Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív18

---

« előző

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

következő »

Érdemes és kiváló

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Lásd még: WP:BÜ#Érdemes és kiváló

Vajon ha mondat közepén fordul elő, tehát Kovács 23. Dezső érdemes művész, akkor az érdemes/kiváló nagybetűs lesz? Szerintem nem. Vagyis nemcsak a művészt kellene javítani. Bináris ^ide 2008. október 30., 21:08 (CET)

Na, senkinek nincs véleménye? Bináris ^ide 2008. november 2., 21:04 (CET)

Eddig konzekvensen kisbetűvel láttam. A Ki Kicsodában is pl. így szerepel. Igaz, ez nem perdöntő. Cassandro ^Ħelyőrség 2008. november 2., 21:08 (CET)

Szerintem is legyen kisbetű. Ádám ✉ 2008. november 2., 21:14 (CET)

Köszönöm a válaszokat, átvezetem a BÜ-re. Bináris ^ide 2008. november 2., 21:16 (CET)

Zrt vagy Zrt.?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Lásd: Alba Volán Zrt vs. Budapesti Közlekedési Zrt. – Winston ^vita 2008. október 31., 13:54 (CET)

Szerintem ponttal, mint ahogy az rt. is ponttal helyes. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. október 31., 14:21 (CET)

Ponttal, persze. Ádám ✉ 2008. november 1., 01:34 (CET)

Kell ez egyáltalán a volántársaságok nevébe? A többiében nincs. ~ Alensha  ^hö? 2008. november 1., 01:40 (CET)

Dehogy kell. Javítottam. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 1., 21:02 (CET)

A kettős redirekt javítására meg már nem maradt energia :P :) ~ Alensha  ^hö? 2008. november 1., 22:18 (CET)

Még csak eszembe se jutott, hogy energiákat tartalékoljak erre a feladatra. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 2., 00:44 (CET)

User:Redirektor Úr úgyis elvégzi hamarosan, nem? Ádám ✉ 2008. november 2., 00:54 (CET)

díjak

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sziasztok!

A díjakat ugye általában kötőjellel írjuk?

Na és a Brit Awards-ot hogy írjuk magyarul: Brit Zenei-díj vagy Brit zenei-díj? :)

Köszi, – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. november 2., 12:14 (CET)

A díjakat csak akkor írjuk kötőjellel, ha tulajdonnévnévhez egy egytagú köznévi tag kapcsolódik. Itt nincs tulajdonnév, köznévi tagból viszont több van. – A kérdezett díjnak ha ez a neve, azt magyarul Brit Zenei Díj formában írjuk, vö. Osztrák Állami Díj, OH. 226. Ádám ✉ 2008. november 2., 13:11 (CET)

Köszi! – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. november 2., 21:30 (CET)

Chandrayaan–1: nem kéne magyarosra átírni? Ha igen, hogyan?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ádám ✉ 2008. október 24., 00:59 (CEST)

Határozottan nem. Nem kell mindent átírni. Ennek ez a neve. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 01:03 (CEST)

Elnézést, nem akarok kibickedni, de ez volt/van ráírva latin betűkkel a rakétára? Cassandro ^Ħelyőrség 2008. október 24., 01:06 (CEST)

Ami képeket láttam, azon nem volt írás (számomra úgy néz ki az egész, mintha lefelejtették volna a borítást és kilátszik a bele). A Chandrayaan egyébként Holdra vezető útat jelent hindiül. A hindi Wikipédia szócikke szankszkrit írással használja, de az első sorban megadja a Chandrayaan formát. – Dami ^vita 2008. október 24., 02:27 (CEST)

Így nevezi a csillagászat.hu, az űrvilág.hu, a solaria.hu, a híradó.hu, a hvg.hu, az index.hu és sokan mások. Nem is értem a felvetést, hogy mi adjunk neki másik, magyaros nevet. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 01:15 (CEST)

Az orosz űrhajóra meg az volt írva, hogy Восток, mégis úgy emlegetjük, hogy Vosztok, nem pedig úgy, hogy Vostok. Én egyébként a Metró újság október 22-i számában olvastam Csandraján-ként, és ekkor hasított belém a felismerés: mi miért erőltetjük az idegen nevet, mikor az indiai nyelvekből eredő neveket rendre átírjuk?

Az igaz, hogy pl. a márkaneveket meghagyjuk eredeti alakjukban, vö. AkH.¹¹ 193., DE ez a nem latin írású nyelvek neveire kapásból nem vonatkozik, tehát ott mindent átírunk, l. AkH.¹¹ 218. (a cégek és márkanevek kivételével, pl. Toshiba). OH. 246.: „A nem latin betűs írású nyelvekből származó tulajdonneveket és közszavakat is át kell írni.” Másfelől OH. 261.: „A koreai cég-, illetve márkaneveket a nemzetközi írásmódnak megfelelően írjuk: Samsung, Daewoo, Hyundai […].” Ezt csak azért említem, mert az űrhajónév se nem cégnév, se nem márkanév, és az indiai nyelvekre feltehetőleg ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a koreaira. Ádám ✉ 2008. október 24., 02:00 (CEST)

Istenem, micsoda példaanyag! Ultra (mosópor), Trabant (gépkocsi), Fabulon (arckrém), Vegacillin (gyógyszer); Odol fogkrém; Tomi Mat mosópor... Köszi! :-) Bináris ^ide 2008. október 24., 09:28 (CEST)

Off, de az nem számít, hogy Indiának az angol is a hivatalos nyelve, és szerintem az űrügynökségüknél talán az elsődleges is lehet [a hordozórakétára mindenesetre latin betűkkel írták rá a nevét]?– Dami ^vita 2008. október 24., 02:30 (CEST)

Hogyne számítana, de ilyen alapon akár el is feledkezhetnénk az egész átírósdiról az indiai nyelvek tekintetében. Globálvilágban élünk, sajtóközleményhegyeket adhattak ki angolul is az indiaiak, sőt, vélhetően a rakétatesten is szerepel angolul a felfestés, ahogy már az szokás. Mindez kevéssé változtat azon a tényen, hogy indiaiak által adott hindi névről van szó, azaz a hindiből kell átírnunk, és nem az angolból. Nem látom okát az esetenkénti újravitázásnak. Pasztilla 2008. október 24., 05:49 (CEST)

Hogy az angol is hivatalos nyelve-e Indiának, az itt nem számít, ezt már valóban megbeszéltük Rámánudzsan Srínivásza kapcsán, ahol az OH. egyik szerzője is megerősítette, hogy a magyaros írásmód javasolható (de az OH. példái közt is szerepel pl. Annapúrna, Asóka, Bhagavad-gíta, Krisna, Vátszjánana). Bennem inkább azért merült fel a kérdés, mert az űrhajónevet mint olyat nem nagyon tudom hová tenni, valamint ha csakugyan átírásra van szükség, akkor ennek a konkrét formáját is egyeztetni kéne. Ádám ✉ 2008. október 24., 09:21 (CEST)

Szerintem meg az AkH.¹¹ 221. a releváns, amely gyakorlatilag teljesen nyitottá teszi. Röviden azt mondja ki, hogy azt csinálsz, amit akarsz. :-) Bináris ^ide 2008. október 24., 09:30 (CEST)

Kieg.: Tartok tőle, hogy a Ramanujan-Rámánudzsan téma és a „megbeszéltük” egy inadekvát párosítás, mert még mindig van néhány ember, akinek liftezni kezd ettől a gyomra. Bináris ^ide 2008. október 24., 09:33 (CEST)

Kár felmelegíteni a főzeléket, és tízezredszerre leírni ugyanazokat a köröket, amikor semmi lényegi körülmény nem változott. Akármi is ez az izé, a nevét át kellene írni a saját szabályaink szerint (is). Nosza, mondja meg valaki, mi volna a megfelelő forma. Minden más szempont álkörültekintő, álszakmai és álpraktikus, akarom mondani hitvita, azt meg tán ne kezdjük újra. Bennó^fogadó 2008. október 24., 11:16 (CEST)

A csillagászat.hu, az űrvilág.hu, a solaria.hu így nevezi: Chandrayaan–1. Durva lenne, ha itt új nevet adnánk (adnátok) neki. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 12:18 (CEST)

Nem kellene a Csillagászati műhely állásfoglalását kérni? Vagy ők nem számítanak? CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 13:36 (CEST)

Tulajdonnévről van szó, méghozzá olyan típusról, ami jó pár nyelvben elég szigorú szabályokat követ, nálunk viszont - történelmi okokból - lazábbakat. A hajók elnevezésének rendjét követik a repülőgépek, űrhajók stb. nevei. Ha a magyar helyesírás szabályai erről nem szólnak külön, az baj, ha igen, akkor azt kell idehozni.

– Peyerk ^vita 2008. október 24., 14:00 (CEST)

Őszintén szólva átírás tekintetében én soha nem értettem ezt a differenciálást, hogy járműnév vagy személynév vagy földrajzi név-e. Számomra az eredetiség kérdése a releváns: indiaiak adtak-e hindi, kannada, malajálam stb. nevet a saját nyelvükön bárkinek vagy bárminek is, legyen az színész vagy kávéfőző vagy űrhajó? Ha igen, átírandó. CsGábornak: itt körülbelül tényleg tízezredszerre zajlik ugyanaz a vita, és sokszor elhangzott már, hogy lehet egy csillagász bármely nagy koponya, és hiába ismer fel félálomban egy kvazárt, és hiába köszön neki az utcán előre az összes meridiánátmenet, akkor sem köteles tisztában lenni a nem latin betűs tulajdonnevek magyar átírásának mikéntjével. Ezért nem kell a labdát felütni, mert nem bántjuk még sok más foglalkozás képviselőit sem ugyanezért (kivéve a magyar nemzeti nyomozó irodistákat :-). Pasztilla 2008. október 24., 15:49 (CEST)

Nem először találkozok ezzel az állásponttal. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy egész szakma szóhasználatát semmibe veszitek, és öten akarjátok eldönteni, hogy milyen szót, kifejezést használjon egy adott szakma. A magyar szakemberek már döntöttek, tiszteletben kellene tartani a döntésüket. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 16:41 (CEST)

Pedig muszáj leszel megemészteni: éppen ezt csinálja a helyesírási szabályozás. Különben ad abszurdum a kéményseprők állapítanák meg a kémény helyesírását, mert miért épp a csillagászok képeznének kivételt? ;) Szakhelyesírás csak akkor illetékes, ha az általános elvi szabályozás elégtelen egy bonyolult részprobléma megoldására, ilyesmi itt nem áll fenn. Nem volna ártalmas, ha állásfoglalás előtt méltóztatna a t. érdeklődő tanulmányozni, hogyan is néz ki mondjuk a biológiai szakhelyesírás. Újra és újra meglep az a logika, amely szerint a szakmai tudás egyben helyesírási tudást is föltételez: a gyakorlat fényében téves előfeltevés. ;) Körülbelül ahhoz lehetne hasonlítani az ötletet, mint ha mondjuk a balettáncosokra és a kőfaragókra más KRESZ vonatkozna, mint a közúton közlekedő egyebekre. A helyesírás az írásgyakorlatot közéleti jelleggel szabályozó norma, nincs alóla kivétel egyetlen t. szakmának sem. Bennó^fogadó 2008. október 24., 16:52 (CEST)

Könyörgöm, egy tulajdonnévről van szó. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 16:56 (CEST)

Könyörögj bátran, de hogy jön ide a tulajdonnév volta? Szokva vagyunk már ahhoz, hogy a t. hozzászólók változatos szakmai terminusokat kevernek a szövegeikbe, gondolván, hogy itt ilyeneket kell, de ha már, nem ártana valami értelmének is lenni. A tulajdonnévség az átírás szempontjából sokat nem számít, illetve egy esetben, ha személynév, és a viselője emigrálván kialakított latin betűs írásmódot (lásd pl. Sergey Rachmaninov). De tulajdonnév a Vosztok és a Lenin is, mégis átírjuk őket, sőt ami azt illeti, ha érv volna a tulajdonnévség, még leginkább amellett szólhatna, hogy tartsuk tiszteletben a natív formát, és lehetőleg közelítő átírásban közöljük. A dévanágari nem latin betűs írás, ebben remélem megegyezhetünk. ;) Pusztán csak a kíváncsiság kedvéért: mégis mi a zöldfülű manóra gondoltál, amikor idevésted a bűvszót: tulajdonnév? De ha nincs válasz, az se baj, mint mondám, szokva vagyunk a t. közösség által random rendszerben bevetett terminusok röpködéséhez. ;) Bennó^fogadó 2008. október 24., 21:11 (CEST)

