran keverik a 'London Bridge' kifejezéssel, aztán bizonyítékul ad hozzá egy guglikeresést - idézőjelek nélkül. És ez ott virít majd két éve. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 22., 15:41 (CET)

Ennél is nagyobb baj, hogy halmozottan hibás/pontatlan állításokat tartalmaz. A Brooklyn híd kifejezést egyébként sokkal gyakrabban hallom/olvasom, mint a Brooklyn Bridge-et (már magyar nyelvű források esetén), ellenben sok más nevezetesség (tapasztalataim alapján) a magyar nyelvben is megtartotta eredeti alakját: Big Ben, Times Square stb. Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 14:52 (CET)
Big Ben = Nagy Bennó VigyorIstvánka posta 2009. február 22., 14:57 (CET)
Vigyor Bennófogadó 2009. február 22., 15:42 (CET)

Én úgy tudtam, hogy a híd nevének nincs köze a Towerhez. A saját tornyairól kapta ezt a nevet. A weben mindkét álláspontot támogatják. Kellene valami autentikus forrás.

(És persze ugyanennyi ellene.) --Bitman vita 2009. február 22., 15:09 (CET)

Az enwiki erre a forrásra (az Engineer című 1878-as kiadvány) hivatkozva állítja, hogy a hidat a helyszín, és nem a saját kinézete alapján nevezték el, miután ebben a hidat már akkor Tower Bridge-nek hívták, mikor a híd tervezését még el sem kezdték. Samat üzenetrögzítő 2009. február 22., 15:33 (CET)

Szinte biztosan Tower híd, hiszen a Towerről van elnevezve. Ami mármost az utcanévi típusú utótagok magyarítását illeti (ide tartozik a híd is), erre kell vezérfonál, vagy magyarítjuk egységesen vagy nem, de ha igen, akkor az alól a hidak sem kivétel. Bennófogadó 2009. február 22., 15:41 (CET)

Bennó véleménye mellé magyar példák: Vámház körút, Vigadó tér. Stewe Feedback 2009. február 23., 21:26 (CET)

Magyar helyesírás mellé idegen példákat említeni furcsa kicsit, Leipzig magyarul mindenképpen Lipcse, és Bucuresti esetében sem fog senki felháborodni a Bukarest alak miatt. Stewe Feedback 2009. február 23., 21:40 (CET)

Jó, nekiállhatunk megszakérteni, hogy a Towert hogy írják és mondják helyesen magyarul ... Fenenagy praxisunk kezd kialakulni ebben a műfajban! :)– Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 23., 21:47 (CET)

palindrom+szám. Mi a helyes névalak?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Melyik a helyes alak, egybe vagy külön, egyesszám vagy többesszám?

Továbbá:

CsGábormegbeszélés 2009. február 19., 21:08 (CET)

Utóbbi könnyebb: a Seherezádé nem jelzője a számnak, hanem róla nevezték el, az ő száma, így egybe kellene írni, ami tulajdonneveknél kiskötőjeles kapcsolattá válik. A nagykötőjelet a tól-ig viszony esetén kellene használni, itt ilyenről nincs szó. Tehát Seherezádé-szám. Samat üzenetrögzítő 2009. február 20., 01:22 (CET)

Hogy a palindrom egybe- vagy különíródik, attól függ, főnév vagy melléknév. A Magyar értelmező kéziszótár csak főnévként hivatkozik rá, az Idegenszó-tár pedig a palindroma szót ismeri, szintén főnévként (a második tagja egyébként a görögben is főnév: dromosz – út). Ha tehát főnév, akkor egybeíródik a szám szóval, vagyis palindromszám.

Ami a számot illeti, én inkább maradnék az egyes számnál, mivel nem számhalmazra utal (l. WP:NÉV).

A Seherezádé-szám alakja és indoklása stimmel. Ádám 2009. február 26., 10:58 (CET)

12akd tömeges uralkodó-átnevezése

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Kedves Wikipédista társaim!

Az utóbbi időben a megnevezett szerkesztő tömegesen nevezi át az uralkodókról szóló cikkeket. Mivel Timish figyelmeztetésére és az én értesítésemre sem tett fel kérdést ezen kocsmafalon, úgy döntöttem felteszem én.

Akkor jelenleg mi az elfogadott helyesírási mód? És a szerkesztőtársunknak hogy adjuk tudtára, hogy ha nem kell, ne hajtson végre tömeges átnevezést?

Dokee levelesláda! e-mail 2009. február 20., 15:59 (CET)

Ez adminisztrátori kérdés, nem helyesírási, tehát itt kellene föltenni. Ezzel együtt blokkoltam. Ádám 2009. február 21., 12:15 (CET)

Igyekeztem visszaállítani, ahol létezik magyar (vagy legalábbis a magyarban elterjedt) névváltozat, de azért nézzétek át, légyszi! Ádám 2009. február 26., 10:42 (CET)

Ezermillió

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Igaz, hogy az ezermillió pongyola kifejezés? – Hkoala 2009. február 22., 20:22 (CET)

Ez egy nagy szám, amit hozzávetőlegesen is lehet használni. Értéke 109. Szalakóta vita 2009. február 22., 21:48 (CET)
Arról, hogy mi „helyes” mi „helytelen”, és mi „terjedőben levő, »hibás« alak”. (Röviden összefoglalva: ilyen nincs.) – Winston vita 2009. február 23., 10:18 (CET)

Ezzel szemben van, ami tényleg „helytelen”, nevezetesen a helyesírása. :-) Külön írandó: ezer millió. Bennófogadó 2009. február 23., 11:08 (CET)

Öööö... „hatszáz ezer”? <fejvakarósikon> – Winston vita 2009. február 23., 11:38 (CET)
Helyesírási szótár: félmillió, huszonnyolcmillió, kétszázhuszonötmillió, negyedmillió, nyolcmillió, három-négy millió, másfél millió, néhány millió, sok millió, több millió. Mi ebből a tanulság? Az ezer sok. :-) Olvasnivaló: http://www.melymosoly.hu/~nyelvor/period/1231/123111.htm --Bitman vita 2009. február 23., 19:37 (CET)

Az ezermillió teljesen helyes és logikus alak, hiszen a másik neve, a milliárd, kilóg a sorból; az ezerbilliót, ezertrilliót másképpen csak hatványalakban tudjuk kifejezni, nincs külön nevük (na itt terjednek sületlenségek, amit nem írok le). Az ezermillió ebbe a sorba illeszkedik. Bináris ide 2009. február 23., 19:44 (CET)

Szerintem az ezermilliót még csak véletlenül se írja senki se külön, Bennó után szabadon, ugyanis – bár a tőszámnév máinapsági hivatalossan egymilliárd – az ezermillió azért csak egyetlen számot jelölő tőszámnév. Nincs olyan tőszámnév, amit ne egybeírnánk, csak kétezer felett ugranak be a képbe a számcsoportok szerinti kötőjeles tagolások, pl. kétezer-kilenc, hárommillió-nyolcvankétezer. Az ezermillió önmagában ugyan átível egy számcsoporton, de a kötőjel értelemzavaró tényező volna, mivel ebben az esetben a kötőjel előtti részből hiányozna a számcsoportot jelölő tag (száz, ezer, millió, milliárd), az ezer pusztán a milliós tag jelölője. És nehogy elém dobja valaki az AkH.11 117. a)-t, mert ez nem mennyiségjelzős kapcsolat.
A sok millió, több millió, néhány millió egészen más tészta. Sokmillió vagy néhánymillió tőszámnév nem létezik, ezek az előtagok itt nyomósító szerepű melléknévi jelzők, amelyek saját jogon nem íródnak egybe soha a jelzett taggal (sok lúd, sok millió, AkH.11 109.), kivéve amikor az egész szerkezet kap egy képzőt (sok + millió = sok millió; sok millió + s = sokmilliós, AkH.11 119.). *Másfélmillió tőszámnév szintén nem létezik, tőszámnévül azt egymillió-ötszázezernek mondják, bár én ettől még bátorságosan egybeírnám a másfélmilliót, de akadémikusék úgy gondolkoznak, hogy a másfél itt is számnévi jelző, ráadásul összetett is, úgyhogy dafke nem írjuk egybe semmivel (ad anal.: ötéves gyermek, de tizenöt éves kapitány).
Ami az ezermillió stiláris értékét illeti, arról nem nyilatkoznék. Én biztosan nem használnám, mert számomra – Bináristól eltérően – a millió - milliárd - billió - billiárd - trillió - trilliárd - csilióbiliómilió sor sokkal könnyebben lekövethető, átváltogatások nélkül. Lusta dög vagyok. Pasztilla 2009. február 23., 21:22 (CET)

