Ugrás a tartalomhoz

Debreceni nemzetközi repülőtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debrecen Airport
Debreceni nemzetközi repülőtér
IATA: DEB  ICAO: LHDC
Adatok
ElhelyezkedésDebrecen
 Magyarország
Kiszolgált városDebrecen
Megnyitás1930
ÜzemeltetőAIRPORT Debrecen Kft.
NévadóDebrecen (megyei jogú város)
Tszf. magasság109 m (358 láb)
Utasforgalom232 000 (2022)
Teherforgalom78 tonna (2021)
Gépmozgás2710 (2021)
Futópályák
IrányHosszBurkolat
04R/22L[1]2500 mbeton
04L/22R2500 mbeton (üzemen kívül)
Elhelyezkedése
Debrecen Airport (Debrecen)
Debrecen Airport
Debrecen Airport
Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 21° 36′ 55″47.488889°N 21.615278°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 21° 36′ 55″47.488889°N 21.615278°E
Térkép
A Debrecen Airport weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen Airport témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Debreceni nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér után a második legforgalmasabb. 2001 óta a nemzetközi utazóközönség előtt is nyitott légikikötő. A város központjától 7 km-re, a Nagyállomástól (a debreceni vasúti főpályaudvartól) 5 km-re délre található. Hívójele Debrecen Info a 125,9 MHz-es frekvencián.

Története

[szerkesztés]

A kezdetektől a rendszerváltásig

[szerkesztés]

A debreceni repülőtér története a 20. század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos repülőjárat egy postai küldeményeket szállító repülőgép volt 1930-ban. Ettől kezdve a belföldi légiforgalom jelentősnek nevezhető, rendszeres járatok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba. Ezzel egyidőben sportcélokra is használták, majd katonai repülőtérré lett, az alföldi repülőgépes kiképzés fontos csomópontjaként. A második világháború során a magyar bombázó repülőgépek bázisaként üzemelt. 1946–1968 között a Ferihegyi repülőtér kitérő repülőtereként fontos szerepet töltött be. A háborút követően magyar, majd 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak itt. A szovjetek először Il–28, majd Jak–28, végül Szu–24-es bombázókat állomásoztattak a cívis város repterén, sőt ez utóbbiak 1987 júliusi kivonása után egy MiG–27D gépekkel felszerelt vadászbombázó ezred is települt itt.[2] Ezek mellett később helikopteres alakulat, és egyéb kiszolgálóegységek is voltak itt. A rendszerváltást követően, 1990 májusában a szovjetek végül elhagyták a repülőteret, és visszaadták a magyar államnak. A sportrepülés újbóli beindításával a repülőtér újjáéledt, majd a nemzetközi polgári repülés is újraindulhatott.

A rendszerváltástól a 2010-es évekig

[szerkesztés]
A Siberian Airlines egyik Il–86-osa a debreceni repülőtéren 2002-ben

Debrecen városa felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket, és már 1994-ben megfogalmazta koncepció szintjén, hogy a repülőteret fejleszteni kell. A reptér átfogó fejlesztése 2001-ben indult meg, amikor a Debreceni Vagyonkezelő Vállalat megvásárolta a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen KFT-t, így 2001. május 29-én nyilvános, nem kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé válhatott.

A fejlesztési program alapját a bajor ASTA cég és magyar szakemberek közreműködésével készítették el, a fejlesztési tervet az illetékes minisztérium is elfogadta. A fejlesztési program keretében a vidéki repülőterek közül elsőként Debrecenben épült ki az ISO 9001:2001 környezetközpontú-minőségirányítási rendszer, és ezzel 2002. december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré vált.

Debrecen városa 2007-ig 4,7 milliárd forintot fordított a repülőtér megvásárlására, üzemeltetésére és folyamatos fejlesztésére. Ennek eredményeképpen 2004. április 22-én nemzetközi légi határátkelőhelyet létesítettek és vámúttá nyilvánították, ezzel a repülőtér hatósági szinten egyenrangúvá vált Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel.[3]

2006. május elsején az OLT észak-német légitársaság Cívis Air néven újraindította az 1968 őszén megszüntetett Debrecen-Budapest belföldi járatot. Az indulásokat úgy hangolták, hogy elsősorban a MALÉV Budapestről induló járataira tudják ráhordani, illetve onnan hazavinni az utasokat a napi kettő járattal, ám az üzleti modell nem vált be. Az alig 35 perces, ám 25 ezer forintba kerülő jegyekből nagyon kevés fogyott, így kevesebb mint fél év után, október 15-én le is állították.[4] A „Cívis Air”, amit 2006 őszére terveztek beindítani, mint céget[5] emiatt már meg sem alakult.[6]