Ne nézz le, de én is arra gondolok, hogy meg van az esélye, hogy ennek a szerencsétlen szondának eleve nem dévanágari nyelven leírt formában adtak nevet, hanem eleve az angolos formában; tehát ha pl. én Indiában festek egy képet, amit mondjuk Bikának nevezek el, akkor ezt is úgy kéne kezelni mintha a dévanágari írású lenne a kép eredeti neve és ebből kellene átírni magyarra újra? (Feltételezzük, hogy a kép sarkába odaírtam a kép címét is latin betűkkel) Változtat valamit, ha azért nevezem el a képet Bikának, mert a Bika az hindiül mondjuk boldogságot jelent?. – Dami ^vita 2008. október 24., 22:01 (CEST)

A cég- és márkanevek kivételt képezéséről lásd Adamkoll. szavait. Bennó^fogadó 2008. október 24., 21:31 (CEST)

Köszönöm Pasztillának, hogy leírta sokadszorra türelmesen, amit nekem már nem lett volna türelmem. ;) Természetesen minden olyan alakról, amit valakinek eszébe juthat keresni, készüljön redir (ilyen az összes szóba jöhető átírási forma), az elsődleges alak kérdését azonban eldöntik az átírással kapcsolatos szabályaink. Ami mármost a szakmaiságot illeti, számomra újra és újra meglepetés, mennyire nehéz ezügyben differenciáltan gondolkodniuk némelyeknek: amiként nyilvánvaló, hogy teológiához alapfeltevésünk szerint a teológusok értenek a legjobban, ezért hát teológiai szakkérdésekben véleményük az irányadó, ugyanúgy nyilvánvaló (azt hittem, mindenkinek) az is, hogy mondjuk a zsinatok nevének helyesírása nem teológiai szakkérdés, hiába fordul elő történetesen legtöbbször az ő kezük között a zsinatok neve. A példa célzatos: tessék körülnézni, mennyire nincs tisztában az eseménynevek helyesírásával a teológiai szakirodalom. Nyilván motiválja ezt a tájékozatlanságot az a kellemetes álláspont is, hogy hát már csak hadd döntsék el ezt ők maguk, és ha érzelmi okokból nagybetűsíteni óhajtják, hát legyen úgy. Sajnos azonban a helyesírásnak mint egységes normarendszernek kizárólag akkor van értelme, ha egységes és normatív. ;) A szakhelyesírások is a helyesírás részei, rendszerint olyanok művelik, akik az akadémiai rendszerrel megismerkedvén azzal együttműködésben alakítanak ki részletes szabályokat egy-egy területre az AkH. égisze alatt, értsd: annak alapelveit érvényesítve. Három nagy területe ismert az ilyen helyesírásoknak: a kémiai (vegyületek és elemek), a biológiai (állat- és növényevek) és a csillagászati (csillagnevek). Ez utóbbiakkal érdemes konzultálni abban, ami a részletes szabályozásuk hatályába van utalva (például konkrét fajtanevek írásának megállapításakor), de működésük nem írja felül az AkH. elveit (természetesen, mondanám, ha nem volna világos, hogy ez sokaknak nem evidencia). A nem latin betűs írású nyelvek átírásának kezelése nem csillagászati szakkérdés. ;) Amen. Tehát még egyszer: mi lenne a frappáns átírási forma? Valaki betűzze átal. Bennó^fogadó 2008. október 24., 16:48 (CEST)

Csalogány–1. CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 16:54 (CEST)

Átbetűztem kínkeservvel, a WP:ÚJIND alapján lehet ellenőrözni. ;) Az eredmény: Csandrajáan–1. A nyüves ligatúrák majdnem kifogtak rajtam, de győzedelmeskedett az igasság. Sajnos a WP:ÚJIND nem tárgyalja a ligatúrákat... Bennó^fogadó 2008. október 24., 17:28 (CEST)

Amúgy ha valaki késztetést érez az összevetésre, íme a dévanágari: चंद्रयान-1 Bennó^fogadó 2008. október 24., 17:31 (CEST)

Kis magyarázat: az első betű a CS चं, rajta a kis bumpszli a nazálist jelöli utána, itt spec. azt, hogy N jön, mivel nincs jelölve mgh, az ilyenkor a dévanágariban A-t jelent, tehát eddig: CSAN, utána jön द्र a D + R ligatúra, amin szintén nincs mgh mellékjel, tehát utána megint A jön, azaz: DRA, eddig összesen: CSANDRA, az utána következő undok ligatúra या a JÁ, és mivel blablabla, megint csak A, tehát eddig: CSANDRAJÁA, az uccsó betű न N. Így szép az írás, 4 db betűvel le vagyon írva ez a rémség, a Csandrajáan. ;) Illetve még inkább ez van odaírva: CSNDRJN, amúgy Micimackósan, azaz Baglyosan. Bennó^fogadó 2008. október 24., 17:34 (CEST)

Pasztilla, Bennó: a gondot az okozza, hogy igenis vannak keleti nevek, amelyeket nem írunk át, lásd pl. az említett Toshiba, Samsung, Daewoo, Hyundai példákat. A kérdés (számomra) inkább arról szólt, jól látom-e, hogy ezen esetek körébe csak és kizárólag a cég- és márkanevek tartoznak. Bennónak pedig ezer köszönet az átírásért. Ádám ✉ 2008. október 24., 18:38 (CEST)

Áhá! Pardon fejemnek, nem olvastam el tisztességesen a kommentárodat, számomra egyértelmű, hogy csak a márkanevek és cégnevek mint védjeggyel bíró névformák tartoznak a kivételek körébe. Más? CsGábornak üzenem innen, hogy az átírás nem névadás, hanem egy autentikus név leképezése. A Chandrayaan is átírás, meg a Csandrajáan is, ahogyan elképzelhető még számos egyéb forma, franciás, lengyeles, oroszos, hogy ne mondjam, bisnupria manipurios reprezentáció. ;) Bennó^fogadó 2008. október 24., 19:32 (CEST)

Ugye egy pillanatig se gondoltad komolyan, hogy egy pillanatig is komolyan gondoltam? CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 24., 22:15 (CEST)

A Google-ban rákeresve a Csandrajáanra, 21, azaz huszonegy magyar találatot hoz. Azokat is Csandrajaan néven. Én elhiszem nektek, hogy ez a helyes átírás, kérdés viszont, hogy van-e értelme ezt használni, ha rajtunk kívül senki más nem használja. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 25., 19:24 (CEST)

Nem téma, az ún. előfordulási érv egyetlen normarendszerben sem téma, különben a helyesírás mint olyan nem léteznék, tekintve, hogy a spontán normakövetés aránya a nagy átlagot nézve vsz. elmarad a norma-nemkövetéstől, ezért is hívják gondozottnak a gondozott szöveget, szemben a nem gondozottal. A megtanulnivaló dolgok esetében általában érdekes elvárás volna, hogy csak olyasmit tartalmazzanak, amit a t. közönség magától is többnyire eltalál. Ebben az esetben kétszer kettő se volna mindig négy (), valamint el kéne tekintenünk olyan finomságoktól, mint a trigonometria, mert azt meg egészen csekély tömegek fedeznék fel spontánul. Az viszont ellenben jogos szempont, hogy minden lehetséges alakról megkönnyítsük a megtalálást, és a szépséges, formás, egészséges, pirospozsgás alak jobb megismerését. Ámen. Bennó^fogadó 2008. október 25., 21:06 (CEST)

Nem téma? Dehogynem. Ameddig érvényes az az irányelv, miszerint a Wikipédia nem elsődleges forrás, addig nagyonis téma. (WP:SAJÁT) CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 25., 21:50 (CEST)

Egyéb holdizék

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A sablonban más kutyaságok is vagynak: Sablon:Holdszonda. Ott figyel például egy japán szonda, amit ugyancsak át kéne írni, azután kétségeim vannak más tárgyban is: a Lunar-A véletlenül nem nagykötős szintén? A Luna-programnak meg nem a neve a Luna? Mert akkor nem kiskötős... Bennó^fogadó 2008. október 24., 17:43 (CEST)

Attól tartok, ezek (a japán szondát leszámítva) már aligha vezethetők le a meglévő szabályozásból, úgyhogy véleményt (állásfoglalást) kéne kérnünk OH.-éktól. Ádám ✉ 2008. október 24., 22:55 (CEST)

Az OH kétoldalnyit értekezik űrjárművek helyesírásáról. Pasztilla 2008. október 25., 08:08 (CEST)

És valóban: 176–177. o. Analóg példának tűnik egyfelől a Superbird C (kis- vagy nagykötőjel nélkül), másfelől az Apollo–1-program (vagyis jó lesz a kötőjel). Ádám ✉ 2008. október 25., 10:42 (CEST)

Átneveztem a Lunar A-t kötőjel nélkülire, a Superbird C analógiájára (OH. 177. o.). Ádám ✉ 2008. november 3., 10:23 (CET)

Kisbolygó-öv vagy kisbolygóöv?

Cikkünk a kötőjeles formában van, de nem vagyok benne biztos, hogy az a helyes változat. Sima átírányítással nem lehet elintézni a kérdést, mivel számos cikkben le kell írni a szót és ott célszerű lenne a helyes alakot szerepeltetni. Mami^rendelő 2008. november 2., 07:38 (CET)

Kisbolygók öve:

P/c ^vita 2008. november 2., 21:15 (CET)

Ez egy szép és huncut kikerülése a problémának, végső megoldásnak akár jó is lehet, de azért feltételezem, hogy a fenti kettő közt is van egy helyes alak. Mami^rendelő 2008. november 3., 15:41 (CET)

Én nem látok okot a kötőjelre (vagyis egybeírnám), viszont megfontolnám az övezet utótagot; arra is kb. ugyanannyi találat van, de ennél az egybeírás jóval gyakoribb. Google, érdekességképpen:

• Kisbolygóöv: 1159 (702 kötőjellel vagy külön, 457 egybe)
• Kisbolygóövezet: 1206 (196 kötőjellel vagy külön, 1010 egybe)

Ádám ✉ 2008. november 3., 15:51 (CET)

Valószínűleg az övezet korrektebb szakmailag, az öv pedig inkább talán szakzsargon, természetes rövidülés eredménye lehet. Bináris ^ide 2008. november 3., 20:45 (CET)

Vagy pedig a belt tükörfordítása lehet. Mami^rendelő 2008. november 3., 20:46 (CET)

Csakhogy a beltnek még az Országh-féle középszótár szerint is van ilyen jelentése: övezet, sáv, zóna. Tehát ez nem egyszerű tükörfordítás, hanem azon belül helytelen tükörfordítás, amely automatikusan az első szótári jelentést használja (tipikus fordítási hiba). Bináris ^ide 2008. november 3., 20:49 (CET)

Mindenesetre annyival beljebb vagyunk, hogy a kötőjeles változat valószínűleg sántít helyesírásilag, így ez javítandó (megtörtént). Az öv-övezet téma kicsit nehezebben eldönthető, lehet, hogy az övezet lenne korrektebb, de az öv is meghonosodott már. Mami^rendelő 2008. november 3., 20:58 (CET)

Széchenyi lánchíd

MegoldvaHiányzik az aláírás!

a szócikk címe, szerintem nem jó a helyesírása, szerintem:

Széchenyi Lánchíd

Választ várok, mert a szócikk éppen kiemelés alatt áll.– Márti^forrás 2008. november 2., 23:40 (CET)

Ezt a kört már lefutottam Ádámmal, és kíváncsiságból megkérdeztem az MTA Nyelvtudományi Intézetét is. A válasz a helyes alakra a Lánchíd vagy Széchenyi lánchíd volt. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 2., 23:49 (CET)

Köszönöm!– Márti^forrás 2008. november 3., 14:10 (CET)

Igazságügyi palota

Mi a helyes? Ész nélkül írtam bele egy szócikkbe az Igazságügyi Palota alakot, és csak ma reggel jöttem rá, hogy ennek Igazságügyi palotának kellene lennie. Mikor tévedtem, most vagy korábban? Pasztilla 2008. november 3., 07:46 (CET)

A palota biztosan kicsi, de szerintem az igazságügyi is az. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 3., 14:16 (CET)

Kérlek, csak mint saját véleményt írd ezt le... Ezeket itt Bennó szokta tudni... :) – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. november 3., 14:33 (CET)

