Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív11

---

« előző

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

következő »

Torino

Miután kedvenc anonommal néhány kört lefutottam, felteszem a nagyérdeműnek is a kérdést:

Torino olasz város, metropolisz, magyar neve micsoda? 1. Torino 2. Torinó 3. Torínó 4. Turin

Ennek analógiájára kérdezem még:

Palermo v. Palermó Párma v. Parma Piemont v. Piemonte

Köszönöm – Istvánka ^postafiók 2008. február 16., 19:07 (CET)

• Úgy tudom, Torino, de az olaszban nem vagyok erős. Analógia, ez viszont biztos: az orosz Ivanovo város rövid "o", de ha toldalékoljuk, akkor hosszú "ó": Ivanovóba stb. Talán az olasz neveknél hasonlóan működik. - Vadaro ^vita 2008. február 16., 20:38 (CET)

• Helyesírási kéziszótár 615. old 2. hasáb: Torino (régebben Turin). Torinói a Mhsz 211. pont szerint. – Lily15 ^üzenet 2008. február 16., 20:50 (CET)

Köszi!– Istvánka ^postafiók 2008. február 16., 20:52 (CET)

Akkor lemaradtam, de a véleményem ua. :)

– Peyerk ^vita 2008. február 17., 10:04 (CET)

El Salvador vs Salvador

Előzmények: Vita:El Salvador.

Szigorúan ragaszkodom az eredeti spanyol elnevezéshez és ezennel javaslom nem figyelembe a venni a magyar helyesírás szabályait, az alábbi indokok alapján:

• El Salvador az ország hivatalos spanyol megnevezése, amely nem ugyanazt jelenti, mint a Salvador.
• Alapvetően nem is helyesírási kérdésről van szó, hanem jelentéskülönbségről.
• Illik tiszteletben tartani egy ország saját nevét: vagy magyarosítunk és akkor hívjuk úgy, hogy A Megváltó Országa, vagy nem, de akkor nevezzük nevén normálisan. Mert a Salvador az megint egy nagy semmi, csak a magyar helyesírás következetlen hülyesége.

Kérem az indokaim elfogadását. – Mex ^plática 2008. február 16., 23:53 (CET)

Mex +1: EL SALVADOR rulez. Lásd itt. Fővárosa pedig San Salvador. – Istvánka ^postafiók 2008. február 16., 23:57 (CET)

Szívem szerint én is ezt tartom korrektnek, csakhogy ez itt a Magyar Wikipédia, ahol bármit mondasz, csinálsz, stb., de nincs rá forrásod, vagy nem tartalmazza a Szent Óhá, akkor akár ki is törölheted vele a segged... Hajrá, El Salvador! - Gaja ✉ 2008. február 17., 00:10 (CET)

MEX + 1. Kata ^vita 2008. február 17., 00:33 (CET)

A "Világjárók lexikona" (Reader's Digest kiadvány, 1998) is így hozza: El Salvador. misibacsi ^vita 2008. február 17., 09:42 (CET)

Mindenesetre azért szívesen feltenném a kérdést a tisztelt akadémikusainknak, hogy mikor fogják végre a magyar helyesírást racionalizálni és a következetlenségeket megszüntetni... mikor jönnek már rá, hogy a konkvisztádor az konkisztádor, a Salvador (ami aztán semmivel sincs "magyarabbul", mint az El Salvador) pedig El Salvador és a hasonlók... – Mex ^plática 2008. február 17., 10:10 (CET)

Mex! Nem megkérleltem magát, hogy ne szóljon hozzá helyesírási témákhoz?! Sírba visz, idő előtt. Legalább a szezont ne keverné folyton a fazonnal. A helyesírás sose lesz teljesen következetes, tessék elolvasni neki az alapelveit, pláne hogy milyen alapon legyen az. A névelő kiírása vagy nem kiírása aztán végképp nem tartozik ide. A q utáni u pedig sokkal korábban kezdett a magyarban kv kapcsolattá válni, lásd kvóta, kvintesszencia, kvintkör. Nagyon szépen kérlek, hosszú életet szeretnék élni, ne rövidítsd meg ilyen széltola kelepeléssel!! Köszönöm. :) • Bennó^fogadó 2008. február 17., 11:31 (CET)

Esetleg megkeresné valaki a Magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, 11.kiadás) című drága utolsó igazi kánonunkban a szót? Benne van? Kata ^vita 2008. február 17., 11:44 (CET)

Megnéztem, nincs benne. – Mex ^plática 2008. február 17., 15:00 (CET)

A Földrajzi nevek helyesírása c. könyvben nincs, de megnéztem egy angolszótárban (Varga–Lázár-féle), és abban is így szerepel a végén a betűrendbe szedett országneveknél: Salvador, El. – Alensha ^üzi 2008. február 17., 19:34 (CET)

Végkövetkeztetés: marad El Salvador, mert ez a nemzetközileg (is) elfogadott hivatalos neve (a magyar helyesírást szerkesztők meg majd talán 10 év múlva felzárkóznak :P) – Mex ^plática 2008. február 17., 19:43 (CET)

Az egész társaság keveri a szezont a fazonnal, ez nem helyesírási, hanem szóhasználati kérdés, ami csak azért szomorú, mert többek már visszaesőként azonosítják félre a problémát. A Salvador helyesírása Salvador, az El Salvador helyesírása pedig El Salvador. Nincs a világon az a helyesírás, amely több, egymással párhuzamosan létező alakváltozat közül használandónak és ellenjavalltnak bélyegezné meg bármelyiket is, ilyen distinkciót csak helyesírási megfontolásból tehet (ugyanígy nem helyesírási kérdés a Belarusz~Belorusszia~Fehéroroszország, Bákó~Bacău stb. vita). Itt az a kérdés, hogy a mai magyar íráshagyományban (pl. Nemzeti Szövegtár) melyik alak gyakoribb. Amelyik gyakoribb, annak a helyes alakját kell használni, legyen bár Salvador vagy El Salvador. Tükör ^vita 2008. február 26., 14:42 (CET)

Ja, hogy ez egyhetes vita? Azért várom hiába a virágokat az öltözőmbe... Tükör ^vita 2008. február 27., 14:53 (CET)

Megállapodás kellene a bibliográfiai adatok helyesírásáról

Számos sajtótermékben, disszertációban stb. kialakultak a követelmények a bibliográfiai adatok feltüntetésére. Pl. szerző neve csupa nagybetűvel, vagy családneve nagybetűvel, keresztneve kisbetűvel stb. Ezeket a szokásokat - véleményem szerint - a Wikipédia igényeihez kellene igazítani.

A Weiner Sennyei Tibor szócikkben feltűnt, hogy a publikációk között a sajtótermékek neveit csupa nagybetűvel írja. Pl. PANNONHALMI SZEMLE - és ilymódon nem működik a link a Pannonhalmi Szemle szócikkhez.

Javasolom olyan irányelv elfogadását, amelyben felkérjük a szerkesztőket, hogy könyvek, cikkek stb. bibliográfiai adatait, szerzőit stb. - a kezdőbetűt kivéve - mindig kisbetűkkel tüntessék fel - kivéve, ha az adott szó nagybetűs írásmódú (pl. HVG.

Remélem, ezzel egyet lehet érteni.--Linkoman ^vita 2008. február 21., 11:13 (CET)

•  támogatom Ezzel egyet lehet, minden további nélkül. – Tomeczek ^Słucham! 2008. február 21., 13:10 (CET)
•  támogatom - evidens dolog. (Megjegyzem, hogy jellemzően a netről való másoláskor marad nagybetűs, sok helyen nagybetűvel írják...) misibacsi ^vita 2008. február 21., 22:03 (CET)
•  támogatom Ki lehetne térni a könyvek, tanulmányok, folyóirat-cikkek stb. egységes említésére is: író, cím, kiadó, hely, évszám, mi dőlt, mi vastag, mi zárójelben, esetleg össze-vissza; az Akadémia is min. kétféleképpen közöl, másképp a Hadtörténelmi közlemények, az Osiris is másképp, az Európa stb. Nem ártana egységesíteni. Ahogy látom erre sincs még irányelv [1]. --Gyantusz ^vita 2008. február 21., 22:29 (CET)
•  támogatom P/c ^vita 2008. február 21., 22:40 (CET)
•  megjegyzés Ha jól értem, azt javaslod, hogy a fenti esetekben mindig kis betűt használjunk, kivéve, ha nagy betűt kell használni. Csak megjegyzem, hogy ez nem helyesírási, hanem alaki, formai kérdés, de egyébként: OK. Vadaro ^vita 2008. február 22., 10:30 (CET)

  Kedves Vadaro, köszönöm a támogatást. Valóban alaki kérdést vetettem fel, csak erre nem találtam más kocsmafali lapot.--Linkoman ^vita 2008. február 22., 10:35 (CET)

•  támogatom Ádám ✉ 2008. február 22., 15:36 (CET)

Második El Alamein-i csata

Ennek kéne valami korrekt cím, mert így biztosan nem jó. Bináris ^ide 2008. február 24., 19:10 (CET)

második el-alameini csata (kici lesz, mert kiskötő kapcsolja, és kicsi, mert eseménynév). Mindjárt átmozgatom. • Bennó^fogadó 2008. február 24., 19:34 (CET)

Cak az a vacak kiszkötő elmászott ajjébb... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 25., 10:48 (CET)

Hová ajjébb? Miről beszész te? Jó helyen van. Leírom részletesebben:

1. azért lett kisbetűs, mert az el a névelője, amit kiskötő kapcsol, tehát az i-képzős változatához az i-t közvetlenül ragasztjuk (mint mondjuk a dél-afrikainál, bár nem teljesen analóg),
2. és kicsi marad, mert eseménynév.

Hol van még kiszkötő, amit te hiányósz? • Bennó^fogadó 2008. február 25., 11:17 (CET)

Samat szerintem tréfált. A kiskötőjel el és alamejn (lit. "két zászló") közé került, előtte pedig alamejn és i között állt. (Kár, hogy meghonosodott, mint alamein, ez simán ejn lehetne, mer' ugye diftongus...) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. február 25., 12:48 (CET)

Pejsze, hogy viccejt, cak Bennónak máj szehol sincs a humojéjzéke... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 25., 16:36 (CET)

Ez szerintem már az aláírásából látható. Most nincs :) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. február 25., 17:21 (CET)

Görög katolikus vagy görögkatolikus?

Szerintem nem „görög katolikus” (azaz görög nemzetiségű katolikus), hanem „görögkatolikus” (görög rítus szerinti katolikus, bármely nemzetből). Ad abszurdum, egy „görög katolikus” lehet római katolikus is. Jelzőként szerintem egybe kellene írni. Mit mondanak a Tudós Könyvek? (Érintett kategória: Kategória:Görög katolikus egyházi személyek). Akela ^vita 2008. február 26., 14:11 (CET)

:) Akkor miért nem "rómaikatolikus"? Winston ^vita 2008. február 26., 14:19 (CET)

Így van, ezek a "rítusjelzők" különírandók: római katolikus, görök katolikus, örmény katolikus stb. (A római katolikus sem Rómában élő katolikus.) A helyesírási példatár és az OH szerint is. Tükör ^vita 2008. február 26., 14:30 (CET)

A különbség okát nem tudom, de a görögkatolikust ifjabb koromban én mindig egybeírva láttam, a rómait mindig külön. De ha az OH ezt adja, akkor legyen, nem vitatkozom. A katolikus rómaiak / római katolikusok mintájára a katolikus görögöket is meg lehet különböztetni a görög katolikusoktól. Köszönöm az utánajárást. Akela ^vita 2008. február 26., 14:36 (CET)

Nem a görögkeletire gondolsz véletlenül? Az valóban egybeírandó. Tükör ^vita 2008. február 26., 14:47 (CET)

Emlékeim szerint mindkettő egyben volt, de majd utánanézek az otthoni könyvtárban. Mindegy, ha hivatalosan külön kell, akkor persze legyen külön. Akela ^vita 2008. február 26., 15:17 (CET)

És ehhez mit szóltok: "latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok"? – Peyerk ^vita 2008. február 28., 09:13 (CET)

Ölég jó áthidaló megoldásnak tűnik :-) Tükör ^vita 2008. február 28., 09:18 (CET)

Ez az egykori hivatalos használat. Magyarország Tiszti Czím- és Névtára 1895., a Főrendiház tagjainak felsorolásánál. Tehát: görög szertartású római katolikus. – Peyerk ^vita 2008. február 28., 09:21 (CET)

Ez indokolja a különírást is (hadd idézzem Akelát e fejezet elejéről, ugyanez más szavakkal: „görög rítus szerinti katolikus”). Tükör ^vita 2008. február 28., 11:07 (CET)

A fenti idézetet azért hoztam, mert a görög és a római egyszerre szerepel benne, szemben Akela szövegével. Ugyanez a forrás viszont a listában a "gör.-kath. püspök" megjelölést alkalmazza. Nem derül ki, hogy kötőjeles vagy egybeírt a rövidítés nélküli verzió. – Peyerk ^vita 2008. február 28., 11:35 (CET)

Ja, értem, elnézést, félreértettelek. A hozzászólásod második felére: igazából számunkra nem mérvadó, hogy száztíz éve kötőjellel vagy anélkül írták (feltehetően azonban összevissza, még a Pallas helyesírása sem egységes), mert azóta legalább négyszer változott a helyesírás, ráadásul szabálykövetőbbek is lettünk, már ami legalábbis a könyvkiadást illeti. Tükör ^vita 2008. február 28., 11:55 (CET)

Négyes metró barátai

Ez is címet kér: Négyes metró barátai. Névelő biztosan kell bele, de vajon tekinthető-e tulajdonnévnek? És ha igen, akkor intézmény? Bináris ^ide 2008. február 26., 18:02 (CET)

Wikipédista-találkozó

A fejlécben hiányzik a kötőjel a fenti szókapcsolatból. Hol lehet ezt javítani? Winston ^vita 2008. február 27., 19:19 (CET)

Kötőjel biztosan nem hiányzik, mert egybe kell írni mint minden kétszeres összetételt, akárhány szótagról is legyen szó: táplálkozáskultúra, jobbágyfelszabadítás, wikipédistatalálkozó. Gondolom, Tgr, Dami, ilyen műszaki izékek tudják, hogy kell. Tükör ^vita 2008. február 27., 19:32 (CET)

Pláne.

