Ugrás a tartalomhoz

Szürte

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szjurte szócikkből átirányítva)
Szürte (Сюрте)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve1329
Irányítószám89432
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület1,85 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 12″, k. h. 22° 13′ 55″48.503333°N 22.231944°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 12″, k. h. 22° 13′ 55″48.503333°N 22.231944°E
Szürte (Kárpátalja)
Szürte
Szürte
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürte témájú médiaállományokat.

Szürte (ukránul: Сюрте [Szjurte], korábban Струмківка [Sztrumkivka], oroszul: Струмковка [Sztrumkovka], szlovákul: Surty) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ungvártól 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1281-ben Strute néven említik először. Nevét Zritte, Sratha és Strate formákban említették az oklevelekben.

Szürte és környéke a fennmaradt okiratok bizonysága szerint azonban már 1281 előtt is lakott hely volt, valószínűleg a tatárjárás alatt elpusztult, de később újratelepült.

A település első ismert birtokosai a Rátót nemzetség tagjai valamint a Baksa nemzetségből származó Szürtey család tagjai voltak. 1484-ben Zsigmond király címert és zászlót adományozott a településnek.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

...nagy kiterjedésű róna határa minden jót terem, ótölgyes erdeje szép, a Latorcza vizénél vámszedése, vendégfogadója s malma van.

1869-ben Kistéglás községet csatolták hozzá, de 2004-ben Téglás különvált.

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1910-ben 1144 lakosából 1134 magyar volt. Ebből 256 római katolikus, 259 görögkatolikus, 461 református volt.

2020-ig Kistéglás tartozott hozzá.

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma a 14. században épült, benne a Baksa nemzetségből származó Szürthey család 15. – 16. századi sírkövei. 1730-ban átépítették.
  • Református temploma 1822 és 1864 között épült, tornyai 1898--ban készültek el. Először 1983-ban újították fel, 2000-re azonban ismét fel kellett újítani. A Dorcas Aid International és a Sticgting Hulp Oost-Europa holland segélyszervezetektől kapott anyagi támogatással 2002-re fejezték be a teljes felújítást.
  • Görögkatolikus temploma az egykori Téglás területén áll, elhanyagolt állapotú volt, a rendszerváltás előtt ravatalozóként használták. Ma mind görögkatolikus, mind pedig római katolikus miséket tartanak benne.

Neves személyek

[szerkesztés]

Itt született:

Források

[szerkesztés]