Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív16

---

« előző

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

következő »

WP:PERZSA - új átírási tábla

Tudom, érintőlegesen kapcsolódik ide, de azért szólok itt is. Itt a javasolt átírási szabályzat. Kinek hogy tetszik? Legyen belőle átírási irányelv? – Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. augusztus 17., 18:39 (CEST)

Ha elolvastad volna az oldal címét, tudhatnád, hogy nem érintőlegesen kapcsolódik, hanem egyenesen ide tartozik. Jólvan, tudom, az ifjú titánok nem olvasnak (nem tudnak?), csak írnak. A mű egyébként maga a tömör gyönyör, máris mehet lappá. Bennó^fogadó 2008. augusztus 17., 20:00 (CEST)

Egy apróság, ha volna szíves, effendi, néhány kerek példát elhelyezni a lapon, melyben megszületik a csodás átírás (néhány név, ismertebbek, esetleg könyvcím, tudomisén), szóval példák. Néhány. Előre is. Bennó^fogadó 2008. augusztus 17., 20:01 (CEST)

Még egy apróság, azt írod, hogy a tádzsikot szabályozza a WP:CIRILL, kéne is neki, de egyelőre mintha nem tenné. Ezt valahol evidenciában kéne tartani. ;) Bennó^fogadó 2008. augusztus 17., 20:03 (CEST)

II. vh-s német katonai eszközök elnevezési szokásai

Üdvözlet!

Problémák merültek fel a második vh-ban (és utána) alkalmazott német katonai eszközök elnevezéseivel kapcsolatban. Gondomat csak növeli, hogy sem az en.wiki, sem a de.wiki nem konzekvens ebben az esetben (sem). A problémák régóta fenn állnak, a közeljövőben meg kellene oldani.
Történetesen:
Lexikon lévén nem a „köznapi” megnevezéseket kellene alkalmazni pl. a Panzer I esetében, ezért átneveztem az első négyet Panzerkampfwagen-re. Nemrégiben készült egy SdKfz 251 című szócikk, amelyik a Sonderkraftfahrzeug 251 német nyelvtanilag nem megfelelő rövidítését használja [1] (az angol sem jó, ui. pont kell az összetett szavak elválasztásánál, az utolsó tag lévén főnév, nagybetű Sd.Kfz. lásd de.wiki - és a sorszám után nincs pont). Aztán találkoztam az MG42 esetével is (németben Maschinengewehr 42, azaz 42-es géppuska, kb. mint nálunk az 1935 mintájú ismétlőkarabély)

De ilyen az Sd.Ah. 116 is (Sonderanhänger, azaz „különleges pótkocsi”) 3. és 4. kép.

Továbbá készülni fog az elkövetkező ötéves tervben 8,8 cm KwK 36, 7,5 cm KwK 42, 8,8 cm KwK 43, 3,7 cm PaK 36, 5 cm PaK 38, sIG 33 (az angol cikknév a jó) stb. is (Kampfwagenkanone, azaz „harckocsiágyú”, ill. Panzerabwehrkanone), amit furcsa módon pont nélkül írnak még a németek is... :-S (?elvileg a Kw.K. lenne a jó?), de lehetne még Kfz. 15 is.

Mi legyen a megoldás? Rövidítés, vagy teljes névkiírás (én utóbbira voksolok, némileg tompítja a pontatlanságokat, sőt)? Ha a rövidítés, mi a nyelctanilag korrekt eset (a neten össze-vissza vannak mindenfélék, a %-os arány nem mérvadó, német nyelvtanról van szó)? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gyantusz (vitalap | szerkesztései)

Ilyen esetben a szakirodalomhoz érdemes igazodni (ott hogy írják?), illetve a rövidítések lehetnek átirányítások a teljes névre. – Winston ^vita 2008. augusztus 18., 10:14 (CEST)

Rendben. Csak most vettem észre, hogy anno nem írtam alá. :-S --Gyantusz ^vita 2008. augusztus 20., 16:21 (CEST)

Katt

324 – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. augusztus 19., 14:55 (CEST)

Né! Velőőő....

MegoldvaÁdám ✉ 2008. augusztus 21., 01:15 (CEST)

Itt ugye nem csak nekem hiányzik másfél kiló névelő? Bináris ^ide 2008. augusztus 20., 20:49 (CEST)

Nem bizony. – Tomeczek ^Słucham! 2008. augusztus 20., 23:53 (CEST)

Meg ugyanennyi cikk a kategóriákból. – Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. augusztus 21., 00:03 (CEST)

Német tartományok nevei (kis- és nagykötőjelek kibogozása)

Most figyeltem meg, hogy sorozatban nevezik át a német tartománynevek cikkeit. Baden-Württemberg-nél nagykötőjelre javították, ahol néhány más helyen is (Rajna-vidék–Pfalz. Jól van ez így? Cassandro ^Ħelyőrség 2008. augusztus 21., 12:37 (CEST)

Én neveztem át Rajna-vidék–Pfalzot és Baden–Württembergget a már korábban így szereplő Észak-Rajna–Vesztfália mintájára. A Wiki (általam ismertnek vélt) szabályai szerint csak így szabályos. (Hogy JÓL VAN-E ÍGY, azt persze nem tudhatom).
(1) Köszönettel veszem ebben a hozzáértők állaspontját, addig nem javítom a tovább a linkeket. (még Mecklenburg-Előpomeránia is hátravan...)
(2) Kapcsolódó helyesírási kérdésem: Az ilyen fura többtagú szavak jelzői formában hogyan íródnak helyesen: (É/é)szak-(R/r)ajna(i)–Vesztfáliai, és (R/r)ajna-vidék(i)–(P/p)falzi? (Utóbbit ld. pl.itt: „A rajna-vidék–pfalzi tartományi gyűlés...)”
(3) A hosszú vagy rövid kötőjel melyik szabálya mikor alkalmazandó Bosznia-Hercegovina, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében? Köszönöm! Akela ^vita 2008. augusztus 21., 13:16 (CEST)

Az én Akadémiai (Diák) Magyar Helyesírásban mind Baden-Württemberg, Bosznia-Hercegovina, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Rajna-vidék-Pfalz is kiskötőjellel van; azóta lehet hogy az OH vagy a Földrajzinév bizottság újított. – Dami ^vita 2008. augusztus 21., 13:27 (CEST)

Észak-Rajna-Vesztfália szintén kiskötőjellel van, i-képzős alakja: észak-rajna-vesztfáliai.

Amit nem teljesen értek: Mecklenburg-Elő-Pomeránia (megclenburg-elő-pomerániai). – Dami ^vita 2008. augusztus 21., 13:32 (CEST)

Tehát Rajna-vidék kis v-vel, Elő-Pomeránia nagy P-vel. Ugyanakkor az Osztrák–Magyar Monarchia, Habsburg–Lotaringiai-ház pedig nagykötőjellel...? A háromtagú tartománynevek, ahol az egyik kötőjel kötőjel-funkciójú, a másik pedig két földrajzi egység összekapcsolása gondolatjellel, no, ezek csupa kiskötőjellel írva félelmetesen zavaróak. Állítom: Ez így nem jó, bár helyes. (Akkor talán még elválasztani is lehet így: mecklenburg-elő-(elválasztva)-pomerániai...?! Rosszul, de helyesen!
A korábbi hasonló viták kimenetelén is okulva tehát meghajlok a magyar nyelvet nálam jobban ismerő (mert azt maga alakító) Akadémia előtt, hamut szórok a fejemre, elnézést kérek a azoktól, akik kezdettől helyesen írták, és kezdeményezem a rövid kötőjelekre való vissza-szabályosításokat. Akela ^vita 2008. augusztus 21., 16:56 (CEST)

A kis- és nagykötőjelek pontos szabályozása engem is érdekelne, pl. hogy az Adam78 által linkkel AkH.¹¹ 263.-on kívül vonatkozik-e rá más is, vagy csak az ott megadott esetek: Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük; Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük; nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között.

A két tulajdonnév kapcsolata ponthoz adott példákat hogyan kell értelmezni (ráhúzható-e tetszőleges két tulajdonnévre, ami valamiért együtt szerepel); az "Orosz–magyar szótár"-ban hol a több tulajdonnév?– Dami ^vita 2008. augusztus 21., 17:31 (CEST)

A nagy- és a kiskötőjel közti egyik jellemző választóvonal az állandósult és az alkalmi(bb) összetételek közt húzódik. Állandósult összetétel esetén ugyanis kiskötőjelet használunk, pl. Győr-Moson-Sopron megye, alkalmi(bb) jellegűek esetén pedig nagykötőjelet, mint Osztrák–Magyar Monarchia Budapest–Bécs-járat. Nincs éles határ: ezt mutatja az is, hogy az Észak‑Rajna‑Vesztfália (MHSz.), ill. az Észak‑Rajna–Vesztfália (OH.) két különböző írásmódja A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája egyik prominens eleme, tehát a két helyesírási szótár más és más választ ad a kérdésre. A listában az alábbi megjegyzés szerepel ennél az esetnél:

AkH.¹¹ 177. b) Az OH. írásmódja nem az AkH.¹¹ 179.-re épül, hanem egy szaknyelvi helyesírási szabály analógiájával indokolható, amely például a vas-szulfát-oldat és a réz-szulfát-oldat alakok összekapcsolásaként vas-szulfát–réz-szulfát oldatot javasol, hogy a tagok hierarchikus viszonyait világosabban jelölje (OH. 134.).

Tehát mindkettőt helyesnek kell nevezni a két eltérő nézőpontból, a két különböző paradigmának megfelelően, s ennek nyomán az átirányítást is meg kell őrizni minden vonatkozó esetben egyikről a másikra. Ezek után már csak az a kérdés marad, hogy melyik változat álljon a címben: a WP:HELYES nyomán az OH.-t vesszük alapul, tehát használjunk nagykötőjelet.

Megjegyzem, ahol a név csak kételemű, pl. Baden-Württemberg, ott az értelmi tagolás nem teszi szükségessé a nagykötőjelet, tehát ezek a típusok szerintem mehetnek vissza kiskötőjelesre. Ádám ✉ 2008. augusztus 21., 19:22 (CEST)

Jó, köszönöm. Eszerint a háromeleműek maradjanak kis+nagykötőjellel, ez logikus. A kételemű Baden-Württemberget visszakérem kiskötőjelesre (nagyon fognak nekem örülni az adminisztrátorok). Utolsó javaslatom (ha értelmét látjátok): Ezt az eszmecserét, a benne található információtartalom miatt meg kellene őrizni megtalálható módon, esetleg az Wikipédia:Elnevezési szokások vitalapjára átmásolva. Akela ^vita 2008. augusztus 21., 19:34 (CEST)

Info: Itt kértem a Baden–Württemberg visszaalakítását. Akela ^vita 2008. augusztus 21., 19:46 (CEST)

A kötőjellel összekapcsolt szavak ‑i (‑beli stb.) képzővel alkotott melléknévi alakjaiban azok a tagok maradnak nagybetűsek, amelyek önmagukban is földrajzi nevek melléknévképző nélkül, l. AkH.¹¹ 176. a) és b), valamint AkH.¹¹ 177. a). Ahol viszont az összetétel végén lévő melléknévképző az egész kapcsolatra vonatkozik, ott nem hagyhatjuk nagybetűvel azt a tagot sem, amelyen ez a képző konkrétan nem jelenik meg, tehát Baden-Württemberg → baden-württembergi, valamint Mecklenburg-Előpomeránia → mecklenburg-előpomerániai (az AkH.¹¹ 177. b) alapján) – az Előpomeránia szerintem egybeíródik. Továbbá: Rajna-vidék–Pfalz → Rajna-vidék–pfalzi (itt a Rajna-vidék az első tag, s ebből a Rajna tulajdonnév; másfelől az első tag feje, amire az ‑i képző is vonatkozik, a vidék, ezért maradhat nagybetűs a Rajna), Észak-Rajna–Vesztfália → észak-rajna–vesztfáliai (a Rajna ugyanis itt már a feje az első fő összetételi tagnak, így eléri az ‑i képző hatálya, s ezért vált kisbetűsre, vö. budapest–bécsi, AkH.¹¹ 179.). Szerintem legalábbis…