Átírtam a kötőjelesre. Itt is kötőjellel van. Átjavítom újra, ha nem jó, de döntsétek el előbb, hogy hogy kell írni! :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 27., 19:46 (CET)

Valóban egybeírandó, kissé meglepetten olvastam itt:

„A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk”

Winston ^vita 2008. február 27., 19:51 (CET)

Samat, te a Wikipédiát idézted forrásként!!! :) Tükör ^vita 2008. február 27., 20:54 (CET)

Előfordul velem az ilyesmi. Csak átgondolta már legalább a szócikkcímeket az „Ádám-Bennó-Tükör et al.” ;) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 27., 21:08 (CET)

Nem gondoltam át, de a kötőjeles alakot tartom jónak, mivel itt nem két egyszerű közszóról van szó, hanem a Wikipédia maga is összetett szó, mégpedig olyan, ahol az előtag (a wiki) önállóan is használatos, és ezeket az OH. külön tagnak számítja (129–130. o., bár most nincs nálam a kötet, csak innen írtam ki az oldalszámot). Ádám ✉ 2008. február 29., 19:18 (CET)

na, ebbe nem volt kedvem belemászni, pedig én is láttam a hibát... de egyszerűbb volt rákattintani az elrejt-re a lapteteji értesítőben... :D – Alensha ^üzi 2008. február 29., 19:50 (CET)

Ezek szerint a jobbágy szó nem a „jobb ágy” jelzős kapcsolatból, mint gyakori óhajból/sóhajból származik? :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 29., 20:05 (CET)

Még várnék, amíg Ádám átgondolja :-)

Sem a Wikipédia, sem a wikipédista nem összetett szó a magyarban. OH 129.: „Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit tekintjük külön összetételi tagnak: centiméter-beosztás, extraprofit-elmélet,” Összetételnek tehát első helyen az minősül a magyar nyelvben, amelynek összetételi tagjai önállóan is megállják a helyüket, legyenek bár finnugor eredetű vagy modern idegen szavak: harcsa, bajusz, centi, méter. Az OH azonban számol olyan idegen összetételekkel is, amelynek egyik vagy másik tagja esetleg önállóan nem létezik a magyar nyelvben. A szerkesztők ezzel kapcsolatos lehetséges dilemmáinkat feloldandó udvariasan fel is sorolják azokat az idegen előtagokat, amelyeknek önálló életük ugyan nincs a magyarban (aktuál, afro, exo), de amelyek önállónak számítanak szótagszámlálási szempontból, amennyiben a magyar nyelvben önálló használatú utótag járul hozzájuk: azaz az aktuálpolitika összetett szó szótagszámlálási szempontból, mert van a magyar nyelvben politika lexéma, ugyanígy az afroFRIZURA, exoBOLYGÓ stb. A listában nincs benne a wiki előtag, de ha benne volna is, csak akkor minősülne külön összetételi tagnak, ha az utótag saját jogán is magyar szó, azonban ezt sem a -pédia, sem a -pédista esetében nem mondhatjuk el. Összetett szóként kezelheted a wikinyelvet, a wikiimádatot és a wikiundort, de a wikipédiát és a wikipédistát csak akkor, ha hasonlóan összetételnek ítéled meg az ultramarin, transzcendens, miniatúra stb. szavakat, hiszen a magyarban önállóan is élnek az ultra, transz és mini szavak. Tovább kell azonban lépnünk, és azt megállapítanunk, hogy ezzel szemben viszont nincs marin, cendens és atúra szó, ahogy pédia sem, ezért ezek mégsem minősülnek szóösszetételnek, sem jelentéstani, sem itt és most helyesírási (= szótagszámlálási) szempontból. Vigyázni kell az olyan ravasz szavakkal, mint a ringlispíl, mert van ugyan ringli, és van már spíl is, de a ringlispíl mégsem összetett szó, azaz: ringlispílüzemeltető. :-)

(Ha jól tudom egyébként, a wiki a wikiwikiből deriválódott, majd az angolban hozzácsapták az encyclopaedia szó paedia végződését, amit a magyar egy az egyben átvett, írásmódját félig magyarította egy ékezettel, amiből aztán a magyarban ismét deriválódott a wiki szó mint a Wikipédia rövidült, becéző formája.) Tükör ^vita 2008. február 29., 20:10 (CET)

Szép, meggyőző! Ádám jön! :D Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 29., 20:15 (CET)

Ádámnak csak az exobolygó ragadhatta meg a képzeletét, mert azóta vadul óriásbolygókat és gázbolygókat tologat. :-) Tükör ^vita 2008. február 29., 20:22 (CET)

Hát mivel továbbra sincs kéznél most épp az OH.-m, nem tudok utánanézni, de ha csakugyan úgy van, hogy az utótag önállósága is feltétel, akkor rendben, írjuk egybe az egészet. Köszönöm a figyelmes utánanézést. Ádám ✉ 2008. február 29., 20:31 (CET)

Akkor, ha nem érkezik más észrevélel, átnevezem egybeírtra. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 29., 20:51 (CET)

Be kell vallanom, hogy nagyon furán néz ki az, hogy wikipédistatalálkozók, de kijavítottam (remélem) mindenhol. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. február 29., 22:39 (CET)

Tükörnek szinte mindenben igaza van, csak azért fogom mégis 150 kancsukára ítélni, mert idekeverte a miniatúrát, aminek a minihez az égvilágon semmi köze. A minatúra a miniumfestés miatt miniatúra (lásd minio, miniare vörösre fest), a kerek világon semmi köze a minimum első feléhez, ennek megfelelően nem is minősül összetett szónak se a magyar se a bármilyen nyelvérzék szerint, mert hát nem összetétel. :) Grrr!!! • Bennó^fogadó 2008. február 29., 22:49 (CET)

Itt valami félreértés lesz. A miniatúra az egészen kis kirándulásokat minősítő, összevont jelző (8-I)E — P/c ^vita 2008. március 1., 08:03 (CET)

Azért csak tessék majd megnézni, ez csak az én interpretációm. Mondjuk annak elég jó. :-)

Ehhh, V79benno, tőled meg nagyobb szövegértési szintet várnék el, miért pont a miniatúrát ragadtad ki a sorból? Az én logikám fordított volt: olyan magyar szavakat felsorolni, amelyeknek mintha volna előtagja, de mégse nem sincsen, mert a transzcendens előtagjának sincs köze a magyar transz (révület) szóhoz, meg az ultramarin előtagjának sem az önálló magyar ultra (szélsőséges) szóhoz, épp így a miniatúra sem mini. Tükör ^vita 2008. március 1., 08:40 (CET)

De míg a transz és az ultra valódi prefixum, a mini nem az, egyszerűen a töve a szónak. A miniatúra nem összetétel, tehát a példa rossz, halál rád! Csak ennyi takartam mondani. :) • Bennó^fogadó 2008. március 1., 10:22 (CET)

Simán véged. A magyar nyelvérzék szempontjából kívántam érzékeltetni valamit, a nénikémdet sem érdekli ebben a kontextusban, hogy az eredeti nyelvet tekintve mi összetétel és etimológiailag mi mire mutat vissza, a lényeg az, hogy a magyarban egyik sem összetétel, noha a magyarban mindhárom tűnhet olybá, mintha összetétel lenne, mert ha nem vetted volna észre, nemcsak a mini, de az ultra és a transz értelmezésekor sem az eredeti jelentésekre utaltam vissza, hanem a magyar anyanyelvi beszélő fejében meglévő elsődleges jelentéstartalmakra (jó, az ultra esetében lehet hogy a tisztítószer előbb eszébe jut a közmagyarnak, mint a Fradi-szurkoló). Így nem lesz belőled ember soha, fiam. :-) Különben készítsd a redőnyhúzót a kezed ügyébe, mert egyszer csak felpakolok. Tükör ^vita 2008. március 1., 11:20 (CET)

Elrévedtem a kérdésen, illetve a Magyar wikipédistatalálkozók címen... felmerült bennem, hogy ezzel mit is akarunk mondani? Hogy a résztvevők magyarok, vagy a találkozó? Szerintem az előbbit, hiszen egy találkozó önmagában nem rendelkezik nemzetiséggel (gondolom itt nem a nyelvi szempontot vesszük figyelembe.) Akkor viszont a találkozó a magyar wikipédistákra utal, ennek megfelelően viszont nem kéne "magyarwikipédista-találkozó"-t alkotni belőle? Ad analogiam hajlítottbútor-gyár, légifotó-montázs, hőrelágyulóműanyag-feldolgozás AkH.¹¹ 139. b) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 1., 13:02 (CET)

Erre a magyar wikipédista-találkozók nem jó? Ja, hogy onnan indultunk? :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. március 1., 13:11 (CET)

Lehetni lehetne, de szeressük mink a nyelvünket annyira, hogy ilyenkor birtokos szerkezetet használjunk: magyar wikipédisták találkozója. A hajlítottbútor-gyárral nem tudok mit kezdeni, aki ilyen vállalkozást talált ki magának, az bármilyen feliratot megérdemel az üzeme homlokzatára. :) Tükör ^vita 2008. március 1., 13:13 (CET)

Akkor már üssél engem is: én légifotó-montázsokat csináltam hosszú ideig, abból írtam tdk-t, majdnem doktorit is. Akkor én is megérdemlem... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. március 1., 13:16 (CET)

Dettó aztérdemled, mint egy hajlítottbútorgyár-tulajdonos. :-) Egyelőre én még nem hiszek senkinek sem a saját szememen kívül, és még csak elképzelni se tudom, mi az ördög segge lehet az a légifotó-montázs és minek rá külön szó? Pláne minek leírni az ilyet? :-) Tükör ^vita 2008. március 1., 13:22 (CET)

Persze Mathae-nál a pont, mert azért van különbség magyar wikipédista és magyarwikipédista között is már rögtön, még utótagot sem kell hozzátenni, és máris írhatjuk egybe (lásd angol tanár / angoltanár analógiáján). Tükör ^vita 2008. március 1., 13:15 (CET)

Mathae ötlete szellemes, de voltaképpen a wikipédista egyetlen faj, és annak vannak lokális megnyilvánulásai, tehát a wikipédistatalálkozó mindig wikipédistatalálkozó, és a lokalitása miatt lehet magyar wikipédistatalálkozó, de erre voltaképpen bármely wikipédistát várunk, például azokat is, akik mondjuk főleg a rowikiben tevékenykednek, de Bpesten laknak (ismerek ilyet). :) Szóval szóval, én nem sietném eztet el. Egyébként az egybeírása ezen értelmeszés esetén inkább a mozgószabálynak köszönhető, mint egyébnek (lásd blitirinyelv-oktatás). • Bennó^fogadó 2008. március 1., 13:32 (CET)

Aquitánia

Na, ehhez mit szólnak a Tudós Urak? - Gaja ✉ 2008. február 27., 23:30 (CET)

Jelen pillanatban semmi nincs a kezemben (értsd OH, lexikon, ilyenek), úgyhogy csak egy rövidke l'art-pour-l'art fecsegés erejéig ragadnám meg a lehetőséget: Számomra ez így, ebben a formában régies alaknak tűnik, napjaink modern, egységességbálvényozó követelményeinek nem felel meg, mert vagy legyen teljesen magyar (eszpresszó), vagy ne legyen egyáltalán az (espresso), de az espressó alakokat igyekezzünk kerülni. Azt még elfogadhatónak tartom, hogy nemesi családnevekben a nyelvi hagyomány tisztelete mián megtartjuk az Aquitániai Béla alakot (mint Lotharingiai Amália, holott a vidék Lotaringia), mindenesetre úgy érzem, mai napságra az [akvitánia] alak kikopott a használatból, és a régió neve számomra, franciás műveltségű plebejus számára mindig is [ákiten] = Aquitaine volt. Az is megérne egy misét, hogy maga a huwikiszócikk hogy nézhet ki ilyen ótvar-gyehenna módon kétévnyi munka, és nem kevés szerkesztői kontribúció után. Legalább azt a szöveghiányos stemplit rá kellene nyomni. Tükör ^vita 2008. február 28., 08:34 (CET)

Egyébként figyelem, meg vagyon ez már többszörösen rágva: 2005 júniusában és 2007 májusában, egy kicsit még korai volt elővenni, az eddigi ritmus 2009 áprilisára prognosztizálná az Akvitánia-kérdéskör újbóli megcsócsálását. :-) Tükör ^vita 2008. február 28., 08:37 (CET)