A tények rögzítése kedviért: egész egyszerűen idéztem a szent OH.-t, melyben így szerepel, külön írva (677a). Erre lehet mostan már csomót kötni, kimagyarázni, elboronálni, megróni stb. Tehát nem álláspontomat közöltem, mely végiggondolt lett volna (mentsisten Vigyor), hanem csak az OH-találatot, de lusta lévén nem írtam mellé az oldalszámt. Bennófogadó 2009. február 23., 21:36 (CET)

Van valahol egy listánk az OH hibáiról, nem? :-)) Bináris ide 2009. február 23., 21:40 (CET)

Ez nekem is módfelett gyanús: megnéztem az OH.-ban a száz szóbokrát, és a százbilliárd meg a százmillió egybeíródik. Miért lennének mások az ezer összetételei? (Ezzel együtt én is inkább a milliárdot használnám.) Ádám 2009. február 26., 10:49 (CET)

Nekem az a gyanúm, de ez puszta kósza föltételezés, hogy nem tőszámnévnek tekintik, hanem nagyon sok átvitt értelemben használt kifejezésének, hasonlóan a milliószor mondtam már és az ezer éve nem láttalak „szám”-aihoz. A különírást persze ez sem indokolja igazán... Vigyor No persze lehet elütés is, láttunk már olyant. Bennófogadó 2009. február 26., 12:10 (CET)

Amire Te itten gondolsz, az a „kismillió” (az OH nem ismeri) — és jé, a szép hasonlósáxerint ezt is egybeírjuk. Az ezermillió több jelentésű szó: milliárdként is és nagyon sokként is használatos.
P/c vita 2009. február 26., 22:42 (CET)

Wikipédia:A számok írása

Ezt csináltam lefekvés előtt, lehet rongálni. Ha nincs ellenvetés egy pár napig, akkor rátenném az útmutatósablont.

Az ok, amiért hozzáfogtam, hogy halálosan idegesít a számok firkálásában mutatkozó káosz, és elkeserít, hogy nem tudok közöttük bottal rendet csinálni. Igazából egy figyelmeztetősablont akartam készíteni a pocsékul írt cikkekhez, csak nem volt mire linkelni vele, és ezért előbb meg kellett írni a trivialitást. Bináris ide 2009. március 1., 01:50 (CET)

A „nagy számok tagolása” szakasznál lehetne ajánlani a {{szám}}(?) sablont, amely – a sablondokumentáció szerint – a „magyar helyesírás szerinti alakban jeleníti meg a számot, a {{formatnum}} beépített függvény segítségével”. – CsGábormegbeszélés 2009. március 1., 20:01 (CET)

Na pont azzal a formatnummal kísérleteztem, de előnézetben mindig piros volt, és azt hittem, beteg. A számsablonra nem emlékeztem, köszi. Sőt, úgy látom, ki is heverte a formatnum gyerekbetegségét, hogy a négyjegyű számok is tagolva voltak: 4456, 43 456. Persze elég macerás a használata egy szám leírásáért. Bináris ide 2009. március 1., 20:05 (CET)

vitavita

Melyik a helyes?

  • Szerkesztővita
  • Portál vita
  • Wikipédia-vita

Akárhogy nézem, a háromból csak egy lehet a helyes. (Hacsaknem valaki meggyőz arról, hogy a Wikipédia összetett szó: Ez esetben is háromból legfeljebb kettő a helyes.) – CsGábormegbeszélés 2009. március 1., 20:07 (CET)

A portálvita is összetett, csak még nem javították a fejlesztők... A Wikipédia-vita pedig nem azért kiskötős, mert összetétel (egyébként az, Gábor, a wiki és a pédia összetétele az enciklo + pédia mintájára, az is összetétel, bár nem aktív), hanem azért, mert a Wikipédia tulajdonnév, amihez nem kapcsolódhat közvetlenül az utótag, lásd pl. Ady-vers és Afrika-kutató. Bennófogadó 2009. március 1., 20:20 (CET)

Értem, köszönöm. Vagyishát… A pédia az egy szó? – CsGábormegbeszélés 2009. március 1., 20:25 (CET)

Igazából igen, paidia, és oktatást jelent. Az enküklo pedig azt jelenti, hogy "teljes". Az enküklopaidia tehát mindenre kiterjedő oktatás. Nem szerény ambíció. ;) Egyébként kitűnő enciklopédia cikkünk bevezetőjében ez megtalálható. :-) Ja, és persze helyesírási szempontból a Wikipédia nem minősül összetételnek, mert nem önállóan használatos egyik eleme sem. Bennófogadó 2009. március 1., 20:42 (CET)

Köszönöm szépen. Az enciklopédia cikket nem néztem meg, de mentségemre szolgál, hogy a Wikipédia cikket viszont igen, amely szerint „a Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered”. No, ma is tanultam valami hasznosat. :-)CsGábormegbeszélés 2009. március 1., 20:49 (CET)

A jóhírnév védelme

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Van valami különösebb oka, alapja itt az egybeírásnak? Ádám 2009. február 27., 11:25 (CET)

SZVSZ semmi, jelentésváltozás nem nagyon kimutatható itt. Te viszont szóljál hozzá itt, fölötte a szakaszhoz!! :-) Bennófogadó 2009. február 27., 11:28 (CET)

A Ptk. 78. § jóhírnévről, a 85. § jó hírnévről beszél. :) – Winston vita 2009. február 27., 11:35 (CET)

Ami újabb intő jel azoknak, akik a jogszabályi szövegeket helyesírási forrásnak vélik. ;) Bennófogadó 2009. február 27., 11:38 (CET)

Átnevezném, de valami konkrét (Akh-s) indoklás kéne valamelyik helyesírásgurutól. – Winston vita 2009. március 2., 08:54 (CET)

Nem alárendelő szókapcsolat, hanem egyszerű minőségjelzős szerkezet, amennyire sejthetem, kimutatható jelentésváltozás nélkül, a jó hírnév jó hírnevet jelent jogi szövegekben is. Lásd AkH.11 107.. Pasztilla 2009. március 2., 12:37 (CET)

Irukanji

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ez egy ausztráliai állat angol neve. Kiejtése irukandzsi, az olaszok, németek beleírják a d-t is: irukandji. Az ausztrál törzset, akinek szállásterületéről az állatot elnevezték, még maguk az angolok is Yirrganydji-nak hívják. Köznév lévén, szerintem magyarul irukandzsinak kellene hívnunk. Akela vita 2009. március 2., 13:12 (CET)

A legtöbb találat irukandzsinak nevezi, de jó lenne megnézni valami szaknévsorban. ;) Bennófogadó 2009. március 2., 13:16 (CET)

Ha a Carukia barnesi medúzafajról van szó, a Búvár zsebkönyv (mecsoda forrás) irukandzsi medúzának hívja. Nem tudom, miért különírva, talán éppen mert az irukandzsi egyben etnonim is? (Lásd például kaffer szarvasvarjú.) Pasztilla 2009. március 2., 13:40 (CET)