2007. augusztus 24-én Debrecen város polgármestere, Kósa Lajos bejelentette a repülőtér értékesítésének szándékát,[7] amit 5,1 milliárd forintért a magántulajdonban levő Xanga Group vásárolt meg[8]

Már ezen évek nyári időszakaiban is számos tengerparti üdülőhely volt elérhető az utazási irodák által rendelt charter járatokkal, amik máig is jelentős részét teszik ki a főszezonbeli forgalomnak.

2012-től napjainkig

[szerkesztés]

2012. június 18-tól a Wizz Air heti három alkalommal hétfői, szerdai és pénteki napokon, szeptembertől pedig keddi, csütörtöki és vasárnapi napokon menetrendszerű járatot közlekedtetett a London-Lutoni repülőtérre.[9] Ezen az útvonalon a nagy utasforgalomra való tekintettel 2013 áprilisától heti háromról heti ötre növelték a járatok számát, azóta pedig naponta fordulnak gépek a két reptér között. A Wizz Air 2012. december 15-én elindította járatát a hollandiai Eindhovenbe hetente kétszer, kedden és szombaton, míg a milánói Malpensa repülőtérre december 16-án, szerdánként és vasárnaponként.[10] Az utóbbi járat az alacsony kihasználtság miatt 2013. április 23-tól megszűnt, helyette új járat indult hetente kétszer a németországi Dortmundba, ám a 2013-as téli menetrendből már ez is kikerült.

Korábban a Malév is fontolóra vette menetrendszerű járatok indítását,[11] azonban 2012. február 3-i üzemképtelenné válása miatt a diszkont légitársaságok töltik be ezt a piaci szegmenst is.

2012-ben szóba került, hogy a Wizz Air esetleg bázist nyit a repülőtéren,[12] de ez akkor nem valósult meg, ahogy az ekkoriban szóba került kínai, vagy a konkrétabb (a Lufthansa által üzemeltetett) müncheni járat sem.[13]

A Tatarstan Airlines Boeing 737–400-as típusú, 150 férőhelyes repülőgéppel üzemelő járata 2012-2013-ban kéthetente, eltérő napokon közlekedett a moszkvai Domogyedovói nemzetközi repülőtér és a Debreceni Repülőtér között. Az első gép 2012 augusztus 9-én landolt Debrecenben. A járaton a légitársaság Airbus A319-es gépei is megfordultak menetrendszerűen Debrecenben, mígnem a Tatarstan Airlines 363-as járatának katasztrófája utáni vizsgálatok során feltárt rengeteg szabálytalanság miatt az orosz hatóságok a cég működési engedélyét bevonták.

A Moszkva-Debrecen járatot az UtAir Aviation nevű (szintén orosz) légitársaság vette át. Az Európai Unió és Oroszország között 2014-ben feszülté vált viszony olyan kölcsönös szankciókhoz vezetett, ami miatt a járat 2015-ben felfüggesztésre kényszerült.

2014-2015-ben a repülőtér területén felépült egy szimulátoros légikadét-képző, ahol 2016 elejétől a Wizz Air számára képeznek pilótákat a Debreceni Egyetemmel közreműködésben (annak kihelyezett tanszékeként), valamint speciálisan a repülő személyzet számára kutatnak, fejlesztenek és gyártanak gyógyszereket.[14]

2015 áprilisában a Wizz Air bejelentette, hogy 2015 október végétől ismételten közlekedtet járatokat hetente két alkalommal (szerdán és vasárnap) a Milánótól 40 km-re található Bergamo repülőterére.[15]

Egy hónappal később a Wizz Air további bővítést jelentett be, miszerint 2015. december 16-tól egy darab Airbus A320-as gépet állomásoztat a Debreceni reptéren, ami így a 22-ik bázisa lett a cégnek. A repülő érkezésével három új útvonal is indult a Párizs–Beauvais-i, a Brüsszel-Charleroi-i és a Malmői repülőtérre, valamint a london-lutoni járat heti hétről tízre, az eindhoveni pedig heti kettőről háromra sűrűsödött.[16] A reptér menetrend szerinti forgalma ezzel a bővítéssel 2015 legvégén heti kilencről heti huszonegy indulásra és érkezésre nőtt.