Hááááát, azért a teljes kisbetűsítést kerülném, nem egyszerű leírásról van szó, hanem ez a palota neve, akkor is, ha köznévi elemekből áll össze, és rém egyszerű volna visszaköznevesíteni. A palota jellemzően köznévi utótagként kapcsolódik az ilyen szerkezetekhez, és a szerkezet írásmódja követi az egyébkénti helyesírási szabályokat (tulajdonnévhez kötőjellel, jelzői szerkezetben külön stb.). Mondjuk érdemes körbenézni a mi palotáink között és könyvközelből kiokoskodni valamit. Aztán rendet tenni, mert elég vegyes a wikikép. Pasztilla 2008. november 3., 16:05 (CET)

Idemásolom, amit erről Bennó ugyanezen a lapon 2008-02-14-én írt:

"A palota mindenképpen kicsi, ha nem intézménynév része (Érseki Palota Kulturális Centrum). Ha a neve a neve, mint a Dolmabahce esetében, akkor szerintem külön és a Dolmabahce naggyal, a vár analógiájára. Ha viszont jelöletlen kapcsolat van a névelemek között, mint amilyen a Buckingham-palota, Esterházy-palota és hasonlók esetében, akkor kiskötőjeles. Ezek alapján a Topkapi palota Topkapi palota. (Csak azt mondaná meg valaki, miért nagybetűzi a szentpétervári Téli és Nyári Palotát az OH... Talán intézménynévnek vagynak tekintve? Az előbbi múzeum, de az utóbbiról nem tudom, viszont a Budavári Palota egész biztosan intézményvolta miatt csupa nagy). • Bennó" - Vadaro ^vita 2008. november 3., 17:19 (CET)

Nem egészen értem Bennó gondolatmenetét sem a kisbetűsítést, sem a jelöletlen kapcsolat felvetését illetően. A ház, palota, templom, épület, palota neve tulajdonnév, és abban kell gondolkodni, hogy tulajdonnévkénti használatában miként oldjuk meg a leírást, nem részlegesen alkalmazható álmegoldásokat kitalálni. Huszárvágás azt mondani, hogy az Érseki palota vagy Érseki Palota tulajdonképpen érseki palota, úgyhogy használjuk csak így, kisbetűsen, de Vadaróval szólva akkor mi a helyzet például a Téli Palotával, és más egyébbel? Lehet, hogy átugrok egy stációt, amikor előtételezem, hogy az Igazságügyi palota az épület neve és nem leírása, de ezen olyan túl sokat nem érdemes vitatkozni szerintem. A második stáció a névterjedelem megálapítása volna (a palota része a névnek vagy sem?), aztán lehet csak a már kész vásznat ráfeszíteni jelöletlen szerkezetekre, jelzős szerkezetekre és más egyébre: mitől Batthyány-palota, Postapalota, Kultúrpalota? A névterjedelem fogja meghatározni, hogy Téli palota vagy Téli Palota, Igazságügyi palota vagy Igazságügyi Palota? Sajnos semmit nem találok az OH-ban ez ügyben, nagyon remélem, nem pusztán csak azért csupa nagybetűs a Nyári Palota, mert jelentésváltozás ment végbe, és valójában nem egy nyári palotáról van szó. Az röhej lenne. Pasztilla 2008. november 3., 20:27 (CET)

Simán véged. ;) Először is, a hozzászólásban a Nyári Palotára vonatkozó zárójeles kérdés is az enyém volt, nem Vadaróé. Asszem nem véltelenül kerüli az OH. ezt a témát. A gond többféle. Egyrészt a palota lehetne a vártípus analógiájára (Cseszneki vár), és ebben az esetben valóban a névterjedelem az igazi kérdés szerintem (is). Korábbi önmagamat felülbírálva és érett megfontolás után azt gondolom, hogy egyrészt helyzetfüggő a dolog, másrészt viszont az Igazságügyi az valóba' nagy lenne. A Kultúrpalota és társaira vonatkozó kérdést viszont nem egészen értem, azoknak a helyesírása feszesen levezethető, ha egyszer az előzményeket eldöntöttük. De mivel most (is) kába a fejem, további végiggondolásra visszavonulok. Egyébként halál rád. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 3., 20:40 (CET)

Tudtam én, hogy elő lehet téged robbantani :-) A Postapalota és társai úgy jöttek ide, hogy a névterjedelem kérdését vetettem fel, és több típus szemléltetheti a dilemmámat. A tornyok esetében például a torony a név része, ezért szintaktikai szerkezetet alkot a névvel, ezt jelölik a különféle írásformák: az egybeírás (Varjútorony, Eiffel-torony) és a különírás (Fehér torony). Ha a palota szintén a név része, hasonlóan járunk el, azaz a kellő szintaktikai elemzést követően megállapított írásforma akkor Széky-palota, Bélyegpalota, Igazságügyi Palota vagy Téli Palota (. Ha nem része, és a palota előtt véget ér a név, akkor – ha jól okoskodom – jönnek a következő megoldások: Széky-palota (ezzel nincs gond), Bélyeg-palota, Igazságügyi palota (vagy Igazságügyi-palota?!) és Téli palota. Nekem per most éppen az első megoldás indokolhatóbbnak tűnik (a palota a név része, lásd Téli Palota és nem Téli palota vagy Téli-palota), de már totál belezavarodtam az egészbe, és sajnos már csak spekulálni tudok, amíg valaki rá nem mutat a bicsakra a gondolatmenetemben. Mártonfinak nem írok, mert nyomasztani szokták a kérdéseim, úgy veszem észre. Pasztilla 2008. november 3., 21:19 (CET)

Trafalgar vagy Trafalgár? Arab vagy angol eredetű a szó?

Csak az OH szójegyzékében néztem meg, az "Trafalgar tér" alakban hozza, de a Trafalgar tér szócikkben meg van említve a "trafalgári csata" (ebben a formában), és mivel arab eredetű névről van szó (lásd: Trafalgar-fok), emiatt jogosnak érzem a "Trafalgár tér" írásmódot is. Mi a nyelvhelyességi szabály ezzel kapcsolatban? Arab vagy angol eredetű a szó? misibacsi*^üzenet 2008. november 4., 09:21 (CET)

Ha az arab eredetet figyelembe vennénk, Taraf al-Agarr lenne a neve. (Vagy, esetleg engedve a nyelvjárásnak, Traf al-Garr). De nem hinném, hogy figyelembe kéne venni, tekintve, hogy spanyolországi helyről van szó, és spanyolul Trafalgar. - Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. november 4., 14:23 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Vö: Gibraltár. Csak félig kötözködöm. :) – Winston ^vita 2008. november 4., 14:34 (CET)

Hopp, igazad van... el is felejtettem, hogy ilyen intenzív nyelvi kapcsolataink vannak. Dejszen természetesen a magyarban azért Gibraltár, mert közvetlenül az arabból vettük át a Dzsabal at-Táriq kifejezést, és véletlenül pont ugyanolyan lett az "á" betűt leszámítva, mint a spanyolosított magrebi-andalúz dialektusból táplálkozó nemzetközi változat... (Vagy mégis csak így honosult volna?)– Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. november 4., 15:00 (CET)

légi fotó?

Bár a légifotó alak kb. 10-szer elterjedtebb, de erős a gyanúm, hogy a „légi fotó” a helyes (az Osiris a „légi fényképezés”-t hozza csak). Jól gondolom? SyP 2008. november 9., 10:10 (CET)

Miből gondolod? – Peyerk ^vita 2008. november 9., 10:21 (CET)

Abból, hogy nem légifényképezést ír. SyP 2008. november 9., 10:57 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ehhez én nem értek, úgyhogy ezt az érvet nem értem. – Peyerk ^vita 2008. november 9., 12:23 (CET)

Nekem teljesen esetlegesnek tűnik az OH-ban az egybe- és különírás, valaki elmagyarázhatná ezekben a logikát: légi folyosó, légi irányítás, légi járat, légihíd, légitorpedó, légikikötő.

Nekem egyébként a "légifotó" tűnik jobbnak, a műholdkép analógiájára. misibacsi*^üzenet 2008. november 9., 12:19 (CET)

A műholdképnél nem jelzős az összetétel, a légi fotónál igen. Szóval analógiának nem túl jó szerintem. SyP 2008. november 9., 13:01 (CET)

A helyzet valóban kusza:

„A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ. Ennek az az oka, hogy jó néhány hagyományos írásmódú minőségjelzős összetett szó is létezik. Ezekben nincsen jelentésváltozás az alkotótagok egészét tekintve, mégis egybe kell őket írni: nagyfokú, fiatalkorú, haditerv, útitárs, vízinövény, jótett. Ugyancsak hagyományos írásmódúnak minősül a borospohár vagy a söröspohár minőségjelzős kapcsolat is (…).” (OH. 108.)

Ezután következik a fehér, a fekete, a kis és a nagy szavakkal alkotott gyakoribb állandósult szókapcsolatok és összetett szavak listája, két és fél oldalon át sorolva. Majd alatta:

„További hasonló kettősségek találhatók például a légi melléknév szótári bokrában: légi csata, légi felvétel, légi folyosó, légi forgalom, légi fölény, légi út; de: légibomba, légierő, légiforgalmi (társaság), légiflotta, légihíd, légiposta, légitér, légitámadás stb.” (OH. 110.)

Mivel a légi fotó semelyik írásmódja nem szerepel a szótárban, és nem tudunk jelentésváltozást azonosítani, szerintem az alapesetet, a különírást lenne érdemes alapul vennünk – ezt támasztja alá az azonos szerkezetű és azonos jelentésű légi felvétel is (az egybeírtak között pedig nem látok hasonló jelentésű összetételt). Ádám ✉ 2008. november 9., 13:26 (CET)

Nem tudom mit neveznek e körben jelentésváltozásnak, de jelentésszűkülés bizonyosan van. Nem minden légi fotó légifotó: az állandósult jelzős szerkezet jelentése egyértelműen szűkebb, mint az esetleges egymás mellé tévedésé (ld. még légi erő - légierő). Ez nem elég ok az egybeírásra? – Peyerk ^vita 2008. november 9., 13:36 (CET)

Különbséget kell tenni a levegőből (mondjuk egy sárkányrepülőről vagy repülőgép ablakából) hagyományos fényképezőgéppel készített légi felvételek, légi fényképek, légi fotók, és a speciálisan erre a célra készített, külső és belső tájékozásra alkalmas mérőkamerákkal, speciálisan erre átalakított (általában) repülőgépről készített légifelvétel, légifénykép, légifotó (mérőkép) között. A légifotó, légifénykép, légifelvétel nem önmagában azt jelenti, hogy a levegőből fényképezték, hanem egy kb. száz év alatt kifejlesztett eljárás köztes termékét, melyet elsősorban a fotogrammetria használ további termékek (térbeli koordináták, ortofotók, térképek, domborzatmodellek stb.) előállítására. A dolog a számítógépek és szoftverek fejlődése miatt az utóbbi nagyjából 10 évben kezd összemosódni, ugyanis megfelelő illesztőpontok (akár automatizált) keresésével megoldható a hagyományos felvételek fotogrammetriai feldolgozása is, aminek egy egyszerűsített, de elterjedt képviselői a panorámakészítő programok. Ezen fejlődés eredményeképpen manapság (néhány feltétel teljesülése esetén) a régebben csak légi felvételként ismert termék a hagyományos értelemben vett légifénykép szerepét is el tudja látni. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 9., 13:54 (CET)

Igen, erről a jelentésszűkülésről beszélek. A technika fejlődése viszont odáig nem juthat, hogy a rodoszi nyaralásról hazafelé a felhőkről készített fénykép légi fotóból légifotóvá változhasson – Peyerk ^vita 2008. november 9., 14:05 (CET)

Megválaszolatlan kérdések

Mivel a Vita:Széchenyi lánchíd lapon nincs túl nagy forgalom, így idemásolom a kérdésemet:

• „Az 1939-49 és az 1913-14 években” és „az 1914-15. évi átépítés” kifejezésekben nem nagykötőt kell alkalmazni (tól-ig viszony)?
• „2,2-2,2 m” – ezt így kell jelölni?
• Syp javításaihoz:
  • [1] – az igénybevétel kettős összetételnek számít?
  • [2] – átmenőforgalom vs. átmenő forgalom. Szerintem az átmenőforgalom olyan kifejezés, mint az átmenőcsavar: nem azért átmenőcsavar, mert átmegy valamin, hanem mert ez a neve (akkor is így hívják, ha éppen nem megy át semmin). Talán jobb példa a lemezcsavar, ami nem lemez csavar (aminek lemezből kellene lennie).}}

Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 9., 14:04 (CET)

Az 'átmenő forgalom' taxatíve fel van sorolva az Osiris: Helyesírásban. SyP 2008. november 9., 17:41 (CET)

Találkozó

Lásd: Wikipédia-vita:Magyar wikipédistatalálkozók/Győr, 2008.11.15.