Szerintem ez pedöntő, és (nekem) bőven elég. Én magam csak a múlt héten hallottam erről a kis aranyosról a Nat.Geo. TV-ben, de ha már láttad leírva magyarul dzs-vel, akkor bizony létezik a magyar névforma, csak ritkán kerül elő! Akela vita 2009. március 2., 14:07 (CET)

Közben a Nat.Geo.TV honlapján is megtaláltam, dzs-vel: [1]. A Google a Magyar Orvosi Kamarának ezt a (nem hozzáférhető) lapját] is dzs-vel hozza. Én megcsinálom az átnevezést. Akela vita 2009. március 2., 14:13 (CET)

Tokyo Tower

Tegnap hirtelen felidulásból megmentettem egy anon által szubcsonknak megírt szócikket, a Tokyo Towert az enyészettől. A szócikk cimével (és egyben a torony) magyar nevével kapcsolatos a kérdésem. Véleményem szerint a szócikket át kell nevezni magyar nevére. Igen ám, de a neten megnézve a legváltozatosabb kombinációkat találhatjuk. A Tokió szócikkben a „Tokió torony” szerepel. Úgy vélem, hogy a helyes változat a „Tokió-torony” (v.ö. Eiffel-torony) lenne, de várom a véleményeteket. Csigabiitt a házam 2009. február 26., 08:15 (CET)

Eiffel egy bácsi volt, Tokió meg nem bácsi volt, hanem város, úgyhogy ha már magyarítjuk, inkább Tokiói torony lehetne. Úgy látom, a spanyol, francia, portugál, eszperantó, szlovák, orosz WP-kben is hasonlóan utalnak rá. Ádám 2009. február 26., 11:04 (CET)

Egy Google-teszt eredménye, még ha nem is feltétlenül mértékadó: Tokiói torony: 5 találat, Tokió-torony: 27 találat, Tokió torony: 29 találat. Csigabiitt a házam 2009. február 26., 12:19 (CET)
A Google-teszt csak arra jó, hogy megállapíthassuk, hogy a magyarok továbbra sem tudnak magyarul írni és magyarra fordítani. A kötőjeles változat és a y-os is elvetendő (előbbi akkor lenne, ha egy Tokió nevű személyről kapta volna a nevét, utóbbit meg átírjuk magyarra). Sem az angol névből (a birtokos és jelzős viszonyt ugyanúgy nem jelöli), sem a cikkből nem derül ki, hogy az -i jelző kell-e vagy sem (ha a toronynak Tokió nevet adták, akkor kellene, egyébként egy torony, amire tokióiként hivatkoznak). Az ilyen esetekben legtöbbször a jelzős szerkezet a megfelelő. Samat üzenetrögzítő 2009. február 26., 13:37 (CET)
Ha senkitöbbetharmadszor, akkor átnevezem Tokiói toronyra az este folyamán. --Gyantusz vita 2009. március 3., 12:08 (CET)
Ebből fakadóan egy kérdés: a Tokyo Sky Tree-t érdemes-é lefordítani mondjuk Tokioi Égi fára? Ritka béna egy valami... Magyarán mindent fordítunk (vagy átírjuk), vagy csak épp a tornyot (ld. Sinkanszen)? Japán tulajdonnevek esetén angolul ne maradjon semmi...? --Gyantusz vita 2009. március 3., 12:35 (CET)

Déli Mészkő-Alpok?

Nem kéne még egy kötőjel ebbe, Déli-Mészkő-Alpok alakban? Elvégre a Déli is része a névnek.

Másfelől, gondolom, a Mészkőalpok egybeírása csak rontana a helyzeten, ha már az Alpok tulajdonnév…

Nekem sajnos nincs meg a Cartographia atlasza, de ha valakinek megvan, kíváncsi lennék, mit ír! Ádám 2009. március 3., 08:31 (CET)

Este megnézem, de nekem alapból a Mészkőalpok (Tiroli-Mészkőalpok, Svájci-Mészkőalpok stb.) rémlik, ez az egybeírt forma is tűnik helyesebbnek, de ezen még gondolkodnom kell. Pasztilla 2009. március 3., 09:34 (CET)

A CVA nem vél tudni ilyesmiről. Karni-Alpokról beszél ott, Júliai-Alpokról, egy sor völgyi Alpokról és persze a Keleti-Alpokról. Egyébről nem tud. Bennófogadó 2009. március 3., 11:56 (CET)

Jobbára a földtudományokban használatos, nem tájnévként. – Winston vita 2009. március 3., 12:36 (CET)
valóban. A földtudományok közé azonban itt a földrajz is értendő. Tisztában van ezzel pl. a Sulinet:

Ehelyütt a már említett különféle Alpokról (nagyon helyesen) azt állítják, hogy azok ilyes, nagyobb vonulatok részei:

  • Északi Mészkő-Alpok pl.:
    • Wetterstein,
    • Karwendel,
    • Dachstein,
    • Totes Gebirge,
    • Rax,
    • Schneeberg;
  • Középső kristályos övezet, pl.:
    • Ötz-völgyi Alpok,
    • Ziller-völgyi Alpok,
    • Magas-Tauern,
    • Alacsony-Tauern,
    • Lajta-hegység;
  • Déli Mészkő-Alpok, pl.:
    • Karni(ai) Alpok,
    • Karavankák.

Kicsit tovább bogarászva:

előkerül a Déli Mészkő-Alpok újabb két tájegysége:

    • Júli(ai)-Alpok,
    • Dolomitok.

Írásmódja rendkívül változatos; egy szorgos katonaember kandidátusi értekezésében pl. csupa kisbetűvel, mint „déli mészkőalpok” szerepel.

P/c vita 2009. március 3., 19:18 (CET)

Ami itten komolyan tisztázandó, az nem az, hogy vannak-e Déli Mészkő-Alpok (mert hogy igen), hanem az, hogyan írjuk a Karni(ai) és Júli(ai) Alpokat? Mert az egyik így, másik úgy változatot kimondottan rusnyának találom…
P/c vita 2009. március 3., 19:22 (CET)
A karni emelethez hasonlóan én Karni-Alpokat mondanák! – Istvánka posta 2009. március 3., 19:30 (CET)

Az OH. ezeket az Alpok-alakokat ismeri: Albán-Alpok, Ausztrál-Alpok (!), Bajor-Alpok, Berni-Alpok, Déli-Alpok, Enns-völgyi-Alpok, Júliai-Alpok, Keleti-Alpok, Nyugati-Alpok, Savoyai-Alpok, továbbá svájci Alpok. A Júliai-Alpok tehát megvan, és feltehetőleg a Karni(ai)-Alpok is (a Karni-Alpokra speciel kb. 5× annyi találat van, mint a Karniai-Alpokra), sőt a többi hasonló alak (pl. Északi-Appenninek, Északi-Bakony, Északkeleti- és Északnyugati-Kárpátok, Déli-Kárpátok, Keleti-Beszkidek stb.) mintájára a Déli utáni kötőjelre is mérget veszek. Ami továbbra is kérdés még: Mészkő-Alpok vagy Mészkőalpok? Ádám 2009. március 3., 19:46 (CET)

Hát, meg vagyok egy kicsit lepve, de sem a Cartographia-világatlasz, sem a Probáld-féle regionális földrajz nem ismeri ezeket a tájneveket (pontosabban előző biztosan nem, utóbbiban nem találom). Ami a fenti listában például Déli-Mészkő-Alpok alatt fel van sorolva (Karavankák és a többi), Probáld szerint a Keleti-Alpok, és semmiféle Déli-Mészkő-Alpok nincsen ott. A Magyar nagylexikonban van ugyanakkor Északi-Mészkő-Alpok, Déli-Mészkő-Alpok szócikk. Az utóbbi két példa mindhárom helyen egybehangzóan Karni-Alpok és Júliai-Alpok. Pasztilla 2009. március 3., 20:04 (CET)
Ha valakit érdekelnek a részletek, a MN. szerint:
  • Északi-Mészkő-Alpok főbb tagjai: Rätikon, Allgäui-Alpok, Lech-völgyi-Alpok, Loferi-hegység, Wetterstein, Karwendel, Sonnwend, Kaisergebirge.
  • Déli-Mészkő-Alpok főbb tagjai: Dolomitok, Brenta, Karni-Alpok, Karavankák, Kamniki-Alpok, Júliai-Alpok, és a vulkáni kőzetekből álló (???) Adamello, Sarn-völgyi-Alpok, Pohorje.
Pasztilla 2009. március 3., 20:10 (CET)
A pászták, amiket felsoroltam (északi, kristályos, déli) a Keleti-Alpok részei
P/c vita 2009. március 3., 20:35 (CET)

Projekthez gondozott szövegek (SOS segítség)

Egy itt most közelebbről meg nem nevezendő közérdekű projekthez kértek tőlünk segítséget: meg kéne állapítanunk, hogy mi minősül a WP-n belül gondozott szövegnek.