Más. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság esetén a népnevek összekapcsolása miatt teszünk nagykötőjelet (AkH.¹¹ 263. a), Bosznia-Hercegovina és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetére viszont az AkH.¹¹ 177. b) vonatkozik. Ádám ✉ 2008. augusztus 21., 20:57 (CEST)

Nem nagyon értem az OH észak-rajna–vesztfáliai megoldását, tudtommal amely elemben nem ismerhető fel köznévi jelentés az átlagos nyelvérzék szerint (márpedig a Rajna szó az én agyoncizellált nyelvérzékem szerint sem jelent semmit), azokat az elemeket továbbra is tulajdonnévként illene kezelni, függetlenül a szerkezetben valóelhelyezkedésüktől (indifferens, hogy elöl vagy középen vannak), azaz: észak-Rajna–vesztfáliai. Párhuzamnak lásd: felső-Tisza-vidéki, nagy-János-hegyi. Pasztilla 2008. augusztus 22., 07:36 (CEST)

Azt hiszem, kezdem kapiskálni. Pasztilla 2008. augusztus 22., 07:40 (CEST)

Nem nagyon értem, hogy mitől alkalmibb az Osztrák–Magyar Monarchia a Győr-Moson-Sopron megyénél... Mert már nincs? Vagy mert az OMM 51 évig volt, a GyMSm meg most 58 éves (szigorúan véve csak 18...) Kicsit gyanús ez az indoklás. Vagy itt ismét egy gyönyörű Akadémiai helyesírási döntéssel álunk szemben??? - Gaja  ✉ 2008. augusztus 22., 00:49 (CEST)

Bocs, itt én vagyok a ludas: népek kapcsolatának neve normál körülmények közt mindig nagykötőjeles, hacsak nincs valami összeforrott viszony, mint a görög-római birkózásnál vagy a Német-római Császárságnál. Javítottam magam fentebb, a nagykötőjel példájára a Budapest–Bécs-járatot említve: ez jobban tükrözi az alkalmi jelleget. Ádám ✉ 2008. augusztus 22., 13:18 (CEST)

Az osztrák & a magyar nép kapcsolata nagykötőjeles. A Győr-Moson-Sopron az a megye neve, ezért kiskötőjeles. Mint a Deutsch-Für.

– chery 信 2008. augusztus 22., 01:10 (CEST)

Köszi, így már rendben van, megértettem... - Gaja  ✉ 2008. augusztus 22., 22:46 (CEST)

Vasútvonalak

Kell kötőjel a vasútvonal elé? (pl. Bécs–Budapest(-)vasútvonal)– Dami ^vita 2008. augusztus 22., 00:18 (CEST)

Szerintem nem szükséges, leaglábbis a máv oldalain sincsenek például.-- Feroce^{!!válasz ide!!} 2008. augusztus 22., 02:19 (CEST)

Az nem jelent semmit :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. augusztus 22., 02:54 (CEST)

Kell, igen. A szabályzatban konkrétan nincs ilyen példa, de levezethető belőle (AkH.¹¹ 179., AkH.¹¹ 263. c), vö. Volga–Don-csatorna, AkH.¹¹ 169., Hadrovics–Gáldi-szótárbeli), és az OH. hoz is rá példát. Abból lehet kiindulni, hogy ha lenne olyan, hogy Bécs-vasútvonal, akkor az kötőjellel lenne, mint a Kossuth-szobor, és ez a kötőjel nem vész el akkor sem, ha a Bécs mellé egy másik tulajdonnév járul. Ádám ✉ 2008. augusztus 22., 13:32 (CEST)

Köszi! Eddig össze-vissza láttam, de ezentúl majd tudom mi a jó. Üdv, – Dami ^vita 2008. augusztus 22., 14:31 (CEST)

 megjegyzés, csak hogy egy helyen meglegyen. A vasútvonalas szócikkekre legyen átirányítás mindig a kiskötőjeles alakról, és az olyan-, kiskötőjeles (és esetleg nagy-) alakról, ahol a „vasútvonal” előtt hiányzik a kötőjel. Ezekre rá lehet rakni a {{badredir-auto}} sablont és hinni, hogy egyszer egy bot javítja majd a linkeket. Ez azért fontos, mert láthatólag a MÁV-tól se lehet elvárni, hogy a szerintünk helyes írásmódot használja, az olvasóktól pedig nehezen várható el, hogy a billentyűzeten nem szereplő nagykötőjelet beírják a keresődobozba.– Dami ^vita 2008. augusztus 22., 14:36 (CEST)

Pápák nevei

Jó volna a pápák elnevezéséhez egy irányelvet megfogalmazni a WP:NÉV-re, ugyanis jelenleg elég nagy a káosz e tekintetben. Mint köztudott, a pápák elnevezésénél az uralkodók elnevezésének a szabálya érvényesül, azaz, ha lehetséges, akkor a nevüket magyarosan kell írni. Azonban van két hagyományos kivétel a Pius és a Sixtus név, ugyanis ezeket (a pápák esetében) a hagyományos latinos alakban szokás írni, annak ellenére, hogy Magyarországon már adható Piusz, ill. Szixtusz utónév. Az egyházi és világi sajtóban viszont egyre jobban terjednek a magyaros alakok e két név esetében is. Ebben a kérdésben nekem az volna a javaslatom, hogy tekintsünk el a hagyományos kivételektől, és következetesen használjuk a magyarosítást minden pápa esetében. Ebben nem a wikipédia lenne az első.

Másik probléma: A magyarosítás tekintetében vajon az MTA anyakönyvi névjegyzéke legyen-e az etalon? Vagy érvényesítsük-e a régebbi elnevezési szokásokat is? Mert pl. Anaklétosz (Anacletus) magyarosítása több helyen az Anaklét. Viszont ez nem szerepel az MTA listáján, csak a Klétus. Ugyanez a helyzet a Szótér (Soteros), Geláz (Gelasius), vagy az Agapét (Agapitus) esetében is. deposi*^vita 2008. augusztus 20., 12:32 (CEST)

A Piusznál mindenképp az sz-es változat a nyerő (ezt speciel az OH. egyik szerzője említette nekem egyik levelében). Énszerintem a többinél is a magyaros változatot kéne követni! Ahol nem csak kiejtés szerinti átírásról van szó, hanem egyéb eltérés is van, azokhoz sajnos nem tudok hozzászólni. Ádám ✉ 2008. augusztus 20., 23:36 (CEST)

A Piuszokat át is javítottam, valamint este folytatom. Úgy gondolom, hogy megcsinálom a Soteros, Anacletus, stb. magyarosítását is, még ha nem is említi ezeket a neveket az MTA. Ui. ha most nem is lehet anyakönyveztetni ilyen nevekre, attól még léteznek ezek a magyarosítások, csak kikoptak a használatból. És a Magyar Katolikus Lexikon (1993-) is ezeket a magyaros neveket használja. Ha valaki ellenzi, akkor most szóljon. deposi*^vita 2008. augusztus 21., 14:19 (CEST)

…vagy hallgasson örökre. Ádám ✉ 2008. augusztus 27., 18:00 (CEST)

Harry Potter

Mi a jobb: Harry Potter helyszínek vagy A Harry Potter helyszínei ? Olyat ne mondjál, hogy A Harry Potter regényben szereplő helyszínek, jó? – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. augusztus 27., 08:29 (CEST)

Akkor csendben maradok :-) Helyesírásilag a második, de tartalmilag mégis a harmadik szabatosabb. Pasztilla 2008. augusztus 27., 08:43 (CEST)

Köszi. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. augusztus 27., 08:48 (CEST)

Márpedig valahogy jelezni illenék, hogy ez egy fikcijónak a címe. A Harry Potter-helyszínek nem volna alkalmasabb? A kiskötő viszontag kellene bele. Bennó^fogadó 2008. augusztus 27., 11:57 (CEST)

A "Harry Potter" nem egy regény, hanem egy regényfolyam. Nevezett helyszínek egy komplett képzelt világ részei, és ahogy én az átlagos jogtulajdonos lelkivilágát ismerem, előbb-utóbb különféle írók engedélyt kapnak arra, hogy további történetekkel (és persze helyszínekkel) gazdagítsák ezt. A helyes megoldás tehát SZVSZ "A Harry Potter-történetek helyszínei". Ezek lehetnek majd egy későbbi "Izé helyszínei" kategória alesetei, mihelyst lesz ennek a világnak hivatalos neve.

P/c ^vita 2008. augusztus 27., 17:36 (CEST)

Én nem látom azt olyan közeli és olyan bizonyos jövőnek, ami miatt másként kéne elneveznünk most, jelen pillanatban a kategóriát, úgyhogy én maradnék a „Harry Potter-helyszínek” verziónál. Ádám ✉ 2008. augusztus 27., 17:54 (CEST)

1. Már most tele vannak a könyvesboltok mindenféle Flamel-stb.-füzetekkel;
2. Rowling különböző háttértörténeteiben (a kviddicsről stb.) sem szerepel H. P.:

P/c ^vita 2008. augusztus 27., 20:10 (CEST)

Ha tényleg léteznek olyan helyszínek, amelyek a regénysorozatban nem szerepelnek, csak a kiegészítő kötetekben (erről nem tudok), akkor is talán inkább „A Harry Potter regénysorozat helyszínei” lehetne, hiszen a többi szóban forgó kötet is történet, nem? Ádám ✉ 2008. augusztus 27., 21:37 (CEST)

Egyáltalán nem regények, sőt:

1. Legendás állatok és megfigyelésük
2. A kviddics évszázadai

stb.:

P/c ^vita 2008. augusztus 27., 21:45 (CEST)

Moto GP

Üdv. Korábban beszélgettem egy szerkesztőtársammal ezzel a szócikkel kapcsolatban, és bogarat ültetett a fülembe, hogy talán nem is helyes a cikk címe (teszem hozzá, én, laikus (értsd: nem nyelvész) szemmel semmi kivetnivalót nem találok a cikk címében). Később komolyabb terveim lennének a cikkel, de amíg nem biztos, hogy a cikk címe így helyes, addig semmiképpen nem kezdek neki. – Madridista ^{Mia discussione} 2008. augusztus 25., 13:06 (CEST)

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott még egy dolog. A versenpályák nevei helyesen vannak angolul (esetleg egyéb idegen nyelveken) ? Gondolok itt pl. a Melbourne Grand Prix Circuit-ra. – Madridista ^{Mia discussione} 2008. augusztus 25., 13:14 (CEST)

Szia!