Kérdés: Akkor kötőjellel és jogos a leszólás az erkölcsi piedesztálról vagy egybe és nem jogos az anonkritika? Cassandro ^Ħelyőrség 2008. november 10., 01:43 (CET)

Erről hosszú vita volt itt, keresse elő az archívumból, aki nem álmos. A lényeg, hogy kötőjellel nem lehet jó, mert a wikipédista nem tulajdonnév/idegen szó, az összetétel pedig csak két tagból áll (mivel sem wiki, sem pédista tag nincs önállóan). Vagy valami ilyesmi. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 10., 02:17 (CET)

csöves, nyelves

Jól gondolom-e, hogy bár a rendszertani kategóriák egybeírandók az Osiris szerint (nyelvesvirágúak, csövesvirágúak), ha ezeknek a növényeknek a nyelves vagy csöves virágairól beszélek, azt már külön írom? Bizonytalan vagyok. SyP 2008. november 9., 17:38 (CET)

Biztonytalan vagyok.– Spygame ^vita 2008. november 9., 21:32 (CET)

Jól gondolod. Nagyon sok analógia van erre, naponta ütközünk beléjük, és már megszoktuk, de: az ízeltlábúaknak ízelt lábuk van, a hártyásszárnyúaknak két pár hártyás szárnyuk van, a puhatestűeknek meg undorítóan puha a testük Pasztilla 2008. november 9., 22:23 (CET)

Márminthogy ínycsiklandóan puha van nekik, nemdebár? – Peyerk ^vita 2008. november 10., 01:30 (CET)

A rosseb tudja, nekem a nyelvcsapomat csiklandozzák, természetesen a békebeli albán kagylókonzervek kivételével. Pasztilla 2008. november 10., 08:01 (CET)

Köszönöm a választ! Spygame meg remélem lekopik rólam előbb-utóbb SyP 2008. november 10., 09:20 (CET)

Angol Wikipédia vagy angol wikipedia?

vagy esetleg angol wikipédia? Karmela^üzenőlap 2008. november 10., 09:34 (CET)

enwiki. ;-) – Winston ^vita 2008. november 10., 09:41 (CET)

Az én javaslatom: angol nyelvű Wikipédia, angol Wikipédia. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 10., 10:37 (CET)

Könnyű vasút és elővárosi vasút összefoglaló neve?

Átmásolva a Közlekedésműhely vitalapjára: ide – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 10., 16:16 (CET)

Bolsevik hatalomátvétel Szentpétervárott

E cikk címét a kifárasztás hatékonysága miatt úgy hagyták, több mint egy éve félbeszakadt a megbeszélés. Újranyitottam.

– Peyerk ^vita 2008. november 10., 17:57 (CET)

Az Operaház Fantomja: biztos kell a nagybetű?

Nem inkább: Az operaház fantomja? Ádám ✉ 2008. november 11., 16:19 (CET)

Tán az Operaház fantomja, mivel konkrét intézmény neve röviden az Opera, viszont a fantom itt köznév. Vagy nem?--Linkoman ^vita 2008. november 11., 16:21 (CET)

A Magyar Állami Operaháznak a nevét kivételesen lehet nagybetűvel írni abban az esetben, ha pusztán csak az „Opera” néven hivatkozunk rá (AkH.¹¹ 188. d)). Itt viszont egyrészt nem a budapestiről van szó, másrészt nem csak az Opera szó szerepel. – Elvileg tehát kisbetűs lenne, tehát a kérdés inkább az, hogy bármi egyéb megfontolás miatt (pl. mert magyarra netán tényleg nagybetűvel fordították) el kell-e térnünk az elvileg jó megoldástól. Ádám ✉ 2008. november 11., 17:19 (CET)

SZVSZ a Magyar Állami Operaházzal teljesen analóg a Párizsi Opera helyzete — főleg, mivel Párizsban sok helyen játszanak operákat, de ez „az” Opera(ház). Fantom ügyében max. egyetértünk: itt az a kérdés, hogy a fantom az illető neve avagy foglalkozása-tevékenysége volt-e. Sajna, igen kevéssé emléxem a darabra, de ha az ifjú leányzó szólította őt kedves Fantomnak vagy vmi hasonlóképpen, akkor ezt értelmezhetjük ragadványnévnek és jogos a nagybetű, ellenkező esetben mit sem különbözik az Operaház díszletmunkása vagy az Operaház bérletese megnevezésektől.

P/c ^vita 2008. november 11., 17:59 (CET)

Ha ez segít esetleg... – Feanor ^{Na mi...?} 2008. november 11., 18:20 (CET)

Nem hinném, hogy a linkek segítenek… P/c ^vita 2008. november 11., 19:31 (CET)

Hogy teljes legyen a készlet: P/c ^vita 2008. november 11., 19:33 (CET)

Hát azért ezeket nem állítanám szembe Feanor linkjével, ahol az alapötletül szolgáló regény könyvborítóját látjuk. Az OSZK on-line katalógusa szerint már az 1910-es magyar kiadás is kisbetűs volt: Az operaház fantomja. Ugyanott a Madách Színház cédéjének címe: Az Operaház fantomja. Az operaház/Operaház írásmódja a fent már elmondottak értelmében inoghat, de a fantom aligha kérdéses. Pasztilla 2008. november 11., 20:16 (CET)

Ippeg ezt fejtegettem föntebb — a linkek csak azért, hogy ne azokkal akarjunk bizonyítani. A két nagybetűs (a színházi előadás, tehát az operett hivatalos magyar címe) SZVSZ egyenrangú a könyv hivatalos címével, a másik csak a készlet teljessé tétele érdekében — és mit tesz isten, pont ez az, ami SZVSZ leginkább a helyénvaló, úgyhogy kész csoda, hogy egyáltalán van ilyen.

P/c ^vita 2008. november 11., 20:44 (CET)

Régészeti kultúra írásmódja

A múmia szócikkben fordul elő egy leletegyüttes, amit a német felfedezői "chinchorro"-múmiáknak neveztek el (chinchorro = "kis csónak", v. "halászháló").

Mivel egy eddig ismeretlen, új elnevezésről van szó, meghonosodásról vagy megszokásról sem lehet beszélni, ezért javasoltam a szó átírását a kiejtés után csincsorró alakra, azonban ezt a szócikk eredeti szerkesztője, Beaujolais ^vita visszaállította az általam "spanyolos" írásmódúnak tartott formára.

A leletegyüttest megemlíti Howard REID: Halhatatlanok nyomában c. könyve (ISBN: 963943759X, Kiadó: Gold Book, (2003)), csincsorró alakban.

Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a mérvadó? Beaujolais azzal érvel, hogy ez tulajdonnév, ezért az első közlés írásmódját kell követnünk.

Szerintem ez vagy: 1. kiejtés szerint átírandó, mivel köznév, vagy 2. a lefordított nevét kell használni ("kis csónak", v. "halászháló"), amit A világ nyelvei c. könyv is javasol (főszerk.: Fodor István, Akadémiai Kiadó, 2000, 575. oldal, "indián nyelvek").

Idézet a könyvből:

Ha a nép/nyelv neve valamely európai nyelven (többnyire angolul vagy spanyolul) egyszerű köznév, akkor a magyar megfelelőt használjuk (pl. blackfoot helyett feketeláb, orejón helyett nagyfülű), de a saját nyelvű nevet eredetiben használjuk, még ha köznévi jelentésű is a szó.

Itt a "saját nyelvű eredeti" nem ismert, csak a németek által adott spanyol név. misibacsi*^üzenet 2008. november 14., 11:30 (CET)

Pasztilla nyilatkozott egy ilyen ügyben okosat nem olyan régen, elő fogom keresni. Nekem is az az érzésem, hogy az ilyen indiánról spanyolra torzított helyesírással írott népnevek és kultúrák leginkább vagy ejtésközelítő magyaros ejtéssel, vagy lefordítva használatosak, nem a spanyol helyesírás közvetítésével (kivéve persze, ha spanyol elnevezésekről van szó, a csincsorró viszont látványosan nem spanyol szó). Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 11:35 (CET)

Mielőtt nekiállsz, Pasztilla recens nyelv- és népnevek vonatkozásában nyilatkozta azt az okosat. Nem régészeti kultúrák neveit illetően. A régészeti kultúrák hagyományosan valóban tulajdonnevek, vagy az első leletek helyszínéről veszik eredetüket vagy bármi más alapon álló fantázianevük van. Az én problémám az, hogy ha régészeti kultúra, márpedig az, akkor analógiák alapján Chinchorro-kultúra kellene hogy legyen az írásmódja (és Chinchorro-múmiák), Dél-Amerikában például: Chibú-kultúra, Chavín-kultúra stb. Pasztilla 2008. november 14., 12:08 (CET)

Nagyon úgy fest pedig, hogy ez egy népnév, nem leletek helyéről kapta nevét a kultúra. Régészeti kultúrák nevei sem mind tulajdonnevekkel alkotott összetételek, olykor valamilyen jellemzőjük alapján vannak elnevezve (lásd pl. harangedényes kultúra), nem is beszélve mondjuk a bükki kultúráról. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 14:55 (CET)

A csincsorrókról némi izé: The Chinchorro people were fisher-hunter-gatherers (Chinchorro means 'small boat') who lived along the coast of the Atacama Desert of northern-most Chile from the Lluta valley to the Loa river. The earliest sites (mostly middens) of the Chinchorro probably date to 7,000 BC in Acha, and the first evidence of mummification dates to approximately 5,000 BC, in the Quebrada de Camarones region, making the Chinchorro mummies the oldest in the world. Ez biz nagyon úgy fest, mint egy népnév. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 14:58 (CET)

No persze simán lehet, hogy jellemző alapján történt ez az utólagos névadás, de akkor is inkább hasonlít a harangedényes kultúra típusához. Passz. A Chavín legalább helynév, az biztos. ;) Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 15:01 (CET)

Ez utóbbi persze lehet igaz, amennyiben a fentiekkel együtt a magyarban is köznévi elemnek tekintjük a csincsorrót. Nem tudom, kinek van legális vagy hackelt (micsoda?!) hozzáférése a [www.jstor.org JSTOR-hoz], ahol egy bizonyos Bernardo T. Arriaza fonja a szemöldökét a (C|c)hinchorro terminus jelentése tárgyában, cseppet bizonytalankodik, hogy népnév-e avagy egy kultúra jelölője, végül amellett dönt, hogy ő majd egy bizonyos kultúra-társadalom elnevezéseként fogja használni (Chinchorro-kultúra), és még amikor Chinchorro people-t említ, akkor is tkp. a Chinchorro Culture-ra gondol, sőt, differenciálni kíván egy feltételezett Chinchorro people és a múmiákban jelet adó Chinchorro Culture között, mert a mumifikálás etnikai meghatározottsága nem bizonyítható, meglehetősen vegyesek e tetemek etnikai jegyei, ily módon úgy tartja, helyesebb a mumifikált hullákkal teli temetők kultúráját a Chinchorro névvel illetni és nem mögé képzelni egy népet, pláne nem 1:1 átfedéssel. Egyébként rohadt hosszú a cikk, én ugyan végig nem olvastam, de biztos érdemes volna belőle szócikket csinálni. Szerintem itt nem lehet igazságot tenni, lehet érvelni a csincsorró kultúra és a Chinchorro-kultúra mellett is. A voltaképpeni nép fentebb vázolt etnikai definiálatlansága miatt mégis hajlanék eltekinteni attól, hogy itt a mi fogalmaink szerinti homogén népről van szó, és Arriazával egyetértve a Chinchorro-kultúra népei kifejezésre hajlok. Innen nézve pedig nehezen azonosulok egy esetleges csincsorrók kifejezés köznyelvi értelmezésével. Pasztilla 2008. november 14., 15:53 (CET)

Kire nézve kötelezőek a Földrajzinév-bizottság által elfogadott nevek?

A Földrajzinév-bizottság cikkben is említett rendelet szerint "A hivatalos kiadványokban, hatósági eljárásban az e rendelet alapján megállapított hivatalos földrajzi nevet kell használni." (2. §)

Mivel a Wikipédia

1. nem hivatalos kiadvány,
2. készítése nem hatósági eljárás során történik,

a Wikipédiában nem kötelező ezeknek a neveknek a használata.