Lényegében arról van szó, hogy miképpen lehetne kiválasztani a WP adatbázisából azokat a cikkeket, melyek valamely vagy több szerkesztőnk megítélése szerint helyesírásilag gondozott.

Mire gondol elsőnek? Összeszedem, amire eddig jutottunk.

  1. Beemelő feltételek
    1. az összes kiemelt cikk (része a kiemelés feltételeinek);
    2. a hajdan referáláson átesett cikkek(?);
    3. a műhelyértékelésben jó cikk szinttől fölfelé osztályozott cikkek;
    4. megerősített szerkesztők, járőrök és adminisztrátorok által kezdeményezett cikkek;[?]
    5. csak megerszerkek, járőrök és adminisztrátorok által szerkesztett cikkek;[?]
    6. minden olyan cikk, ami a története egy pontján {{korr}} sablonnal volt jelölve, azután eltávolították róla;
  2. Kirekesztő feltételek
    1. ami {{korr}} sablonnal meg van jelölve;

Így kéne végiggondolni, h neadjisten még mi alapján válogathatnánk. A cél a végén az, hogy előálljon egy elkülöníthető korpusz, amit gondozottnak minősíthetünk. Bennófogadó 2009. február 26., 22:28 (CET)

A műhelyértékelésben jó cikk szinttől felfelé - ezt tisztán tapasztalati alapon nem javasolnám. Noha a cikkértékelés szempntjai között (sok minden egyébbel együtt) benne van, de műhely- és értékelőfüggő, hogy mennyire vették figyelembe a "szabványos" szempontokat. – Hkoala 2009. február 26., 22:36 (CET)

Én a beemelő feltételeidet gyengének érzem. Ha tudnád, mennyit javítottam már kiemelt cikkek helyesírását... Ne firtassuk, hogy a kiemelés előtt vagy után keletkeznek a libák. Ha szükséges ilyen cikkek létezése, akkor bizony néhány helyesírásban jártas szerkesztőnek védnöksége alá kell venni ezeket, és figyelőlistára tenni. (Esetleg valami sablonnal jelezni ezt a vitalapon.) Egynél többnek, hogy ha a védnök wikiszabin van, akkor is figyelje valaki. A dolog addig érvényes, amíg a védnök rendszeresen szerkeszt, különben a változásokért már nem vállalhat felelősséget. Bináris ide 2009. február 26., 22:43 (CET)

Rosszul fogalmaztam fentebb, mindkettőtöknek: a cél nem az, hogy a korpusz hibátlan legyen, hanem hogy azt különítsük el, ami elvileg gondozott. Az önmagában is információ, ha valami, aminek elvileg gondozottnak kéne lennie, mégsem az, és a vizsgálódás szempontjából ugyanúgy hasznos. Én tehát nem rekeszteném ki az ilyeneket, legfeljebb kiderül, hogy tömegesen kerültek bele ebből a szempontból érdemtelen lapok. Hm? Bennófogadó 2009. február 26., 22:47 (CET)

Elvileg a megtekintett cikkeknek is jó a helyesírása: ha a járőr látja, hogy nem, akkor rádob egy korr sablont. Gyakorlatilag persze dehogy. – Hkoala 2009. február 26., 22:49 (CET)

Erre azért nem fogadnék még gyenge forintba sem. :-) Inkább azt mondanám, hogy ha tudjuk, hogy kik a helyesírás szempontjából megbízható szerkesztők, akkor ezeknek a valamilyen értelemben "saját" cikkei, amit rendszeresen követnek, elég megbízhatóak (tegyünk például egy próbát, mi történik, ha egy albániás cikkbe beleírunk egy hibás mondatot :-)). Bináris ide 2009. február 26., 22:54 (CET)

Koalám: az talán tényleg túl tág lenne. ;)

Bin: az meg túl szűk... Bennófogadó 2009. február 26., 23:02 (CET)

Forrás, ha mondom, segít a gondon ...

Mi az a "helyesírásilag gondozott szöveg"?. Amire mi itt egyenként megszámlálva s összesítve a fejünkben reája gondozunk - vagy van valami definíció, leírás, netán szokvány/szabvány; röviden: dokument jeszt? Hátha abból kéne kiindulni, és nem onnanfelül, hogy a Wikipédia mekkora részét tartjuk kívánatosnak ebben a köz előtt eleddig ismeretlen tartalmú, de igen vonzó nevű ládikában látni? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. február 27., 12:04 (CET)

A projekt szempontjából gondozott szövegnek az minősül, amit valamelyik szerkesztő annak minősített (direkte vagy indirekte, tehát például a kiemeléssel). Bennófogadó 2009. március 1., 18:44 (CET)

Így egyszerűbb: amit nem jelölünk sablonnal direkte gondozásra, arról indirekte kijelentjük, hogy gondozott. (Ha nem így lenne, akkor három doboz kéne: nemszámít szócikknek szócikk, gondozásra szoruló szóciik, gondozott szócikk.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 1., 18:59 (CET)

Ez is felmerült a kezdet kezdetén, de talán tényleg túl laza szűrő lenne. A projekt szempontjából muszáj lenne, hogy VALAMIT jelentsen a gondozottnakvélés, nem muszáj hogy jót jelentsen, de valamit jelentsen. Bennófogadó 2009. március 1., 19:10 (CET)

Gondoltam, megírom szerfelett információdús hozzátennivalómat, miszerint nem tudok mit hozzátenni. Sajnálom. Kilátástalannak érzem ezt a fajta szűrést, hiszen még azok a cikkek sem mindig hibátlanok, amelyekbe saját magam nyúltam bele utoljára, hiszen ha egy bekezdés egyetlen vesszőjét javítom, attól még a másik harminc bekezdést nem feltétlen vizsgálom át – viszont a szoftver idiotizmusa miatt ezek is spontán megtekintettnek jelölődnek. (NB, ezt is javítani kéne – bár ha az alkotóknak annyi esze nem volt, hogy erre gondoljanak, akkor aligha fogja őket érdekelni, hogy ezt orvosolják.) Ádám 2009. március 4., 10:59 (CET)

A cél nem a tökéletesség, hanem a valamilyen szintű gondozottság. Bennófogadó 2009. március 4., 12:54 (CET)

Az összes cikk, amit Syp szerkesztett? :) Komolyabbra fordítva, gondolom az összes olyan cikk gondozottnak tekinthető (legalábbis egy bemérhető pontig), amiről eltávolították a korrektúra sablont a története valamelyik pontján. – Dami vita 2009. március 4., 12:57 (CET)

