Kernyesd
| Kernyesd (Cârnești) | |
 | |
| Kernyesdi nő a 20. század elejéről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Totesd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Totesd |
| Irányítószám | 337491 |
| SIRUTA-kód | 91642 |
| Népesség | |
| Népesség | 373 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 22° 51′ 58″45.548284°N 22.866038°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 22° 51′ 58″45.548284°N 22.866038°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kernyesd (románul: Cârnești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A 'pisze' jelentésű román cârn szóból származik, személynévi áttétellel és helységnévképzővel. Először 1439-ben említették, Kernesth alakban.
Fekvése
[szerkesztés]A Hátszegi-medencében, Hátszegtől tíz kilométerre délkeletre fekszik.
Lakossága
[szerkesztés]- 1785-ben 316 lakosa volt. 1790-ben 313 görögkatolikust, 1786-ban nyolc római katolikust írtak össze benne.[1]
- 1910-ben 788 lakosából 749 volt román, 29 magyar és hét német anyanyelvű; 736 görögkatolikus, 21 római katolikus, 14 ortodox, nyolc zsidó és hét református vallású.
- 2002-ben 483 lakosából 475 volt román és hét ukrán nemzetiségű; 442 ortodox, 18 baptista és 17 pünkösdi vallású.
Története
[szerkesztés]A helyi kenézi család Katalin nevű tagja 1489-ben a nyugati rítus szerint esküdött meg Móré Jánossal. Az itt udvarházzal bíró Kernyesdi család és talán más birtokos családok is a katolikus szertartást követhették, mert a 15. században helyben egy latin rítusú templom épült, amely a 17. századig állt fenn. A 9x6,8 méteres hajóból, négyzet alakú szentélyből és toronyból álló épület alapjait az Uncsukfalva felé eső temető közepén ásták ki.[2] Román jobbágyfalu volt kevés kisnemessel, akik a 17. és a 18. század egy részében református hiten voltak. 1666-ban Barcsai Ákosnak udvarháza volt itt. Mai ortodox (eredetileg görögkatolikus) temploma 1755-ben épült, egy korábbi fatemplom helyén.
A faluban Kendeffy Samu helybéli birtokos számára és Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1871–75-ben felépítették a svájci Hilterfingen közelében alig egy évtizeddel korábban elkészült romantikus Hünegg-kastély mását, egy nagy kerek saroktoronnyal. Az épület nem maradt fenn.[3]
Gazdaság
[szerkesztés]A Nagyvízen két kis vízerőmű is működik a falu közelében; a Kernyesd I 15,9, a Kernyesd II 11,5 megawatt kapacitású.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 184–187. o.
- ↑ Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007, 176–77. o.
- ↑ Nicolae Popa: Țara Hațegului. Timișoara, 1999, 115. o.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}