A hivatalos honlap címe (The Official MotoGP Website) alapján egybe kell írni. 1ébként nyugodtan nekiállhatsz, az esetleges (ezek szerint szükséges) átnevezés egy pillanat műve. Meg is csinálom. – Winston ^vita 2008. augusztus 25., 14:21 (CEST)

Jól látom, hogy a MotoGP csak egyike a három versenyzési kategóriának, az „Utcai gyorsasági motoros Világbajnokság Nagydíj” (vagy fene se tudja mi magyarul) részeként? – Dami ^vita 2008. augusztus 25., 14:27 (CEST)

Ha a 125 cm³-re, a 250cm³-re és a MotoGP-re gondolsz, akkor igen. Ez amolyan szamárlétra, és a 125 van legalul. A MotoGP pedig a „királykategória” és egyben az egész versenysorozat neve is (miért ne lehetne simán 800, hasonlóan a másik kettőhöz, nem értem...) – Madridista ^{Mia discussione} 2008. augusztus 25., 14:43 (CEST)

Én valami olyat hallottam, hogy Gyorsasági Motoros Világbajnokság a hivatalos magyar neve. Egy ebben a témában otthon lévő szerkesztő segíthetne. Tukan^okoskodik 2008. augusztus 29., 14:09 (CEST)

Mánia

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Van valami oka annak, hogy Tasmánia nincs átmozgatva Tasmania névre? SyP 2008. augusztus 29., 17:36 (CEST)

1. Hagyomány (amit az OH is elismer)
2. Nehezen kiejthető a "tasmania", szemben a jól és magyarosan kiejthető "tasmánia" szóval.
3. Esetleg a szócikket nevezzük át, és a szócikkben hagyjuk meg a kiejtés szerinti, hagyományos írásmódot. Évtizedeken keresztül így hallottam: "tasmánia" (még a földrajztanáromtól is). misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 29., 20:03 (CEST)

A kérdés, hogy az OH-ban hogy van, az Akadémia szerint Tasmania. – Dami ^vita 2008. augusztus 29., 20:20 (CEST)

Jézusom, ne haragudjatok, ezt itt nem vettem észre, és már bőszen cserélek meg mozgatok. Szóval az OH-ban Tasmania, de persze meg kell jegyezni a szócikkben, hogy a magyar ejtés ezmegez (hasonló ez Jamaica és Suriname emlékezetes esetéhez: azoknak a magyar ejtése is eltér a leírt formából közvetlenül következő ejtéstől). A Tasmánia írásmód etimológiai okokból nehezen védhető, lásd vitalap. Pasztilla 2008. augusztus 29., 23:26 (CEST)

Mozambik

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Kategória:Mozambikiak vagy Kategória:Mozambikiek? Ugyan még egyik kategória sem létezik, de mind a kettőben van egy-egy cikk, valamelyiket javítani kell. (Hallás alapján nekem az első jobban tetszik, de majd az OH megmondja ) – Hkoala 2008. augusztus 30., 19:45 (CEST)

Az OH ilyesmiket nem szok megmondani, viszont én feltétlenül szeretném látni azt a magyar anyanyelvű embert, akinek önkéntelenül tolul a szájára a mozambikiek :-) Pasztilla 2008. augusztus 30., 19:51 (CEST)

Az OH viszont hoz olyat, hogy "Mozambikban", ebből is látszik már, hogy mély hangrendű toldalékokat vonz, szerintem. SyP 2008. augusztus 31., 05:18 (CEST)

Meg Mozambikból, szemben a Mozambikbőllel... :)))) Tehát az mély hangfekvésű toldalékkal létrehoztam a kategóriát, amásikat meg megszüntetem. Pasztilla, egyébként az élő magyarnyelvűt valahol a fociműhely környékén keresd... :) – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. augusztus 31., 06:04 (CEST)

Átírási szabályok kigyűjtése ismert írásmódú névalakok alapján (elsőként: khmer nevek)

Várom a hozzászólásokat, közreműködéseket! Ádám ✉ 2008. szeptember 1., 11:43 (CEST)

Szingapúri nevek

Az {{Rc-1000}}^(?) sablonnal kapcsolatban felmerült, hogy az első szingapúri miniszterelnök nevét hogyan is írjuk? Ugyanis Szingapúrnak 4(!) hivatalos nyelve van: maláj, angol, kínai és tamil. Tehát Lee Kuan Yew (angol), Li Guangyao/Li Kuang-jao vagy esetleg teljesen másképp. Mi legyen a standard a szingapúri neveknél? Cassandro ^Ħelyőrség 2008. augusztus 31., 19:40 (CEST)

Ha négy hivatalos nyelvük van, nyugodtan meg lehet az a kényelmünk, hogy az angolt használjuk, a további releváns változatok megadásával. Pasztilla 2008. augusztus 31., 19:59 (CEST)

Indiában is hivatalos az angol, mégsem az angol írásmódot vesszük alapul… Ádám ✉ 2008. szeptember 3., 06:55 (CEST)

Jogos, ez eszembe sem jutott. :-) Pasztilla 2008. szeptember 3., 19:21 (CEST)

Adam +1, meg kell állapítani a megfelelő átírást mindig az éppen aktuálisból, Li Kuang-jao esetében tehát a kínaiból? Bennó^fogadó 2008. szeptember 3., 11:32 (CEST)

Nana, várjunk egy picit, az indiai alkotmány sorrendet tesz a hivatalos nyelvek között, ellenben Szingapúrban nem és ha nagyon kötni akarnánk az ebet a karóhoz, akkor is a malájt kéne használni. en:Languages of Singapore. Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 4., 11:48 (CEST)

Kiejtés, átírás(ok) és eredeti verzió feltüntetésére szolgáló sablon

Ide is szorosan kapcsolódik, úgyhogy belinkelem.

Akár ott, akár itt, de lehetőleg egy helyen gyűjtsük az észrevételeket! Ádám ✉ 2008. szeptember 2., 14:07 (CEST)

Buxoro magyarul

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Van egy nagy múltú város a hajdani selyemúton, Közép-Ázsiában. Szamarkandhoz, méltó párjához hasonlan Üzbegisztánban van, és a jámbor üzbégek Buxorónak írják a maguk latin betűivel. Nadeviszont! Ennek is van magyar neve, tán több is, mint kéne. Bukhara, Bokhara már bizonyára jóval többeknek ismerős, de akár mint Buhara vagy Bohara is. (Eredeti perzsául Buhárá, modernesen Bohárá lenne.) Namármost, abban talán egyetértünk, hogy itt a magyarban elterjedt név használatos... de melyik? Az OH mond valamit?– Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. szeptember 3., 18:12 (CEST)

Buhara, ld. OH 540. old. (Köszönet, Jurka!) – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 4., 08:25 (CEST)

Élt Bokharában egykoron egy szőke szép boszorka. – Megfejtéseket a szerkesztőség címére. OsvátA ^Palackposta 2008. szeptember 4., 08:44 (CEST)

Két tippem van: 1) Naszreddin Hodzsa, 2) Ali Baba és a negyven rabló, és mindkettő piros... :) – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 4., 09:00 (CEST)

Apollinaire (thx Google). Mondjuk az nem tiszta, hogy kerül a versbe Buhara. – Winston ^vita 2008. szeptember 4., 09:18 (CEST)

Helyesbítek. Fentebb fejből idéztem, most könyvvel a kezemben teszem:

Élt Bacharachban egykoron egy szőke szép boszorka

A férfiak epedve mind meghaltak érte sorba

...

A Bacharach il y avait une sorciére blonde

Quî laissait mourîr d'amour tous les hommes à la ronde

...

La Loreley – Vagyis nem a fordító, Vas István, hanem Guillaume Apollinaire maga tette e tettet. OsvátA ^Palackposta 2008. szeptember 4., 16:13 (CEST)

Lássuk be, Winston kérdése jogos volt, egyszerűen szólva én voltam a hülye. Ideidézem az igazságot:

Bacharach – város a porosz Koblenz kerületben, a Rajna balpartján, bortermeléssel bőr- és lombfűrészgyártással. Mellette a Rajnának a hajózásra veszélyes sellői voltak, melyeket azonban sziklarepesztésekkel eltávolítottak. Szóval Appollinaire jól tudta. És már Heine is. Csak én nem. OsvátA ^Palackposta

Hát végtére azér ciklopédiázunk, hogy okosabbak legyünk, mint ez a Heine :-) – Korovioff ^vita 2008. szeptember 4., 16:34 (CEST)

Ellenpápák

Szerintem nem jól vannak feltüntetve az ellenpápák nevei. Pl. VIII. János ellenpápa esetében, ugyanis ő az első János nevű ellenpápa, csak VIII. János pápa néven lépett fel. Tehát akkor vagy úgy lenne helyes, hogy János ellenpápa, vagy úgy, hogy VIII. János (ellenpápa). Jól mondom? deposi*^üzenetek 2008. szeptember 3., 18:58 (CEST)

Logikusnak tűnik. (Mármint a kettő közül az utóbbi változat.)– Korovioff ^vita 2008. szeptember 3., 19:00 (CEST)

Igen, az utóbbi tűnik a jó megoldásnak. – Winston ^vita 2008. szeptember 4., 08:40 (CEST)

Akkor viszont át kellene nevezgetni zárójelesre az összeset, nem? Ha igen, akkor vállalom. deposi*^üzenetek 2008. szeptember 4., 10:27 (CEST)

Mármint az ellenpápákat, ugye? Vagy a pápákat is? Mert az viszont nem passzol az X. XY volapük kalifa típusú uralkodószócikknév-konvencióhoz. (Bár a zárójeles ellenpápa se, de az legalább kevés kivétel). – Winston ^vita 2008. szeptember 4., 10:35 (CEST)

Csak az ellenpápákra gondoltam. Ők amúgy is elvileg csak áluralkodók voltak. ;-) deposi*^üzenetek 2008. szeptember 4., 10:45 (CEST)

Való igaz. :-) Winston ^vita 2008. szeptember 4., 10:50 (CEST)

Volvo vagy VOLVO?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Üdv!

Bereszoli (vita | közrem. | törölt szerk. | ) eddigi közreműködése a Volvo 7700A cikkben történt, ezzel kapcsolatban az lenen a kérdésem, hogy jogos-e az, amit tett: többek között kicserélte a Volvo szövegeket VOLVO-ra. Ez így helyes? Ha igen, akkor az összes ilyen szócikket át kellene nevezni és kijavítani, ha nem, akkor kérem, hogy valaki vonja vissza, vagy jelezze, és én visszavonom.

Köszi! – Hunyadym ^Vita 2008. szeptember 3., 19:46 (CEST)

Nem mozaikszó, hanem becsületes, rendes tulajdonnév. A helyes alak: Volvo (OH 1476a.). Pasztilla 2008. szeptember 4., 06:17 (CEST)

A Fiatnál tényleg volt olyan különbség, hogy az autó neve Fiat, a gyáré pedig FIAT – vagy éppen fordítva, már nem emlékszem. A honlapjukon legalábbis világosan megkülönböztették a kettő írásmódját. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ebből rendszert kéne vagy lehetne csinálni. Ádám ✉ 2008. szeptember 4., 08:18 (CEST)

Már mindet visszaírtam, a honlapok alapján egyértelmű a helyzet. – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 4., 08:33 (CEST)

Köszi szépen! – Hunyadym ^Vita 2008. szeptember 4., 19:16 (CEST)

Teher

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Érdekes dolog ütött szemen: Mjacskovói teherszállító repülőtér (Moszkva szócikkben). Hogy kell ezt rendesen mondani magyarul? Egyértelmű, hogy nem a repülőtér szállítja a terhet, viszont a teherpályaudvar analógiájára képzett teherrepülőtér meg valahogy nem áll a számra. :)) Mi lehet a helyes megoldás? – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 4., 08:32 (CEST)

Ha teherszállító repülőgépek használják, akkor teherszállító-repülőtér. De ez csak splekuláció. – Winston ^vita 2008. szeptember 4., 08:42 (CEST)

Lehetne inkább teherforgalmi repülőtér v. áruforgalmi repülőtér. misibacsi*^üzenet 2008. szeptember 4., 08:47 (CEST)

Némi guglizás azt mutatja, hogy ha van erre magyar szakzsargon, akkor inkább a teherforgalmi repülőtér lehet az. Üdv, – Korovioff ^vita 2008. szeptember 4., 10:43 (CEST)

Köszi, akkor maradunk ennél bekapcsolom a botot, hogy azt az egy előfordulást javítsa... :) Köszönettel, mindenkinek, – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 4., 13:26 (CEST)

Szerepel-e a vezetékek nevében a "(kőolaj-, ill. gáz)vezeték" szó?

Most ugyanis a csővezetékek között szerepel Adria kőolajvezeték egyfelől és Adria-gázvezeték másfelől. Az egyik alighanem hibás. (Én személy szerint a kötőjel meghagyására szavaznék, mert az Adria szónak már más jelentése is van, ami nem terjeszthető ki automatikusan a vezetékre.)

Ahol a nevet egyszerűen a kiindulási és a végpont alkotja, azoknál mindenképp kell a kötőjel, így pl. a Görögország–Olaszország-gázvezeték típusúaknál az utolsó tag elé kötőjelet iktattam be. Remélem, a többiek is egyetértenek.