Na és a Pikárdia??? – Istvánka ^posta 2008. február 28., 08:40 (CET)

Mi van vele? Különösen három kérdőjellel??? Aquitánia az espressó-alak, Pikárdia pedig eszpresszó-alak. (Ha engem kérdezel, akkor egyébként Picardie.) Tükör ^vita 2008. február 28., 08:44 (CET)

Hát mert szerintem is Picardie, de én csak laikus vagyok a témában! – Istvánka ^posta 2008. február 28., 08:46 (CET)

Magyar Nagy: Aquitánia. Kú -á.– Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. február 28., 08:45 (CET)

A tiédet... – Alensha ^üzi 2008. február 29., 23:32 (CET)

Hmmm..... Na lehet brémsztormingolni, hogy mi a tosz van itten...? Tükör ^vita 2008. február 28., 08:49 (CET)

Na jó... itten is van. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. február 28., 08:53 (CET)

Még csak közelítő párhuzamot sem találok, ahol ilyen öszvér megoldással lenne kialakítva az írásmód. Nem véletlenül hagyták ki a helyesírásguruk sem (*!#*), bezzeg garantálom, hogy az Aquitaine-nél kisebb Gascogne benne van az OH-ban... Tükör ^vita 2008. február 28., 08:55 (CET)

És azon sem lepődnék meg, ha Gaszkony alakban lenne... Viszont a jelenlegi öszvért azért súlyosnak találom a Magyar Nagytól... Még jó, hogy nem vettem meg... - Gaja ✉ 2008. február 28., 13:16 (CET)

Szóval - Tükör által felhánytorgatott történelmet áttekintve - már volt egy megegyezés az Aquitania formában, de végül is lépések nem történtek ez ügyben (Britannica szerint is ez). Szóval, ha senkinek sincs ellenvetése, átnevezném ékezettelen formára... - Gaja ✉ 2008. február 28., 21:31 (CET)

Én Aquitaine- vagy esetleg Akvitánia-párti vagyok, sem az öszvér magyart, sem a latin nevet nem támogatom. Persze igazad vagyon, ha volt megegyezés, hát legyen betartva. Tükör ^vita 2008. február 28., 21:47 (CET)

Az OH hallgat, és talán nem véletlenül. :) Ha a magyarosodási logikáját követjük az efféle helyneveknek, akkor persze igazából az Aquitánia alak ellen se lehet senkinek kifogása, annyiban magyarodott, hogy a tűrhetetlen helyzetű rövid hangzó megnyúlt. Az Akvitánia forma kissé izé, az Aquitania Aquitania, az Aquitaine pedig akkor jön szóba, ha nem magyarodunk. SZVSZ. az utóbbi mellett volnék, ha a mai/újkori tartományról van szó, és az ékezet nélküli alak mellett, amikor a középkoriról és a mégkorábbiról. • Bennó^fogadó 2008. február 28., 21:52 (CET)

Én Aquitania mellett állok, az a kávés alak borzalmas és csúf – de Aquitánia sem probléma, ha már így szokatott meg... [amit tömeges előfordulása bizonyít]. Pikárdiával viszont mi a baj? (ütközés után Bennóval is egyet tudok érteni, bár akkor Párizsból is Paris lenne... Mert az rendszer, és azt szeretjük, ugye?) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. február 28., 21:59 (CET)

Nem figyeltél, majmóca! (És esz hiba volt...) Idézek magamtól: az Aquitaine pedig akkor jön szóba, ha nem magyarodunk. A Párizsnál kevész honoszodottabb alakot találhatnál... :) • Bennó^fogadó 2008. február 28., 22:00 (CET)

Szajnosz nem ÓKá, mert ugye figyeltem, csak nem válaszoltam részletesen. – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. február 28., 22:04 (CET)

Az ókorira van a Gallia Aquitania, számomra a jelenlegi alak semmiképp, úgyhogy vagy latin (ékezet nélkül), de akkor inkább a francia. - Gaja ✉ 2008. február 28., 22:08 (CET)

Tudom, nem releváns, de gugli szerint Aquitaine a nyerő (111000), aztán jön Akvitánia (7500), majd Aquitania (2500), stb. - Gaja ✉ 2008. február 28., 22:13 (CET)

Mivel van magyar neve, Aquitaine-t kevéssé tudnám támogatni. Kár viszont, hogy a magyarban használt nevének pontos helyesírását nem tudjuk :). Szerintem ilyenkor kell szövegtárhoz fordulni. (Talán ideje volna már irányelvbe venni, egyre több helyen feltűnik...) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. február 28., 22:19 (CET)

Például Aquitániai Eleonóra = Oroszlánszívű Richárd (és János király) anyuskája. Sztem hagyományos írásmód, a Savoya nevű öszvér rokona. Ne alkossunk új szót, „Akvitánia” formában sem. Javasolnék valamiféle fékező-elvet: aki a meghonosodott helyett új magyar szót akar alkotni, az 1990. előtti Akadémiai vagy más megbízható Kiadó 1990. előtt kinyomtatott anyagaiból dokumentáljon legalább 10-20 (vagy több) előfordulást. N.B.: Egyébként 1990 előtt sztem Picardia volt. Az egyik „á”, a másik „a”, talán (de nem biztos) mert a magyar nyelvű szavak hangképzéséhez, a jó hangzáshoz úgy passzolt jobban, amikor jó régen meghonosodott [2] [3] [4]. Akela ^vita 2008. február 28., 22:22 (CET)

A Guglis előfordulásokat pedig kérném tisztelettel nyelvi környezet és előfordulási jelleg szerint keményen szelektálni (pl. francia szállodák, cégek nevei a magyar utazási irodák honlapjain ne számítsanak má találatnak!) (Lásd: Vita:Tuileries palota, amit már régen át kellett volna nevezni. Akela ^vita 2008. február 28., 22:26 (CET)

A Magyar Nemzeti Szövegtárban csak az Aquitania alak fordul elő 7 esetben, történelmi kontextusban, valamint az Aquitaine, mint az Elf Aquitaine cégnév egyik tagja 19 esetben. A fent említett többi alak nem szerepel benne. Nos? - Gaja ✉ 2008. február 28., 22:39 (CET)

Rendben, erre nem tudok jogerősen bizonyítható riposztot, bár negyven év könyvtári olvasottsága alapján teljes biztonságal tudom, hogy nem ez a helyes alak. Megjegyzem, a MNSZ-beli 7 db Aquitania-előfordulás közül az egyik a Berengáriát Berengariának írja, a másik az „Orléans-ban” helyett „Orléansban”. Ha ebből extrapolálok, na, akkor jól nézünk ki. Mindegy, tisztelt bíróság, más bizonyítékom nincs, életem rövid a nyomtatott könyvtárak átnézésére, nyertesnek ismerem el a digitális nyelvújítást. Akela ^vita 2008. február 28., 23:06 (CET)

Katonai és ürhajó ipar

Gazdaság cimszó alatt (Florida), kérek segitságet, ahhoz, hogyan nevezzem a Floridában létesitett katonai állomásokat, amelyek komoly munkát fejtenek ki az elektromosság termletén és az űrbázist. Angol forditása "Military and space industry", de én csak nem vagyok nyugodt egy tmkör forditással. Minden segitséget (ötleteket) a Florida oldalon szivesen, nagyon nagyon szivesen veszek. Köszönettel: – GyuZsana 2008. február 28., 22:50 (CET)

Szerintem simán „hadi- és űripar”. De ilyen fordítási kérdésekre inkább a Wikipédia:Fordítási segítség c. lap használadó... - Gaja ✉ 2008. február 28., 22:58 (CET)

Desztináció és magyar nyelvérzék

Mivel stiláris kocsmafal nincs, kénytelen vagyok ide írni.

A Debreceni nemzetközi repülőtér szócikkben "Desztinációk" szerepelnek, "Úticélok" helyett.

Az ilyen anglomán átvételen ért szerkesztők általában nem tartják magyartalannak, sőt, általában büszkén "szakkifejezésnek" tekintik, hogy nem fordítanak le egy idegen kifejezést, merő kényelemszeretetből.

Ahogy ájszink, ez teljesen szuperflujösz.

Vadjaszink? Mit gondoltok?--Linkoman ^vita 2008. március 3., 11:38 (CET)

A magam részéről, úgy is mint potenciális útiközönség, semmiképpen nem használnám a desztináció szót, és úgy vélem, így tesz a többi laikus kuncsaft is, akik a csűrőlapok rendeltetésével és a keró mibenlétével sincsenek tisztában, csak simán el akarnak jutni valahova. Meglehet, hogy a repülésügyi szakik és a sztyuárdeszek meg másodpilóták desztinációt mondanak, de ezt említsük meg egy a szakmájukról szóló cikkben, és ilyen helyeken legyen csak a plebsznek szóló úticél. Vagy, amit különféle honlapokon látok és még szebb, célállomás (pl. itt vagy itt). Tükör ^vita 2008. március 3., 11:46 (CET)

Ez a kocsmafal a tetején virító szándék szerint helyesírási, stiláris, elnevezési és átírási kérdésekkel foglalkozik, tehát ezzel is éppen. Egyetértenék azzal, hogy amennyiben egy szakmai terminusnak van a sztenderdben teljesen azonos értelmű szinonimája, aminél a szakszó semmi többet nem mond, akkor ne használjuk egy olyan enciklopédiában, ami nem a repülőszemélyzetnek szól. Esetleg zárójelben érdekességként meg lehet említeni, hogy miképpen hívják ők ezt a dolgot. A desztináció egyébként nem anglomán átvétel, hanem a nemzetközi szókincs latinomán átvétele, ami több helyről is körbefertőzte a világ nyelveit. A desztinációban annyi az angolszász gyök és képző, mint mackósajtban a brummogás. • Bennó^fogadó 2008. március 3., 13:12 (CET)

Nyönyönyö. Mi lenne itt, ha még szerkesztenél is...? :-) Vagy mi lenne, ha kicsit megreszelnénk az ujjbegyeidet és úgy ültetnénk a wikikocsmafal elé, egy "Mindent a szemnek!" felkiáltással? Tükör ^vita 2008. március 3., 13:29 (CET)

Ez a „desztináció” nekem is feltűnt. Hozzáértőnek tűnő anon(ok) szokták beleírogatni a repülőteres cikkekbe. Nekik valószínűleg nem tűnik fel, hogy ez szakzsargon, amit kívülállók nem használnak. Nekem a célállomás szimpatikus, azt hiszem, arra szoktam átírni. (anonnak ugye hiába üzenek, hogy így meg úgy jobb lenne...). misibacsi ^vita 2008. március 3., 21:38 (CET)

desztináció: fogadó terület

"Desztinációmenedzsment: adott terület turisztikai fogadóterületként való működtetése."

Forrás: TURIZMUSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA

Persze ha érzékre szerkesztünk, akkor elnézést a tolakvásért. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 3., 21:59 (CET)

Szerintem arról itt nem esett szó, hogy mi mindent jelent a desztináció egyébként (az Osiris-féle Idegen szavak szótára nem akar tudni róla), hanem csak arról, hogy ebben a kontextusban egyszerűen úticélt jelent. A törvényhozók meg szégyelljék magukat, hogy ilyen csúnyán fogalmaznak ezen a szép nyelven. • Bennó^fogadó 2008. március 3., 22:11 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ne haragudj, Nullextra, de ha stílusról van szó, akkor egy előfordulás nem számít forrásnak, a jogszabályok szövege pedig amúgy sem a világos lexikonstílus mintaképe, sőt:

Azon személyek esetén, akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) rendelkezései alapján legkésőbb e törvénymódosítás hatálybalépéséig beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont, munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának - a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni.

A fenti idézetnek ugyan semmi köze a desztinációhoz célállomáshoz, csak a stílus kedvéért másoltam be, elnézést az offolásért. – Hkoala 2008. március 3., 22:17 (CET)

Na, semmi baj, Hkoala +1, mert ugyan már ne akasszuk a nagy mázsás rézharangot a Riska nyakába, hogy aszongya az már találomra szerkesztés, ha repülőjáratok célállomását szeretnénk célállomásnak hívni. 80.99.57.249 (vita) 2008. március 3., 22:52 (CET), egyébként User:Tükör, csak mocsadék wiki nem enged szerkeszteni

Célállomás: Ioannis Kapodistrias International Airport

Desztináció: Korfu

Szíves tájékoztatásul. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 3., 23:28 (CET)

Jé. Ebben az esetben az utóbbi lenne az úticél, melyen belül található az előbbi, az illető repülőtér. De nem hinném, hogy ez bárkit megkever. • Bennó^fogadó 2008. március 3., 23:44 (CET)

Nem, nem itten teljesen félreértetek vmit. A magyarba ez a kifejezés igenis az angolból került át, méghozzá a 'végzet' szó magyarításaként. Arra utal, hogy végzetes hiba magyarul ilyesmit mondani/írni, és aki ezt a végzetes hibát el találja követni, azt kinézik a jobb társaságból.

P/c ^vita 2008. március 3., 23:58 (CET)

Re Nullextrakadémia:

Persze, ezt is lehet még hasonlóan aránytalan lendülettel fújkodni, hátha feldagad, és még akkor sem lesz belőle semmi, de legalább nagy lesz, és te megmondtad.