Ha azt akarjuk, hogy kötelező legyen, akkor erről irányelvet kell elfogadni (nem csupán lehet, hanem kell, igenis, harmadszor is mondom, kell). Amíg ilyen irányelevet nem fogadunk el, addig senkinek nincs alapja arra, hogy a Wikipédia számára kötelezettségként tüntesse fel a használatukat.

Az más kérdés, hogy én is annak vagyok a híve, hogy lehetőleg minden fogalmat, nevet a hivatalos alakjában említsen a cikk címe és az ennél esetleg jobban elterjedt, népszerű alak(ok) legyen(ek) redirekt(ek). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Linkoman (vitalap | szerkesztései)

Véleményem szerint magától értetődő, hogy a hivatalos földrajzi nevet kell használni. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 14., 12:36 (CET)

Ha neked "magától értetődő", akkor légyszi támogasd, hogy egyszer végre szülessen egy olyan irányelv is, amire szükségünk van.

De a "magától értetődő" az még nem egyenlő a "kötelezővel".

Kötelezővé irányelvvel lehet tenni. --Linkoman ^vita 2008. november 14., 12:39 (CET)

 támogatom, bár szerintem joszabályok betartása irányelv nélkül is kötelező. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 14., 12:41 (CET)

Forma szerint Linkomannek van igaza: a jogszabályok is csak meghatározott körben rendelkeznek (már amelyik), ez például megjelöli, hogy mire terjed ki az érvényessége. Viszont CsGabornak is igaza van szerintem abban, hogy a WP-nek egyszerűen az egyszerűség, a további viták elkerülése és a valóban rendelet által döntési jogkörrel felruházott bizottság határozatait normaként követve a legérdemesebb eljárnia. Le lehetne éppen vezetni a WP:HELYES alapján is, mert az az OH. elsőbbségét köti ki, az OH. pedig az FNB összes határozatát változtatás nélkül átemelte a saját példatárába, de természetesen nem akarnék WP-jogi csűrcsavart ebből. Kérem szépen a tárgyaló feleket, hogy a békesség kedvéért lehetőleg tekintsük úgy, hogy ezt diktálja a józan ész, a WP-nek nincs kapacitása minden egyes földrajzi névre saját szabályokat alkotni (nem is feladata talán), Istennek legyen hála, hogy van, aki ezt elvégezte, mi meg követhetjük. Ha nincs ellenvetés, a WP irányelvei és szokásjoga szerint ilyenkor egyszerűen ki lehet egészíteni a WP:HELYES-t egy egyértelműsítő sorral, ami az FNB-re vonatkozik. Ha ez így nem megnyugtató, akkor természetesen szavazni kell, mert azt kívánja a WP-polgárok békessége. De jó lenne megspórolni. Hölgyek-urak? Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 14:01 (CET)

Jó hírem van, időközben új rendelet született: 303/2007. (XI. 14.) Kormányrendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról – az új rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba. Az FNB működését ugyan nem érinti (márminthogy változatlanul hagyja), de érdekes részletek vannak benne, például a rendelet által érintett nevek köréről. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 14., 14:41 (CET)

Francia

Trois Fontainesi ciszterci apátság vagy Trois Fontaines-i ciszterci apátság? (szerintem az -es néma a végén) – Hkoala 2008. november 15., 10:03 (CET)

Olyannak kellene megmondani, aki jobban tud franciául. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. november 15., 10:56 (CET)

Itt kivételesen megúszhatod az ejtés vizsgálatát, ugyanis a két vagy több tagú, magyar nyelvérzékkel értelmezhetetlen neveket egységesen meghagyjuk nagybetűsnek, és kötőjellel kapcsolódik az -i képző, tehát ejtéstől függetlenül: Trois Fontaines-i ciszterci apátság. Hasonló példák: New York-i, San Franciscó-i (ez utóbbin az is látszik, hogy a szóvégi ó megnyúlását viszont jelezni kell, Keleti-Sierra Madre-i stb. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 15., 12:42 (CET)

Megtettem azt átnevezést. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. november 15., 12:46 (CET)

Ja, elfelejtettem válaszolni a kérdésre: az -es néma a végén. Ejtése kábé: troáfonteni apátság (hangsúlyoktól most tekintsünk el ). A vonatkozó AkH.-szakasz pedig a következő: AkH.¹¹ 177. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 15., 12:49 (CET)

Meg van az is, remélem több fenntartás nincs. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. november 15., 12:51 (CET)

Micsináltál?? Az ejtést csak tájékoztatásul írtam ide, szó se volt róla, hogy át kellene nevezni szegény cikket. ;) A Trois Fontaines marad francia helyesírással. Nagy Gömböc ^vita 2008. november 15., 12:54 (CET)

Váááááááá!

Komolyan mondom ezt legközelebb nem csinálom meg. Ha valaki pontosan tudja mit hogyan kell helyesen írni, mozgassa át inkább ő.

Külföldi vagy nemzetközi szervezetek magyar jogban rögzített helytelen alakja

Ilyenkor mi van? Gondtalanul cserélgettem az éghajlatváltozási előfordulásokat éghajlat-változásira, erre kiderül, hogy a Magyar Közlöny egy nemzetközi szervezet magyarra fordított címét csak így volt képes lehozni... Ugye ezt azért mégsem kívánjuk irányelvvé nemesíteni, hogy a jogászok, joghelyek stb. magyartalan és helyesírásilag rossz fordításait kőbe véssük. Inkább mondani szeretném, mint kérdezni. Pasztilla 2008. november 16., 09:15 (CET)

Isten látja lelkem, ugyanezért jöttem ide. Nem tudtam a Magyar Közlönyről, de a dolog így valóban érdekes... Röviddel ezelőtt amellett kardoskodok, hogy a jogszabállyal létrehozott intézmények neveit a jogszabályban rögzített módon kell hivatalosnak elfogadni, ebben a kérdésben pedig asszem, nem tudnék ennyire kitartó lenni... Szóval? Mi lenne az eljárás? És egyben javasolom, Linkoman más helyen felvetett ötletével együtt, hogy lassan szülessen irányelv az intézménynevek használatával kapcsolatban, jogszabály vs. helyesírási helyesség kérdésre összpontosítva. – Burumbátor ^{hintsed csak, mint bolom'pék a lisztet...} 2008. november 16., 13:12 (CET)

Szerintem ezeket is úgy kell hagyni, ahogy azt lefordították, még ha hibásan is: ha észreveszik a hibát, akkor azt egy későbbi kiegészítő jegyzőkönyvben lehet hogy javítják majd (mely javítás is azt mutatná, hogy az eredeti név hivatalos volt, különben nem kéne külön jegyzőkönyv a javításához; persze nem tudom ennek a keretegyezménynek mi a javítási mechanizmusa, az EU csatlakozási szerződést így javították ki 2007-ben). – Dami ^vita 2008. november 16., 14:53 (CET)

Dami, a keretegyezményt az ENSZ öt hivatalos nyelvén írták alá, a magyar nyelvű alak egy fordítás. És a magyarra fordított név jelent meg a Közlönyben helyesírási hibával, nincs benne kötőjel...– Burumbátor ^{hintsed csak, mint bolom'pék a lisztet...} 2008. november 16., 15:01 (CET)

Ez esetben vissza az eredeti(?) kérdéshez: a keretegyezményről, mint absztrakt dologról szeretnénk írni, mely esetben a nevét bármelyik öt hat nyelvről lefordíthatjuk kötőjellel, vagy a keretegyezményről, mint a magyar jogban is létező valamiről, aminek a pontos, kötőjelmentes fordítását közli a közlöny....– Dami ^vita 2008. november 17., 10:02 (CET)

Egyébként hasonló kérdés a Lisszaboni Szerződés: kicsi vagy nagybetűvel kellene? A Magyar Közlönyben amikor abban a kontextusban van, hogy ~"az Európai Unióról és az Európai Közösségekről szóló szerződést módosító lisszaboni szerződés", akkor kicsi, de amikor önmagábn áll (tehát nincs ott, hogy ez egy módosító szerződés), akkor nagy: Lisszaboni Szerződés. – Dami ^vita 2008. november 17., 10:10 (CET)

Igazad van, bocs. Tényleg hat... :) – Burumbátor ^{hintsed csak, mint bolom'pék a lisztet...} 2008. november 17., 10:21 (CET)

szabad+lincenc+szerződés

A szabad licencszerződés nem jó, mert nem a szerződés szabad. Szabadlicenc-szerződés tűnik a legvalószínűbbnek a mozgószabály alapján, de kérnék megerősítést rá. Köszike: Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. november 20., 11:41 (CET)

Hasonló kérdésem: engedély+kérő+levél+minta? – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 20., 13:05 (CET)

Mind a kettőre az úgynevezett mozgószabályok (AkH.¹¹ 139.) vonatkoznak, az elsőre a B) pontban ismertetett: Ha egy különírt szókapcsolathoz olyan szó járul, ami a kettőhöz együtt tartozik, akkor a köztük lévő szóköz eltűnik, és az új tag (a szavak hosszától függetlenül) kötőjellel fog a kettőhöz járulni. Például: meleg víz + csap → melegvíz-csap (’olyan csap, amiből meleg víz folyik’). Ennek megfelelően a Samat-kérdésre a válasz:

• szabad licenc + szerződés → szabadlicenc-szerződés.

A CsGábor-kérdés voltaképpen ugyanez az eset:

• engedélykérő levél + minta → engedélykérőlevél-minta. | Nagy Gömböc ^hamm! 2008. november 20., 15:05 (CET)

Köszönöm, javítom. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 20., 15:55 (CET)

Kötőjel az UEFA-kupagyőztesek Európa Kupája elnevezésben

Ugye az UEFA-kupagyőztesek Európa Kupája helyesen UEFA–kupagyőztesek Európa Kupája? Sőt, talán UEFA–Kupagyőztesek Európa Kupája? Csak mert nem az UEFA-kupa győzteseinek a kupája ez, hanem az UEFA tagszervezeteinek kupáit elnyertek versenye... belezavarodtam Funatic ^vita 2008. november 21., 12:32 (CET)

UEFA Bajnokok Ligája, UEFA Kupagyőztesek Európa Kupája = Az UEFA által rendezett, KEK nevű kupa. Szerintem. – Winston ^vita 2008. november 21., 12:42 (CET)

Kösz, ez logikus. Azért egy OH-papot is megvárok még, nehogy aztán fejek hulljanak a porba. Funatic ^vita 2008. november 21., 12:48 (CET)

Nem, nem kell az UEFA, spontán kupagyőztesek Európa-kupája. (Hogy értsd, a KEK-et csak és kizárólag Európában rendezték, mint azt a neve is tartalmazza.) - CFC ^vita 2008. november 21., 12:47 (CET)

Viszont nem csak fociban volt ilyen, EHF is rendez KEK-et. Funatic ^vita 2008. november 21., 12:48 (CET)

Na, az kiment a fejemből... de jogos. Ha másfelől közelítjük, akkor még mindig az UEFA-féle KEK a híresebb, ezért külön előtagot csak az EHF Kupagyőztesek Európa-kupájánál kell alkalmazni. Ez egy egyedi helyesírási helyzet, akárcsak az UEFA Bajnokok Ligájánál taglaltak. Még az MTA sem válaszolt, miért is így jó!? - CFC ^vita 2008. november 21., 12:55 (CET)

A cikk most is Kupagyőztesek Európa-kupája, ezzel nincs is gond, más cikkekben szerepel UEFA előtaggal. Funatic ^vita 2008. november 21., 13:00 (CET)

Focis cikkekből szerintem simán kihagyható az UEFA-előtag. - CFC ^vita 2008. november 21., 13:02 (CET)

Amúgy a nemzeti kupakérdésekkel kapcsolatban úgy operáltunk, hogy bevezettük a labdarúgó előtagot. Így magyar labdarúgókupa, magyar labdarúgó-szuperkupa, stb. elnevezéseket kaptunk. Sajna, a KEK-nél ilyentől falramásznék :-D - CFC ^vita 2008. november 21., 13:06 (CET)

Idegen nyelvű címek

Azt, gondolom, tudjátok, hogy a magyar helyesírás a szívem egyik csücske, most elárulom, hogy az angol helyesírás meg a másik, és ha valami rosszul van írva angolul, az majdnem annyira a lelkembe gázol, mint ha magyarul nem tudnak írni. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy szerintetek ha a rendes írásmódot diszkréten így jelölöm, az gáz-e.