Ádám ✉ 2008. szeptember 3., 15:04 (CEST)

Ha nem újított az OH, és áll még az Akadémiai helyesírás, akkor az Adria-köolajvezeték így van benne a szótárban (egy 1991-es kormányrendeletben is így van írva, amit találtam). – Dami ^vita 2008. szeptember 3., 16:16 (CEST)

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a kötőjel nélküli alak azért volna jobb megoldás, mert ezeknek a vezetékeknek többnyire fantázianevük van (Barátság, Nabucco vagy mi stb.), ilyen szempontból tehát nem összetételt alkot a név a jelölt taggal, hanem az Audi gépkocsi, Tibi csokoládé mintájára műxik. Vagy nem. Pasztilla 2008. szeptember 3., 19:19 (CEST)

A Barátság Barátság kőolaj-távvezetekként van az akadémiai szótárban. A Nabucco egy 2008-as miniszterelnöki határozatban Nabucco tranzit földgázvezeték rendszer([2]). Ami az elnevezéseket illeti, a kategóriaára ránézve nekem az a benyomásom lett, hogy van amit az útvonalról, célállomásról neveznek el és van aminek fantázianevet adnak. – Dami ^vita 2008. szeptember 3., 23:11 (CEST)

A Barátság és a Nabucco esetén nem is merülhet fel más, mint a fantázianév. Jobban belegondolva ez az Adriánál is lehetséges, bár nem szükségszerű. Jó lenne konkrétan ezt az alakot fellelni valamelyik helyesírási szótárban! (Azért a kormányrendeletekben sem bízhatunk vakon, vö. földgázvezeték rendszer, ami mindenképp kötőjeles lenne.) Ádám ✉ 2008. szeptember 4., 03:32 (CEST)

Nem szükségszerű, de a kapcsolat az Adriai-tenger és a kőolajvezeték között nem közvetlen, más helyesírási eset, de naming convention tekintetében hasonlít a Tisza áruház, Duna csárda stb. esetéhez. Talán erre is utal a puszta Adria név használata, amiről igazából nem is tudom, mit jelent, eddigelé abban voltam, hogy az Adriai-tenger és partvidékének rövidített, köznyelvi és némileg bizalmas megnevezése. Könnyebb lenne az életem, ha adriai-tengeri vezeték volna a neve, vagy csupán adriai. És még könnyebb lesz az életünk, ha a tervek szerint a kettő integrálódik és neve Barátság(–/-)Adria kőolajvezeték lesz. Ugyanakkor a jelenlegi Adria név szempontjából hajszálra idevágó eset volna a magyarban az -i miatt kissé nehezített Kaszpi(-/ )kőolajvezeték példája, ami megint egy tengerről veszi a nevét, viszont orosz eredetiben is melléknévi formában áll (каспийский). A franc tudja. Bocsánat, csak hangosan gondolkodtam. Pasztilla 2008. szeptember 4., 06:04 (CEST)

Re:„Jó lenne konkrétan ezt az alakot fellelni valamelyik helyesírási szótárban!”: kérlek olvasd el újra mit írtam az Adriáról és a Barátságról. – Dami ^vita 2008. szeptember 4., 11:40 (CEST)

Dami, úgy érted, az MHSz.-ben találtad meg kötőjellel az Adria-kőolajvezeték formát? Ádám ✉ 2008. szeptember 5., 05:12 (CEST)

Annak a rövidített "diákszótár" változatában. Mind az Adriát, mind a Barátságot. A jelek szerint az OH se változtatott rajta. – Dami ^vita 2008. szeptember 5., 12:47 (CEST)

Nem, az OH ennyire konzekvens.

OH 496a.: Barátság kőolajvezeték kötőjel nélkül

OH 431a.: Adria-kőolajvezeték kötőjellel

Már írtam Mártonfinak, nehogy feljelentsen zaklatásért. :-) Pasztilla 2008. szeptember 5., 05:50 (CEST)

Ja, és a Nagy Fehérben is már öszetételként kezelték ez utóbbit, nem pedig a kőolajvezeték neveként. Pasztilla 2008. szeptember 5., 05:52 (CEST)

Köszi szépen, átneveztem és javítottam a cikkben. Ádám ✉ 2008. szeptember 5., 06:20 (CEST)

Ez befolyásolja az Adria Kőolajvezeték Egyezmény címét? (egyáltalán fent van az valahol a neten)?– Dami ^vita 2008. szeptember 5., 12:47 (CEST)

Látom, átírtad, bár továbbra is örülnék, ha láthatnám az eredeti egyezmény szövegét (csak személyes kíváncsiság; + ilyen címmel nem sok hasznos Google találat van).– Dami ^vita 2008. szeptember 5., 12:59 (CEST)

Évszámok utáni pont

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Egy anon "évszámok után pontot teszünk" jeligével lelkesen javítja az [3] ilyen típusú felsorolásokat. Ha igaza van, akkor inkább egy robotot kellene állítani a feladatra, mert rengeteg ilyen van. Ha nincs igaza, akkor ezt szakszerűen el kellene neki mondani. – Hkoala 2008. szeptember 6., 13:44 (CEST)

Ez így általánosságban butaság, mint az összes többi hasonló "szabály". Az ugyanis attól függ. ;) Ha az évszám birtokos szerkezetben áll, akkor nincs mögötte pont: 1912 nyarán, 1999 októberében. Az olyan felsorolásban pedig, amilyen ez a filmlista, végképp nem kell, annyiban viszont igaza van anonnak, hogy valami elhatároló jel célszerű volna, egy emelt pont, nagykötő, akármi. Az évszám ilyenkor zárójelben is szokott szerepelni, és nincs grammatikai viszonyban a folytatással. Bennó^fogadó 2008. szeptember 6., 14:22 (CEST)

Ciprusi településnevek

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Rábukkantam a Nicosia cikkre és felmerült bennem a kérdés, hogy nem a WP:GÖRÖG alapján kéne írni, de ugye a törökökön kívül senki más által el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság része is az észak-ciprusi településneveket miképp írjuk? (Az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot a törökökön kívül senki nem ismeri el.) Miképp legyen akkor az elnevezés? A hivatalos, de jure görög vagy a nem hivatalos, de facto török néven? Cassandro ^{Vallettai ħelyőrség} 2008. augusztus 20., 14:16 (CEST)

A Cartographia-féle világatlasz a nemzetközi el-nem-ismertséghez igazodva nem jelöl országhatárokat, és a török részen fekvő településeket is görög nevükön adja meg. Nyilván ez a PC eljárás, de függetlenül attól, hogy ki kinek szurkol, ildomos volna másodlagosan feltüntetni az azóta, esetenként korábban keletkezett török névváltozatokat is. Észak-Ciprus Burum impériuma ha jól emlékszem, őt is érdemes megkérdezni erről. Pasztilla 2008. augusztus 20., 14:37 (CEST)

P. +1 Görög nevük átírva, utána zárójelben a török. Szócikk az elsődleges, tehát a görög néven. Bennó^fogadó 2008. augusztus 27., 14:37 (CEST)

Szóval Famagusta Amohósztu lészen? ;) - CFC ^vita 2008. szeptember 8., 14:14 (CEST)

Nem, az történetesen a hagyományos kivételek közé tartozik: Famagusta (ÚNMH 217. o.). Szabatos átírt alakja Ammóhosztosz lenne (egyébként ebből torzult a Famagusta alak), amiről redir készül. Ha adsz nekem érdekelt ciprusi településlistát, bizisten egyenként kikeresem neked az útmutatóból, mert sajnos vegyítve vannak, de ha adol lista, kapol mindegyiket. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 14:52 (CEST)

Nicosia, Famagusta kivétel, ok.

• Limassol? Limassol
• Paphos? Páfosz
• Larnaca? Lárnaka
• Kyperounda? Kiperúnda
• Yeroskipou? Jeroszkípu
• Achna? Áhna
• Paralimni? Paralímni
• Katokopia? Katokopiá
• Peyia? Péjia

- CFC ^vita 2008. szeptember 8., 15:00 (CEST)

Odavésztem félkövérrel. Vigye, egye. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 15:32 (CEST)

Köszönjük :-) - CFC ^vita 2008. szeptember 8., 17:18 (CEST)

Cikkek elején álló sorszámok és számjegyek rendezése

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ugye jól gondolom, hogy pl. az V. Henrik (film, 1989) szócikket az „Ö” (mint ötödik) alá rendezzük, viszont ha uralkodók kategóriájában szerepel, nem pedig filmként, akkor már a „H” alá soroljuk? Ádám ✉ 2008. szeptember 3., 06:53 (CEST)

Némileg hasonló kérdés merül fel a számokkal kezdődő cikkek besorolásánál: 12 majom, 187 (film), 21 gramm, 300 (film), 4 hónap, 3 hét, 2 nap, 8½. Itt is felmerül, mi lenne, ha a számokat a kiejtésük szerint sorolnánk be. (Azt hiszem, az OH. is kitér erre, de most nem tudom megnézni.) Ádám ✉ 2008. szeptember 3., 07:02 (CEST)

1. Műcímek betűrendbe sorolásakor a kiejtés szerinti feloldás megszokott (első eset), azt ott azzal indokolja az OH., hogy "nem várható el az olvasótól, hogy tudja, hol keresse", azazhogy az 1001 éjszakát éppen hogyan írtuk le, ezért hát lesz neki besorolva ezeregy alatt. 2. Ajánl viszont egy második megoldást is, amit "újabban elterjedtnek" mond, noch dazu éppen számítógépes okokból, ez pedig az, hogy a számok megelőznek minden mást a betűrend elején. Az utóbbi esetet szerintük csak arab számokkal szokás eljátszani. 3. A számokkal kezdődő tételek az ABC végére kerülnek a következő rendben: a) római számok, b) arab számok. Bennó^fogadó 2008. szeptember 3., 11:31 (CEST)

Régi-régi könyvtáros metódus, hogy a számokat kiejtésük szerint sorolják be. Szerintem helyesen. Pasztilla 2008. szeptember 3., 11:52 (CEST)

Köszi. Közben más példákat is találtam: I. Péter-sziget, 56-os kápolna, 7. kiadás (Magic: The Gathering) . Ádám ✉ 2008. szeptember 3., 18:09 (CEST)

Könyvtárosi szakvélemény

Kikértem egy könyvtáros barátom véleményét:

Hát ez olyan régi [hogy „a számokat kiejtésük szerint sorolják be” – Ádám ✉], hogy már el is avult 1981-ben! :-> Addig úgy volt, de a jelenleg érvényes MSZ 3401-81 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai szabvány a számokkal kezdődő vagy azt tartalmazó címeket számértéküknek megfelelően soroltatja be. Tehát gyakorlatilag csak az arab és római (esetleg más jelrendszerű) számokat kell összeosztani. A számok megelőzik az ábécé első betűjét a besorolásnál. (A tőszámnevek és a sorszámnevek a besorolásnál azonos értékűek.)

Azonban ha a forráson, tehát a dokumentum címében a szám számnévként szerepel, akkor a betűrendi értékben kerül besorolásra. Ha nem az „V. Henrik” mint cím a besorolandó, hanem az V. Henrikről szóló műveket keressük a katalógusban, akkor a közkönyvtárakban használatos, címeket, szerzőket és tárgyi (valamilyen személyről, testületről/intézményről, földrajzi helyről szóló műveket feltáró) tételeket összeosztó, ún. betűrendes katalógusban a személynevek ún. egységesített alakjai egy külön szabvány (MSZ 3440/2-79 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Személyek nevei) alapján megállapítva találhatóak. Az alábbi példában látható, hogy milyen formában. A tárgyi melléktételek esetében egy csillagot teszünk a név elé a katalógusban, besorolási érték nélkül. Ha azonban a cím pl. *-gal kezdődne a forráson, akkor ez ún. szimbólumnak minősülne, ami megelőzi a számokat. Tehát:

• * és @ meg a többiek  :)
• V. Henrik
• 10 orosz kisregény
• XX. század
• 101 magyar népdal
• Henrik (Franciaország: király), III.
• * Henrik (Franciaország: király), IV.
• Henrik (Anglia: király), IV.
• * Henrik (Anglia: király), V.
• Henrik (Anglia: király), VI.
• * Henrik (Német-római Birodalom: császár), V.
• A huszadik század külföldi írói
• Magyarország XIX. századi írói
• Magyarország a XI. században
• Magyarország a 16. században
• Tíz kicsi néger

Hát így fest ez egy könyvtárban, de más alkalmazási területen természetesen elfogadhatónak tartok ettől eltérő betűrendbe sorolási metódust.

