Lárnaka
Lárnaka | |
Név görögül | Λάρνακα |
Név törökül | Larnaka |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Larnaca |
Rang | város, kerületközpont |
Polgármester | Andreas Moyseos |
Körzethívószám | 24 |
Népesség | |
Teljes népesség | 59 200 fő (2016)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Lárnaka weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lárnaka témájú médiaállományokat. |
Lárnaka (görögül Λάρνακα, régiesen: Lárnax [Λάρναξ]) a Ciprusi Köztársaság egyik városa és a Lárnaka közigazgatási kerület központja, mely a sziget délkeleti partján található. Az ókorban Kítionnak (latinul Citium) hívták. A bibliai nevét (Kittim) az egész szigetre is használták. Az ország legnagyobb nemzetközi forgalmat is lebonyolító repülőtere, a Lárnakai nemzetközi repülőtér itt található.
A népessége 72 000 fő (2001), az ország második kereskedelmi kikötője és fontos turisztikai célpont. A várostól északra található a sziget olajfinomítója, míg délre a nemzetközi repülőtér. Lárnaka közismert a festői tengerpartjáról. Az események többsége a város sétányának környékére koncentrálódik a nagyobb fesztiválok alkalmával. A legfontosabb ezek közül a Kataklysmos, melyet kora nyáron ünnepelnek különböző kulturális eseményekkel.
Egy híres athéni hadvezér, Kimón, egy tengeri csatában halt meg, miközben a várost védte a Xerxész vezette perzsa had ellen. A halálos ágyán arra utasította tisztjeit, hogy titkolják el a halálát az emberei és a perzsák elől. Az idézet: A halálában is győztes volt – Kimonra utal. Az athéni Kimon szobra büszkén áll a modern Lárnaka tengerparti sétányán.
Ciprus más városaihoz hasonlóan Lárnaka is szenvedett a földrengésektől. A középkorban, amikor kikötője eliszaposodott, a népesség Lárnakába költözött. A kikötő és a fellegvár mára eltűnt.
Történelem
[szerkesztés]Lárnaka Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Lárnaka a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik.
Ókor
[szerkesztés]
Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Lárnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénei korból származnak (i. e. 1400-1100) és egy égei gyarmatot jeleznek.
A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott. Lázár Kr. u. 45-63 között töltötte be a püspöki tisztet, és halála után itt temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Lázár ortodox templom (Agios Lazaros). Altemplomában ma is megtekinthető a feltámasztott püspök sírja.
Bizánci kor
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 43 586 | 46 666 | 51 468 | 59 200 | 72 000 |
1992 | 2001 | 2015 | 2016 | 2023 |
Turizmus
[szerkesztés]Lárnaka Ciprus egyik legnagyobb tengerparti üdülőhelye. 25 kilométernyi tengerpartja van. A Phinikoudes és a McKenzie part is kék zászlót kapott a tisztaságára.
Hat múzeuma a város központjában található. A nyári- és tengeri sportok űzésére is van lehetőség. A boltok nagy készlettel rendelkeznek és az orvosi ellátás jó színvonalú. A 'K-Cineplex' mozi 2001-ben nyitott, a város szélén található.
Sok étterem, tavernakávézó és bár van a városban, a hagyományos ír kocsmáktól kezdve a nemzetközi étteremláncokig. Ciprus ételspecialitása a 'meze', természetesen a városban is megtalálható. A kulturális élet gazdag, sok eseményt az önkormányzat szervez szinte naponta.
9500 hotelágy van a városban, ez a teljes sziget kapacitásának 10%-a. A lárnakai öböl mentén sok luxusszálloda épült és vannak apartmanok is, az olcsótól a drágáig különböző árakon. Az árak általában olcsóbbak, mint a sziget más részein. Lárnaka ideális kiindulóhely Ciprus felfedezéséhez. A nemzetközi repülőtér pár kilométerre fekszik a városközponttól, de szinte nem is hallani a le- és felszálló gépeket.
Látnivalók
[szerkesztés]Lárnaka sok említésre méltó kulturális és természeti értékkel rendelkezik.
A templomot a 9. században építtette VI. Leó császár. Szent Lázár testét 890-ben találták meg ezen a helyen, de Konstantinápolyba vitték, ahonnan később Marseille-be került, így ma a templom altemplomában az üres szarkofág található.
Tengerparti erőd
[szerkesztés]Az erődöt az oszmán fennhatóság alatt kezdték építeni 1625-ben. Az angol gyarmati időszakban a XX. századig használták börtönként és vesztőhelyként. Jelenleg múzeumként működik, ahol megtekinthetők a régi hadieszközök, és a kivégzésekre használt terem, illetve bejárhatók a tengerre kilátást adó falak is.
XVIII. századi vízvezeték (Kamares)
[szerkesztés]A vízvezetéket – amely a Limassol felé vezető út mentén található – 1745-ben kezdték építeni a törökök, hogy javítsák a város vízellátását, és egészen 1939-ig használatban volt. Jellegzetessége, hogy boltívei nem szabályosak, nem azonos méretűek.
Hala Sultan Tekke
[szerkesztés]Ezen a helyen van eltemetve Mohamed próféta nevelőanyja, Umm Haram. Az arabok ciprus elleni hadjárata során férjét követve 647-ben járt a szigeten, és a mai lárnakai mecset közelében halálos balesetet szenvedett. Sírja fölé 1760-ban emeltek kupolát. A mecset és minaret közelében forrás, mellette pedig a lárnakai sóstó található. A komplexum a muzulmánok legfontosabb zarándokhelyei közé tartozik.
Sóstó, a flamingók költőhelye
[szerkesztés]A Hala Sultan Tekke mellett található sóstó, amelyen tavasszal több ezer flamingót figyelhetünk meg. Cipruson több sóstó található, amelyek általában a madarak számára kedvelt költőhelyet, táplálékforrást jelentenek.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Grúzia Poti, (1987)
Egyesült Királyság Haringey, London (1987)
Görögország Glyfada (1988)
Franciaország Ajaccio, Korzika, (1989)
Szlovákia Pozsony (1989)
Görögország Lárisza (1990)
Oroszország Novoszibirszk (1993)
Magyarország Szeged (1993)
Albánia Sarandë (1994)
Görögország Pireusz (1995)
Görögország Leros (2000)
Görögország Elioupolis (2000)
Ausztrália Marrickville, New South Wales (2007)
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Larnaca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Robert Bulmer: Ciprus. Budapest, 1997. Cartographia