Szerintem nem gáz, sőt kell is jelölni a helytelen alakot, meg kell adni a helyes alakot és a kb. jelentését (ha tudjuk - szlengnél nem biztos...), különben honnan tudná az ifjúság, mit jelent. Szerintem elég lenne annyi, hogy: "Szleng kifejezés, helyesen: ..." (tehát az "erősen" nem kell). misibacsi*^üzenet 2008. november 19., 11:46 (CET)

(morgás jön.) Mert ugyebár mostanában divat lett így írni dalcímekben. A legtöbb előadó szerint ha a for you-t úgy írja, hogy 4U, them helyett, hogy dem, with you helyett, hogy whitchu és ha s helyett z-t használ többesszámnak, stb., az cuki. Szerintem tízéves kor fölött már nem, mert ez kb. az a kategória, mint amikor valaki pont helyett szívecskét tesz az i-re, de ők tudják. Janet Jackson, akit egyébként imádok, jól láthatóan minél távolabb kerül időben az általános iskolától, annál nehezebben megy neki az írás (meg a beszéd is, az egyik dalában például azt mondja, hogy 'cause you know I likes it when you do it mo' better), mondjuk ez valószínűleg JD hatása, aki nagyon tehetséges, de rendkívül gettós). Mindenesetre az ilyesmiket, hogy Who Is She 2 U, már megtanultam elviselni, de valamiért az Everytime tha Beat Drop már kiveri a biztosítékot. </morgás> ~ Alensha  ^hö? 2008. november 18., 21:56 (CET)

Szerintem ez a művészi szabadság (mi?!) körébe esik, és nem illik rajta változtatni. De nem csak ezért. Természetesen rohadtul otthon vagyok a gettóban és Puerto Rico meg Brooklyn szociállingvisztikája a kenyerem, és azt gondolom, ezek az írásmódok messze nem véletlenül hibásak, hanem tudatosan fejeznek ki valamit, egy bizonyos látásmódhoz, társadalmi-nyelvi szubkultúrához, generációhoz való igazodást. Ilyenek. Pasztilla 2008. november 18., 22:17 (CET)

yol montad bro... misibacsi*^üzenet 2008. november 19., 11:46 (CET)

Pasztilla, nem is azt mondtam, hogy változtassunk a címen, mert végül is ez tényleg a művészi szabadság esete, ellentétben pl. a Jóban Rosszbannal, amihez művészeknek nem sok köze lehetett. Csak legalább jelöljük :) Az erősent kivettem, akkor mostantól csak annyit írok, hogy szleng. ~ Alensha  ^hö? 2008. november 19., 20:21 (CET)

Tudomásom szerint ezekre a problémákra jött létre a {{rögzültrossz}}^(?) sablon. CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 19., 20:29 (CET)

Alensha, félreértettelek. Ha nem a címet akarod megváltoztatni, akkor minden további megbeszélés nélkül jogodban és lehetőségedben áll a szócikken, szövegen belül megadni a sztenderd nyelvi változatot, és az egyáltalában nem gáz. Csupán arra gondoltam, hogy ez nem helyesírási, hanem nagyon is tudatos szöveghasználati kérdés. A rögzültrossz sablon használatát ez esetben nagyon nem támogatnám, mert azt nem tudatos, a magyar szöveghagyományban valamiért hibásan rögzült vagy eleve hibás helyesírású tulajdonneveknél használjuk. A fentivel párhuzamos példával érzékeltetve: sem a Rapülők, sem mondjuk a Kék RAPszódia című számuk szócikke nem érdemel rögzültrossz sablont. Pasztilla 2008. november 19., 22:35 (CET)

Egyetértek, hogy ez nem rögzültrossz kérdése. Ezek címek kérem, mint a Jóbarátok és társai. Attól, hogy nyelvileg helytelenek, az alkotójuk ezt a címet adta a műnek, tehát így kell a címben szerepelnie. Megjegyzésként nyugodtan mehet a helyesírásilag helyes alak a cikkbe. Amin kiakadtam én az enwikin, hogy a dalcímek hülyeségeit nem bántják, a maNga együttesem nevéből kivették a nagy N-t valami hülye szabályra hivatkozva, holott ezek így hazsnálják és sose írták kis n-nel... Ez olyan, mintha madonnát egyszer cska elkezdenék kis m-mel írva emlegetni.... váh, hülye angolok. – Timish ^levélboksz 2008. november 26., 11:40 (CET)

Art déco / deco

Az Osiris-féle Helyesírás "Art deco" alakban hozza, ezért javaslom az Art déco szócikket és a kategóriát is art decóra átnevezni.SyP 2008. november 24., 18:11 (CET)

Akela az utóbbi napokban átmozgatta a szócikket az art deco alakról az art déco alakra, és ennek megfelelően javította a belső hivatkozásokat is. Nem tudom, nem volt-e kissé korai, mert bár én személyesen egyetértek a dologgal, tekintettel a végső forrásra (arts décoratifs), a helyesírási példatárak viszont ékezet nélkül hozzák, ők tudják, miért. Megeshet, hogy német vagy mittudoménmilyen közvetítéssel került a magyarba, és akkor máris indokolatlan az ékezet. Tud a szó etimológiájáról és a magyarba vezető útjáról bárki bármi közelebbit, ami az OH gyakorlatát támasztja alá? Pasztilla 2008. november 25., 23:13 (CET)

Nemzeti park nevének fordítása

A Vulkánok Nemzeti Park szócikk címéről van szó. A címet nem tartom szerencsésnek, egyrészt mivel nem egyértelmű (nem csak 1 db vulkános nemzeti park létezik), másrészt nem tetszik benne a többes szám.

Harmadrészt létezik pl. Hawaii Vulkánok Nemzeti Park, ennek mintájára lehetne Ruanda Vulkánok Nemzeti Park, vagy Ruandai Vulkánok Nemzeti Park de nekem ez is nagyon furán hangzik...

Angolul többesszámban van (mivel több vulkán is található a park területén): en:Volcanoes National Park, de németül egyesszámban van: de:Vulkan-Nationalpark, gondolom, itt jelzőként szerepel a "vulkán".

Nekem nincs rá ötletem, mi lenne a jó megoldás.

Mi a nyelvhelyességi álláspont erről? misibacsi*^üzenet 2008. november 24., 20:04 (CET)

Hali! Mint a szócikk létrehozója, szeretnék egy néhány kiegészítést hozzáfűzni. Az hogy egyértelmű vagy sem, az nem jelenthet gondot rutinos szerkesztőknek, erre van kitalálva az egyértelműsítő lap. (Ha tréfálni akarnék azt mondanám, hogy „igaz, hogy nem csak 1 db vulkános nemzeti park létezik, de volcanoes nemzeti park csak egy van”.) A többes számú elnevezés, viszont tényleg elgondolkodtat. A park francia neve (Parc national des Volcans) szintén többes számú, ugyanígy többes számban van a létező lengyel és orosz változat. A parkról annyit fontos tudni, hogy a Virunga-hegység nyolc vulkánjából öt itt található, tehát az egységnyi területre jutó vulkánsűrűség az egyik legmagasabb a világon, vagyis úgy érzem az egyes szám nem fejezi ki teljesen a park jellegét. Megoldásként felmerült bennem a Vulkánok Nemzeti Parkja elnevezés is, egyébként a lengyel és az orosz is ezt a birtokos szerkezetet használja. Mi erről a véleményetek? Vagy van egyéb ötletetek? Csigabi^{itt a házam} 2008. november 24., 20:40 (CET)

A magam részéről általában is ellene vagyok az ilyen elnevezések fordításának, nem elsősorban a Misi bácsi által is felvetett esetleges magyar nyelvi sutaság miatt, hanem mert ezek inadekvát Gugli-találatokon kívül nem léteznek magyarul (atlaszokban, földrajzi könyvekben, ott is eredeti nyelven citálják őket), ilyenformán – ha szigorú akarok lenni – saját kutatásnak minősül a magyar név használata. Kivétel persze, ha van az alapformának, amiről a nemzeti park a nevét vette, a magyar földrajzi szakirodalomban bevett magyar elnevezése. Magam ugyanezzel a problémával szembesültem a minap az Arches Nemzeti Park kapcsán (Kőhidak Nemzeti Park?), de az szerencsére benne volt a világatlaszban, emez nincs. Ha maradtok a magyarnál, sokkal szerencsésebbnek tartom a Vulkán Nemzeti Parkot. Pasztilla 2008. november 25., 23:22 (CET)

Szia Pasztilla! Adtál egy tanácsot, gugliztam egy kicsit. Kerestem a nevet egyes számban, többes számban is. Egyes számban csak egy találatot kaptam (egy blogban), többes számban valamivel többet. Viszont a keresés közben találtam két forrást, amelyekben szereplő nevek ötvözésével megoldást találhatunk, kiküszöböli a misibacsi által is említett (és énáltalam is érzett) nyelvi sutaságot, továbbá nem minősíthető saját kutatásnak sem. 2008. december 12-én, pénteken délelőtt 9-kor lesz egy program a témában a National Geographicon. A belinkelt műsorlistában szereplő adatok szerint ők „Volcanoes Nemzeti Parknak” nevezik a parkot. Egy másik helyen a HírTV „Volcanoes (Vulkánok) Nemzeti Parkot” említ. Ez utóbbit jónak tartom, mert meghagyja a NatGeo által is említett nevet, de az esetleg angolul nem értő olvasónak pedig támaszt ad, hogy mi is lehet a parkban. Egyidejűleg lehetne egy átirányítást csinálni a szintén egy kicsit sután hangzó, és a parkot nem pontosan leíró Vulkán Nemzeti Parkról, sőt a Volcanoes National Parkról is. Csigabi^{itt a házam} 2008. november 26., 10:50 (CET)

Nem tudom, mi ez ügyben a wikiirányelv, de a szócikkcímek tekintetében mindenképpen praktikus egyszerűségre törekedni, és csak azonosalakúság esetén használni zárójeles egyértelműsítőket. Továbbra is úgy érzem, a Volcanoes Nemzeti Park a legjobb megoldás, és minden más alakról (Vulkán Nemzeti Park, Vulkánok Nemzeti Park) készíthetünk átirányítást, azaz semmilyen infó vagy változat nem vész el. Egyébként találtam analógiát, amely magyarul így szerepel a Cartographia-világatlaszban, azaz mértékadó írott forrásban is szerepel: Hawaii Volcanoes Nemzeti Park. Pasztilla 2008. november 26., 21:29 (CET)

• Tehát úgy gondoljátok, hogy pl. "Jenyiszej TT" helyett "Jenyiszejszkij TT"; "Öt Vörös Szikla TT" helyett "Pjaty Krasznih Szkal TT"; (és tovább tágítva:) "Istenanya Születése-katedrális" helyett "Rozsgyesztvo Borgorogyici-katedrális" formákat kellene használnunk? - Vadaro ^vita 2008. november 26., 18:44 (CET)

Nem, nem így gondoltuk, én legalábbis semmi ilyen általános érvényű elvet le nem írtam. Sőt, nem gondoltam semmit sehogy, éppen csak kiemeltem a Wikipédia néhány alapelvét, a forráshasználat fontosságát és a saját kutatás tilalmát. Ezek fontosságát a te fordításaid csak kiemelik: Jenyiszejszkij magyarul jenyiszeji vagy Jenyiszej menti lenne, de semmiképpen nem Jenyiszej stb. :-)

Szóval én a magam részéről csak annyit mondtam, hogy ne fordítgassunk le mindenféle neveket, ha nem közmegegyezésen alapuló forrás alapján tesszük. A székesegyház esetében elvileg is aggályosnak tartom a fordítást. Templomneveket általában is ritkán fordítunk (ld. pl. Notre-Dame, San Paolo fuori le Mura, Blagovescsenszkij-székesegyház stb.), csak amennyiben nagyon nevezetes és nyomon követhető a magyar név írott forrásokban is. A név magyar jelentést persze mindenkinek lehetőségében áll megadni, nekem is, neked is, az nem saját kutatás. A természetvédelmi területek esetében ugyanezt írtam és gondoltam, az ezzel foglalkozó kartográfusok és onomasztikusok meg földrajztudósok már megalkották helyettünk a magyar elnevezéseket. Ha nincs magyar elnevezés, ne magunk találjunk ki fordításokat. Pasztilla 2008. november 26., 18:58 (CET)

Sziasztok! Vadaronak: Nem értettél félre? Amikor két hozzászólással ezelőtt azt írtam, hogy oroszul is így van, akkor arra céloztam, hogy az orosz szócikk is Vulkánok Nemzeti Parkja néven (birtokos esetben) említi a parkot. Nem mondtam semmit az orosz nyelvű helyek lefordításáról vagy le nem fordításáról. Pasztillának: Nem mondtál véleményt az előző hoszzászólásomban felvetett javaslataimról. Megtennéd? Amúgy a te általad létrehozott Arches Nemzeti Park szócikk esete kísértetiesen hasonlít erre. Csigabi^{itt a házam} 2008. november 26., 20:23 (CET)