Még annyit: ami a számítógépes katalógusokat illeti, normális könyvtári szoftverekben ki szoktak találni valamilyen módszert, amellyel a római számoknak arab számértéket lehet adni a gépi besoroláshoz.

A fenti tehát a Bennó által b) jellel jelzett megoldáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a római számok mindenütt az arab számokkal azonosan vannak besorolva. Arra nem tér ki az OH., hogy a 20 és a 101 közül melyik kerüljön előbbre, de az utóbbi véleményből látható, hogy (a kizárólag alfabetikus szempont ellenére) könyvtárakban a 20 megelőzi a 101-et. – Döntsük el, mit fogadunk el, figyelembe véve, mi az, ami a felhasználó szempontjából célszerű és szoftveresen megvalósítható! Ádám ✉ 2008. szeptember 5., 05:52 (CEST)

És tényleg így van, megnéztem egy újabb MNB-kötet címmutatóját! Mentségemül szolgáljon, hogy az OSZK-ban is jobbára a régi katalógust használom, azt meg tudtommal még nem rendezték át. Szvsz jobbnak is tartom a kiejtés szerinti besorolást, halandótól nem elvárható, hogy a fenti betű/számrendes listát első blikkre átlássa, főleg egy nagyobb tömegben, persze ez a kérdés on-line alkalmazásban, nálunk nem annyira akut. Ha jól tudom, az uralkodókat edig is a nevük, és nem a sorszámuk alapján mutatóztuk. Pasztilla 2008. szeptember 5., 06:05 (CEST)

OK, akkor legyen kiejtés szerint, a praktikus szempontokra és a szoftveres korlátokra tekintettel. Ádám ✉ 2008. szeptember 5., 13:09 (CEST)

Wellness szálloda, apartman szálloda tényleg külön?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Nem egybe kéne őket írni (ill. az előbbit kötőjellel)? Ádám ✉ 2008. szeptember 8., 07:07 (CEST)

Elvileg de, de meg kell nézni a rendeletet. Ha abban így van, akkor mehet rá a {{rögzültrossz}}. – Winston ^vita 2008. szeptember 8., 09:14 (CEST)

Eddig ezt a sablont csak tulajdonneveknél (műcímeknél, intézményneveknél) alkalmaztuk. Ádám ✉ 2008. szeptember 8., 09:21 (CEST)

Eddig :). De ha nem, hát nem, akkor a bevezetőben kell jelezni. Jobb lenne a sablon, mert szembetűnőbb. – Winston ^vita 2008. szeptember 8., 09:23 (CEST)

Ádám +1: wellness-szálloda, apartmanszálloda. Erősen kétlem, hogy ezek főnévi jelzős kapcsolatok lennének, márpedig csak az indokolhatná a különírást, és akkor szépen ki is terjeszthetnénk az összes többi hasonló szerkezetre: *luxus szálloda, *tranzit szálló stb. Pasztilla 2008. szeptember 8., 10:54 (CEST)

Adam és Pasztilla +2, Winstonnak üzenem, a rendeletek helyesírási szempontból nem adekvát források. Csak abban az esetben lennének azok, ha a Magyar Országgyűlésnek és a minisztériumoknak helyesírásalkotó jogosítványai volnának, de még akkor is csak abban az esetben, ha az összes onnét kikerülő szöveg egyben tévedhetetlennek is volna minősítve. ;) A rendeletek és törvények a jog forrásai, nem a helyesírásé. Wellness-szálló és apartmanszálló, avagy a fentebbi hosszabb formula. Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 11:21 (CEST)

Arra gondoltam, hogy a szócikk a rendelet alapján határozza meg a fogalmakat, kvázi a rendeletet önti szócikkformába, azaz nem az életben létező apartmanszállókról, hanem a jog szerinti apartman szállókról szól. Legalábbis ha tartjuk magunkat ahhoz, hogy a szócikkek a forrás alapján íródnak, akkor meg kell emlékeznünk arról, hogy abban mi áll. – Winston ^vita 2008. szeptember 8., 11:27 (CEST)

A rendelet viszont az életből merít, általában szakmai javaslatra. Ha új fogalmakat alkot, azt is előkészítés előzi meg, szintén többnyire szakmai körökben. De mivel a helyesírást az akadémiai helyesírás szabályozza, mégpedig a rendeletekre is kötelező érvénnyel, számunkra a szakmai helyesírás is csak abban az esetben mérvadó, ha igazodik az Akadémia normáihoz. A szakhelyesírások szabályozásában az Akadémia közreműködik. A szakhelyesírási szakkönyvekre utalásokat találhatsz minden helyesírási szabályzatban. A rendeletek számunkra nem inkább forrás, mint az újságírás, a könyvkiadás stb. (melyek szintén nem). A fogalom lehet új, a helyesírás azonban kialakult normákhoz igazodik. Új helyesírási norma bevezetésében az Akadémia az illetékes. Hiába új fogalom a wellness-szálló és az apartmanszálló (annyira nem újak egyébként), mindkettő régről ismert normákat illet, az előbbi az idegen szavak összetételben szerepeltetését szabályozó normát, és mindkettő az egybeírás-különírást. Hogy érthetőbb legyen, egy hasonlat: ha egy rendelet új gyógyszert vezet be, attól még a gyógyszer fogalma nem változik, sem a gyógyszerekre vonatkozó szabályozás. Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 11:31 (CEST)

Van egyébként egy prózai oka is annak az elvieken kívül, amiért nem adekvát forrás egy rendelet helyesírási szempontból: hivatalnokaink, jogászaink és törvényelőkészítőink döntő többsége (tisztelet a kevés számú kivételnek) masszívan nem tud helyesírni, helyesírási gyakorlatát hiedelmek és legendák irányítják (mindenkinek vannak idevágó történetei ). Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 11:37 (CEST)

Ázsia–óceániai Ralibajnokság

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Gyakorlatilag három kérdés van:

• kis- vagy nagykötőjel (szerintem az AkH.¹¹ 263. alapján az utóbbi),
• -i képzős, melléknévi vagy a nélküli, főnévi alak (szerintem melléknévi, a többi hasonló név analógiájára legalábbis),
• kis vagy nagy „R” (szerintem nagy, mert a név része lehet).

Ádám ✉ 2008. augusztus 21., 01:25 (CEST)

A levezetés szerintem hibátlan az első két pontban, de a harmadikkal bajban vagyok. Egyáltalában az egész miért volna nagybetűs? Bennó^fogadó 2008. augusztus 27., 14:36 (CEST)

Attól függ, intézményszerű‑e, l. OH. 139–140. és 221. o. A 140. oldal említi példaként a nyári olimpiai játékokat, kisbetűvel. Ha az kisbetűs (vagyis kevésbé számít intézményszerűnek), akkor feltehetőleg ez is az lesz. Átnevezem. Ádám ✉ 2008. szeptember 10., 22:54 (CEST)

Erre gondoltam. ;) Hosszú életemben, rögös helyesírási szküllák és kharübdiszek között (képzavar!) az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a vétkesség példájára a nagybetűsítés esetén azt kell bizonyítani, hogy jogosult valamiért a nagybetű, az alapeset az, hogy nem. Azt kell tehát megindokolni, ha valami mégis nagy. Itt nem látszott ilyen ok. Remélem, jól szűrtem le ezt az alapelvet. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 10., 22:58 (CEST)

Perzsa átírási szabályzat

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A legutóbbi felemlegetése óta némi egyeztetést leszámítva jelentősebb változás nem történt. Javaslom a WP:ÚJPERZSA bekékítését az User:Mathae/Újabb lapon látottakkal.– Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. szeptember 3., 18:15 (CEST)

Ezt nagymellel javaslom én is! Kerüljön a helyére! – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 8., 15:36 (CEST)

Immár élesítve, további meggondolásokat a vitalapjára kérjük. Bennó^fogadó 2008. szeptember 10., 16:16 (CEST)

Újra Ciprus

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Üdv! Tud valaki olyan embert, aki kifejezetten Ciprussal, ill. a ciprusi településnevek átírásával foglalkozik? Eddig csak a Földrajzinév-bizottság egy határozatát találtam, de ott is csak kivételként van Nicosia feltüntetve. A többinél kusza a helyzet, lásd Famagusta vagy Larnaca. Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 5., 18:52 (CEST)

Azóta változott a helyzet, csak nem szóltam!! Elővettem a polcról az újgörög szabályzatot, amiről cikk is készült azóta, és némi meglepetéssel felfedeztem, hogy a 85-ös szabálzat már az új ciprusi helyzetre reagálva tartalmazza a földrajzi névanyagot, tehát Ciprusban is biztonságban leszünk, kérdezz nyugodtan konkrétumokat. Még egy általános átírási szabály is vonatkozik csak Ciprusra: a kettőzött msh-k nem egyszerűsödnek az átírásban, mert a ciprusiban nem egyszerűsödnek. A Famagusta és a Nicosia két kivétel, de az összes fel van sorolva ott. Bennó^fogadó 2008. szeptember 5., 21:07 (CEST)

Nálam már nem csak a görög-török név a kérdés, hanem az is, hogy görögül teljesen más, mint a nyugaton használt angol(?) verzió (egy időben Cipruson az angol is hivatalos nyelv volt – ha jól emlékszem). Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 6., 15:45 (CEST)

Gratulálok! Ne is törődjetek vele, hogy erről már volt egy vita. Mindegy mi a magyarban elterjedt forma. Mindegy mi a ciprióta gyakorlat. Lényeg a földrajzinév bizottság. Az átírás. A szent. Az a fontos.

Írjon ide a retek cikkeket! Piraeus ^vita 2008. szeptember 9., 00:01 (CEST)

Mielőtt habzó szájjal eljátszod itt a ciprióta mártírt, nézd meg a linket a bizottsági határozatról, ott EGYEDÜL csak Nicosiáról volt szó... A többit meg nézd meg pár szakasszal feljebb „Ciprusi településnevek” címmel. Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 9., 10:59 (CEST)

"Mielőtt habzó szájjal eljátszod itt a ciprióta mártírt..." Köszi. Ez most bizonyára szükséges volt. :(

Fórumstílus. Ennyit nem ér ez az egész. Piraeus ^vita 2008. szeptember 9., 11:33 (CEST)

Szeretnék elnézést kérni a kifejezésmódomért, valóban nem volt megfelelő. Viszont a hozzászólás többi része továbbra is áll. Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 9., 11:38 (CEST)

Én meg a nyitó hozzászólásomban voltam indulatosabb a kelleténél, ezért meg én kérek elnézést úgy a saját mint a magam nevében.

Alapvetően a "Kerínia" meg a "Lárnaka" alak bosszantott fel, mert úgy látom, hogy inkább a hivatalos de nem használt, mint a köznapi életben használt forma valósul így meg. Ez szerintem nem jó így. Ráadásul Larnaca esetében erről már volt egy vita, ezek szerint feleslegesen.