Wieland-Miescher keton helyes alakja

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A cikk szerint ez a vegyület a két úriemberről lett elnevezve. Én úgy gondolnám, hogy a két név közé ezért nagykötőjel dukál, a ketont pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá (persze lehet, hogy nincs igazam). Ha a mostani cím nem helyes, akkor átnevezném a megfelelőre. – Szaszicska vita 2009. március 4., 04:34 (CET)

Jól gondolod, helyesen Wieland–Miescher-keton. – Winston vita 2009. március 4., 10:36 (CET)
Egyúttal, ha értesz hozzá, beleírhatnád azt is, mi az, h optikailag aktív/inaktív. – Winston vita 2009. március 4., 10:38 (CET)
Köszi! Az optikailag aktívat beleírtam (az inaktív értelemszerűen az ellentétje). Az optikai izoméria cikkben le van írva, hogy mit jelent, de nem tudom, hogy azt a szakaszt érdemes-e belinkelni. – Szaszicska vita 2009. március 4., 23:45 (CET)

Mars-szonda

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sok lapon szerepel. Kell a kötőjel? Mamirendelő 2009. március 4., 15:04 (CET)

Igen, mert tulajdonnév a Mars. Pl. a Lunyik-2 Hold-szonda, mert a mi holdunkhoz küldött szonda, a Huygens viszont holdszonda, mert egy holdra (a Titánra) küldött szonda. – Winston vita 2009. március 4., 15:19 (CET)

Tengerirózsák

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Szeretném kikérni a véleményeteket arról, hogy a tengerirózsákat egybe kell-e írni, vagy külön? – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 3., 11:01 (CET)

Egyszerű köznévként is egybe (tengerirózsa), rendszertani ordo megjelöléseként pedig különösen egybeírjuk (tengerirózsák). Pasztilla 2009. március 3., 20:18 (CET)
Hogy kell valamit különösen egybeírni? :-)Tomeczek Słucham! 2009. március 9., 21:38 (CET)

Rendben, köszi. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 6., 14:15 (CET)

Hannibal-hadművelet

Már régebben megcsináltam a cikket a Hannibal-hadműveletről, de most kicsit elbizonytalanodtam. Láttam ugyanis pár másik hadművelet cikket, ahol kötőjel nélkül szerepel, de én eddig úgy tudtam, hogy ez így helyes. Meg tudnátok mondani, hogy lenne helyesebb? Előre is köszönöm: – Tobi Üzi :) 2009. március 9., 12:54 (CET)

A kiskötő nem indokolt, minthogy a hadműveletnek nem típusa a Hannibal, hanem az elnevezése (ad analogiam lásd Petőfi Sándor iskolai önképzőkör és Kodály vonósnégyes stb.) Bennófogadó 2009. március 9., 13:33 (CET)

Káma-Szútra

Valaki legyen olyan kedves és tekintse már meg, mert csonk volt és nincs ellenőrizve. Köszönöm. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 6., 14:18 (CET) Szeretném, ha valaki megtekintené a cikket. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 9., 08:35 (CET)

Mi a véleményetek arról, hogy az eredeti szanszkrit írásmódot kövessük-e vagy a magyart? – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 9., 08:57 (CET)

Ez azért nem ennyire egyszerű, és nem ennyire bonyolult. ;) A szavak elhatárolása a dévanágariban kényes kérdés, de itt most nem is igazán erről van szó. Egy biztos, két autentikus javaslat van:

  1. az egybeírott Kámaszútra
  2. és a kiskötőjeles Káma-szútra (OH).

Ha ez utóbbiban valaki meg is tudná magyarázni a kiskötőt, akkor megnyugodhatnánk. ;) A szútra tudtommal műfaji megjelölés, ha pedig az összetétel azt akarja jelenteni, hogy a testi szerelem szútrája, akkor az egybeírás volna indokolt. Káma nem tulajdonnév, hanem a testi szerelem szanszkrit szava. Voltaképpen a cím jelentése: szexszútra. Ehhez tessék mármost hozzászólni. Bennófogadó 2009. március 9., 12:15 (CET)

Ápdét: valószínűleg mégis arról van szó, hogy az OH. a Kámát tulajdonnévként kezeli mint megszemélyesített fogalmat. A legteljesebb zűrzavar uralkodik e tekintetben, van ahol a Káma önmagában is nagybetűs, holott a belőle alkotott istenfogalom, a Kámadéva egyértelműen megkülönböztethető a köznévi kámától (amennyire eddig látszik). Mindenesetre tehát a kérdés már egyszerűbb: a kámát tulajdonnévnek tekintjük-e, mert ha nem, akkor az első írásmód a jó, az egybe (nem mintha ez megkerülhetetlen érv volna, de speciel a legfrisebb Kámaszútra-kiadás, amit az indológusok gondoztak, egybeírja a címet). Bennófogadó 2009. március 9., 12:22 (CET)

Úgy gondoltam, hagyom ahogy van és leírok hozzá minden változatot, aztán lehet választani. Az ide-oda nevezgetésnek tényleg nincs értelme. A legfrissebb Kámaszútra nem is Vátszjájana fordítása, hanem több indiai erotikus mű alapján van megírva, ha egyre gondolunk persze. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. március 9., 18:32 (CET)

Sajnálom, ha félreérthető voltam, de ez körülbelül a legrosszabb megoldás, tekintve, hogy a jelenlegi forma szóba sem jöhet. A Szútra nagybetűsítésének az égvilágon semmi oka, az tehát kizárható. Az egyetlen kérdés, hogy az OH. szerint miért van kiskötő a szútra és a Káma között, erre az a valószínű válasz, hogy azért, mert tulajdonnévnek tekintik.

Ha tehát nem akarunk tovább görnyedni a probléma fölött, akkor a Kámaszútra a megoldás, az az, ami biztosan jó. Ebben az esetben eltérünk az OH. javaslatától, mert nem tudjuk megindokolni a kiskötőt. Bennófogadó 2009. március 9., 18:39 (CET)

Akkor itt is megjegyezném: a „szutra” a Keleti nevek magyar helyesírása szerint kis „sz”, és rövid „u” betűvel írandó! – Kimmuriel vita 2009. március 9., 18:42 (CET)

Az valószínűleg sajtóhiba, tekintve, hogy a szútra dévanágari írásjegyeiben világosan olvasható a hosszú ú. Bennófogadó 2009. március 9., 18:52 (CET)

Megjegyzem, nem minden átírásban használunk hosszú magánhangzókat, pl. a thai hivatalos átírása (talán három kivétellel) mindig rövid magyar magánhangzókkal történik. A fenti tehát csak akkor perdöntő, ha a dévanágari magyar átírása jelöli másutt a hosszú magánhangzókat. Ádám 2009. március 10., 17:01 (CET)
Megjegyzem jelöli!! Úgyhogy ne tessék aggódni. Vigyor Bennófogadó 2009. március 10., 17:29 (CET)

Ha wikipédiás helyesírás azért alapul az OH-n, hogy legyen egy szilárd, vitathatatlan pont és hivatkozási alap, akkor most miért lehet tőle eltérni mégis? – Hkoala 2009. március 9., 19:27 (CET)

Egyrészt azért, mert soha nem mondta senki, hogy az OH. tévedhetetlen. Nyilván nem fogjuk követni a sajtóhibáikat, a tévesztéseiket (lásd például a A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája cikk hibafejezetét); másrészt pedig ha tudomást szerzünk arról, hogy egynémely javaslatuk átgondolatlan, kikezdhető, akkor is nyilván nem fogunk szentségként ragaszkodni hozzá. Máris van egy lista az eltérésekről a WP:HELYES vitalapján. Ami a konkrét esetet illeti: ha nem tudjuk megvédeni helyesírási argumentációval az OH. valamelyik megoldását, és van helyette egy alaposabbnak tűnő (mint például most az indológusok által javasolt változat), akkor el fogunk térni az OH.-tól. Mindjárt megkérem Adamet is, hogy nyilvánítsa véleményét. Az OH. primátusa azt jelenti, hogy nyomós ellenérv híján elsőbbséget élveznek az ajánlásai bármelyikünk véleményével szemben, ha tehát Orsi, Lackó és Jancsi szerkesztők szerint Számakútra a jó cím, ezzel szemben az OH. még elsőbbséget élvez. ;) Na de azt nem mondtuk róluk sosem, hogy szanszkritül is jobban tudnak, mint az indológusok. Hiába is várnánk. Egy biztos, hogy más, hasonlóan súlyos argumentum (és vita) híján az ő javaslatuk élvez elsőbbséget. Bennófogadó 2009. március 9., 19:38 (CET)