Biztos, hogy az angol alakot kéne alapul vennünk, és nem mondjuk a franciát vagy a kinyaruanda változatot, ha az elérhető? Főleg, hogy az országnak inkább francia hagyományai lehetnek, az angol mondjuk az utóbbi évtized eredménye (és részben a franciákkal való politikai nézeteltérések eredménye; 2008-tól váltja az angol a franciát, mint hivatalos nyelv, az enwiki szerint). – Dami ^vita 2008. november 26., 22:17 (CET)

• Jó, jó, nem kötekedni akartam, hanem támpontokat keresni, mert több hasonló esetben is tanácstalanul bambultam magam elé. Sajnos, az oroszországi TT-ek magyar elnevezései nem állnak rendelkezésemre (már ha vannak, bár ezt is kétlem). De köszönöm a templomnevekre adott választ (Pasztilla), ez is egy támpont; egyébként én zárójelben általában megadom ezek magyar fordítását. - Vadaro ^vita 2008. november 26., 22:20 (CET)

Sportágak

[3] Helyesebb? ~ Boro 2008. november 26., 19:45 (CET)

Igen, helyesebb. – Winston ^vita 2008. november 26., 20:39 (CET)

O Canada: pár elkallódott kérdés

A Vita:Kanada közigazgatása lapról áthozva:

A tartománycikkek megírásához tisztázandó kérdés: indokolja valami az Újfundland és New Brunswick közti különbséget? Újfundland nem kérdés, de nem Új-Brunswick?– Korovioff ^vita 2008. július 28., 12:54 (CEST)

Az egyetlen Kanadáról szóló magyar forrás (a Charter fordítása) amiből kiindulok az a "New-Brunswick" alakot hozza, míg a territórium helyett is területet használ [a cikkel ellentétben]. – Dami^vita 2008. november 23., 14:03 (CET)

Nem mondanám, hogy Új-Fundland nem kérdés, ez ugyanis a Kanada keleti partjainál található sziget magyarított, kiejtéskövető (hisz még az o is kiesett) írásmódja: Newfoundland sziget magyarul Új-Fundland sziget. Ám ha jól veszem ki, itt nem erről, hanem az egyes tartományok neveiről van szó. Új-Fundland sziget messze nem azonos Newfoundland szövetségi tartománnyal, és ez utóbbiak kapcsán még soha nem találkoztam magyarítással. A Cartographia-világatlasz sem fordítja ezek nevét: Newfoundland, New Brunswick tartományok. Pasztilla 2008. november 23., 14:22 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Épp csak Korovioff kérdésére felejtettem el válaszolni. Akárhogy is döntötök Newfoundland tekintetében, az Új-Fundland vs. New Brunswick csak látszólagos paradoxon. A helyzet az, hogy a magyarban hagyományosan létezik [újfundland] karaktersor egy adott földrajzi alakulat leírására, amit talán nem bűn átszármaztatni a szövetségi tartományra sem, bár a Cartographia gyakorlata ellenében nem mennék. Olyan frazéma azonban, hogy [újbrunszvik], a magyar szöveghagyományban nem alakult ki, ilyen egyszerűen nincs. Van ilyen, New York sem lett Új-York, de korai magyar nyelvű irodalomban emlegették Új-Amszterdamként. Pasztilla 2008. november 23., 14:36 (CET)

A „Newfoundland and Labrador”-ban fordítják az „and”-et az atlaszban? (Ugyanis ez a tartomány neve). A területeknél terület, vagy territórium a jobb szerinted (az Északnyugati Területeknél, nagy vagy kicsi a T)? – Dami ^vita 2008. november 23., 14:31 (CET)

Erről az én világatlaszom, sem a Magyar nagylexikon nem tud, úgy tűnik, 2001 óta hivatalos ez a kettős elnevezés, tehát frisebb forrást kellene keresni. Ám analógiák alapján én az and-et fordítanám. (Most rohannom kell, ha ekll analógia, később lesz.) Pasztilla 2008. november 23., 14:41 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) A következő kérdés inkább csak annak köszönhető, hogy nem férek hozzá, megfelelő magyar nyelvű forrásokhoz itthon az ellenőrzéshez, de Kanada, mikortól lett Kanada, vagy végig az volt (gondolok itt a Canada tartományra, amiből Ontario és Québec lett 1867-ben; Upper Canada, Lower Canada, Canada East és Canada Westre (előbbi kettő önálló tartományok voltak, míg utóbbi kettő Upper Canada keleti [francia] illetve nyugati részét jelölte)). – Dami ^vita 2008. november 23., 14:45 (CET)

A Magyar nagylexikonban, a Történelmi világatlaszban és egy 198-ös Kanada-útikönyvben már a Szent Lőrinc folyó körüli gyarmat neve is K-val íródik: Kanada. A továbbiak: Alsó-Kanada, Felső-Kanada, nyugatról és keletről semmit nem találok, csak körülírásos megoldásokat (nyugati területek). Pasztilla 2008. november 23., 15:02 (CET)

Köszi!– Dami ^vita 2008. november 23., 15:11 (CET)

Csak a biztonság kedvéért Új-Skócia is marad Nova Scotia, igaz?– Dami ^vita 2008. november 23., 23:55 (CET)

Nem :-) A szövetségi tartomány területe egybeesik Új-Skócia nevű félszigettel. Cartographia, OH és Magyar nagylexikon egyaránt újskóciázik. Pasztilla 2008. november 23., 23:59 (CET)

::Akkor most mi nem :); a félsziget magyarul van, a tartomány angolul? Vagy ez az a kivétel, amikor minden magyarul van (az Északi Területek mellett)? – Dami ^vita 2008. november 24., 00:07 (CET)

Ez a névegybeesés megállja a helyét úgy is, hogy csak kb. 80%-ban feleltethető meg egymásnak a tartomány és a sziget: [4]?– Dami ^vita 2008. november 24., 00:40 (CET)

És hogy teljes legyen a kép: Prince Edward Island, British Columbia? – Dami ^vita 2008. november 24., 00:27 (CET)

Brit Columbiára alkalmazható a Brit Csatorna-szigetek, Francia Guayana, Belga Kongó, Német Délnyugatafrika analógia? Akela ^vita 2008. november 24., 11:30 (CET)

Dami, van egy olyan érzésem, hogy ezekben az esetekben nehéz skatulyákat felállítani, inkább azt mondanám, van egy a fentebb említett forrásokban (lexikonokban, világatlaszokban, példatárakban stb.) leképzett hagyomány, és bár Newfoundland lehet Új-Fundland, ez még nem jelenti azt, hogy minden más New előtaggal kezdődő földrajzi név automatikusan fordítandó. A leghelyesebben akkor járunk el, szerintem, ha nem csinálunk forradalmat, hanem ezeknek a Vikipédiában már-már irányelvvé magasztosult forráshelyeknek a gyakorlatát követjük.

Akela kérdésére: a nemzetet jelölő előtagok valóban mindig lefordítódnak, amennyiben államalakulatról, gyarmatról, protektorátusról stb. van szó. De az analógia itt sem vonatkozik mindenre: ha például van Kanadában egy French Peak vagy British Promontory Lake, ott marad. Pasztilla 2008. november 24., 11:46 (CET)

Nem szeretnék forradalmat, de az itthon lévő, az említett földrajzi neveket említő könyveim részben ellentmondanak egymásnak, részben nem vagyok meggyőződve róla, hogy összeállításuknál a legkörültekintőbben jártak el a földrajzi nevek helyesírását tekintve.

Van egy régi atlaszom, abban a British Columbia, Brit Columbia alak is szerepel a névmutatóban, így annak helyesírása valóban kérdéses számomra. (A többié is az volt, de azok egyértelműen vannak jelölve a régi atlaszban is és szerencsére megfelelnek az eddig itt megadott alakokkal). – Dami ^vita 2008. november 24., 12:52 (CET)

Másrészt nem kívántam kibogozni az egyes tartományoknál a különböző szócikkekben alkalmazott eltérő gyakorlatot, amíg nem vagyok biztos abban, hogy a "bog" melyik fele a jó vége. – Dami ^vita 2008. november 24., 12:56 (CET)

Az én példáim közigazgatási, politikai egységekre, országokra, orszgrészekre vonatkoznak (szerintem az előtag lefordítandó, ld még: Új-Mexikó, Spanyol Szahara, Skót Felföld). Amiket user:Pasztilla felvetett, azok "sima" földrajzi nevek (hegy, tó), azok szerintem sem fordítandók le, hanem 1:1-ben használandók. Persze erre is van ellentmondó példa: Perzsa-öböl, Kínai-tenger. Ajjaj. Akela ^vita 2008. november 24., 15:34 (CET)

Utánanéztem a Kanadai tartományneveknek a Stiefel földrajzi atlaszban és az Akadémia által kiadott Új Magyar Lexikonban is. A Stiefel atlaszban, az Egyesült Államok térképén látható Kanada déli része is, ahol egyértelműen Új-Brunswick, Új-Skócia és Prince Edward-sziget megnevezést használják a tartományokra. Az Új Magyar Lexikon is az Új-Brunswick és az Új-Skócia megnevezést használja (New Brunswick, és Nova Scotia szócikknél is az előbbiekhez irányít). Ugyancsak az Új Magyar Lexikon New Foundland-et Új-Fundland néven jegyzi földrajzi területként és tartományként is. Továbbá a kezembe került a honvéd térképészeti intézet második világháború idején készült atlasza, ahol az előbb említett tartományneveknek ugyancsak a magyar változatát használják. Tehát a hagyomány, és az Akadémia is azt mondja: Új-Brunswick, Új-Skócia, Új-Fundland. Szerintem nyugodtan használhatjuk ezeket a változatokat.– Csibor ^vita 2008. november 30., 10:44 (CET)

Gondolom, a 60-as évekbeli hatkötetes csodáról van itt szó, ami már a maga korában is kivívta az elismerést. New Brunswick és Newfoundland kérdésében a Cartographia-világatlasz gyakorlatáról már volt szó, a Stiefel-világatlaszról még guglis keresés után sincs fogalmam, hogy micsoda. Na, elnézést, ha pikírt volnék, de a fentebb általunk elősorolt Magyar nagylexikon, Cartographia-világatlasz és akadémiai helyesírás + OH. évtizedekkel, emberöltőkkel frisebbek a te forrásaidnál. Ettől függetlenül, ahogy már leírtam, nem dől össze a világ, ha a magyar változatokat használjuk, de helyesebb a nálunk okosabbak kurrens gyakorlatát követni. NB. Új-Skóciáról eddig is azt írtuk, hogy mindhárom forrásban Új-Skócia (Magyar nagylexikon, Cartographia-világatlasz, OH.). Pasztilla 2008. november 30., 12:59 (CET)

Szakosztályok

A nagy sportklubok - melyeknek ugye nem csak fociban tevékenykednek (pl. FTC: kézilabda) - szakosztályait hogy kellene elnevezni? – Madridista ^Ideírjad 2008. november 26., 09:16 (CET)

Ferencvárosi Torna Club kézilabda-szakosztály. Szerintem. Ha van saját neve, akkor azzal is lehet, a Galatasaray SK kosárlabda-szakosztáyának Galatasaray Cafe Crown a neve, bár az is lehet hogy ez csak ideiglenes, mert a szponzor változhat... A legjobb a Galatasaray SK kosárlabda-szakosztály ebben az esetben szvsz. – Timish ^levélboksz 2008. november 26., 11:32 (CET)

Ezek nem önálló (pl. gazdálkodású) szervezeti egységek? Mert akkor van hivatalos nevük, és azt kell használni (és jöhet megint a jogászok vs helyesírók vita :) ). – Winston ^vita 2008. november 26., 20:42 (CET)

Tehát ennél az FTC-s példánál Budapest-Bank FTC (így szerepel kvázi mindenhol, szerintem ez a hivatalos neve)? – Madridista ^Ideírjad 2008. november 26., 21:17 (CET)

Na, ez jó kérdés, hogy a névadó szponzort érdemes-e belevenni, hiszen pár évente változhat. A honlapjukon mindenesetre simán kis betűvel szerepel a szakosztályok neve (sőt, helyenként csak zárójelben, pl. "FTC-Aprilia (a Ferencváros vízilabda-szakosztálya)"). SZMSZ-t meg nem találni, hogy abból kiderüljön. Tovább nem mennék bele a dologba, eddig is csak spekuláltam. :) – Winston ^vita 2008. november 27., 09:13 (CET)

Túraautó-világbajnokság

Skacok, ez szerintem helytelen cím: 2008-as Túraautó-világbajnokság. Szerintem a túraautó kisbetű. És a Túrauató Európabajnokág sem jó, minimum kötőjeles az Európa-bajnokság (hét szótag), és szvsz kisbetű. A túraautó-világbajnokságos szezoncikkeket át kellene nevezni kisbetűsre. – Timish ^levélboksz 2008. november 30., 14:55 (CET)

Mozgószabály egyes sportágak olimpiai bajnokainak listáiban

A felvetést lásd itt: Szerkesztővita:Szalax#Mozg.C3.B3szab.C3.A1ly. Oda várom a hozzászólásokat is!