Szíves viszonttájékoztatásul: A plebszet, az utazóközönséget a reptér neve csak akkor érdekli, ha az adott városban több van belőle, azaz a célállomás mindenképpen Korfu, ki a fenét érdekli a fogadó repülőtér hülye és kimondhatatlan neve, amikor nyaralni megy? És főleg, miért mondja meg nekem bármely üzemszervezéstant hallgatott akármilyen menedzser, hogy mi az én desztinációm?! Attól, hogy Korfu a célállomásom, ide ne írd már nekem kettőspont mögé, hogy mi a desztinációm (úti célom), mert én pont a szemközti Albániába megyek, úgyhogy el is gyaktad, amit a kettőspont mögé írtál. Arra kérlek egyébként, tájékoztasd a fent belinkelt légi társaságok ügyfélszolgálatait is, hogy kapják össze magukat és mostantól a desztinációmenedzsment szemszögéből tegyék össze a honlapjukat, mert ha még egyszer meglátod, hogy Párizs célállomásként szerepel, hát rájuk is fújsz egy nagyot. 80.99.57.249 (vita) 2008. március 3., 23:59 (CET)

EXKLUZÍV !!!! (Csak Bennó résnyire nyitott füleinek:)

A desztináció akár egy kontinens is lehet: a lényeg, hogy minél távolabb van a turistától a fogadóterület, annál nagyobb egységet adnak neki el egyben. Az első cél, hogy Ausztráliába repüljön, és ne Dél-Amerikába, hogy Sydney mellett szálljon le, és ne Melbourne mellett, és így tovább befelé a matrjoskában. Végeredményben a közös cél tudatos előtérbe helyezése: ha sokan jönnek a mi desztinációnkba, akkor jut minden taxinak és panziónak valamennyi. Ám ha az összes ausztrál panzió és taxi egyenként zaklatja debreceni otthonában, akkor Limáig fog menekülni.

Valami ilyesmi a logikája. Mer van nekije az is, nemcsak stílusa. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 00:02 (CET)

Enyhítő körülmény: a mellérendelő magyar ész járásába tényleg nehezen fér bele, hogy nem az én verdám és kéglim a világtörténés eleve elrendelt célja. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 00:14 (CET)

I see. Ebben az esetben tehát úgy néz ki, hogy a példában idézett deb. nemz. rep megfelelő szakaszában azért desztinációt írtak volt, mert reptér nincs megnevezve, csak a város. Áthidaló javallat: az olvasót a célváros érdekli, de akkor tényleg ne keverjük a célállomás/desztináció terminusait, hanem írjunk egyszerűen úticélt vagy járatokat, ott többnyire csak ország és város szerepel, és ebből a nyájas olvasó tudni fogja, hogy a reptérről oda mennek repzajok. Hm? • Bennó^fogadó 2008. március 4., 00:24 (CET)

Ha döntéshelyzetben lennék (azaz a terminusok az én birtokomban lennének), talán még meg is alkudnánk :))

Ám a szomorú helyzet az, hogy Debrecenből csak charterjáratok indulnak, amiket utazási irodák töltenek meg néppel, és ők bizony desztinációkat fognak eladni és megvenni, ha meggebedünk is itt a Wikipédián. Úgyhogy én a magam kifacsart elméjével azt mondom: írjunk csak bátran azon a nyelven, amit a bulizók maguk használnak, és ne az ablakon beleskelődők irigysége vezérelje nyelvünk forgását ... – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 00:58 (CET)

Noch dazu: ország és város együtt és külön-külön is desztináció. Azaz a táblázat fejlécébe írhatjuk épp, hogy "célország" meg "célváros", de mit fogunk írni a szakaszcímbe? Célterületek? Célpontok? Az már nagyon nem polgári repülésre hajazna ... – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 01:04 (CET)

Járatokrul: azoknak van idői dimenziója is. Pénteki járat, éjszakai járat. Hetenként három járat. Itt, bérelt gépekről lévén szó, kevésbé van "menetrendi" jellege a reptér forgalmának. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 01:11 (CET)

Idői, mi? No, ez tényleg jól passzol a desztinációhoz. Nomármost magyarul az a hely, ahová az ember utazik, az az ő útjának a célja, és mi, magyarok úticélnak mondjuk. (Ezért nem jó erre a sokkal szűkebb értelmű célállomás.) Oktatási rendszerünk totális csődjeként egyre-másra kerülnek ki az iskolapadokból olyanok, akik nyelvünk alapjaival sincsenek tisztában, és eme csőd újabb jeleként sokan közülük álláshoz is jutnak — jellemzően olyan helyeken, ahol a teljesítményüket nem ellenőrzik, tehát a kommunikációban és a politikában. Így hát fő törekvésük az marad, hogy ne is ellenőrizhesse őket senki. Számos ok mellett éppen ezért használnak nyakra-főre magyarul semmit se jelentő kifejezéseket — és ezek között azért sok a szolgai átvétel, mert annyira nem tudnak magyarul (se), hogy fogalmuk sincs róla, miről beszélnek. Egy másik ok persze az, hogy ha olyasmire kötnexerződést, ami magyarul egész 1*űen nem létezik, akkor ennek a szerződésnek a betartását nehéz rajtuxámon kérni.

Nomármost egy lexikon ennek éppen az ellenkezője: a lexikon akkor jó, ha minden szava, minden írásjele pontos és ellenőrizhető.

P/c ^vita 2008. március 4., 06:15 (CET)

Látommá így korahajnalba, hogy vallomásos nap lessz ez: 1964-ben ültem be az iskolapadba, de erről a nyüves desztinációről lövésem se volt tegnap estig. És amíg ti itt hasraütve stilizáltatok, máj dír lekszikonszerező kolegák - én azalatt megtanultam.

Namármost egy lexikon akkor jó - ha jó. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 07:18 (CET)

Na, ez kész. Isten őrizzen bármely projektet attól, Nullextrakadémia, hogy te vedd kézbe és menj végig az általad emlegetett több száz megrágnivalón, mert olyan hülye részletekben veszel el olyan magas konoksági mutatóval, hogy a végén a sok feneketlen dumával agyonütsz minden épkézláb cselekvési helyzetet. Bárhol felmerül egy ötlet, halványan kezd körvonalazódni valami konszenzusféle (ritka madár), megjelensz és duma-duma-dumával agyonütöd, talán mert nem szereted az egyértelmű helyzeteket, vagy szeretsz mindig kisebbségi ellenvélemény lenni, nem tudom. De mindenesetre nagy lesz a gömböc és mindent elnyel, és te megmondtad, hogy így lesz, bizony. Annyira sok minden kavarog a fejedben, rugalmas, épp adott helyzethez alakítható rendszerben, hogy a végén mindenki csak bután néz, mert nincs ott semmi, és még egyetlen helyzetet nem láttam, amelynek során az általad kifejtett rengeteg agyalás végrehajtható és konszenzusos akciótervbe torkollt volna. Ha neked nem úticél, ahova az utad vezet, és nem célállomás, ahol a jármű letesz, rendben van, ez is egy vélemény (mert az, mielőtt a doktoridért jelentkeznél desztinációügyben), de sehogy nem érthetem, miért ragaszkodsz feszt a rétegnyelvi menedzsmentszöveghez a magyar értelmező kéziszótár (és mellesleg: a józan ész) ellenében, talán a köznyelv te szintednek már snassz és túlságosan ménsztrím. Egyébként a teljesítményed emberfeletti, hogy te pár óra alatt az internetről megtanultál valamit, amiről tegnap estig lövésed sem volt, és ezt a hihetetlen teljesítményt még meg is fejeled egy pökhendi odafricskával, miszerint te lelexikonszerezőzöd a sok felkészületlen dilettánst, aki itt lélegzetet mer venni, hát, vagy borzasztóan rossz napjaid vannak, vagy más. Nem mintha érdekes lenne, de rohadtul ki tudsz buktatni az irracionális hülyeségeiddel. Tükör ^vita 2008. március 4., 08:56 (CET)

Ne erőltesd, kedves Tükör: ezt a szöveget nem tekintem szemtámnak. Legalábbis magamra nézve nem.

A hülye részleteimet viszont megvédem. Végül is ott lakom, vagy miszösz ... – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 10:22 (CET)

Találtam egy definíciót a turisztikai desztinációra, itten. Íme:

„Turisztikai desztináció fogalma, meghatározó elemei, természete, jellemzői

A desztináció fogalmi megítélésében többféle álláspont követhető nyomon. Ezek közül az alábbiakban ismertetek egy viszonylag átfogó definíciót:

A desztináció egy fizikai helyszín, ahol a turista legalább egy éjszakát tölt el. Tartalmaz turisztikai vonzerőket, termékeket, kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a turista legalább egy napi helyben tartózkodását kielégítsék. A desztinációnak vannak fizikai és adminisztratív határai, amelyek meghatározzák annak menedzsmentjét, és rendelkezik imázzsal és percepcióval. A desztináció számos érintettet foglal magába, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre, és ezáltal arra, hogy nagyobb desztinációvá váljon.”

– Villanueva ^vita 2008. március 4., 09:07 (CET)

Tipikusan ilyen pl. a Föld nevű bolygó. Az űrturizmussal már hálózatosodik...

Az olyan fogalom, ami mindent jelent, nem jelent semmit.

P/c ^vita 2008. március 4., 09:14 (CET)

Köszönet Villanuevának, hogy így megnevettetett, az imázzsal és percepcióval is (!) rendelkező desztináció víziója olyan sátánian apokaliptikus, hogy arra hirtelen nincsenek szavaim. Alig merem elképzelni szegény desztinációt, amint éppen vadul percipiál, és alakítja az imázsát. A desztináció egy amőba, vagy valami, vagy megy valahová (és még a hálózatosodásra is képes, ó, irgalom Atyja, ne hagyj el! :) Sajnos ez az idézet betett, eléggé szépen illusztrálja P/c fentebbi helyzetképét az egyszerre analfabéta és tudákos szakbarbár ifjú diplomásokról (illetve az általuk képviselt gondolkodásról-nemgondolkodásról, amit idősebbek is boldogan-boldogtalanul tesznek magukévá, mert úgy érzik, sajnos muszáj), akik az anyanyelvüket már nem ismerik, idegen nyelvet még nem ismernek, gondolkodni pedig ab ovo nem tanultak meg, viszont kapaszkodnak a nemzetközi összetartozást jelképező jól-rosszul (inkább rosszul) lefordított (és sehogyan sem végiggondolt) bikkfa-szakzsargonba, mint a rétegheztartozás világos jelébe. És még turisztyikai vonszerőket is tartalmaz, ó bella ciao, hogy ezt már te nem érhetted meg!!!!! Könnyeink csorognak a billentyűzetre. És akkor még a helybentartózkodás kielégítéséről szó sem esett, egy napra sem!!!!

Vissza a tréfából: tessék nem megenni egymást. Nulle. kolléga világosan felderítette, hogy ezt a fogalmat használják, és hogy miképpen, Villanueva idézetéből az is kiderül, hogy egy afféle new age-es global thinking "alakítsuk átfogóvá gondolkodásunkat" fogalomról van szó (már nincs munkaügy, de van humánerőforrásmenedzsment, nincs meó, de van controlling, nincs információ, de van call center), mely valóban kellően ködös, de érezhetően jelenti kíván valamit (és a gondolkodás megújítása föltétlenül üdvözlendő). Nem Nulle. tehet róla, hogy használatba vették, kéretik tehát ezt személyén nem számon kérni. A kérdés mármost csak az szerintem, hogy miután felderítettük ezt a szakzsargonyszörnyszülöttet, milyen formában ismertessük az illető lapokon, magyarázzuk-e vagy sem, hagyjuk ki, helyettesítsük értelmes sztenderdszinonimával, írjuk körül, legyen ott zárójelben, egyszóval: miképpen kezelendő. • Bennó^fogadó 2008. március 4., 11:15 (CET)

Alakul a parti. És ne légy szemérmes a "Zírt belé!" rikkantással, Bennó, egy rátóti csikótojás még lapul az ingujjamban ... :)) – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 11:34 (CET)

A kifejezéscsokor és ezek nyelvi/társadalmi vonásai kaphatnának egy saját kis cikket.Karmela^posta 2008. március 4., 11:32 (CET)

Meg egy vajszínű árnyalatot ... :)) – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 11:40 (CET)

Nem akarok belefolyni ebbe a felettébb érdekes vitába, csak annyit jegyeznék meg, hogy az Utazási Kiállításon láttam már olyan katalógust, melyen 2008-as új hejszínek állt. Hirtelen nem tudtam eldönteni ez csak egy véletlen elírás, vagy posztmodern szakzsargon – Istvánka ^posta 2008. március 4., 11:43 (CET)

A cég másik divíziója nyilván tehenészet, és meg akarták úszni egy brosúrával ... – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 11:57 (CET)

Re Bennó nincs meó, de van controlling megjegyzésére: Nagy tévedésben leledzel, Bennó kedves. Meó = minőségellenőrzés, azaz a jellemző kérdés a milyen? A controller ezzel szemben jellemzően a mennyi? és miért ennyi? kérdésekkel foglalkozik. „A controller (számvevő) pozíciója a magyar gyakorlatban leginkább a főkönyvelő pozíciójának felel meg. Kollégák javasolták még a szemlész illetve árendás kifejezéseket.” (A szerkesztők lábjegyzete a Brealey–Myers: Modern vállalati pénzügyek, Budapest, 1994, ISBN 963-7628-90-8, 8. oldalán. Egy oldallal előbb a treasurert sáfárnak javallja nevezni.) – Hkoala 2008. március 5., 17:55 (CET)

Koala kedves! A példáim nyelvi példák, a meó még magyar rövidítés volt, a controlling már hosszabbításnak sem az. A call center sem információ, és a HR is több egy kicsit a munkaügyi előadásnál. A példák között nem a nyílegyenes összefüggés volt az érték. :) Egyébként a gondolkodás megújítása teljesen tagadhatatlan, és az odáig még egy pozitívum is szerintem (ha valóban van tartalma), csak kövesse egy nyelvi is. • Bennó^fogadó 2008. március 5., 21:26 (CET)

HR = személy- és munkaügy (ezt a szakot speciel végigjártam Pécsett):

P/c ^vita 2008. március 5., 22:02 (CET)

"Függőben" rovat olyan cikkek vitalapjainak linkjével, amelyek írásmódjára megoldást remélünk

Sokszor csak egyes cikkek vitalapjain merülnek föl kérdések, hallgatólagosan bízva abban, hogy azok is megegyezésre tudnak jutni egymás között, akik a lapot a figyelőlistájukon tartják. Ezek a kérdések aztán vagy eldőlnek, vagy nem; vagy megfelelő érvek alapján dőlnek el, vagy sem. Ezért javasolnék erre a WP:KF-HE oldalra valami Függőben rovatot (illetve fizikailag talán leginkább egy allapot), ahová egyszerűen csak belinkelnénk a függőben lévő kérdéseket tárgyaló vitalapokat, és csak akkor hoznánk át ezekről ide a kérdéseket, ha valaki úgy érzi, nagyon nem akar előbbre jutni a dolog, vagy nem a megfelelő irányba halad.