Öööö, csak belepillantottam az Idegen szavak szótárába, és ott az szerepel, hogy Káma a szerelem istennője a hindu mitológiában. Talán emiatt kötőjeles. Nagybetű tényleg nem kell. – Zimmy mondj el mindent 2009. március 9., 21:32 (CET)

Valószínűleg ez a megokolás a kiskötőjeles alak mögött, csakhogy számos más forrás meg úgy tudja, az istenség neve szigorúan Kámadéva, a sima káma pedig köznév. És ha igaz is, hogy Káma nagybetűsítve szintén jelöli az istenséget, még mindig fennmarad a kérdés, hogy vajon érdemes-e a Kámaszútra címében őt keresni a köznévi fogalom helyett. Bennófogadó 2009. március 9., 22:58 (CET)

Azt tehát rögzíthetjük, hogy ebben az esetben nem hibázott az OH. Véleményem szerint mind a két alak helyes (mármint kisbetűvel a közepén), mert mindkettő alátámasztható érvekkel is. Az istenség hivatalos neve Kámadéva, de mivel a köznyelvben a rövidebb alakot is használják, ez is indokolható. Viszont ha a szakértő indológusok egybeírva használják, akkor mi is megtehetjük. – Zimmy mondj el mindent 2009. március 10., 09:58 (CET)

Minket elvileg nem önmagában az érdekel, h mit tesznek a gyakorlatban „szakértő” indológusok, hanem hogy mivel tudják megvédeni az álláspontjukat. Ez a WP nagy fegyvere a tekintélyi hivatkozások ellen. Indológusok sem tévedhetetlenek (főleg nem helyesírási kérdésekben, ami a tudományosságban ugyancsak elhanyagolt terület többnyire), minket az érvek érdekelnek. Egyelőre döntetlenre áll a két változat, attól függ, hogy Káma köznév-e vagy tulajdonnév az értelmezésben. Vsz. meg kell kérdezni a delphoi jósda valamelyik papját. :-) Bennófogadó 2009. március 10., 12:28 (CET)

Eztet mondom, hogy az érvek már készen vannak és mindkét opció mellett szólnak. Nem (csak) az az érdekes, hogy "hivatalosan" Káma vagy Kámadéva (utóbbi), hanem hogy használják-e rövid alakban is (használják). Ez utóbbi mellett maga a szent OH szól, csekély a valószínűsége, hogy elírásból használtak kötőjelet. Az élet általában nem fekete-fehér, tudomásul kellene venni. – Zimmy mondj el mindent 2009. március 10., 17:39 (CET)

Kis kitérő, általánosabb jelleggel

Azt nem lehetne, hogy megkérdezzük őket: miért? Nemcsak most, hanem valami rendszeresebb formában. Tudom, ilyen erővel minimum hetente lehetne őket nyaggatni. De nekiállhatnánk ezeket a számunkra kevésbé érthető indoklású vagy indokolatlannak tűnő (esetleg egyszerűen rendezetlen, tisztázatlan) eseteket valahol gyűjteni, és mondjuk havonta vagy kéthavonta elküldeni nekik, vagy akár egy külön oldalt szentelhetnénk erre, ahol reagálhatnak (és ezt mondjuk csak ők szerkeszthetnék, meg a kérdésfeltevő). Talán van erre jobb megoldás is. Azt persze nem várhatnánk és nem is várnánk el, hogy nekiálljanak vitázni („na de ha így vesszük, akkor akár amúgy is lehetne, ugyehogynemdebár?”). De hosszú távon mégiscsak ide kéne kilyukadni, hiszen alapvetően két eset lehetséges:

  • nagyon is jól (legalábbis nálunk jobban) tudták, hogy miért írták úgy, ahogy,
  • errare humanum est.

Harmadikként meg felmerülhet, hogy nagyon is jól tudják, kimerítően utánajártak, és kiválóan meg tudják védeni az adott alakot, de végeredményben mégis benne van valahol valami saját véleményük, álláspontjuk, ami nem vezethető le más szabályokból – így aztán adott esetben mégis eltérhetünk tőle, bármilyen jól kifundálták. E három eset közül viszont (az igen kevés nyilvánvaló esetet leszámítva) csak akkor tudunk választani, ha kiderítjük, mi az ő saját indoklásuk. (Azzal viszont – gondolatolvasó képesség hiányában – aligha nyerünk bármit is, ha vaktában okoskodunk.)

Még egyszer megjegyzem: ilyen eset nem most fordul elő először, nem is utoljára, úgyhogy jó lenne kitalálni magunk között és leegyeztetni ővelük valami frappáns, praktikus megoldást. Ádám 2009. március 9., 21:21 (CET)

Mélyen egyetértek, már csak ki kéne találni. Egyébként ha automatizáljuk, tehát nem hetente fordulunk hozzájuk, hanem mondjuk havonta, akkor kicsit könnyebb lesz. MA-tól hamarább nyerhetünk ilyen válaszokat, már feltéve, hogy nem hagyjuk elaludni a fentebb vázolt projektet, hanem szállítjuk nekik a szöveganyagot! :-) (Melynek véglegesítésében erősen számítanék rád.) Bennófogadó 2009. március 9., 22:58 (CET)

Volokalamszk/Volokolamszk (Волокола́мск) cirill gyorssegély

Gyorrszegély kéretik! Valami oknál fogva a fenti településnév irodalmi előfordulásaiban (a híres-neves Volokalamszki országút és társai) rendre Volokalamszkként szerepel, míg szabványos átírásában pedig egy sor helyen Volokolamszkként. Cirill neve Волокола́мск. Tudja valaki esetleg, miért e kétféle alakzat, és hogy melik a jó és a másik miért lett ha nem jó? ;) Előre is. Bennófogadó 2009. március 11., 20:07 (CET)

Alighanem magyarítás: fonetikus átírás. — Eldöntendő, hogy honosult alakként kezeljük-e (SZVSZ igen, mert az országút sokkal nevezetesebb, mint a falu.) P/c vita 2009. március 11., 20:15 (CET)

+1 P/c. - Vadaro vita 2009. március 11., 20:23 (CET)

Így van, az az o hangsúlytalan helyzetben á-nak ejtendő, hasonlóan a Patyomkinhoz, ami szintén így honosodott meg. Bináris ide 2009. március 11., 21:15 (CET)

Mindenben csatlakozom az előttem szólókhóz. – Tomeczek Słucham! 2009. március 12., 18:55 (CET)

Köszönöm szépen a válaszokat, megtuttam, amit köllött! Csak az a kánya, hogy nincs benne egyik honosodási jegyzékben sem a-val, pedig az még kéne. Akik Volokalamszknak írják bátran, azok is nyilván támaszkodnak pedig valamire. :( Nincs benne az ÚNMH-ban, és nincs benne a WP:CIRILL mellékleteként közölt listában sem. %S Bennófogadó 2009. március 12., 19:20 (CET)