Ezt értelmetlennek látom, de tényleg nem ér ennyit az egész. Legyen úgy, ahogy jónak látjátok. Üdv: Piraeus ^vita 2008. szeptember 9., 11:48 (CEST)

Indiai nevek

Szakértő kerestetik, aki lektorálná a Delhi szultánjainak listája cikket. – Hkoala 2008. szeptember 6., 16:05 (CEST)

Gyanítom, hogy ezek csak földrajzilag indiai nevek, a valóságban a jámborok sokkal inkább voltak perzsák (amúgy meg persze zömmel arab eredetű tiszteleti neveket viselnek). Így amondó volnék, hogy a még el nem fogadott perzsa átírási irányelv vonatkozzék reája, mintsem az újind. – Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. szeptember 6., 18:25 (CEST)

Immár használható ehhez a WP:ÚJPERZSA. Bennó^fogadó 2008. szeptember 10., 16:15 (CEST)

Mecklenburg–Elő-Pomeránia

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Tudom, hogy nemrég volt erről szó, de számomra nem egészen megnyugtató a fenti tartomány esetében a mostani megoldás: Mecklenburg-Előpomeránia. A kiskötőjel/nagykötőjel kérdésén el lehet vitatkozgatni, de az Elő-Pomeránia miért nem kötőjeles? A kiindulási alap Pomeránia, amely kapott egy földrajzi jellegű jelzőt (elő), s ezt a földrajzi nevek helyesírásának 1.5 pontja szerint kötőjellel kapcsoljuk a jelzett taghoz, hasonlóan az Észak-, Nagy- stb.-hez. Mecklenburg–Elő-Pomeránia alakban hozza egyébként a Cartographia-világatlasz, a Magyar nagylexikon, a Nagy Fehér akadémiai helyesírási szótár pedig Mecklenburg-Elő-Pomeránia alakot citál. Az OH szisztematikusan átugorja a kicsit is problémásabb eseteket, ez sincs benne. Pasztilla 2008. szeptember 6., 21:35 (CEST)

Szóval? Mindenki szerint jó, ahogy van, akkor is, ha rossz? Pasztilla 2008. szeptember 8., 10:48 (CEST)

Az én szavam nem számít itt a kommandónál, de én már múltkor felvetettem ugyanezt. – Dami ^vita 2008. szeptember 8., 11:28 (CEST)

Dami, hozzál nekem difflinket arról, hogy az én szavam számít :-) Egy idő után majd bátran szerkesztek, aztán vagy észreveszik, vagy nem. Pasztilla 2008. szeptember 8., 13:06 (CEST)

Zavarban vagyok az egésszel, ezek szerint az OH. is. ;) Nem látszik indokoltnak az Elő- beolvasztása, ahogyan az Alsó-Szászország se lesz Alsószászország. Viszontag ha ugye mint az összevont megyéket, kiköskötővel rendeljük egymás mellé, nemdenem probléma származik abból, hogy nem lehet biztonsággal elhatárolni az alkotóelemekt? Mecklenburg-Elő-Pomeránia, ez lenne a szíved vágya? Bennó^fogadó 2008. szeptember 8., 13:20 (CEST)

Nem, a szívem elsődleges vágya az Elő előtag helyesírási szabálzat szerinti, azaz kötőjellel való használata. Minden földrajzi névben szereplő Elő Elő-: Elő-India, Elő-Ázsia, Elő-Rajna stb., kivéve persze ha településnév integráns része: Előszállás. Azt követően persze azon is el lehet morfondírozni, hogy kiskötőjel avagy nagykötőjel használata teendi-é halhatatlanná a nevünk. Én mindenesetre határozottan jobban érezném magam a tisztítótűzben, ha tudnám, hogy a nagykötőjel lett az örökségünk, de mehetünk tovább a lenini úton a rövid kötőjellel is, csak valaki más kérdezzen már rá az OH szerkesztőinél, miféle zsinórmértéket használtak e tartománynevek írásmódjának megadásakor: Baden-Württemberg, Schleswig-Holstein (kisk.), Észak-Rajna–Vesztfália (nagyk.). Ez utóbbi, szabályponttal nem megtámogatható, de a bennói kifejtés fényében ésszerű megoldás lehetne az etalonja egy Mecklenburg–Elő-Pomeránia alaknak. Csak az Elő legyen Elő-. Pasztilla 2008. szeptember 8., 15:07 (CEST)

Az Elő--ügyet rendeztem :))))) Kiskötő–nagykötő ügyben várom a hatalmasságok állásfoglalását. – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 8., 15:34 (CEST)

Egyrészt: az elő‑ mint előtag kötőjellel íródik mindhárom földrajzi névben, amit az OH.-ban találtam ehhez: Elő-Ázsia, Elő-India (645. o.), Elő-Rajna (646. o.).

Másrészt: két esetről tudok a földrajzi nevekben lévő kötőjel tagolást elősegítő, alkalmi elhagyásáról, de egyik sem vág ide:

• Kutas-ér-parti és Alsó-csatorna összevonásából keletkezett Kutasérparti-Alsó-csatorna (nem pedig *Kutas-ér-parti-Alsó-csatorna), ugyanígy Délkeleti-Indiaióceáni-hátság (nem pedig *Délkeleti-Indiai-óceáni-hátság). Ez a szabály akkor érvényesül, ha a kötőjellel összekapcsolt nevek háromnál több tagból állnak (bár még olyankor sem minden esetben, pl. Decsi-Nagy-Holt-Duna), l. OH. 206. o. A Mecklenburg-Elő-Pomeránia csak háromtagú.
• Egytagú, néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződő földrajzi névhez járuló ‑i képző elhagyása, ha a név másik taggal bővül: Calais, calais-i, de Calaisi-szoros (nem pedig *Calais-i-szoros), l. OH. 207–208. o. Ez természetesen nem vág ide.

Úgyhogy én a magam részéről szintén maradnék a kötőjelnél az Elő‑ tag után. Ádám ✉ 2008. szeptember 10., 12:07 (CEST)

Akkor most kicsi vagy nagyktőjel van az Elő előtt?– Dami ^vita 2008. szeptember 10., 12:14 (CEST)

Ez a kérdés itten, amire már Pasztilla is utalt. A német tartományok esetében nem fedezhető fel olyan logika, hogy mi alapján írják egyszer nagykötővel a két tartományt, mikor kicsivel. – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 10., 12:16 (CEST)

Lásd itt: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív16#Német tartományok nevei (kis- és nagykötőjelek kibogozása), tehát az OH. és az MHSz. mást mond, de mi – úgy tűnik – a nagykötőjel (s egyúttal az OH.) mellett maradtunk azokban az esetekben, ahol valamelyik tag már eleve kötőjeles (tehát Baden-Württemberg és Schleswig-Holstein marad kiskötő, de Rajna-vidék–Pfalz és Észak-Rajna–Vesztfália nevében legyen inkább nagykötő). Ha konzekvesek akarunk lenni, akkor ebből a nagykötőjel következik: Mecklenburg–Elő-Pomeránia. – Többiek (pl. Pasztilla, Bennó)? Ez így rendben van? Ádám ✉ 2008. szeptember 10., 12:34 (CEST)

Egyetértek a nagykötővel. A távollevő Pasztilla nevében is. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 10., 16:16 (CEST)

Böngésző címadása

Már egy ideje feltűnt nekem, hogy a böngészőm tetején lévő kék sávban (igen, win-es a gépem) a következőképp jelennek meg a szócikkek, pl. Orbán Árpád - Wikipédia. Ott nem nagykötőjel kéne, mint ahogy a dewikin használják? (Ez félig-meddig a műszaki kf-hez is tartozik, de előbb a helyesírási vonatkozást szeretném tisztázni.) Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 7., 22:01 (CEST)

Elvileg valóban nagykötőjel kéne, de ha valaki el akarja menteni az oldalt, akkor a nagykötőjel esetleg gondot okozhat. Nem tudom. Ádám ✉ 2008. szeptember 8., 07:09 (CEST)

Nem jobban, mint az oldal bármely más részében. Szerintem lehet nagykötő. (Bár utána a böngésző saját nevét kiskötővel fogja továbbra is hozzátenni.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. szeptember 8., 13:58 (CEST)

Ha mást nem, talán a Firefox kötőjelhasználatát tudnánk befolyásolni ha felvesszük a kapcsolatot a fordító önkéntesekkel. – Dami ^vita 2008. szeptember 10., 12:10 (CEST)

Hecc színház: Heccszínház vagy Hecc Színház?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ádám ✉ 2008. szeptember 16., 11:21 (CEST)

Tekintve, hogy műfajról van szó (ad analogiam bábszínház, vidámpark stb.), egyszersmind intézményről, a Heccszínházról, szerintem egyértelműen egybe: Heccszínház. Bennó^fogadó 2008. szeptember 16., 12:22 (CEST)

Köszönöm, átneveztem. Ádám ✉ 2008. szeptember 21., 12:30 (CEST)

Történelmi kérdés: körzet vagy kerület?

Lehet, hogy nem teljesen ide tartozik, de reményeim szerint többen olvassák itt, mint a Német-római Birodalom vitalapján: a cikk következetesen a körzet szót használja a Reichskreis fordításaként, ilyen néven vannak létrehozva az egyes alcikkek is pl. Bajor Körzet. Ezzel szemben több helyen is a kerület szót láttam használatban, pl. a Klaniczay-féle összefoglaló könyvben. Melyik a helyes? – Hkoala 2008. szeptember 21., 13:48 (CEST)

Szerintem nagyjából alternatívaként használható mindkettő. Saját tanulmányaim alapján azt tudom mondani, hogy a kerület valamivel gyakoribb. Ez persze összefügghet azzal is, hogy volt szerencsém többek között Klaniczay tanár úrhoz járni órára. – Tomeczek ^Słucham! 2008. szeptember 21., 14:00 (CEST)

Lehet, hogy a tantónéni a Nyelvtudományi Intézet titkos ügynöke?

Kinek van egy Értelmező kéziszótárja? Egy kedves anyuka kéri segítségünket a Tudakozóban. Csak az kéziszótárból kikeresett válasz jó a gyereknek! Karmela^posta 2008. szeptember 22., 21:19 (CEST)

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

– Hkoala 2008. szeptember 22., 21:39 (CEST)

Portál:Második világháború

Ha berakjuk egy cikkbe ezt a portált, akkor a cikk alján a "Második világháborúportál" néven fut a kis dobozka. Biztos, hogy ezt így kell írni? Nem tudom szabállyal alátámasztani, de nekem egy kötőjel mintha jólesne bele. Mami^rendelő 2008. szeptember 23., 15:57 (CEST)

Ja, az említett dobozka a portál lapjának alján is megtekinthető. Mami^rendelő 2008. szeptember 23., 15:58 (CEST)

Sajnos ilyen esetekben a portálsablont kell módosítani, elkészíteni a kivételes formát, ami egyébként inkább a második világháború portálja. Bennó^fogadó 2008. szeptember 24., 00:23 (CEST)

{{Portál|Második világháború|-}} kötőjelet így lehet, áthidaló megoldásként. Még mindig jobb, mint amilyen most :) – Timish ^levélboksz 2008. szeptember 25., 15:31 (CEST)

Díjak nevének helyesírása

Segítsetek, egy kicsit elbizonytalanodtam. Úgy tudom, hogy csak akkor kell őket kötőjellel írni, amikor egy személyhez köthető (vagyis a róla elnevezett díj), pl. Nobel-díj, Grammy-díj. De mi van akkor, hogyha a díj nevében nem személynév szerepel, hanem magának a díjnak a neve pl. az, hogy Díva? – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 08:27 (CEST)

Ha ez a köznév a díj típusának megnevezése, akkor egybeíródik: Citromdíj, Sajtódíj, Toleranciadíj. De ha ez a köznév az elnevezésben tulajdonnévi értéket kap, akkor különíródik: Életfa díj, Főnix díj, Alaprajz díj, Korona érdemrend, Nagy Testvér díj. (Forrás: OH. 225–226.) Én az utóbbira gyanakszom. Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 12:57 (CEST)

Igen, pontosan erre gyanakodtam én is. Köszönöm a választ. Lesz mit átnevezni :) – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 13:08 (CEST)

Hoppá! Most néztem meg: így viszont a Grammy-díj és az Emmy-díj is helytelen. Egyik sem személy volt, hanem a díjat nevezték el így. – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 13:15 (CEST)

Sőt, még az Oscar-díj is helytelen. Megjegyzem, eredetileg mindegyik jól volt leírva, aztán valaki átnevezte őket a kötőjeles rosszra. A kötőjeles akkor lenne helyes, ha ezeket a díjakat Grammy, Emmy és Oscar nevű emberek alapították volna; csakhogy egyiknél sem erről van szó, hanem egyszerűen a díjak fantázianevei. – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 14:14 (CEST)

Ne viccelj már: a Kossuth-díj is helyes! AkH.¹¹ 168. Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 16:29 (CEST)

Igen, mert a Kossuth-díj Kossuthról kapta a nevét. Az Oscar díj viszont nem köthető személyhez, mert semmiféle Oscar nem létezett, akiről elnevezték. Hanem egyszerűen kitaláltak egy nevet a szobornak. De semmi köze nincs semmilyen Oscarhoz. – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 18:14 (CEST)