Azt is segítené ez a rovat, hogy ne merüljenek a feledés homályába a felvetések, elvégre kevesen nézik át mindig a friss változtatásokat, és ha valaki egy új cikk vitalapjára jegyzi csak föl, hogy "Szerintem ez így nem jó, amúgy kéne inkább", akkor lehet, hogy érdeklődés hiányában az a cikk hónapokon, éveken át úgy marad. (Sokszor botlottam már bele ilyen ottfelejtett megjegyzésekbe: a felvetés talán minden esetben jogos volt, de nem lett foganatja, mert senki sem bólintott rá.)

A magam részéről máris felvenném ide a Vita:Igor Fjodorovics Sztravinszkij és a Vita:Belarusz nyelv lapot, ahol legutóbb hozzászóltam. (Itt a kocsmafalon talán nem kell nekik új témát nyitni, legalábbis remélem.)

Még azt kéne kitalálni, hogy ha valamit sikeresen megoldottunk, eldöntöttünk, akkor azt valamilyen formában megőrizzük-e a Függőben archívumában, hogy később vissza lehessen keresni, milyen lapok voltak itt linkelve, vagy sem. Ádám ✉ 2008. március 4., 11:27 (CET)

 támogatom, töprenkedni kell rajt'. • Bennó^fogadó 2008. március 4., 11:35 (CET)

 támogatom mer valahonnat ösmerős a problema tipussa– Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 4., 12:09 (CET)

Lásd még itt. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. március 4., 12:16 (CET)

 támogatom - Stravinsky-t javítottam. Vadaro ^vita 2008. március 4., 22:48 (CET)

Fatih Sultan Mehmet híd

Bizonytalan vagyok, hogy hogy is hagnzik ez magyarul. Nem nagyon találok rá utalást a neten, ahol láttam ott vagy úgy szerepel, ahogy én a címben írtam, vagy pedig Fatih-Sultan-Mehmet híd szerint. Egyik se nagyon tetszik nekem. Ha átírom magyarosan mint Fatih Szultán Mehmet híd, az sem jó, mert a szultán kisbetű kellene hogy legyen. A Győzedelmes Mehmet szultán híd hülyén hangzik (pedig ugye ezt jelenti). A törökök Fatih hídnak hívják (a köznyelvben), én szívem szerint ugyanezt tenném, dehát nem ez a teljes neve... Szerintetek mi lehetne a legjobb megoldás? – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 14:52 (CET)

Ilyenkor birtokos szerkesztést célszerű alkalmazni (lásd az utcanévi típusnál maradva: Erzsébet királyné útja vagy Mennyei béke tere). A példában tehát el kell dönteni, hogy magyarítod-e, mert akkor birtokos, vagy nem, és hogy meddig. Ha jól értem, akkor ezek a variációk lehetségesek, mindegyikhez ajánlok helyesírást:

• Fatih Mehmet szultán hídja
• Győzedelmes Mehmet szultán hídja

Én azt ajánlanám, hogy mivel magyarul őt Mehmet szultánként ismerjük, célszerű lefordítani a tiszteletből kapott melléknevét. • Bennó^fogadó 2008. március 5., 14:58 (CET)

Adalék adatbázisokból: angolul „Fatih Sultan Mehmet Bridge” vagy „Second Bosphorus Bridge”, franciául „Pont Fatih Sultan Mehmet” vagy „Deuxième pont sur le Bosphore”, németül „Fatih Sultan Mehmet-Brücke” vagy „Zweite Bosphorus-Brücke” a gyakori névalak. Esetleg Fatih Sultan Mehmet Köprüsü :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. március 5., 15:19 (CET)

Nálunk (huwiki) leginkább Fatih szultán hídként szerepel már a cikkszövegekben. A Fatihot nemigen fordítottuk le eddig a különböző cikkek szövegeiben. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. március 5., 15:26 (CET)

+1 Bennó B verziója, azzal a különbséggel, hogy én magyarul is le tudom írni a nevét: Győzedelmes Mehmed szultán hídja. Nesze neked, kici fámpír. :-) Tükör ^vita 2008. március 5., 15:33 (CET)

Igen, inkább Mehmed. – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 5., 16:44 (CET)

Igen a Fatih szultán híd elnevezés az én művem a szócikkekben, de már akkor sem voltam biztos benne. Most viszont szócikket írok erről a hídról és ezért kellene a helyes név (a többi szócikkben majd átjavítom a helyesre). Hajlok Bennó B változata felé, meggyőztek az érvei. – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 18:00 (CET)

Hódító Mehmed szultán hídja? Vagy Győzhetetlen Mehmed szultán hídja? Netán Verhetetlen Mehmed szultán hídja? :) • Bennó^fogadó 2008. március 5., 21:34 (CET)

Akkor mán hódító, az a szó szerinti. (Merthogy ez is arab szó, fátih = "nyitó, hódító" a fataha - nyitni, hódítani igéből. [Kultúrtörténet: eredetileg a fataha csak nyitást jelentett, aztán amikor a próféta halála után elkezdték meghódítani arabjaink a fél világot, úgy mondták, hogy Isten megnyitotta nekik az adott területet, ill. az megnyittatott nekik. Aztán Isten, ahogy kell, lemaradt, és maradt a nyitás=hódítás...]) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 10., 23:33 (CET)

A győzhetetlen az a legyőzhetetlenből származik? Mert jelenthetne a tehetetlen mintájára olyan személyt is, aki képtelen győzni... :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. március 5., 21:38 (CET)

Igen, kici Szamat tesztvérem, a győszhetetlen = legyőszhetetlen. :) Aszt a másikat, hogy ti. győszni nem képes, nem szokás így jelszőként kifejeszni, mert különben persze aszt is jelenthetné. :) • Bennó^fogadó 2008. március 5., 21:41 (CET) milyen szok pösze van itt ezen az ensziklopédián aszta baszta :D – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 21:56 (CET)

Borzasztó, így már tisztességesen viccelni se érdemes, hát te se jöttél rá, hogy esz nem pösze, hanem egy vámpír?? • Bennó^fogadó 2008. március 5., 22:00 (CET)

Ko(o)produkció

Linkoman azt állítja, a koprodukció szó kooprodukció formában is helyes. Szerintem nem, de nem engedi, hogy a vitalapján ezt megkérdezzem. Így hát itt teszem fel a kérdést: vajon mi alapján lehet az a második o a szóban? Todd ^vita 2008. március 11., 08:50 (CET)

A saját nyúzerlapján hadd írja, ahogy akarja. Formaliter nincs igaza. Linkoman alkalmasint a kooperációt keveri a koprodukcióval. Az elsőben a CO + OPERO (= együttműködik) van összetéve, de a másodikban a CO + PRODUCO (= együtt csinál/alkot), az utóbbiban tehát sehogyan se tud még egy O befejlődni. :) Lásd egyébként OH. 947. és 948. o. • Bennó^fogadó 2008. március 11., 09:27 (CET)

Szúrja a szemem. Más baj nincs. Todd ^vita 2008. március 11., 09:33 (CET)

Boci

A boci boci tarka címbe szerintem vessző kéne. A két boci közé. Jól gondolom? Loldi ^vita 2008. március 10., 15:58 (CET)

Az AkH.¹¹ 96. alapján egyetértek. Ádám ✉ 2008. március 10., 22:45 (CET)

OFF:

"Elöl véres, hátul véres, középen meg foltos, mi az?"

P/c ^vita 2008. március 14., 18:32 (CET)

Goricsko

• Goricsko (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ahoj! Kizártnak tartom, hogy egy szlovén tájegységet ebben a formában leírnánk, még ha a szlovéniai magyarokhoz köze is van. Eredetileg szlovénül, ami ugye latin írású nyelv, Goričko alakban szerepel. Szerintem nem kéne átírni. Vélemény? - Gaja ✉ 2008. március 14., 16:42 (CET)

Az OH :) nem tud a honosodásáról, ha valaki nem mutat fel valami hitelt érdemlőt (mondjuk földrajzi forrást) magyarodásügyben, akkor nem sok okunk volna nem szlovén helyesírással írni. Uff. • Bennó^fogadó 2008. március 14., 16:59 (CET)

Köszi. Azért még körülnézek, mielőtt átnevezném, és leszednék a fejemet... - Gaja ✉ 2008. március 15., 23:49 (CET)

Háhh! Rút szibarita váz. Bezzeg mikor az OH ellen kell harcolni!! De a szerkesztőtársaktól tartunk, mi? :) Piha. • Bennó^fogadó 2008. március 16., 13:13 (CET)

Ezt, kérlek, külön kell választani! Goričko esetében szimpla nem tudás volt az oka, tehát nem szerettem volna, ha saját butaságom miatt jöttek volna az anyázások... Az OH elleni harc meg zsigeri indíttatású... Ebben az esetben elvi okok miatt elviselem az anyázásokat... - Gaja ✉ 2008. március 16., 21:00 (CET)

Cselekvő igei állítmányok

„A(z) Eddie Vedder kiemeltszócikk-jelölt volt” — olvasható a vitalap fejlécében, és én förtelmesen nem igazodom el a sablonokban. Kijavítaná ezt a nyersfordítás valaki egy magyar mondatra? teszem azt „A(z) Eddie Vedder szócikket jelöltük kiemeltnek” („A(z) Eddie Vedder szócikket kiemeltnek jelöltük” stb.) pl. igen megfelelne.

Előre is hálás köszönettel:

P/c ^vita 2008. március 18., 10:20 (CET)

Egyúttal lehetne mindjárt a Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek kategória helyett pl. olyan, hogy „Kiemeltnek sikertelenül jelölt szócikkek” — vagy bármi ilyesmi...

P/c ^vita 2008. március 18., 14:16 (CET)

Idegen szó + magyar toldalék

„Loffredonak”, „Benedettonak” és hasonlók. Nem hosszú az „o”, ha toldalékot kapcsolunk hozzá? – Tomeczek ^Słucham! 2008. március 18., 14:39 (CET)

De igen, hosszú, l. AkH.¹¹ 216. a) Ádám ✉ 2008. március 18., 15:07 (CET)

Hogy írják... - Le Roncole-i

...helyesen: Le Roncolei vagy Le Roncole-i (olasz településről van szó)?? – Istvánka ^posta 2008. március 18., 18:47 (CET)

Kicsit beugratós volt (nekem), de a Le Roncole-i a helyes az OH 276. oldala szerint. misibacsi ^vita 2008. március 19., 22:07 (CET)

Kéttagú különírt és elemezhetetlen idegen földrajzi neveknél mindig ez az eljárás, maradnak külön és nagybetű, és kapnak i-t kiskötővel: La Rochelle-i, San Franciscó-i (de nyúlással), New York-i stb. Az ejtéstől ilyenkor független a kiskötőzés, akkor is megkapja, ha mint a San Franciscónál, az i harmonikusan illeszkedik az utolsó kiejtett hanghoz. • Bennó^fogadó 2008. március 19., 22:57 (CET)

latinul tudók: a napéjegyenlőség latinul?

a napéjegyenlőség latinul: aequinoctium, vagy equinoxium?

Egy anon vetette fel (illetve írta át...) a Napéjegyenlőség cikkben. A neten mindkét írásmódot megtaláltam csillagászati oldalakon. A Bakos-féle Idegen Szavak Szótára ekvinokcium alakban írja.

