Fehérvíz
| Fehérvíz (Râu Alb) | |
 | |
| A református templom romja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Felsőszálláspatak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőszálláspatak |
| Irányítószám | 337428 |
| SIRUTA-kód | 91198 |
| Népesség | |
| Népesség | 163 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 23° 00′ 21″45.518143°N 23.005710°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 23° 00′ 21″45.518143°N 23.005710°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehérvíz románul: Râu Alb, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében
Fekvése
[szerkesztés]Hátszegtől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Fehérvíz neve 1411–1412 között Feyruizy kenéz nevében tűnt fel először. Később több változatban is említették: 1445-ben kenezii de Feyeruiz, 1447-ben nobiles de Feyerwiz, 1519-ben nobiles preledis Feyerwyz, 1733-ban Fejérviz, 1750-ben Fejer viz, 1760–1762 között Fehér Viz, 1808-ban Fejérviz, Reualb, 1888-ban Rinválb {!}, 1913-ban Fehérvíz alakban fordult elő.
1453-ban Déva vár tartozéka és a Fejérvízi, Fejérvizi Magyar, Balaczin, Biborcz, Nagy és Bajesdiek birtoka volt. Templomának építése a 15. századra tehető, görögkeleti papját 1548-ban és 1559-ben említették. A templomot közösen használták a görög keletiek és a reformátusok. A református egyházközség az 1778. június 28-án Küküllőváron tartott zsinaton engedélyt kért külön templom építésére. Az 1783-ban felépült új templomot 1788-ban a törökök felégették, 1838–39-ben a gyülekezet felújította.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott. 1910-ben 414 lakosából 385 román, 28 magyar volt. Ebből 383 görögkatolikus, 19 református, 7 római katolikus volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A hajdani református templom romja a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03427 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere : 1686-1807 : Marosnémeti-Zejkfalva. Összeáll., sajtó alá rend., bev. tanulmánnyal, jegyz. és mut. közzéteszi Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd. Kolozsvár: Erdélyi Református Egyházkerület. 2007. = Erdélyi református egyháztörténeti adatok, 2. ISBN 978 973 7971 27 2
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}