2015 decemberében az addigi kényszerű, költséges és időigényes budapesti ingázást kiváltva a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá tartozó Légügyi Hivatal a már fennálló és a várható jövőbeni forgalomnövekedésre tekintettel helyi irodát nyitott a repülőtéren (az elsőt a fővároson kívül), így minden szükséges hatósági feladat helyben is elintézhetővé vált.[17]

2016 elejére tervezték befejezni a korábbi logisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan az összesen nyolcezer négyzetméter alapterületű, háromemeletes, új innovációs és inkubációs központ megépítését,[18] amibe az irodák mellett a reptér új utasforgalmi terminálját is kialakították[19] Az új terminál teljes beüzemelését a 2016-os nyári charterszezonra tervezték a régi üzemben tartása mellett, ez azonban 2018-ra csúszott. A két terminállal elviekben akár évi egymillió fős utasforgalmat is képes kezelni a Debreceni Repülőtér.[20]

2017-ben kormánydöntés született a reptéri műszeres leszállító rendszer teljes felújításáról. Az új, ILS II-es kategóriájú rendszert 2018-ban tervezték üzembe helyezni,[21] azonban ez a fejlesztés azóta sem valósult meg.

2020 márciusában, az új típusú humán koronavírus által okozott Covid19 betegség járványos terjedése ellen bevezetett légi közlekedési korlátozások miatt, mind a Wizz Air, mind a Lufthansa ideiglenesen felfüggesztette az összes járatát, amivel átmenetileg megszűnt a menetrend szerinti légi közlekedés a repülőtéren.

Megközelítés

[szerkesztés]

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]

A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) „Airport 1” jelzéssel üzemeltet buszjáratot a repülőtér és Debrecen vasútállomás, illetve „Airport2” jelzéssel a reptér és a Doberdó utca között. A menetrend teljes egészében az érkező és induló járatokhoz igazodik, az összeset kiszolgálva, emiatt éjjel is járnak.

Közút

[szerkesztés]

A reptérre vezető, elnevezés nélküli mellékút kizárólag a Mikepércsi út (a 47-es főút) felől járható autóval. A reptér terminálja előtt fizetős parkoló működik. A városhatáron belül a taxik fix tarifával közlekednek.

Vasút

[szerkesztés]

A repülőtér mellett található a Debrecen-Nagykereki MÁV vasúti mellékvonal, amivel 250 méter vasúti pálya megépítésével 2014 legvégén közvetlen kötöttpályás kapcsolat is létesült.[22] Ezen 2015 januárjában indult meg a teherforgalom a GYSEV Cargo szervezésében.[23] Logisztikai beruházás lévén utasforgalom ugyanakkor a közeljövőben nem várható rajta, de a távlati tervek között, 2019 után, ha a forgalom megköveteli, egy vasúti megállóhely kiépítése is felmerült.[24]

Úti célok

[szerkesztés]
LégitársaságCélállomások
Corendon AirlinesNyári charter: Antalya
FlyEgyptNyári charter: Hurghada
Lufthansa Regional
üzemelteti: Lufthansa CityLine		München
SmartwingsNyári charter: Antalya, Korfu, Zákinthosz
Wizz AirEindhoven, London–Luton, Párizs–Beauvais, Tel-Aviv–Ben Gurion
Nyári charter: Lárnaka, Palma de Mallorca, Burgasz (2022 június 2-tól),[25] Korfu (2022 június 1-től),[25]

A legközelebbi nemzetközi repülőtér a román-magyar határ túloldalán található Nagyváradi nemzetközi repülőtér mintegy 1 óra 20 percnyi autóútnyira.