Hát mert az a táblázatunk átírós, és nem átejtős ... :)
(És a fránya oroszok általában nem jelzik az írásban, hogy hol van a hangsúly - ami ráadásul az elölhátul toldalékolástól még arrébb is mászhat ... - így a nemhangsúlyos hangok aktuális hangértéke közvetlenül magából az írásból kiolvashatatlan: a "hanghű" átíráshoz nemcsak valahogy elolvasni, hanem oroszul felolvasni kéne tudni.) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 12., 20:00 (CET)
Persze aztán majd kapsz a pofádra..... – Texaner vita 2009. március 12., 20:19 (CET)
És akkor miért nem VALAKALÁMSZK?!?
  1. Köztudott, hogy az orosz nyelv kiejtése nagyon erősen hangsúlyvezérelt (az angolhoz hasonlóan, bár az utóbbiról ritkábban mondják). Azonban pl. nyelvjárásonként különböző a magánhangzók redukálódása. Köztudott, hogy a hangsúlyt az orosz helyesírás általában nem jelzi. Azonban az orosz helyesírásnak és -történetnek nagyon fontos fejezete, hogy bizonyos hangsúlytalan szótagokban a redukált "a" magánhangzót hogyan kell írni: "o" vagy "a" betűvel.
  2. A magánhangzóredukálódásnak az irodalmi nyelvben és az alapjául szolgáló nagyobb nyelvjárásokban nem egy, hanem két foka van: különbséget teszünk az 1. és a 2. hangsúlytalan helyzet között. Az 1. hangsúlytalan helyzetben a hangsúlyost közvetlenül megelőző szótag van, a 2.-ban a többi.
  3. A Volokolamszk városnévben és a belőle képzett melléknévben ugyanott van a hangsúly: Volokolámszk(ij). Ebből fakadóan a kiejtése: Вəлəкала́мск (Vələkalámszk). Ezt viszont a legnagyobb jóindulattal sem lehet magyarra 'volokalamszk' alakkal visszaadni. Ha az 1. helyzet redukcióját jelezzük, akkor a másodikat nem hagyhatjuk jelzetlenül!
  4. Tudom, műveletlen bunkó és perverz állat vagyok, de én amikor Volokolamszk nevet olvasok, egyből a városra gondolok, és a mentális térképemen felvillan a piros lámpa a megfelelő helyen. Ezért kérdezem, hogy az irodalmi utalásnál az "és társai" barokkos túlzás, vagy tényleg sokat szerepel ez a szegény város regényekben. A honosodottságot igencsak meg kéne támogatni érvekkel!
  5. A városra vonatkozóan Volokalamszkot javasolni olyan, mintha Anyega-tavat akarnátok mondani vagy Maszkvát, esetleg mondjuk Bériji-t Berija helyett.
Peyerk vita 2009. március 12., 22:17 (CET)
Ha hosszadalmas válaszod nekem szólt, akkor engedd meg, hogy orosz szavak kiejtésével kapcsolatosan, jobban higgyek a feleségem orosz tudásának, aki orosznak született és amíg Budapestre nem költözött a Kazányi egyetemen tanított (orosz) nyelvészetet, mint neked! A wiki-sek meg azt hisznek amit csak akarnak! Bár nem feltétlenül annak van igaza aki leghangosabban kiabál! – Texaner vita 2009. március 13., 14:07 (CET)
A kérdésre válaszoltam. Az általad írottakból annyit tudtam meg, hogy te ehhez jobban értesz - szerinted. Esetleg a hibára is rámutathatnál, az segítene. A kazányban beszélt nyelvjárást valóban nem ismerem, de meglepne ha így beszélnének. Ilyen kiejtéssel se beszédben, se nyelvészeti könyvben nem találkozam.
De pontosítsunk, hátha félreértettelek. Az első két szótagban határozottan "o" hangot ejt, míg a harmadikban viszont rövid "á"-t? És ha már úgyis rákérdezel, az 1. és 2. hangsúlytalan pozícióról is érdekelne a véleménye. Az orosz nyelvészetben egyébként a kérdéses kiejtés szokásos leírása: Вълъкала́мск.
Peyerk vita 2009. március 13., 14:41 (CET)
Feleségem édesanyja a Volokalamszki járás Nyeszütovo nevű falujában született! Egyébként ezt: Вълъкала́мск. ő is igy iemeri, csak szerinte a ъ közelebb van az o-hoz mint az oroszban nem létező magyar a-hoz. – Texaner vita 2009. március 13., 20:38 (CET)
Akkor nagyjából rendben is vagyunk. Ez a középső nyelvállással képzett semleges színezetű hang nagyon sok nyelvben megvan - a magyarban meg éppen nincs. Sok nyelvben csak "mellékszereplő", redukció eredménye mint az angolban vagy az oroszban, de sok nyelvben önálló betűjele is van, mint a románban, bolgárban, albánban. Hogy minek hallja egy magyar fül, az sokmindenen múlik, és hogy a magyar nyelv hangjai közül melyiket érzi ehhez hasonlónak egy idegen, az is.
Az angol "combine" a legtöbb magyarnak úgy hangzik 'kömbájn', a héberből is leginkább 'ö' hangként jön át a sva. A románok viszont sokszor ezzel a hanggal adják vissza a nekik idegen magyar 'a' hangot.
Fonros szabály viszont hogy ha azt akarod tudni, minek hallja egy magyar az idegen hangot, akkor nem az idegen fülre kell hagyatkoznod, hanem a magyarra, akár a sajátodra is. De legjobb a kísérletet néhány olyan emberrel elvégezni, aki egy cseppet sem beszél oroszul és nem is ismeri a szó helyesírását és átírását. Hallgassa meg a szót, ahányszor csak jólesik, aztán próbálja leírni magyar betűkkel. Érdekes eredményeket lehet így kapni. Én úgy tippelem, a legtöbben 'ö'-nek hallják ezt a hangot.
Peyerk vita 2009. március 15., 01:49 (CET)

Köszönöm, meg vagyok győzve, a mondott esetben maradnék a Volokolamszknál mint szabatosan átírt formánál (javítani kell néhány cikkben). Bizony nem szép tőled, hogy nem őrzöd a volokalamszki[sic] országúton történt gigászi csatározások emlékét a Nagy Honvédő Háború megfelelő rekeszében, mert biz ettől volt hangos a fél Ajrópa Maszkvától Leipzigig, legalábbis a rendszerváltás előtt. ;) Bennófogadó 2009. március 12., 22:25 (CET)

(Zárójelben: ha az ominózus regény címén túl valóban előfordul több helyen is magyar nyelvű szövegben a fenti tanúságtétel szerint tutibiztosan rossz Volokalamszk alak - az a honosodottság legbiztosabb jele!! Mert azt mutatja, hogy végleg elszakadt az eredetijétől és a magyar nyelvben saját, önálló életre kelt! Hogy a kanonizáló szervek figyelmét még nem sikerült magára vonnia, az a mi wikipédista különpechünk: kénytelenek vagyunk a magunkra önként vert óháista (et al.) béklyókból szemlélni a környező világ rohanását és lesajnáló pillantásait: ásatag wikipisták ... :)
Zárójel nélkül: akkor orosz szavakból három rétegünk is van. Az általános orosztudás előtti időkben betűzgetés alapján honosodottak (Moszkva o-val), az általános orosztudás (hitének) ideje alatt hangzás szerint honosodottak (Sztálingrád és Volgográd á-val, ami az átírási táblánk szerint nem menne), és a ma is betűzgető átírásra szoruló maradék futottak még ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 12., 22:59 (CET)
És ha már: a volgaparti sablonunkban van egy Toljattink meg egy Engelsünk, utóbbi a betűnek engelsdelmeskedve Nagyszakállú Frigyeshez átirányítván az nyájas olvasót ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 12., 23:15 (CET)
Sőt, van ott Marx is. – Winston vita 2009. március 13., 09:31 (CET)
Nekem ezen sablon helyett csak semmi van... Mér? - Gaja   2009. március 13., 11:12 (CET)
Mizen ezen? :)
Sablon:Volga menti városokNullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 13., 11:30 (CET)
Fizikailag nem látom, pedig tudom hogy van, mert szerkeszteni tudom. Annyit látok hogy:
Sablon:Volga menti városok [szerkesztés]                                                                           Legutóbbi változat (ellenőrizetlen)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

