Rétoromán dialektusok

Rétoromán Furlan/ladin/rumantsch
kétnyelvű tábla (olasz és friuli) Friuli-Venezia Giulia régióban
Beszélik	Olaszország, Svájc
Terület	Friuli, Belluno, Bolzano (Bozen), Trento (Olaszország), Graubünden kanton (Svájc)
Beszélők száma	~900 000 fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    itáliai ág     újlatin nyelvek      nyugati csoport       galloromán nyelvek        rétoromán
Írásrendszer	Latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Friuli-Venezia Giulia (Olaszország), Svájc
Nyelvkódok
ISO 639-1	rm (romans)
ISO 639-2	fur (friuli) roa (ladin) roh (romans)
A Wikimédia Commons tartalmaz Furlan/ladin/rumantsch témájú médiaállományokat.

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.

A sztenderd nyelvváltozatok

A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A sztenderd nyelvváltozatok részletes ismertetését lásd a friuli, ladin, romans nyelvek szócikkeiben.)

Általános jellemzők

A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.

A dialektusok összehasonlítása

Gyakori szavak

Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:

Magyar	Romans dialektusok						Friuli nyelv	Latin
	sursilvan	sutsilvan	surmiran	puter	vallader	grischun
arany	aur	or	or	or	or, aur, ar	aur	aur	< AURUM
kemény	dir	dir	deir	dür	dür	dir	dûr	< DURUS
szem	egl	îl	îgl	ögl	ögl	egl	voli	< OCULUS
könnyű	lev	leav	lev	liger	leiv	lev	lizêr	< LEVIS
három	treis	tres	treis	trais	trais	trais	trê	< TRES
hó	neiv	nev	neiv	naiv	naiv	naiv	nêf	< NIX (NIVE)
kerék	roda	roda	roda	rouda	rouda	roda	ruede	< ROTA
sajt	caschiel	caschiel	caschiel	chaschöl	chaschöl	chaschiel	formadi	< CASEOLUS (FORMATICUS)
ház	casa	tgeasa	tgesa	chesa	chasa	chasa	cjase	< CASA
kutya	tgaun	tgàn	tgang	chaun	chan	chaun	cjan	< CANIS
láb	comba	tgomba	tgomma	chamma	chomma	chomma	gjambe	< GAMBA
tyúk	gaglina	gagliegna	gagligna	gillina	giallina	giaglina	gjaline	< GALLINA
macska	gat	giat	giat	giat	giat	giat	gjat	< CAT(T)US
minden, egész	tut	tut	tot	tuot	tuot	tut	dut	< TOTUS
alak, forma	fuorma	furma	furma	fuorma	fuorma	furma	forme	< FORMA
én	jeu	jou	ja	eau	eu	jau	jo	< EGO (EO)

Számok

A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, olasz, spanyol és latin nyelven:

Nyelv	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10
Friuli	un, une	doi, dôs	trê	cuatri	cinc	sîs	siet	vot	nûf	dîs
Ladin	un, na	doi	trei	cater	cinch	sie	set	ot	nef	diesc
Romans	in, ina	dus, duas	trais	quatter	tschintg	sis	set	otg	nov	diesch
Francia	un, une	deux	trois	quatre	cinq	six	sept	huit	neuf	dix
Olasz	uno (un), una	due	tre	quattro	cinque	sei	sette	otto	nove	dieci
Spanyol	uno (un), una	dos	tres	cuatro	cinco	seis	siete	ocho	nueve	diez
Latin	UNUS, UNA	DUO, DUAE (DUOS, DUAS)	TRES	QUATTUOR	QUINQUE (CINQUE)	SEX	SEPTEM	OCTO	NOVEM	DECEM

Források

• A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973  

Kapcsolódó szócikkek

• Friuli nyelv
• Ladin nyelv
• Romans nyelv
• Galloromán nyelvek
• Nyugati újlatin nyelvek
• Sursilvan nyelvjárás
• Sutsilvan nyelvjárás

Külső hivatkozások

• Ethnologue – a rétoromán dialektusok tudományos besorolása
• Ethnologue adatjelentés a friuli nyelvről
• Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
• Ethnologue adatjelentés a romans nyelvről
• Omniglot – Romans ábécé és kiejtés