Utasforgalom

[szerkesztés]
Helyezés Város Reptér Heti indulások száma 2020 (téli-tavaszi menetrend) Légitársaság(ok)
1
 UK London London–Lutoni repülőtér (LTN)
10
Wizz Air
2
 Németország München Müncheni repülőtér (MUC)
5
Lufthansa CityLine / Air Dolomiti
3
 Hollandia Eindhoven Eindhoven repülőtér (EIN)
3
Wizz Air
4
 Németország Dortmund Dortmundi repülőtér (DTM)
3
Wizz Air
5
 Franciaország Beauvais Párizs-Beauvais repülőtér (BVA)
2
Wizz Air
6
 Izrael Tel-Aviv Ben-Gurion repülőtér (TLV)
3
Wizz Air
7
 Spanyolország Barcelona Barcelonai repülőtér (BCN)
2
Wizz Air
8
 Franciaország Mulhouse Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtér (BSL/MLH/EAP)
2
Wizz Air
9
 Olaszország Bergamo Bergamo-Orio al Serió-i repülőtér (BGY)
2
Wizz Air
10
 Málta Málta Máltai nemzetközi repülőtér (MLA)
2
Wizz Air
11
 Oroszország Moszkva Vnukovói repülőtér (VKO)
2
Wizz Air
12
 Ciprus Lárnaka Larnaca nemzetközi repülőtér (LCA)
2
Wizz Air
13
 Spanyolország Palma de Mallorca Palma de Mallorca nemzetközi repülőtér (PMI)
1
Wizz Air

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
14 476
36 939
42 650
24 415
47 746
145 709
284 965
376 041
122 742
249 448
2004200620082010201220142016201820202022
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hungarocontrol
  2. ↑ Vándor Károly: Légierő társbérletben, avagy a szovjet légierő és légvédelem története Magyarországon és Ausztriában (2009)
  3. ↑ Történelem Archiválva 2016. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, debrecenairport.com (elérés: 2016. december 17.)
  4. ↑ Fél évet sem élt a Debrecen-Budapest repülőjárat, index, 2006. október 16. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  5. ↑ Repülővel Debrecenbe, index, 2006. március 27.
  6. ↑ Végleg elszállt az OLT Archiválva 2015. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Debrecen online, 2006. november 15.
  7. ↑ Debrecen eladja repülőterét Archiválva 2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Online, 2007. augusztus 24.
  8. ↑ Debrecen értékesítette a repterét, nol.hu, 2008. november 6.
  9. ↑ Júniusban indul az első Wizz Air-gép Debrecenből Londonba, dehir.hu, 2012. február 13.
  10. ↑ Eindhovenbe és Milánóba is indít járatokat a Wizz Air Debrecenből, dehir.hu, 2012. április 23.
  11. ↑ Több embert vinne Debrecenből a Malév, dehir.hu 2011. május 9.
  12. ↑ Bázist hozna létre a debreceni reptéren a Wizz Air, dehir.hu (videoriport), 2012. augusztus 21.
  13. ↑ Kósa Lajos: egy kínai és egy müncheni járatnak is van realitása, dehir.hu 2012. február 24.
  14. ↑ A világon nincs még egy olyan kutató-képző központ, mint a debreceni – videóval, dehir.hu, 2015. december 11.
  15. ↑ Újabb menetrend szerinti járatot indít Debrecenből a Wizz Air, dehir.hu, 2015. április 21.
  16. ↑ Bázist nyit a Wizz Air Debrecenben, airportal.hu, 2015. május 21.
  17. ↑ A Légügyi Hivatal a debreceni reptéren nyitotta meg első vidéki kirendeltségét, dehir.hu, 2015. december 8.
  18. ↑ Bokrétaavató a reptéri innovációs központban, dehir.hu (videó), 2015. november 3.
  19. ↑ Őszre elkészül az új központ a debreceni repülőtéren – videóval, dehir.hu, 2015. június 11.
  20. ↑ A két terminállal évi egymillió utast is tud majd fogadni a debreceni repülőtér – videóval, dehir.hu, 2015. szeptember 29.
  21. ↑ Rábólintott a kormány a debreceni reptér újabb fejlesztésére, dehir.hu, 2016. október 27.
  22. ↑ Mindkét konténerrakodó munkára kész a debreceni reptéren – videóval (magyar nyelven). dehir.hu. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  23. ↑ Stratégiai együttműködés a debreceni Xanga és a GYSEV között (magyar nyelven). kormany.hu, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2015. február 10.)
  24. ↑ Papp László: ha elkészül a főpályaudvar, összekötjük a repülőtérrel – videóval (magyar nyelven). dehir.hu. (Hozzáférés: 2015. december 15.)
  25. ↑ a b https://italiavola.com/2022/03/25/wizz-air-apre-nuove-rotte-heviz-sul-lago-balaton-e-un-nuovo-scalo/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Debreceni_nemzetközi_repülőtér&oldid=26574344”