Ugrás a tartalomhoz

Balogpádár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Padarovce szócikkből átirányítva)
Balogpádár (Padarovce)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Balogpádár zászlaja
Balogpádár zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterSzabó Attila
Irányítószám980 23 (pošta Teplý Vrch)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség149 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság234 m
Terület12,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 27″, k. h. 20° 04′ 12″48.457500°N 20.070000°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 27″, k. h. 20° 04′ 12″48.457500°N 20.070000°E
[
Balogpádár weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogpádár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogpádár (vagy Pádár, szlovákul: Padarovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Balogpádár a Balog-patak (Blh) völgyében fekszik, Rimaszombattól 9 km-re északkeletre, 237 méteres tengerszint feletti magasságban. Területének mintegy felét erdő borítja.

Balogpádárt mellékút köti össze Alsópokorágyon át Rimaszombattal (9 km) és Melegheggyel (2 km).

Északról Derencsény, északkeletről Meleghegy, keletről Vámosbalog, délről Perjése, délnyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter) és északnyugatról pedig Kőhegy határolja.

Balogpádár területe 12,1113 km²,[2] nem változott a 20. század folyamán.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1407-ből származik „Also Padar" néven. 1427-ben az adóösszeírásban „Padar" alakban szerepel, ekkor 11 portával adózott. A Kispádár néven is ismert Alsópádár a 16. században kihalt. Eredetileg a Derencsényi család birtoka, a 17. századtól a murányi uradalom részeként a Koháry és a Coburg családé. 1709-1710-ben a pestisjárvány 160 áldozatot követelt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PADAR. Padarovce magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai többen Evangelikusok, fekszik Dobocznak szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye köves, és minden esztendőben megkivánnya a’ trágyát, legelője jó, és elég, fája van mind a’ kétféle, szőlő hegye tsekély, piatzozása közel, gyümöltsös és káposztás kertyei is vannak, második osztálybéli."[3]

1828-ban 114 házában 931 lakos élt. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, fazekassággal foglalkoztak. Területe gyümölcsösökben különösen gazdag volt, fejlett volt a fazekasság is. Ősi bortermőhely, melyre a község címere is utal.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Padár, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rimaszombathoz 2 órányira, 19 kath., 912 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. – Határa csaknem egészen róna és igen termékeny; szőlője van; gyűmölcse sok, cseresznyéje hires. F. u. h. Coburg."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Pádár, balogvölgyi magyar kisközség, 125 házzal és 565, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban, a mikor a Derencsényiek az urai, két ilyen nevű községről van említés, Alsó- és Felső- jelzővel. E községek is, a többi Derencsényi birtokokkal együtt, a Koháryak és később a Coburg herczegi család birtokába jutottak. A mult században a lakosok szőlő és gyümölcstermeléssel foglalkoztak, most pedig a fazekasmesterséget űzik háziiparszerűleg. A községben levő ág. h. ev. templom 1802-ben épült. A posta Felsőbalogon van, távírója és vasúti állomása pedig Rimaszombat."[5]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1939 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 537-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

1921-ben 468 lakosából 464 magyar nemzetiségű; ugyanakkor 404 evangélikus, 40 pedig római katolikus vallású.[6]

2001-ben 186 lakosából 97 magyar (52,1 %) és 87 szlovák (46,8 %) nemzetiségű.

2011-ben 185 lakosából 101 szlovák és 77 magyar.

Balogpádár a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, északi szomszédai már szlovák falvak.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Üdvözlőtábla
    Üdvözlőtábla
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla
  • Községi hivatal és óvoda
    Községi hivatal és óvoda
  • Posta
    Posta
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Evangélikus templom - részlet
    Evangélikus templom - részlet
  • Utcakép
    Utcakép

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  6. ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Padarovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogpádár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balogpádár&oldid=26470650”