Egyúttal érdemes lenne rápillantani a többi sport témájú szócikkcímre is Szalax felhasználói lapján. Ádám ✉ 2008. november 30., 22:45 (CET)

Megtörtént, más megoldást javasoltam, de Szalax felhasználói lapján pontosan mikre gondolsz? Ha jól látom, mindegyik belefér a felvetett típusba. Pasztilla 2008. november 30., 23:14 (CET)

Ennyire hülyeség, amit írtam, vagy mindenki el van ájulva a nagyszerűségemtől? Mer akkó rendbe van. Pasztilla 2008. december 1., 20:44 (CET)

Köszönöm szépen a javaslatot; átneveztem mindent, amit felvetettem a vitalapon. Elnézést, hogy ezt külön nem jeleztem. Ettől még természetesen szünet nélkül el vagyunk ájulva a nagyszerűségedtől. Ádám ✉ 2008. december 3., 00:41 (CET)

Akkó rendbe van. Pasztilla 2008. december 3., 00:52 (CET)

Tételek, sejtések meg hasonlók helyesírása

Konkrétan a szögfelező-tétel kapcsán merült fel a kérdés. A mostani cikkben kötőjel nélkül van írva, de a tétel nem felez szöget, csak a szögfelezőről szól. Vagy mégis külön kell írni?

Mi van akkor, ha egy személyről (vagy földrajzi helyről, vagy más tulajdonnevet bíró dologról) nevezték el a tételt? Pl. Ceva-tétel. Akkor mindig kötőjellel kell írni? Kivéve persze ha birtokos szerkezetet használunk (Menelaosz tétele).

Külön örülnék, ha a kérdést lefedő szabályt belinkelné valaki, most lusta vagyok önállóan kikeresni.

Üdv: FBöbe 2008. december 2., 20:03 (CET)

Válasz röviden: igen (mindenre ;), és lásd AkH.¹¹ 168. | Nagy Gömböc ^hamm! 2008. december 3., 00:56 (CET)

Többtagú, kötőjeles nevek ÁBC sorrendje

Kategória:Magyar nemzetségek listában a Bors-Miskóc nemzetség és Borsa nemzetség (szerintem) rossz ÁBC-sorrendben vagynak. Mit kell tenni (kategória név és | után), hogy jó sorrendbe álljanak? Kötőjel helyett esetleg ~ jelet...? Akela ^vita 2008. december 1., 19:47 (CET)

Úgy kell manipulálni a vonás utáni tagot, hogy a megfelelő ábécésorrendet adja ki. Például: [[Kategória:magyar nemzetségek|Borsmiskoc]]. Pasztilla 2008. december 1., 20:42 (CET)

De már betettem egy általános rendezőt, a defaultsortot. Pasztilla 2008. december 1., 20:43 (CET)

Kösz. Megtalálhatók ezek a rendezési szabályok (Á->A, Ő->O~, stb) valamelyik WP lapon? (Én csak onnan tudom (részben) ezeket, hogy a vitalapomon (kérdésemre) hozzáértő user leírta nekem (aztán más kérdésére másnak is). Nincs ennek egy fix helye valahol? Akela ^vita 2008. december 1., 21:08 (CET)

A Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat? (WP:KAT) segíthet. – Julisska ^vita 2008. december 1., 22:38 (CET)

Ott is csak részlegesen van meg, a kötőjel-probléma nincs említve. Az "Űrhajó" jól van megadva (u~rhajo), de az "Őrség"-et "Orseg"-nek adja meg, O~rseg helyett... Szabatosan be kellene írni oda az egész szabályt, ahogy user:Adam78 leírta nekem (is) még 2007-ben a vitalapomon, plusz még kitérni a spéci részletekre is, mint a kötőjeles nevek rendezése. Akela ^vita 2008. december 1., 23:20 (CET)

Tökéletesen igazad van, de a kettőt együtt kellene megcsinálni: az ábécérendbe sorolás szabályai, és ezek leképezése kategorizáláskor, mert nagyon sok alapvető hibával találkozom én is, azaz emberek már az ábécérenddel sincsenek tisztában (kötőjel, írásjelek benthagyva a Defaultsortban, holott semmi betűértékük nincs, és csak felborítják a szórendet). Ha másvalaki meg nem csinálja előttem, ilyen értelemben szívesen kiegészítem a héten azt az irányelvet. Pasztilla 2008. december 2., 07:41 (CET)

A Wikiforrásban használt kategóriarendező bot rendezőkulcsot gyártó függvényét odaadom annak, aki kéri. Adam78 útmutatása alapján írtam, úgyhogy elvileg jó. Üdv: FBöbe 2008. december 2., 19:54 (CET)

Bővítgetem lázasan a WP:KAT-ot, de hogy őszinte legyek, egyvalamiben elakadtam. Leginkább Ádám és Bennó segítségére, meglátásaira számítok, nem kivételezés, csak hát az akolszellem. Két eset lehetséges:

1. A Wikipédia egy nemzetközi szó- és névállományt felvonultató lexikon, és mint ilyen, az AkH.¹¹ 16. és a magyar lexikográfiai gyakorlat tükrében nem tesz különbséget magyar és nem magyar, mellékjeles és mellékjel nélküli, egyjegyű és többjegyű betűk között, azaz az Ó, Ö, Ő egyenértékűek az O-val, a CS a C+S-sel (azaz a csíbor a cudar előtt áll), és így tovább. Ha ez így van, akkor miért alkalmazunk mégis külön tildés megoldást az ö, ő, ü, ű betűk esetében?

2. A Wikipédia egy ízig-vérig magyar lexikon, elsőbbséget ad a magyar helyesírás betűrendbe sorolási szabályainak (AkH.¹¹ 14.), és ezért van nekünk ilyesféle rendezési kulcsunk:

Ö, Ő  = O~
Ü, Ű  = U~

Viszont ha ez így van, akkor jelentem, egy csomó szócikk rossz helyen szerepel, mert nincs rendezési kulcsunk a többjegyű, sőt a kettőzött többjegyű betűkre az alábbiak szerint:

CS    = C~S          CCS   = C~SC~S
DZ    = D~Z          DDZ   = D~ZD~Z
DZS   = D~Z~S        
GY    = G~Y          GGY   = G~YG~Y
LY    = L~Y          LLY   = L~YL~Y
NY    = N~Y          NNY   = N~YN~Y
SZ    = S~Z          stb., stb.
TY    = T~Y
ZS    = Z~S

Vagy ez szándékosan van kihagyva, mert nem akarjuk agyonbonyolítani a dolgot, és épp elég boldogok vagyunk, ha a szerkesztőtársak az egyjegyű betűk helyzetét rendezik ékezetlevétellel vagy tildés megoldással? Pasztilla 2008. december 3., 00:10 (CET)

Én a 2. esetre szavazok, mert a magyar nyelvű enciklopédikus munkákban legjobb tudomásom szerint ezt alkalmazzák még akkor is, ha egyébként idegen nevek is be vannak sorolva. (Nem hinném, hogy létezne pl. olyan magyar lexikon, amely ne szánna külön fejezetet a Cs betűnek, és ne kezelné önálló betűnek a cs-t még akkor is, ha százával hoz mellékjeles C betűs neveket.)

A másik felvetés elvileg jogos, de egyszerűen nem tudok felidézni olyan kategórialapot, ahol ez de facto rendezési hibaként felmerült volna. Amikor pedig szántszándékkal keresgéltem ilyeneket (pl. hogy az Assz…, Essz… kezdetű szócikkekcímek mellett milyen más címek vannak a kategóriáikban), akkor sem bukkantam diszkrepanciára. Én tehát úgy vélem, hogy ezt a kérdést minden alapunk megvan elnapolni gyakorlati okokból arra az időre, ha már sokkal jelentősebb kérdéseket rendeztük (amelyek automatizált megoldását azóta is epedve várjuk Tgr-től), ideértve mindenekelőtt az ékezetek, a kis-nagy betűk és a számok kezelését, valamint a szóközök, a kötőjelek és a cím élén álló névelők kiiktatását a rendezésből, amelyek megoldatlansága szerintem jelen pillanatban is sok ezer kategórialap használhatóságát és kinézetét csorbítja. Ádám ✉ 2008. december 3., 00:36 (CET)

Ez pedig létező gond már ma is. Ne a kettőzött kétjegyű betűkre gondolj, hanem a sima kétjegyűekre. Például ha idenézel, a Zuhatag és a Zuhogó meg a többi csak azért előzi meg a Zs-vel kezdődő településeket, mert valami jótét lélek végigment rajtuk, és betette a tildét: [[Kategória:Szlovákia települései|Z~s...]]. Egyetértek, hogy e kétjegyű betűk kettőzését elnapolhatjuk, de a szimpla kétjegyűek, és különösen a CS, ZS esetében már most fontos volna a tilde. Hidd el, van diszkrepancia dögivel: itt például Czuczor meg a többi a Cs betűsök után jönnek, emitt a cukrot megelőzi a cserzőanyag stb. Ezeket két perc alatt találtam. Pasztilla 2008. december 3., 00:50 (CET)

Ádám: „Nem hinném, hogy létezne pl. olyan magyar lexikon, amely ne szánna külön fejezetet a Cs betűnek, és ne kezelné önálló betűnek a cs-t még akkor is, ha százával hoz mellékjeles C betűs neveket.” Már hogyne létezne? Ez a modern lexikonok alfája, ilyen a legújabb Magyar nagylexikon is, sem cs, sem gy, sem sz betű nincs benne, ezek mind elemeikre bontva szerepelnek. Viszont jó is, hogy felcsaptam a nagylexikont, mert azt látom, hogy az ö-vel és ü-vel ott is kivételeznek, azaz rájuk is mutogathatunk:

A címszavak betűrendbe sorolásának alapja a vastag betűkkel nyomtatott címszó. Az ábécézés 
az ún. általános latin betűs ábécének a magyar ö és ü betűkkel kiegészített sorrendje 
alapján történik:
a / b / c / d / e / f / g / h / i / j / k / l / m / n / o / ö / p / q / r / s / t / u / ü / 
w /w / x / y / z
A nemzetközi lexikonkészítői gyakorlatnak megfelelően a két- vagy többjegyű magyar 
mássalhangzókat (cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs) ábécézéskor nem tekintjük önálló betűnek 
stb., stb.

Pasztilla 2008. december 3., 08:38 (CET)

Hát akkor tévedtem. A Britannica Hungaricát is megnéztem: az meg külön betűként kezeli a cs-t (nem mintha ez mérvadóbb lenne a Magyar nagylexikonnál), s egyébként az OH. is (pedig abban is számtalan idegen alak szerepel a magyarok közé rendezve). Úgyhogy én jobban örülnék, ha kitartanánk a cs meg a többi külön betűként való kezelése mellett. Azt is messzemenően támogatom, hogy ennek érdekében betegyük (vagy botokkal betetessük) a tildéket mindenhová, ahová szükséges. Ádám ✉ 2008. december 4., 18:54 (CET)

Már csinálom. A botos megoldásra sok esélyt nem látok, körültekintés, elbírálás kell. De csinálom. Pasztilla 2008. december 4., 19:29 (CET)

Rendezési kérdések külön lapra helyezése a kategorizálási útmutatóból

A Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat? című segítséglapon a rendezés kérdéseinek túlsúlya alatt eltűnik a többi téma. Talán érdemes lenne egy külön segítséglapot szentelni neki. Karmela^üzenőlap 2008. december 3., 10:12 (CET)

Szerintem is érdemes lenne. Ádám ✉ 2008. december 4., 18:54 (CET)

Már megcsináltam, pontosabban a WP:KAT rövid lett, a WP:KAT-ABC meg majd lesz jó részletes. Pasztilla 2008. december 4., 19:29 (CET)