          Na, itten nekem nem látszik semmi... (pedig van)

Kategória: Földrajzi sablonok

Gaja   2009. március 13., 12:00 (CET)

Pedig van ott anyag. A hiba alighanem az Ön készülékében van… – Tomeczek Słucham! 2009. március 13., 12:29 (CET)

Tudom, szerkeszteni tudom is. Na mindegy, annyira nem érintett meg a dolog, azért köszi! - Gaja   2009. március 13., 13:29 (CET)

 megjegyzés: a legegyszerűbb persze utánanézni lenne: Волокола́мск. OsvátA Palackposta 2009. március 13., 14:55 (CET)

 megjegyzés Szerintem te egy árva szót nem olvastál a fentiekből Vigyor Az orosz cikkben mit kellene megnézni: a kiejtést bemutató .ogg fájlt (nincs), a pontos kiejtést bemutató át/leírást (nincs), vagy a magyar átírást (az sincs). Természetesen megnéztem a cikket, mert az első kettőben reménykedtem, hátha megvan ott. – Peyerk vita 2009. március 13., 15:12 (CET)
Természetesen olvastam. Természetesen nem érdemes ölre menni. Az illető könyv, a Volokalamszki országút egy időben nagy sikerre volt kényszerítve – annyira nem jó, – ezért hagyományosan írjuk, mondjuk, ameddig emlékszünk még rá. Ezekre a kérdésekre kidolgozható és van szabály, annyit ér, amennyire bizonyos hangokat ki tudunk ejteni, másokat meg nem. Az orosz hangkészlet közel felét nem tudjuk kiejteni, írunk helyette ezt-azt. Ők meg pl. a magyar a hangot nem ejtik, nem is hallják. Óznak helyette. Lásd még: okánye - ákánye. Üdv: OsvátA Palackposta 2009. március 13., 16:25 (CET)
Március 15. alkalmából igazán stílusos oroszosan: Tólprá mógyár, hív o hózá ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 13., 16:28 (CET)
OsvátA: Azt értem hogy szépészlélekként benned mély nyomokat hagyott az a regény, de egy irodalmi mű meglehetősen önkényes írásmódja azért még messze van a honosodástól. (Mellesleg kezd az a gyanúm lenni, hogy az az írásmód simán lehet elírás is akár...) De azt segíts megértenem, kérlek, hogy e véleményed kialakításában vagy megerősítésében miképpen segített téged a Волокола́мск szócikk? Merthogy fentebb azt írtad, "a legegyszerűbb persze utánanézni lenne", és rámutattál az orosz cikkre. – Peyerk vita 2009. március 13., 17:08 (CET)
A szócikk bevezetőjében ott a szón a hangsúlyjel. Ezért minden o rövid á-nak ejtendő. Mely hang nincs a magyar köznyelvben. A regény pedig egy ügyes kalandregény. OsvátA Palackposta 2009. március 13., 17:49 (CET)
Nem veresen komoly a dolog, de elkotelezett vagyok az orosztanitas evtizedes bunei elleni harcban :)
Tenyleg nem olvastad el a fentebbieket. Azt egyfelol senki nem vitatta, hogy hol a hangsuly, ezt nem nehez megtudni es mindenkinek sikerult is. Masfelol viszont nem ugyanaz a hangerteke a harom "o" betunek: az elso ketto sva-szeru hang, csak a harmadik rovid a. Ezt reszletesen leirtam. Ha elolvastad es meg mindig erdekesnek tartod a kerdest, szivesen beszelgetek rola sajat vitalapon, hogy ne terheljuk a tobbieket.
(Bocs az ekezetekert, itt most epp nincs olyan klavi :-))
Peyerk vita 2009. március 13., 19:39 (CET)

Na de kérem, hölgyek és urak, szét! Nincs itt semmiféle véres vita, csak félreértések sorozata. Viszont bennem legalább kitisztult a kép. ;) Maradék megjegyzések a félreértések eloszlatására:

  1. Texanernek: a név ejtése körüli vita érdekes, de átírási szempontból nem releváns, ahogyan Peyerk fentebb több ízben leszögezte. Az átírási rendszerek csak részben és bizonyos megfontolások szerint tükrözik a fonémasort, csak nekünk nem minden következetlenség tűnik fel (csak egy példa: Arisztotelészt írunk, holott a görögnek mint rendes ieu. nyelvnek nincs zárt a-ja, viszont mivel a készletünknek meg nincs rövid nyitott á-ja csak hosszú [áá], választhatunk a két torzítás közül, az *Árisztotelész se egészen jó meg az Arisztotelész se. Aki viszont azt hiszi, hogy a betűkészletek szépen megfeleltethetőek a totális fonémasornak, egyszer próbálja ki, hogy mit ejt az n-nel jelölt helyen a munka, a hangulat, a néni és a nincs szavakban. Nagyjából 4 különálló hangot, melyek közül némelyiknek a képzési helye még csak közelébe sincs a többiének. Ez van, a betűkészlet jól-rosszul követi csak a fonémarendszert, az utóbbi messze sokkal változatosabb, mint amit jelölni tudunk (többek között ezért született az IPA);
  2. a másik kérdés, ami engem (és részben Peyerket) foglalkoztatott, az az, hogy vajon miért írták következetesen Volokalamszknak a hely nevét ezekben az esetekben. A peyerki tévedéselmélet rossz úton jár, azt mondhatom, igen valószínűtlen, hogy számtalan kiadás és feldolgozás mindig ugyanazt a hibát kövesse. ;) Én asszem rájöttem a valódi válaszra, egész egyszerűen arról lehet szó, hogy a cirill betűs nyelvek átírását szabályozó gyakorlat igen-igen későn jegecesedett, és több felülvizsgálaton át jutott el a maiig, ami alig több mint negyedszázados. Idézet az ÚNMH cikkünkből: Az MTA Helyesírási Bizottsága 1976-ban vetette fel a cirill írású szláv nyelvek átírása felülvizsgálatának szükségességét. Az első tudományos igényű (az orosz nevekkel foglalkozó) szabályozás nemzetközi tekintélyű szlavista nyelvészünk, Asbóth Oszkár nevéhez fűződik, 1890-ben jelent meg, de nem vált kötelező érvényű normává. Az átírás kérdéséről heves viták folytak 1945 után, majd végül megszületett az orosz nevek és szavak magyar átírásáról szóló akadémiai határozat (1950), amely lényegében változatlanul bekerült az AkH. 10. kiadásába (1954). Ennek nyomán egységes gyakorlat alakult ki az orosz nevek átírásában, de szabályozás nélkül maradt a többi cirill betűs szláv nyelv. E hiányzó szabályozás megalkotására készült el a kötet Hadrovics László főszerkesztősége alatt.

Ezzel a kérdésre meg is van a válasz: a regényt 1944-ben írta meg a szerző, első kiadásai alig várták meg a háború végét, és amint a fentiekből látszik, az első teljeskörű szabályozás, ami akadémiai igényű és viszonylag elterjedtnek mondható, 1950-es. Azután nyomoztam egy kissé: számos kiadásban utólag korrigálták a címet, az Irod. Kiadó 1961-es és az Európa 1965-ös kiadásában például már volokolamszki szerepel a normatív átírásnak megfelelően.

Köszönöm szépen a sok közreműködést, és hogy eljuthattam a válaszig, valamint kérlek, ne öljétek egymást halomra a volokolamszki országúton. :-) Bennófogadó 2009. március 13., 17:46 (CET)

Ez az idorend igy osszeszedve nekem tok uj, koszi :-)Peyerk vita 2009. március 13., 19:42 (CET)