Megnéztem az OH-ban, tényleg kötőjellel írja mindet. Akkor ezt most már végképp nem értem. Megint mi ebben a logika? Ha nem magyarul van, akkor kötőjellel kell írni, ha igen, akkor meg csak ha személynév szerepel benne, vagy mi? – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 18:19 (CEST)

Ha van OH.-d, akkor lapozd fel benne a 225–226. oldalt, ott van leírva az egész. A fenti kettő mellett van még öt másik eset, az aleseteket nem számítva. Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 22:20 (CEST)

Olvasd el kérlek az alábbi szakaszt, pont erről beszélek, hogy elolvastam, de nem lehet megállapítani egyértelműen, lévén, hogy fordításról van szó, és az angolban és a spanyolban nincsenek ilyen szabályok: mindent egyféleképpen írnak. – Mex ^plática 2008. szeptember 25., 22:23 (CEST)

Külföldi díjak magyarítása, illetve helyesírása

Elolvastam az OH. díjak elnevezéséről szóló oldalait, de ez megint egy olyan gumiszabály, hogy lehet így is meg úgy is érteni. Azzal persze nincs gond, ami már elterjedt forma, na de mi van az olyan díjakkal, aminek még hivatalosan nincs magyar nevük, de használni kell őket? A legjobb példa a Premio Lo Nuestro. A Lo Nuestro (spanyolul azt jelenti, hogy „A sajátunk”) most ebben az esetben mi? Tulajdonnevesített köznév? Tulajdonnév? Mert jelen pillanatban az OH. értelmezéséből kiindulva ezt legalább háromféleképpen lehetne magyarul írni:

• Lo Nuestro díj
• Lo Nuestro Díj
• Lo Nuestro-díj

Most akkor ki dönti el, hogy melyik a helyes? (Az angol és a spanyol helyesírás legalább következetes, mert minden díjat ugyanúgy szóközzel írnak, szóval nincs kérdés.) – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 19:49 (CEST)

Én a Nagy Testvér díj meg a Pro Urbe díj mintájára a Lo Nuestro díj alakra szavazok, mivel ez alapvetően köznévi származék. (A másik lehetőség még a Golden Globe-díj mintája lehetne, de ez inkább akkor jellemző, ha a díjnév kimondottan tulajdonevesült: ez itt szerintem nehezebben lenne védhető.) Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 22:32 (CEST)

Akkor jó volt a megérzésem. Köszönöm! Holnap megcsinálom a végleges átnevezéseket és a linkek rendezését, mert most jól összekutyultam már mindent. – Mex ^plática 2008. szeptember 25., 22:47 (CEST)

Montreal vagy Montréal?

A cikk jelenleg az előbbi (ékezet nélküli, angol) néven van, de a bevezető már az utóbbiként (francia nevén) említi. Az angol WP azt írja róla: The official language of Montreal is French as defined by the city's charter. [4] [5] Másfelől viszont az OH. és az MHSz. egyaránt az ékezet nélküli, angolos változatot hozza (bár az OH. megemlíti zárójelben a francia verziót is). Québecet, a tartományt, ahol elhelyezkedik, már mindkét szótár a franciás formában hozza – vélhetően azért, mert a hivatalos nyelve ennek is francia. Beszélhetünk-e a városnév esetén a magyar helyesírás hagyományos jellegéről, ami indokolná az angolos alakot, vagy kimondhatjuk, hogy mindkét helyesírási szótár téved? Ádám ✉ 2008. szeptember 21., 12:28 (CEST)

Szerintem nem mondhatjuk ki, ha minden másban ragaszkodunk hozzájuk. Vagy elfogajuk, vagy nem, de akkor máshol sem, ahol vitás a kérdés. De ez csak privát vélemény.- Gaja  ✉ 2008. szeptember 24., 00:18 (CEST)

Messze nem mindenben, indokolt esetekben eltérünk az ajánlásuktól, lásd a listát itt: Wikipédia-vita:Helyesírás. Bennó^fogadó 2008. szeptember 24., 00:22 (CEST)

És miként dönthetjük el, hogy ez indokolt esetnek számít-e? ;) Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 22:45 (CEST)

Javaslom az üveggömböt. ;) Komolyra fordítva: végig kéne gondolni tisztességesen, amire most nem érzek kellő indíttatást. De nagyon hálás lennék, ha valaki más hajlandó volna végiggondolni, hogy már csak azt kelljen véleményezni, amire jutott. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 29., 19:26 (CEST)

Kategória:Junior atlétikai-világbajnokságok

Ez helyes így? Miért kötőjel? az atlétikai az egy melléknév, nem? – Timish ^levélboksz 2008. szeptember 25., 15:28 (CEST)

Olyan van az OH.-ban, hogy junior-világbajnokság. Ha ebbe melléknevet akarunk beszúrni, akkor junior-atlétikaivilágbajnokság lenne belőle a mozgószabály alapján (vö. házi feladat, de matek-házifeladat), viszont ez borzalmasan nézne ki. A három szót másfelől azért nem írhatjuk külön, mert a junior itt nem értelmezhető melléknévként: nem a világbajnokság junior (ahogy egy versenyző lehet junior), hanem junioroknak a világbajnokságáról van szó, tehát csak főnév lehet. Úgyhogy ha nem fogalmazzuk át kifejtéssel (juniorok atlétikai világbajnoksága) (de ez bizonyára kevésbé elterjedt), vagy nem derül ki, hogy az atlétikai szó mégis bejöhet a junior-világbajnokság elé: atlétikai junior-világbajnokság (attól tartok, ez kevésbé értelmes), akkor alighanem mégiscsak maradnunk kell a fenti, borzalmas alaknál: junior-atlétikaivilágbajnokság. Vélemény? Ádám ✉ 2008. szeptember 25., 22:43 (CEST)

És ha rögzült rossz alakról van szó? A "junior atlétikai világbajnokság" alak elég sok helyen előfordul. SyP 2008. szeptember 26., 08:02 (CEST)

A {{rögzültrossz}}^(?)-at tulajdonneveknél (konkrétabban műcímeknél és intézményneveknél) szoktuk használni. Máshol a rögzültséget nem szoktuk figyelembe venni, mert akkor a helyesírás maga is szavazás kérdése lenne. Ádám ✉ 2008. szeptember 26., 17:49 (CEST)

Omár Khájjám perzsa költő neve

Háromféle írásmódot talátam több különféle szócikkben:

• Omar Khajjám, pl. a Költő szócikkben,
• Omár Khajjám, pl. A világirodalom klasszikusainak listája szócikkben,
• Omár Khajjam, pl. a Csillagászat szócikkben.

Megjegyzem, a 70-es években Magyarországon kiadott magyar nyelvű Rubáiját könyvön a negyedik, Omár Khájjám szerepel. Mi a hivatalosan ellenőrzött, helyes és jóváhagyott írásmód? Akela ^vita 2008. szeptember 12., 12:41 (CEST)

Klasszikus perzsa alapján Umar Hajjám, modern ejtéssel Omar Hajjám. Az általad felsoroltak közül pedig az Omar Khajjám a legpontosabb, de a nemrég elfogadott WP:ÚJPERZSA alapján az első változat - Umar Hajjám - a preferálandó, hacsak valamelyik helyesírási kútfő másképp nem nyilatkozik. De természetesen minden fellelhető alakról kéne átirányítás... – Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2008. szeptember 12., 18:41 (CEST)

OK Köszönöm. Az infót átmásolom saját vitalapomra (spájz gyanánt) és a hivatkozott Wikipédia-vita:Újperzsa nevek átírása vitalapra is, hogy meglegyen, ha kell. Akela ^vita 2008. október 2., 17:38 (CEST)

kisbetű-Nagybetű

Hogyan írnátok helyesen:

• a Föld Napja, Föld Napja Alapítvány, Föld Napja mozgalom, Föld Napja Nemzetközi Hírközpont,
• „…az európai mobilitási hét és autómentes nap nevű rendezvényen résztvevő országok…”

CsGábor ^vita 2008. szeptember 21., 23:44 (CEST)

Hozzászólásom megtekinthető itt. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 22., 00:44 (CEST)

Én egyetértek Bennóval: az alapítvány és a hírközpont nevében mindegyik tag nagybetűs lehetne, mert ezek intézménynévnek tűnnek; a puszta Föld napjánál és a mozgalomnál viszont csak a Föld. Az európai mobilitási hetet és az autómentes napot kicsinek hagynám, vö. OH. 139.: erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete. Ádám ✉ 2008. szeptember 22., 01:20 (CEST)

• Európa Kulturális Fővárosa, Európa kulturális városa, Európai Kulturális Hónap program
• „1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz,…”
• „1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre…”
• Kulturális főváros 2010

CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 4., 08:24 (CEST)

Az Európa Kulturális Városa/Fővárosa végeredményben egy díj (vagy legalábbis kitüntetés), amit kiosztanak (még ha nem is kézzelfogható formában), és mint ilyen, szerintem maradhat nagybetűvel. Az európai kulturális hónap viszont esemény, mint a fent említett példáim az OH. 139. oldalról, így talán jobb a kisbetű. Ádám ✉ 2008. október 4., 10:52 (CEST)

Tenzing Norgay

Kéretik az alábbi változtatást véleményezni, mert ha igaza van az anonnak, akkor át kell nevezni a lapot.

• http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tenzing_Norgay&curid=114487&diff=4222042&oldid=4053361&rcid=4299897

Bináris ^ide 2008. szeptember 29., 07:31 (CEST)

Szerintem az anonnak abszolút igaza van, a serpa nyelv tényleg nem latin betűs, az ipszilonnak pedig a magyar nyelvben nincs egységes hangja... :) – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 29., 07:51 (CEST)

Valószínű, hogy átírandó, mivel a nepáli és a tibeti nyelv sem latin írású, továbbá ezt a névalak nem is saját latinosítás eredményének tűnik (mint Sztravinszkijnál a Stravinsky). A tutit a Keleti nevek magyar helyesírásában lehetne (kellene) megnézni. Ádám ✉ 2008. szeptember 29., 19:16 (CEST)

A kérdés nem elsősorban arra irányult, hogy latin betűs-e a serpa nyelv, hanem hogy hogy kell ejteni a nevet. Talán valamelyik nyelvész megnézhetné, hogy más wikikben le van-e írva fonetikai jelekkel (én az ilyesmit nem tudom dekódlani). Bináris ^ide 2008. szeptember 30., 01:48 (CEST)

A dalai lámák neveiből kiindulva a helyes kiejtés inkább Tendzing Norgaj lesz... – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 30., 10:57 (CEST)

Bolgár és orosz wiki szerint "Норгей", eszperantó szerint "Norge". Tehát a vége tuti nem -aj lesz... Bár lehet, hogy ez ellentmond Az Nagy Szent OH-val... - Gaja  ✉ 2008. szeptember 30., 15:16 (CEST)

Az oroszok nem mérvadók, mert ők sok mindent szabnak a saját képükre, és ugyanúgy lehet, hogy ott is az angolból vette át valaki. Azért lenne jó fonetikai jeles forrást találni, mert az komoly dolog, aki olyat leír, az már utánanézett és elgondolkodott rajta, és nem csak másolta valahonnan, mint a mi egyik szerkesztőnk a minap "Yegor Titov" orosz futballistát. :-) Bináris ^ide 2008. szeptember 30., 23:26 (CEST)

Egy érdekes adalék, hogy tovább bonyolódjon a dolog: az enwiki Tenzing Norgay szócikk vitalapján vitatkoztak [6] a serpa és tibeti nyelv kapcsolatáról, illetve ezen nyelvek írásmódjáról annak kapcsán, hogy kell-e a szócikkbe Norgay/j neve serpául. Teljes megegyezés nem volt, de legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a serpa a tibeti egyik dialektusa, önálló írás nélkül, írott formában főleg tibeti írást és kisebb mértékben dévanágarit használnak. Ennek azért lenne jelentősége, hogy melyik a hegymászó nevének eredeti írott formája, amit kiejtve megkapnánk a hangalakot és így a magyar írásmódot is. Most jön a csavar, Tenzing barátunk eléggé analfabéta volt, de a nevét megtanulta leírni, mégpedig szép latin karakterekkel. Ezek után felmerül a kérdés, hogy ha ő a saját nevét így, latin karakterekkel írta le, akkor nekünk szabad-e ezt megváltoztatni? – Totya ✉ 2008. október 1., 12:03 (CEST)