Melyik a helyes? Melyiket használjuk? misibacsi ^vita 2008. március 19., 21:57 (CET)

Magyarba betelepült szóként ekvinokcium, latinos helyesírással aequinoctium minden más forma szubsztandard. :) • Bennó^fogadó 2008. március 19., 22:54 (CET)

Az bezzeg senkit nem zavar, hogy tartalmilag is rossz a szócikk! Már tegnap akartam javítani, csak nem maradt időm rá, de majd ha otthon leszek gépközelben, kikeresem a valódi meghatározást, mert ez így elég meseszerű. Bináris ^ide 2008. március 20., 15:38 (CET)

Koszovó - megint

A Magyar Külügyminisztérium közleményében egy Koszovó nevű államot ismert el. Erre nehéz pongyola újságírást, hibát hibára halmozó tudatlanságot vagy egyéb okosságot mondani, a magyar-koszovói hivatalos kapcsolatokat a jövőben a "Koszovó" néven elismert állam ilyen írásmódja fogja meghatározni. A magyar Wikipédia meddig kíván foggal körömmel ragaszkodni valami – ezek szerint – nem hivatalos kifejezéshez, a Kosovóhozhoz? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 20., 07:17 (CET)

Már semeddig. Csak át kéne nevezni egy robottal. Ezt már tegnap is megemlítettem vita:Kosovo lapon. Szajci ^reci 2008. március 20., 07:19 (CET)

Hurrá, végre! Megingott a bálvány? Winston ^vita 2008. március 20., 07:25 (CET)

A Külügyminisztériumra hivatkozni helyesírási alapon egyszerűen nonszensz. Néhány példa:

• Dél-Afrika szerepel náluk Dél-afrikai Köztársaság helyett [5]
• Bosznia - Hercegovina szerepel náluk Bosznia-Hercegovina helyett [6]
• Macedonia szerepel Macedónia helyett (ugyanott)
• Nagy-Britannia szerepel Egyesült Királyság helyett (ugyanott)
• Szentszék szerepel Vatikán helyett (ugyanott; a Szentszék nem politikai, hanem egyházi szóhasználat)
• Istanbul szerepel Isztambul helyett

Az olyan apróságokról nem szólva, hogy Chishinaut ékezet nélkül írták (ugyanott), és csak az európai oldal városait néztem át. Ádám ✉ 2008. március 20., 12:51 (CET)

Ádám, azt ugye te is tudod, hogy helyesírási hibákat példaként (pláne érvként) felhozni egy elnevezési vitában, olyan, mintha meg se szólaltál volna? Loldi ^vita 2008. március 20., 13:01 (CET)

Sőt: akár prosztó elütéseket (Macedonia, Istanbul) ... De alapozzunk a jóhiszeműség elvére a külügy és Adám felé is! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 13:13 (CET)

(Apró: a minap közzétett magyar webslágerlista harmadik helyezettje a Szonda Ipsos - és az Origo Techbázis, és kitudja még kimindenki :)) - szerint a starlap.hu. Sztárcsinálók?!? :)) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 13:19 (CET) )

Ésugyebár a következő betűcsere már a totális civilizálatlanság ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 13:22 (CET)

Loldi, azt ugye te is tudod, hogy a két alak kiejtése azonos, vagyis nem beszélhetünk elnevezési kérdésről, hanem valóban helyesírási kérdésről van szó? (Pusztán elnevezési kérdésről olyan esetekben van szó, mint pl. Burma vagy Mianmar, ahol maga a két szó is különbözik egymástól, nemcsak az írásmódjuk – de elnevezési kérdés lenne az is, ha az albán és a szerb név között akarnánk dönteni, mert ott a két alak maga is különbözik, nemcsak az írásmódjuk.) Ugye azt is tudod továbbá, hogy a szabályzatnak külön fejezetét alkotja Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása, amely pont ezzel a kérdéssel foglalkozik? (Az Istanbul egyébként távolról sem elütés, hanem idegenes írásmód, legalábbis ékezettel, İstanbul formában. Ez alapján miért nem akarjátok átnevezni a WP-s cikket?) Ádám ✉ 2008. március 20., 13:21 (CET)

A kérdés kezelése egyszerű: mit érdemel, aki elfogadott irányelvvel tudatosan, tartósan és tettleg szembeszegül, azaz szócikket ront? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 13:28 (CET)

Kedves Ádám! A nonszensz kifejezést kicsit túlkapásnak érzem azzal a magyar közigazgatási szervvel kapcsolatban, amelynek véleménye ilyen ügyekben mégiscsak mérvadó. Namost, Magyarország hivatalos, nemzetközi "levelezésében" a Koszovó kifejezés lesz alkalmazva az elismerés után, a szaksajtó, de a bulvár is, Koszovó néven nevezi az új országot. A magyar Wikipédia, felvértezve az OH kimagasló szófaragóival, valamint a Te, meg még egy-két helyesírásguru véleményével, a Kosovo elnevezést alkalmazza. Nem érzed ezt egy picit széllel szemben történő pisilésnek? (Minden tiszteletem Mártonfi akadémikusé, de hány éves is az az OH?) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 20., 14:31 (CET)

Széllel szemben? Az nem kifejezés: árral szemben. Winston ^vita 2008. március 20., 15:19 (CET)

A helytelen írás joga minden külügyért megillet. OsvátA ^Palackposta 2008. március 20., 14:49 (CET)

Javaslom a földrajzinév-bizottság határozatainak áttekintését is... - Gaja ✉ 2008. március 20., 15:27 (CET)

Kedves Gaja! Minden tiszteletem és elismerésem, de mindannyian jól ismerjük ezt a földrajzinévbizottságot a határozataival együtt. Pontosítanád, hogy hol keressem a Koszovó független ország nevéről szóló határozatot? Előre is köszönöm, – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 20., 15:30 (CET)

A földrajzinév-bizottság 2007. december 10-ei ülésén úgy határozott, hogy az autonóm terület neve ezentúl Koszovó legyen a végén hosszú ó-val. [7] Ennek megfelelően javítandó. • Bennó^fogadó 2008. március 20., 16:34 (CET)

Ettől függetlenül igen üdvös volna, ha legalább az itt rendszeresen hozzászólok betartanák a helyesírási argumentáció lépéseit, nem hoznának ide unos-untalan ide nem tartozó szempontokat (gugliteszt, mitolvastam, úgyhallottam, nekemazttanították). A helyesírás kódex, nem kívánságműsor, szerkezete van neki, szempontjai, hibái, múltja, jelene, jövője, az alakok megállapításához autentikus forrásaink, ezeknek vita esetén rangsorrendjük stb. Van nemzeti szövegtár, van földrajzinév-bizottság. A konkrét eset némileg hisztériás történetéhez: ha az OH-ban Kosovo van, és a világ Koszovó felé fejlődik, akkor hiszti helyett ki kell dolgozni annak az esetét, mitévők legyünk, amikor ilyen előáll, és milyen alapon (szövegtár találatai, kérjünk szakvéleményt stb.) Most szerencsére közbelépett a földrajzinév-bizottság, de nem fognak mindig. :) Valahol listázni kéne az ilyen szerencsésen zárult eseteket, és tudomásul venni végre, hogy 1) az sem tragédia, ha egy ilyen kérdés nincs megválaszolva, 2) de ha már nekiállunk, akkor kíméletlen alapossággal kell argumentálni. • Bennó^fogadó 2008. március 20., 16:43 (CET)

Szerintem meg el kéne végre felejteni az álatalam is „mélyen tisztelt” OH-t, és a magyar Wikipédia alapértelmezett helyesírási útmutatójának az A magyar helyesírás szabályai c. valóban akadémiai kiadványt választani. Tudom, ennek is anyázás lesz a vége, de egyre többször bebizonyosodik, hogy az OH sem tévedhetetlen... És rohadtul irritál, hogy egyesek „akadémia” kiadványnak titulálják, holott nem az... Köpködni rám a vitalapomon, lécci! - Gaja ✉ 2008. március 20., 22:01 (CET)

Az Akadémia Nyelvészeti Bizottságának van egy telefonos tanácsadó szolgálata. Nekem ott azt mondták, hogy vitás esetben A magyar helyesírás szabályai helyett az OH-t kell figyelembe venni. - Vadaro ^vita 2008. március 21., 00:00 (CET)

Földrajzinév-bizottság

Nos, Bennó által a fentiekben felemlített földrajzinév-bizottság cikkéből eljutottam a határozataikat felsoroló odalra. Csak úgy mazoláznék, hogy azon mik találhatók hivatalos formaként: Fehéroroszország, Grúzia, Koszovo (sic!). Ezeket tehát a wikipédián alkalmazandó formáknak kellene tekintenünk. Sajnos a fenti Kasztília-összetételek nincsenek a határozatok között. Érdemes egy kicsit csemegézni a nevek között! - Gaja ✉ 2008. március 20., 15:23 (CET)

Hű, ez a Koszovo mindenféle jelenlevő álláspont szerint meredek! Winston ^vita 2008. március 20., 15:24 (CET)

Mennyire autentikus ez az oldal? Valami egész furcsa domainneve van (miért nem az Akadémia weblapján található?), reklámbanner alatt, és rögtön a főcím hibás, mivel hiányzik belőle egy névelő, amely nélkül magyartalan. Anélkül, hogy beszállnék a vitába: mire is forrás egy ilyen oldal? Bináris ^ide 2008. március 20., 15:41 (CET)

re Bináris: ez az a magyarországi bizottság, amely a külügy, a belügy, az akadémia, és gyakorlatilag minden magyar olyan közigazgatási szervezet résztvevőjét tartalmazza, akiknek bármilyen köze lehet a földrajzi nevek magyar nyelvű kialakításához. Tehát ez nem kamu, hanem ez "A" bizottság. Ők neveznek el hidakat, önállósuló községeket, ők mondják meg, hogy egy külföldi ország neve mikortól nem Afganisztáni Iszlám Köztársaság, hanem Afgán Iszlám Köztársaság. Döntésük végleges, megfellebbezhetetlen. Üdv, – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 20., 15:47 (CET)

Én nem a bizottság, hanem a jelzett gagyi weboldal autentikus voltát vontam kétségbe. Szerencsére Winston megtalálta az igazit. Bináris ^ide 2008. március 21., 10:20 (CET)

Ez itt a hivatalos oldal. Winston ^vita 2008. március 20., 15:48 (CET)

Natehát, a 62/584-es határozat: Koszovo helyett Koszovó legyen :) Ez legyen már elég meggyőző!!! (fogcsikorgatósablon) :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 20., 16:10 (CET)

A földrajzinév-bizottság 2007. december 10-ei ülésén úgy határozott, hogy az autonóm terület neve ezentúl Koszovó legyen a végén hosszú ó-val. [8] Ennek megfelelően javítandó. • Bennó^fogadó 2008. március 20., 16:35 (CET)

Halleluja! Winston ^vita 2008. március 20., 16:40 (CET)

Már ideje volt :) Buda ^vita 2008. március 20., 16:42 (CET)

Már csak azt nem értem, hogy ha ez decemberben megvolt, akkor miért kellett egyeseknek még február közepén is bőszen revertelgetni a Kosovo alakra kioktató szövegek kíséretében. Rejtély. Loldi ^vita 2008. március 20., 16:52 (CET)

Drága Loldi, nem az lehet a dolog hátterében, hogy február közepe időben megelőzi március 20-át, amikor ez a dolog ki lett hirdetve? Sajnos még köztünk, wikipédisták között sem túl gyakori a jövőbe látás képessége. Hogy miért, az számomra is rejtély. ;-) Ádám ✉ 2008. március 20., 20:07 (CET)

Csak a pontosság kedvéért: 2008.02.21. 14:38-kor lett kihirdetve (az oldal bejegyzése szerint). Tehát kb. egy hónapja fölöslegesen anyázunk... - Gaja ✉ 2008. március 20., 21:44 (CET)

Mit gondoltok, kedves szerkesztőtársak, minek alapján dönt a bizottság? Nem gondolják-e releváns szempontnak, hogy mi (nem konkrétan a wikiben, hanem általában a köznyelvben) hogy hívjuk ezeket a földrajzi egységeket? A látszólag hülye kérdés mögött az az álláspontom húzódik meg, hogy a bizottság álláspontja számunkra nem lehet mérvadó. Épp ellenkezőleg: a bizottságot csak a nevek tömeges, helyes használata bírhatja rá álláspontjának megváltoztatására.

P/c ^vita 2008. március 20., 22:10 (CET)

Melyik "helyesen használó" tömegre gondolsz?

A hóttziher helyesség - nálam - egységességet is feltételez: a nyelvhasználók döntő többsége egzakt módszerekkel bizonyítottan pontosan ugyanúgy írja, ejti, érti, használja; és pontosan innen, és sehonnan máshonnan nem lehet tudni, hogy éppen ez az egy a helyes. Hogy ki halássza ki és méri meg ezt az egyetlen helyeset? Mi wikipédisták aligha ...

Van persze másik működőképes alapelv is: arra felhatalmazottak kimondják a verdiktet - ez a jelenlegi bizottságosdi.

