Demsus

	Demsus (Densuș)
	Demsus falu látképe északról
	; Demsus címere
	; Demsus címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Demsus
Rang	községközpont
Irányítószám	337205
SIRUTA-kód	89357
	Népesség
Népesség	349 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	2,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4–600 m
Terület	136,12 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°E
	Demsus weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Demsus témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Demsus (románul Densuș, németül Demsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Hátszegtől 12 km-re nyugatra fekszik.

Története

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.

A 16–20. században ortodox (majd görögkatolikus) és református gyülekezete is volt, amelyek közösen használták középkori templomát. 1701-ben a környék református nemesei demsusi székhellyel szervezték újra egyházukat. 1808-ban járási székhely volt.^[1]

1910-ben Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Legnagyobb birtokainak tulajdonosai Simén Béla (bérelte Dušan Milošević), Mara László, br. Lónyay Menyhért és Margit és a község voltak. Híres gyümölcstermesztő falu volt, almát exportra is termelt.^[2] Az 1930-as években a kobakalma (cucurbetos), úri (domnești), júliusi csíkos (dungate de iulie), júliusi piros (roșii de iulie), szürke (suri), bánáti (bănățesc) és reinette rose fajtákat termesztették.^[3]

Népessége

1850-ben 1254 lakosából 1065 volt román, 145 cigány és 36 magyar nemzetiségű; 1206 görögkatolikus, 24 római katolikus, 15 református vallású.
1900-ban 823 lakosából 754 volt román, 64 magyar és 5 német anyanyelvű; 761 görögkatolikus, 26 református, 21 római katolikus, 9 unitárius és 5 zsidó vallású.
2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.

Látnivalók

A demsusi templom.
Mara-kúria.
Nopcsa-kúria.

Híres emberek

Itt született 1837. november 19-én Aron Densușianu filológus.
Itt született 1846. április 18-án Nicolae Densușianu, a mitikus dák civilizáció megkonstruálója.

Jegyzetek

↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
↑ Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere, 1, București, 1968, 408.
↑ Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146–7. o.