Nem csak szabad, hanem kell. A magyar helyesírás szabályai szerint kell átírnunk, ezért irreleváns, hogy az amcsik ezzel hogy birkóznak meg (én is Norgay-t írnék az ő helyükben, náluk ez a helyes). Ha ő maga így írta, az azt jelenti, hogy ismerjük a név angolos átírását. Nálunk az eredeti, leírt szóalak a mérvadó, és annak a szabályos átírása (ezek alapján az ipszilonnal való írás kiesik, mert ilyen magyar hang nincs). misibacsi*^üzenet 2008. október 1., 20:31 (CEST)

Csakhogy nincs eredeti, leírt szóalak, legalábbis ő maga nem írta le a nevét a saját anyanyelvén, hanem csak angol átírással. Nem hiszem, hogy azon az alapon elutasíthatnánk ezt, hogy analfabéta volt, és igazából nem is tudott írni. Ha ő így írta, nincs jogunk megkérdőjelezni. – Winston ^vita 2008. október 1., 21:11 (CEST)

A szócikkben honnan van ez: (dévanágarí írással: तेन्जिङ नोर्गे शेर्पा)?? Azt hittem, ez a forrásnyelven van. Egyébként a kiejtés számít, ha nincs írott forma. Semmiképp sem az angolos alak, vagy talán angol anyanyelvű volt??? Felejtsük már el az angol/amcsi átírást. misibacsi*^üzenet 2008. október 1., 22:00 (CEST)

Milyen alapunk van arra, hogy megkérdőjelezzük azt a formát, ahogy ő írta a nevét latin betükkel (ha van hiteles forrásunk arra, hogy hogy írta azt), csak mert az épp az angol fonetikai szabályokat követi? Ennyi erővel Jackie Chan is lehetne Dzseki Csen. – Dami ^vita 2008. október 1., 23:00 (CEST)

Rossz példa, nézd meg a cikket... - Gaja  ✉ 2008. október 1., 23:20 (CEST)

Aki tudja átírhatja a dévanágari írással írt változatot; a példa cikk sem Chan Kong-Sang címen van, de ez mellékszáll; kiváncsi vagyok a helyesírási guruk véleményére Norgayjal kapcsolatban :) . – Dami ^vita 2008. október 2., 08:34 (CEST)

A dévanágari írásmódú változat akkor került bele, amikor még az enwikis cikkben is benne volt ) (konkrétan akkor írtam/fordítottam a cikket). Ez az utolsó állapot amikor még az enwikin ott volt: [7]. Ekkor ott volt még tibeti írással is, bár ettől nem leszünk előrébb. Sajnos nincs reális esélyünk a dévanágari vagy a tibeti írásmód elolvasására, ezért erre a forrásra úgy tűnik nem támaszkodhatunk. Kicsit a gugliban is kutakodtam és azt találtam, hogy nyilván a Norgay az elterjedtebb, de a nagy napilapoknál meglehetősen keverik a két írásmód, pl. a Magyar Nemzetnél mindkét változat megtalálható, a Népszabaságnál csak a Norgay stb.. A Hegyi Őrület c. könyvben Norgajt írnak [8]. Ennek azért lehet jelentősége, mert egy könyvnél a legvalószínűbb, hogy látta egy lektor is (aki persze még mindig tudhatja rosszul). Mindent figyelembe véve én most a Norgaj változatra szavaznék. Az, hogy ő Norgay-nek írta szép, de valójában azért írta így, mert ezt mutatták meg neki. Simán feltételezhető, hogy aki ezt tanította neki, az az angolos latin betűs átírást ismerte (gondolom ott, akkoriban nem is nagyon volt más), ezért lett Norgay, tehát mondhatjuk azt, hogy ő a saját nevét csak „angolul” tudta leírni, és attól ez még angol írásmód. Az, hogy a gugliban a Norgay az elterjedt egyátalán nem meglepő, de az elég beszédes, hogy a Norgaj írásmód találatai „komolyabb” helyeken jelentek meg, főleg újságokban, ill. az egyetleg könyv-találatunk is ezt használja. Summa summarum: szerintem legyen Norgaj. – Totya ✉ 2008. október 3., 00:22 (CEST)

Érdekes, mert a devanágariban nincs benne "r". viszont "aj" a vége: „Nogaj”... - Gaja  ✉ 2008. október 3., 13:46 (CEST)

Első lépésként áttoltam a Tendzing Norgaj alakra, a Norgaj több "komoly" forrásban szerepel, lásd itt fentebb. Az angol alak redir maradt. Ha ez a Nogaj verzió bejön, akkor kell majd még egy lépés. – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. október 3., 14:01 (CEST)

Megnéztem a Keleti nevek magyar helyesírását, de sajnos nincs benne. :( A Magyar Nagylexikon angolos formában hozza (a fentieket azért ideiglenesen elfogadnám a Norgaj mellett). Ez volt az a lexikon, amit korábban már figyelembe vettünk pár esetben, ha nem is végső tekintélyként, vagy valamelyik másik?

Az jutott még eszembe: lehet annak jelentősége, hogy Tenzin Gyatso magyar átírása Tendzin Gyaco (már hogy dz-vel, nem pedig z-vel írjuk)? Ádám ✉ 2008. október 3., 22:41 (CEST)

A tibeti írásban dz van, az biztos, de nem egészen „Tendzing”-et írnak, bár igen nehezen megy az átbetűzés.... Valami „bszatn 'adzin nor ragjsz” jön ki, ha kibetűzöm. Ennek a kiejtett változata lehet a név, bár nem tudom, hogy az egyes mássalhangzócsoportokból melyik betűket ejtik (elé- és mögéírtakat nem szokták). Ha nagyon akarom, kijöhet belőle a „Tedzin Norgaj”... - Gaja  ✉ 2008. október 4., 00:50 (CEST)

Ui: van ám nekünk ilyen is: A tibeti szavak magyaros fonetikus írása! - Gaja  ✉ 2008. október 4., 00:58 (CEST)

Erről jut eszembe, esetleg ők érthetnek az ilyen nevek átírásához: Vita:Karmapa – Totya ✉ 2008. október 3., 23:15 (CEST)

Német Kelet-Afrika és társainak helyesírása

Hogy kell ezt helyesen írni: Német-Keletafrika, Német(-)Kelet(-)(A/a)frika? (Deutsch-Ostafrika: történelmi név, német gyarmat volt az első világháborúig, ma Tanganyika, Ruanda, Burundi). Hasonló problemó: Német(-)Délnyugat(-)(A/a)frika (Deutsch-Südwestafrika), Holland(-)Kelet(-)(I/i)ndia (Nederlands Oost-Indië) ... Akela ^vita 2008. október 2., 17:28 (CEST)

Kis a biztos nem lesz belőle. Nekem ebből csak a Német-Kelet-Afrika tűnik megfelelőnek, de ez nemcsak helyesírási, hanem történészi kérdés is: van-e ennek a gyarmatnak a maga korában kialakult magyar neve, ami esetleg nem tükörfordítás? Bináris ^ide 2008. október 2., 20:04 (CEST)

Történelmi atlaszokban érdemes megnézni. Egyébként szerintem is Német-Kelet-Afrika stb. – Winston ^vita 2008. október 2., 21:32 (CEST)

A gimis atlaszomban Német Kelet-Afrika és Német Délnyugat-Afrika van, ill. csupa nagybetűvel, de nyilván így értelmes átírni. Azt nem tudom, helyes-e a kötőjeltelen alak, de ezek szerint nincs spéci magyar neve. Bináris ^ide 2008. október 2., 21:57 (CEST)

OK ez jó lesz, nekem is logikusnak tűnik, én is erre emlékszem, csakhát „múltunk jövője bizonytalan”. Köszönöm! Akela ^vita 2008. október 2., 22:43 (CEST)

A hasonló földrajzi nevekben az országra utaló előtag különíródik, úgyhogy én is a Német Kelet-Afrika formát pártolom. Ádám ✉ 2008. október 2., 23:07 (CEST)

Éghajlatváltozási

Megoldva

Köszönet! ~ Boro 2008. október 5., 09:44 (CEST)

Éghajlat-változási Kormányközi Testület lapnál elfogadható-e a következő indoklás: „AkSz. + saját megnevezés: http://www.ipcc.ch/languageportal/hung1.pdf”. Az éghajlatváltozási miatt kellene, mert toldalékkal lett hét szótag, hattal meg kötőjel nélkül lenne; teljesen össze vagyok zavarodva. És igen, a tanitó néni szúrta el. :P A választ pedig előre is köszönöm! ~ Boro 2008. október 4., 23:51 (CEST)

Nem egyszerűen toldalékkal, hanem képzővel lett 7 szótag, ezért számít bele az -i, amellett 3 tagú, úgyhogy valóban kötőjeles. Ádám ✉ 2008. október 5., 01:20 (CEST)

Polimerek

Elkágyé korábban az egyéb kocsmafalon tett fel kérdést néhány polimer írásmódját illetően. Talán tanulságos lehet, ezért logolom itt is:

• A kérdés
• A válasz

Bináris ^ide 2008. október 6., 15:33 (CEST)

Városnevek

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ha valaki ráér, ránézhetne erre a vitalapra: Vita:Bombardier_TRAXX

Köszönettel: – B.Zsolt ^vita 2008. október 6., 22:48 (CEST)

Kobayashi-mátrix

Az idei Fizikai Nobel-díj egyik nyertese Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide. Róluk még nincs szócikkünk, de szerepelnek a Cabibbo–Kobayashi–Maskawa-mátrix szócikkben és mint látható a mátrix nevében is. A kérdés pedig ez utóbbi vagyis: mi legyen a mátrix nevével? Én hagynám angolul, hiszen feltételezhető, hogy ezt a mátrixot így írják a szakirodalomban, de a tudósok nevét átírnám. Mit gondoltok? – Totya ✉ 2008. október 7., 14:07 (CEST)

Természetesen átír. Az át nem írás mellett érvként a tény, hogy amíg nincs átírva, addig nem van átírva, nem kellőképpen relevánt. ;) Bennó^fogadó 2008. október 8., 00:14 (CEST)

De az érv itt nem az, hogy nem írtuk át, hanem hogy a magyar tudományos közélet így használja, pl. az MTA Atommagkutató Intézete, a KFKI, a Debreceni Egyetem [9]. Magyaros névvel meg úgy tűnik senki [10], tehát a kérdés, hogy tekinthető-e meghonosodottnak. – Totya ✉ 2008. október 8., 11:41 (CEST)

Ez egy közkeletű tévedés, tehát tisztázzuk: honosodás alatt kizárólag más egyébbel nem indokolt magyarosodás értendő, a folyamat tehát egyirányú. Olyan nincs, hogy az átírási szabályok végre nem hajtásából következően meggyökeresedik egy alak, majd aztán azt honosultnak vesszük. Az csak egy gyökeres hiba. Pontosan úgy működik ez, mint az egyéb helyesírási hibákkal, az előfordulások gyakorisága és régisége mit sem számít, amíg a normatív alak ilyen vagy olyan, addig ilyen vagy olyan. Ha nincs normatív alak megállapítva, az más kérdés, és az is egy más kérdés, amikor változik a norma. De az előfordulás soha nem ír felül egyetlen helyesírási szabályt sem, és az átírásokét sem. Analóg példa: ha egyes családokban kézzel-lábbal esznek, és sokáig csinálják, az lehet helyi hagyomány, de semmiben nem érinti a normatív evőeszköz-használatot. Ha változik a norma, az más. De hogy nincsenek róla értesülve, vagy valamiért figyelmen kívül hagyják egyes műhelyekben, az minket nem érdekel, ahogyan a KRESZ-t sem befolyásolja a nagyközönség szeretete, és hogy ki mennyire és miben tartja jónak vagy rossznak. Ennél áttételesebb a kapcsolat. Bennó^fogadó 2008. október 8., 19:17 (CEST)