Harmadik - gyakorlatilag is járható - utat nemigen tudok elképzelni. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 22:54 (CET)

Egzakt módszer szerinti bizonyíték döntő többségre. Winston ^vita 2008. március 21., 11:06 (CET)

Abban a szent pillanatban, amikor vmilyen ember/testület/akármi kezébe/herkentyűjébe/bögyörőjébe elenőriz(het)etlen és felülbírál(hat)atlan hatalmat adsz, még ha csak egy morzsányit is, az fénysebességgel elkanászodik. Ez a bizottság pl. a büdös életben nem bírálta volna felül korábbi álláspontját, ha derült volna ki számára is egyértelműen, hogy nem csak a sajtóban írják, a tévében mondják a tartományt/országot egységesen Koszovónak, de a jogszabályokban is úgy lesz. A joxabályban persze nem lett volna úgy, ha a sajtóban nem írták, a tévében nem mondták volna egységesen Koszovónak. No dejszen így fejlődik nyelv, meg a tudomány, meg minden: eleinte sokféleképpen mondják/gondolják, aztán egyes alakokat egyre kevesebben, másokat meg egyre többen, aztán majd csak kialakul vmi egységes (ha meg nem, akkor majd elkülönülnek a jelentések jól).

P/c ^vita 2008. március 20., 23:02 (CET)

Megnyugtató érzés lehet ilyen biztonsággal belelátni egy bizottság veséjébe. :))

Sajnos a "fejlődésről" is a tiédnél lényegesen ellentmondásosabb (=árnyaltabb) kép él a fejemben, úgyhogy máris 2:0 oda, mert nem fogom kifejteni, hanem lelécelek az arénából! – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 20., 23:10 (CET)

Ha már így előtérbe került a téma: 10 nappal ezelőtt írtam a Földrajzinév-bizottság vezetőjének, hogy tudna-e információt adni egyes határozataikról, kiadványaikról. Máig nem kaptam választ, állítólag az úr külföldön van. Ha érdemleges választ kapok (volt-SZU, helyesírás témákban), akkor itt leírom. - Vadaro ^vita 2008. március 20., 23:53 (CET)

Itt 1990-ig visszamenőleg megvannak a legutóbbi határozatok. Akela ^vita 2008. március 25., 15:09 (CET)

harminckétlyukú híd?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

ez így helyes? ha van kilenclyukú egybeírva akkor harminckétlyukú is lehet ugye? egyik török híd ilyen. Ez egyébként hivatalos (magyar) elnevezés az ilyen típusú hidakra? mert angolul arch bridge az ilyenek neve (mint ív, ívelt, íves), törökül meg gözlü azaz szemes. :)) – Teemeah söyle canım derdini 2008. március 23., 21:52 (CET)

Van egy olyan érzésem, hogy a harminckétlyukút külön kell írni, mert a 32 összetett szó, a 9 pedig nem. Olyan talán, mint a kilencéves <--> harminckét éves. Buda ^vita 2008. március 24., 09:33 (CET)

Igen, külön, mint fent, az AkH.¹¹ 119. alapján. Ádám ✉ 2008. március 24., 21:53 (CET)

Kasztília–León vagy Kasztília és León?

MegoldvaMex ^plática 2008. március 20., 19:55 (CET)

A hivatalos spanyol név szerint Castilla y León, vagyis Kasztília és León (történelmileg két különböző tartományról van szó, amelyek most egy autonóm közösséget alkotnak). Jelenleg erről a névről a Kasztília–León névre van átirányítás. Melyik a helyes magyarul? (Kasztília-La Mancha neve ugyanakkor spanyolul is Castilla-La Mancha.) – Mex ^plática 2008. március 20., 08:46 (CET)

Azt hiszem teljesen egyértelmű, kicsit utánanéztem a neten:

• Kasztília és León – 11 600 találat
• Kasztília-León – 5760 találat

Szóval Kasztília és León. – Mex ^plática 2008. március 20., 12:18 (CET)

isztenem, isztenem, hányszor mondjuk el, hogy a gugliteszt nem mérvad (majd ha csak korrektúrázott szövegeket indexel a gugli, majd akkor). Jó volna tudni, miért nevezte át, aki átnevezte, amúgy ez a földrajzinév-bizottságra tartoznék. Valaki legyen olyan jó, és nézzen utána. Az OH. nem tud erről a régióról. • Bennó^fogadó 2008. március 20., 12:37 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Teljesen mindegy, miért nevezte át, mert alaptalanul tette. Annál is inkább, mivel nincs erről helyesírási szabály, az eredeti hivatalos név szerint Kasztília és León van, és Kasztília–La Mancha van, amúgy nem régió, hanem autonóm közösség, és ez ugyanolyan mérvadó, mintha egy ország neve lenne. – Mex ^plática 2008. március 20., 12:45 (CET)

Mex: 1) nem teljesen mindegy. 2) Már hogyne volna rá helyesírási szabály, fentebb idéztem. 3) Az, hogy "ugyanolyan mérvadó", a te szakvéleményed, vagy idézed valahonnan? :) Nagyon szépen kérlek, ne bőszíts, hanem próbáld meg elfogadni, hogy az enciklopédiaszerkesztés, ha komolyan vesszük, nem működhet mediterrán "hajrá, durr bele, nemapád" alapon. Szép-szép a szenvedély meg a rohanás, de a szerkesztésben káros. Ha nem tudsz higgadt helyesírási argumentációt elővezetni, akkor jobb nem hozzászólni. P/c alább már egy fokkal jobb érvet hozott. Könnyen lehet, hogy nem tudunk válaszolni érdemben egyelőre erre a kérdésre, és az nem szégyen, de ha már felmerült, akkor tessék megvárni, amíg elfogadható válasz születik. Ez nem akadályverseny, és nem váltófutás, hogy határidőre le kéne adnunk a választ! • Bennó^fogadó 2008. március 20., 14:17 (CET)

Az átnevezést végrehajtó szerkesztő semmiféle indokolást nem adott a szerkesztési összefoglalóban, ettől kezdve nem tudom a szándékát figyelembe venni és a te válaszod 1) pontját sem elfogadni. Ad 2) hol van az a szabály? Semmiféle bizottságra nem tartozik ez, hanem az észre és a gondolkodásra. A bizottság mit tudna megállapítani? Ugyanazt, amit én, csak azzal a különbséggel, hogy többen mondanák. Ad 3) egyáltalán nem bőszítés és durr bele, hanem objektív érveket hoztam fel. – Mex ^plática 2008. március 20., 14:33 (CET)

Ah, minő foka a naivitásnak. Tanuld meg szépen, a józan ész e helyt nem uralkodik. Winston ^vita 2008. március 20., 16:54 (CET)

Ezen a színvonalon nincs értelme társalogni. 1) Dehogyisnem számít, a kérdés éppen az, hogy ha már felmerült, mi légyen a név szentesített formája, akkor erre kell választ találnunk, nem pedig arra a merőben bürokratikus kérdésre, hogy indoklás nélküli átnevezést vissza lehet-e nevezni. Persze hogy vissza lehet, de eddigi tudomásom szerint nem szkanderezünk egymással, hanem érdemi választ szeretnénk. 2) Ne beszélj össze-vissza, különösen minimális tájékozottság híján. Olvasd el a földrajzinév-bizottság szócikket. Bizony a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő földrajzinév-bizottságra tartozik az idegen földrajzi nevek magyar változatának megállapítása, ha tetszik ez Mexicanónak, ha nem. 3) "Objektív" érvelésed közelében sem járt helyesírási szempontoknak. A helyesírási argumentáció egy speciális terület, meg kell tanulni mozogni rajta. Az, hogy "az én véleményem megalapozott, mert én véleményeztem, márpedig én megalapozott véleményeket szoktam véleményezni", nem minősül helyesírási argumentációnak. :) • Bennó^fogadó 2008. március 20., 14:43 (CET)

Ja, azt hittem ez megint valami Wikipédiás bizottság... majd otthon utánanézek. – Mex ^plática 2008. március 20., 14:56 (CET)

Lektorált, szerkesztett irodalmi művekben — már amennyire emléxem, persze — mindenhol a Kasztília és León névvel találkoztam. Az átirányítást nem értelmetlennek, hanem kártékonynak tartom. P/c ^vita 2008. március 20., 12:40 (CET)

Bár tudom, hogy az olvasottságból eredő ismeretek e helyt nem mérvadók, mégis megkockáztatom: ezen idejétmúlt kritérium szerint Kasztília és León a helyes. Akela ^vita 2008. március 20., 15:10 (CET)

Nos, íme:

• Nagy Világatlasz, Topográf, 2004, p. 313: „Castilla y León (Kasztília és León)”
• A spanyol és a portugál világ atlasza, Helikon–Magyar Könyvklub, 1997, p. 202: „Kasztília és León”

Kész, vita lezárva (Bennónak is csak ennyit kellett volna tennie :P). – Mex ^plática 2008. március 20., 18:06 (CET)

De még inkább neked kellett volna, szívem, mielőtt a szokott körültekintéssel felteszed és meg is válaszolod rögtön a kérdést. :) • Bennó^fogadó 2008. március 27., 12:29 (CET)

Larnaca vs. Larnaka

Mint ahogy Piraeus kolléga feltette a kérdést a cikk vitalapján, eldöntendő, hogy Larnaca a neve vagy Larnaka? Ez egy eldöntendő kérdés... Én az angolos forma mellett lennék, forrásaimban csak így fordul elő (a földrajzinév-bizottság meg még nem nyilatkozott ez ügyben). Okosok, vélemény? - Gaja ✉ 2008. március 24., 01:49 (CET)

---

Köszönöm a közreműködést, Burumbátornak pedig az időközben foganatosított javítást!

Üdv:

Piraeus ^vita 2008. március 24., 14:19 (CET)

Na, álljunk meg egy pillanatra! Ha a görög neve Λάρνακα, akkor miért is kell azt c-vel átírni? Mióta írjuk a kappát c-nek? Ha a logikától eltekintünk is, ott van a saját szabályunk, jó lenne, ha követnénk.

Winston ^vita 2008. március 25., 10:13 (CET)

A c-t én sem értem. Az addig rendben, hogy felmerül kérdésként, hogy a török vagy a görög formát vesszük alapul. Hogy egy ciprusi településnél mi a jó megoldás, arra nem tudok kapásból választ adni. A török mindenesetre k-val írja: l. tr:Larnaka. Ami pedig a görög neveket illeti, ott sem merülhet fel a k hang jelölésére a c:

A görög neveknek elvileg akár négyféle átírása is lehet:

• a magyarban meghonosodott alak, pl. Rodosz,
• az ógörög név szabályos magyar átírása, pl. Rhodosz,
• az újgörög név szabályos magyar átírása, pl. Ródosz,
• a szűk tudományos (pl. filozófiai, klasszika-filológiai) körökben fordul elő a régies, az sz hangot s-sel, az ü-t y-nal, a kh-t ch-val jelölő átírás (a fenti esetben Rhodos) – ez az általános célú helyesírásban nem indokolt.

Először is érdemes leszögezni, hogy itt a Wikipédiában nem a tudományos, hanem a népszerű átírást használjuk, tehát a c kiesik. (Ez a betű csak a τσ átírásaként lenne indokolt!) Másfelől pedig az a kérdés, van-e a névnek a magyarban hagyományosan meghonosodott alakja. Ha ez mondjuk a Larnaka lenne, akkor azt választjuk; ha pedig nincs, akkor simán átírjuk az újgörögből, melynek eredménye a Lárnaka lesz. Mindez arra az esetre vonatkozik, ha a görögből akarjuk átírni. Ádám ✉ 2008. március 25., 10:43 (CET)

Re Winston, Ádám: én neveztem vissza, ezért én kérdezek vagy kettőt. Winston, a "kappa" átírásáról beszélsz. Ciprus hogyan van görögül? Az abban a szóban lévő kappát hogyan írjuk át? Nicosia miért nem Nikoszia? Itt szerintem ugyanaz az elv érvényesül, mint a másik volt brit gyarmat, India esetében: a magyar nyelvben meghonosodott az ország neve, meg legfőbb városainak írásmódja még az angol gyarmati időszakból, ezért azokat még az angol írásnak megfelelően írjuk (lásd Bombay), de a kevésbé ismert vagy kisebb városok, egyéb meg nem honosodott földrajzi nevek esetében pedig az eredeti nyelv kiejtés szerinti átírását valósítjuk meg (lásd Kádzsuráhó). Az ukrán helységneveknél is ez a helyzet, Harkovot az orosz nyelvű nevéről írjuk át, mert egy könyv szerint ez meghonosodott, de Boriszpil már ukrán név alapján kerül átírásra, mert nyoma sincs abban a könyvben. Ádám, akkor ezek szerint mégis lehet "á" hangot alkalmazni görög földrajzi név esetében? Erről is volt már egy elég hosszú beszélgetés... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 25., 11:02 (CET)

Sajnos nem mindig van módom követni a beszélgetéseket, gyakran még a Helyesírási kocsmafalat sem, úgyhogy az "á"-ra vonatkozó disputáról sem tudok. Az OH.-n alapuló legjobb tudomásom szerint igen, lehet, az újgörög neveknél.

Cipruson jól látszik, hogy hagyományos alak, hiszen "c"-vel ejtjük. Nicosia szintén hagyományos alak: itt a görög vagy a török átírása fel sem merülhet, hiszen ez a forma nem a saját nyelvükből ered. Limassol is hasonló eset. Ezek léte azonban nem jelenti, hogy a hagyományos írásmód hatálya automatikusan kiterjedne az összes többi ciprusi településre (vagy akár a nagyobbakra). Az OH.-ban nem szerepel Larna{c|k}a. Van valakinek újabb Cartographia-atlasza? Ádám ✉ 2008. március 25., 11:11 (CET)

Én is pont azt írtam, hogy a "szabálytól2 eltérő módon meghonosodott nevek nem terjednek ki automatikusan az összes településre. Nekem nincs sem OH-m, sem Cartographia atlaszom, de eddig Larnaca nevét én csak "c" vel láttam, repülőtéren is (menetrendben) meg egyébként is. De nem hiszem magam tévedhetetlennek... Ha nem szerepel, akkor vélehtőleg a görög nyelv alapján kell átírni, ahogy fentebb mondjátok. De ne "á" betűvel, könyörgöm... Bennó, DD, Mathae nagyjából egyetértettek, hogy nincs Á hang, kivétel a Pán meg a Spártai -- pontosan meghonosodottságuk miatt. Larnaka (?) ezek szerint nem ilyen... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. március 25., 11:22 (CET)

Szerintem is hülyén néz ki Lárnakaként, de korábban csak ógörög-ügyileg nyilatkoztam, hogy újgörög "á" szokás-e, nem tudom... Én a Larnaka alakot preferálnám jelen esetben. – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 25., 14:54 (CET)

Megnéztem a Cartographia-féle 2007-es Földrajzi világatlaszt, és csalódást okozott: olyan alakok vannak benne, mint Dubai (Dubaj helyett), Abu Dhabi (Abu-Dzabi helyett), Hiroshima (Hirosima helyett), Jaipur (Dzsaipur helyett), Karachi (Karacsi helyett), Chao Phraya (Csaophraja helyett), Shenzhen (Sencsen helyett). A névírási tájékoztató le is szögezi, hogy csak bizonyos országok neveinek átírásában veszik figyelembe az Akadémia átírási elveit (Bulgária, Fehéroroszország, Görögország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, a két Korea, Mongólia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Ukrajna esetében), a többi ország nem latin írású neveinek átírására nemzetközi rendszereket vettek alapul. Ezt egyébként az AkH.¹¹ 221. meg is engedi szaktudományok esetében, pl. térképeken; általános használatra viszont az AkH.¹¹ 218. minden esetben a magyar átírást szorgalmazza, s ettől eddig csak a kínai neveknél tértünk el, külön szavazás alapján. Ádám ✉ 2008. március 25., 18:45 (CET)

Ha ezt görög névnek tekintjük, aminek nincs magyarodott formája, akkor Lárnaka. Azért szokatlanul kinéz, mert a hangsúlyt az aggályos átírások se mindig jelölik, de mi az aggályosnál is aggályosabbak vagyunk. :) Ha a földrajzinév-bigottság nem foglalt állást, akkor én az ilyenkor követendő premisszáink alapján a görög átírás szerinti Lárnaka alakot praeferálnám. Hasonlóképpen dőlt el a minap Akrotíri és Dekélia sorsa. • Bennó^fogadó 2008. március 25., 18:48 (CET)

Piraeus és a népszerűsítő átírás

Sziasztok! Na erre a vitára kezdőként nem számítottam. :)

A következőt szeretném hozzátenni: Fél évet töltöttem Cipruson, Lemesosban. :) Illetve Limassolban, mivel a magyar nyelvben a ciprusi települések nevének angol változatát használjuk - ahogyan ezt már Burumbátor fentebb le is írta.

Az ország ugyanis közel száz évig volt angol gyarmat, ami még az ő saját mindennapi nyelvhasználatukon is nyomot hagyott! A köszönöm Cipruson nem "efáriszto", hanem "tenx", elbúcsúzni pedig nem a "jaszasz"-szal szoktak, hanem egy egyszerű "báj"-jal. A nyelvüket pedig nem görögnek nevezik (!), hanem nagyon tudatosan "cipriot"-nak. (Megérne egy szócikket!! Nincs írott változata, de olyan török, angol és arab hatás van benne, és olyan kiejtés, hogy egy görögországi görög jelenlétében bármikor tudnak úgy beszélgetni, hogy egy szót sem ért belőle! Ha lenne bármilyen hivatkozásom, meg is írnám...) A településeknek három neve van és a nemzetközi gyakorlatban minden esetben (!) az angolt használják. Cipruson viszonylag gyakori, hogy egyenrangúként használják még a keresztnevek (!) esetében is az angol és a görög változatot, attól függően, hogy kivel beszélnek. Én pl. jól ismertem egy George Ergatides nevű urat, akinek így nyomát lelitek a neten is. :) Így mutatkozott be, és mindig így használta a jelenlétemben, sőt, ha hárman voltunk, akkor a másik ciprióta is így szólította. Ő valójában és hivatalosan Jorgos Ergatides autókereskedő, és ex-sportvezető az AEL Limassolnál... Ez pl. Görögországban nem nagyon tudok róla, hogy előfordulna.

Szóljon, aki már látta valahol, hogy Nicosiát Lefkosiaként emlegették a nemzetközi, vagy a magyar szóhasználatban! Esetleg a Lefkosa török verzió került elő? Nem. És ez nem véletlen.

Elhangzott egy másik érv, miszerint, itt a "Wikipédiában nem a tudományos, hanem a népszerű átírást használjuk". Megkérdezném, miaz hogy "népszerű"???

A google a "Larnaka" kifejezésre a magyar nyelvű oldalak között 9 330 találatot ad. A "Larnaca" kifejezésre 166 000-et...

Javasolnám, hogy maradjunk hűek a magyar és a ciprusi gyakorlathoz, és őrizzük meg a Larnaca írásmódot.

Üdv:

Piraeus ^vita 2008. március 26., 16:03 (CET)

Na, most elástad magad... Szembe mertél szállni a "népszerű magyaros írással" és így közvetetten a Nagy Szent OH-val is, ami pediglen itten főbenjáró bűn. Még ha józan ésszel a fentieket is gondolnád, azt most azponnal FELEJTSD EL! Ez csak egy jótanács. És még egy! Mégmielőtt nekikezdesz egy nem latinbetűs szónak, jól nézd át a WP:HELYES-t és folyolmányait!!! Vagy ne is kezdj hasonló cikkekbe! Üdv! - Gaja ✉ 2008. március 26., 23:22 (CET)

Szia! Igyekszem röviden:

1. Az ilyesminek megvannak a maga szempontjai, az ún. "józan paraszti ész" nem mindig segít az áttekintésükben. :)
2. A népszerű átírás avagy népszerűsítő egyszerűen annyit jelent, hogy nem tudományos, hanem elsősorban a magyar ejtést figyelembe vevő átbetűzés, amit egy magyar anyanyelvi kompetenciával közel helyesen ki lehet ejteni (pl. Aiszkhülosz vs. Aischylos, az utóbbi a todományos, de azt ránézésre magyar olvasó kábé aischilosnak ejtene, ami nagyon távol van a kívánt céltól ).
3. Namármost. A WP:HELYES kimondja, hogy a nem latin betűs írást használó nyelvek földrajzi neveit (egy kivétellel, ez a kínai) ebben a magyarosító átírásban használjuk (kivéve, ha honosodott már régebben magyaros alak, mondjuk Peking vagy Tokió esetében, és kivéve, ha a földrajzinév-bizottság másként döntött, mert az idegen földrajzi nevek magyaros formája az ő hatáskörük).
4. A Google-teszt nem mérvad, tekintve, hogy korrektúrázatlan szövegeket indexel, legfeljebb érdekesség, de semmiképpen sem alap. Egyik másolja a másikról a hibás alakot, és pillanatok alatt előáll egy többségi eredmény valamelyik rontott alakhoz. A Magyar Nemzeti Szövegtár már egy fokkal érvényesebb.
5. Nem akarlak kiábrándítani, de nagyon valószínű, hogy a legtöbb helyesírási kérdésben a gugliteszt rossz helyesírású alakot hoz ki győztesnek, de ettől mi még a helyesíráshoz igazodunk. :)
6. Az igazi kérdés az, mi tekintendő hivatalos nyelvnek Cipruson, és mi a helyzet annak ábécéjével. Ez már valóban kérdés, minden más csak ezután jön. Ha görögnek tekintjük, akkor a görögös alakot írjuk át a WP:GÖRÖG szerint, teljesen függetlenül attól, mit szól ehhez a nemzetközi sajtó. :) A nemzetközi sajtóban valószínűleg Párizst se sokan írják ebben a zs-s formában... Szentpétervárról nem is beszélve, amit az oroszok meg se értenének... :)
7. A magyar helyesírás és földrajzinév-írás a magyar nyelv írására van hatállyal, a nemzetközi gyakorlatot nem kívánja befolyásolni, de nem is követi automatikusan, csak a saját elvei szerint. Ezt teszi egyébként minden más nyelv helyesírása is, akár provinciálisan gondolkodnak, akár nem. :) Külön kéretik hozzávenni azt a szempontot, hogy indoeurópai nyelvek esetében némileg könnyebb egymáshoz hangolni bizonyos dolgokat, mint nekünk, finnugoroknak.
8. A sokféle alak kereshetőségét és megtalálhatóságát átirányításokkal oldjuk meg, lásd például Beijing esetét Pekinggel. • Bennó^fogadó 2008. március 26., 18:20 (CET)

Piraeus egy dolgot nem árult el: hogyan ejtik az ottani lakosok a Λάρνακα nevet?

A másik kérdés, amiben bizonytalan vagyok: ha jól értem a város ugyan már létezett az ókorban is, de a Larnaca név újkori, vagyis az újgörög átírás vonatkozik rá? Ezért lehet ez az ékezetes ά? Mert akkor elég egyértelmű a magyar átírás: Lárnaka (ami kicsit furán fest, de majd megszokjuk). misibacsi ^vita 2008. március 26., 20:34 (CET)

Halkan sikongatva messzire futok... :-( - Gaja ✉ 2008. március 26., 23:22 (CET)

---

Sziasztok!

Well... Nem tudom mit írhatnék.

Szerintem válasszuk a Lárnaka verziót... Igaz, hogy röhejes, igaz, hogy a város nevét minden általam ismert magyar forrás Larnaca formában használja, igaz, hogy a mindennapi életben ez nem probléma, hiszen senki nem szokott hosszasan töprengeni sem a megszokott leíráson, sem az megszokott ejtésen, de ha a nagy WP:HELYES és a földrajzinév-bizottság kimondja, akkor nincs mit tenni... Bízom benne, hogy idővel majd a magyar nyelvhasználat is igazodik hozzájuk! :D

A feltett kérdésre válaszul, de már csak halkan jegyzem meg, hogy a ciprióták alapvetően három 'á'-val ejtik a város nevét. Tehát módosítok: legyen Lárnáká... Kicsit furán fest és életszerűtlen, de majd megszokjuk! Ismeritek, ugye: "kicsit sárga, kicsit savanyú, de a MIÉNK". Nem is fűznék ehhez többet.

Ja igen. Ciprusnak három hivatalos nyelve van: görög, török, angol. Gordiuszi csomóra adott válaszom tehát: javasolnám, hogy inkább használjuk a török verziót szolidaritásunk jeléül, hiszen sok török elhagyta a várost '74-ben. Talán még ez is életszerűbb, mint a fenti vita...

Ezúton szeretném kifejezni legmélyebb tiszteletemet a nagyrabecsült WP:HELYES oldalnak, a szeretve tisztelt földrajzinév-bizottságnak és mindazoknak, akiknek van ideje és főleg érkezése Lárnáká, helyesírásáról vitázni. Nekem nincs, mert sajna a Limassol... akarom mondani Limásszol cikkhez kéne valahonnan vakarnom egy jogtiszta fotót a tengerparti sétányról, és a Lárnáká cikket is át kéne végre írni. A Páfosz megszerkesztéséről már nem is beszélve. (Bár ebbe asszem már inkább bele se fogok.)

Így aztán további jó, és hasznos vitázást kívánok. Mást úgysem tehetek! :) Azért aki teheti, menjen is el Larnacába, Larnakába, Lárnakába, Lárnákába, vagy bánomisén hogy nevezitek. Végülis róla szól ez az egész. Vagy nem... :)

Maradok, szeretettel:

Piraeus ^vita 2008. március 27., 01:31 (CET)

---

U.i.: Sokminden nem görög azon a szigeten, de egyvalami biztosan az: a praxis. És az jó.

Üdvözlettel:

Piraeus ^vita 2008. március 27., 01:39 (CET)

---

Azt hiszem, csak nagy munkával lehetnénk következetlenebbek annál, hogy a sziget

• azonos politikai egységében,
• azonos nyelvterületű részein elhelyezkedő,
• honosult magyar nevet egységesen nem szerzett

települései közül az egyiket az eredeti (a sziget hivatalos nyelve szerinti) angol helyesírással emlegessünk, a másikat pedig újgörögből átírva. Talán ha megpróbálkoznánk vmi harmadik város középkori török nevének átírásával?

P/c ^vita 2008. március 27., 06:34 (CET)

Tudom, hogy igazából nem kellene beleszólnom, mert nem beszélek se törökül, se görögül, sőt, kezdek rájönni, hogy igazából angolul se, de megjegyezném, hogy attól, hogy a világ szinte minden országában mi Ungarn, Hongrije, Hungary, Hungaria, Веигрия, Ungariya meg még tudom is én mik vagyunk, attól mi még magyarok vagyunk, és nem hungarok, ungarnok, hongrijek, vengrijek meg ungariyák :) Crimea ^vita 2008. március 27., 17:43 (CET)