Ugrás a tartalomhoz

H7-es HÉV

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest–Csepel helyiérdekű vasútvonal szócikkből átirányítva)
H7-es HÉV
← H6-os HÉV
H8-as és H9-es HÉV →
Csepeli HÉV
Térkép
Adatok
Átadás1951. április 29.
Állomások száma6
JárműtelepCsepel
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás1000 V
ÜzemeltetőMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0,0 Budapest, Boráros tér
1,2 Müpa – Nemzeti Színház
Rákóczi híd
Összekötő vasúti híd
Ferencvárosi pu. és Soroksári út vá. felé
Hajóállomás utca
bejárat az atlétikai csarnokhoz
Kvassay híd a Ráckevei-Duna
felett
Wein János út
üzemi kapcsolat[1]
Szikratávíró utca
4,0 Szabadkikötő
bekötőút a Szabadkikötőhöz
iparvágány a Szabadkikötő felé
Petróleum utca
iparvágány a Csepel Művek felé
5101 Teller Ede út / Corvin út
Vermes Miklós utca
5,6 Szent Imre tér
Károli Gáspár utca
6,1 Karácsony Sándor utca
Szent István út
kocsiszín felé
6,7 Csepel
Csepel állomás felvételi épülete

A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig: Csepeli HÉV, építésének idején: Csepeli gyorsvasút), helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére. Ez az egyetlenegy olyan budapesti HÉV-vonal, amely nem hagyja el Budapest közigazgatási határát. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli.[2] 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[3]

Története

[szerkesztés]

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylat

[szerkesztés]
A csepeli kocsiszín két MX/A szerelvénnyel és egy LVII típusú (Tigris) mozdonnyal

Az eredeti terv

[szerkesztés]

Csepel mindig is Budapest (a főváros 1950-es bővítése előtt Budapest környékének) egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Csepel Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezető vonal szerepelt, azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylat

[szerkesztés]

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylat

[szerkesztés]

Rövid életű vonal volt, 1959-től 1965. november 28-ig[4] üzemelt. Végállomása a gyorsvasút csepeli végállomásánál, a II. Rákóczi Ferenc út túloldalán volt, ahonnan a Hárosi iskola végállomásig haladt. Egyvágányú volt, egy kitérővel, öt megállóhellyel és dízelvontatással. Forgalmát elsősorban a 38-as buszcsalád, másodrészt a Volán járatai vették át.

Az egyesítés óta

[szerkesztés]

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonal

[szerkesztés]
MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket kidolgozta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6-ára elkészült a jelenlegi szakasz. 1950/51-ben a II. Rákóczi Ferenc utcában középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely.[5][6][7] A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosítások

[szerkesztés]

1996-1998 között történtek az utolsó komolyabb felújítások a vasúti pályán.[8] 2000-ben üzemelték be az új biztosítóberendezést.[9] Az 1-es villamos Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” (mai nevén MüpaNemzeti Színház) megállóhelyet és 2001-ben költözött a Boráros téren, a 2-es villamossal 1979-ben kiépített vágánykapcsolat először az Összekötő vasúti hídtól délre (az 1992-ben felszámolt Dunapart teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait használva), majd 2006-ban a Szabadkikötőhöz a MÁV-HÉV üzemi menetek részére.[10][11]

Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig terv szintjén maradt.

A 2014-ben elfogadott Balázs Mór-terv (BMT)[12] szerint 2030-ig a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV vonal meghosszabbításra kerülne az Astoriáig olyan módon, hogy azok a Közvágóhídnál találkoznának és közös pályán érnék el a belvárost, ezzel megteremtve az észak–déli regionális gyorsvasút – vagy más néven M5-ös metró – első szakaszát. Hosszú távú tervek szerint az így létrejövő új gyorsvasúti vonal a későbbiekben összeköthető lenne a H5-ös (szentendrei) HÉV-vel is.

2017 márciusában pályázatot írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” címen.[13]

A Kvassay híd felújítása

[szerkesztés]

2020 júniusában vette kezdetét a Kvassay híd felújítása, emiatt ez évben vonatpótló buszok járnak a vonal egy részén: június 13–21. között egyáltalán nem járnak a vonatok, a pótló buszok a Boráros tér és a Szent Imre tér között közlekednek, június 22-től év végééig pedig a Boráros tér és az újonnan létesített Kvassay híd megállóhely nevű, ideiglenes HÉV-végállomás között közlekednek (ez utóbbi forgalomba helyezése miatt nem közlekedtek 13–21. között a HÉV-ek). A vonatok innen Csepelig továbbra is jártak.[14]

2020. december végén jelentették be, hogy 2021 augusztusáig a HÉV továbbra is csak a Csepel-szigeten belül közlekedik, mivel a korábbi Vituki-telep helyén felépülő új atlétikai stadionhoz vezető két közúti aluljárót szintén teljes kizárásos vágányzárral kívánják megépíteni.[15] Az építés után visszaállították a vasúti üzemet a teljes vonalon, 2021. augusztus 9-étől a HÉV az ideiglenes végállomás elbontása miatt nem üzemelt, szeptember 1-jétől ismét a Boráros térig jár.

A megépült vonalak

[szerkesztés]

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep–Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep–Hárosi iskola-vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a KözvágóhídSoroksár-, majd később a Budapest–Ráckeve-helyiérdekű-vasútvonal, még a XIX–XX. század fordulóján.

Járművek

[szerkesztés]

A vonalon a Dunakeszi Főműhelyben készült MIX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVII/a típusú pótkocsik, továbbá az NDK-ban készült MX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIII/a típusú pótkocsik közlekednek.

Balesetek

[szerkesztés]

1978. április 13-án az 1951-ben átadott Boráros tér HÉV-állomáson 18 halálos áldozatot követelő HÉV-baleset történt.[16][17] A vágányok végén elhelyezkedő és a katasztrófában lerombolódott állomásépületet lebontották és helyette a Duna part felőli oldalon építettek újat.

Megállóhelyei

[szerkesztés]
(Boráros tér ◄► Csepel)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Létesítmények
0 Boráros tér
végállomás
14 2, 2B, 4, 6, 23
15, 54, 55, 212, 212A, 212B, 223E, 224E, 255E
Autóbusz-állomás,
Mercure Budapest Duna Hotel, McDonald’s étterem
2 Müpa – Nemzeti Színház 11
1, 2, 24
54, 55, 179, 223E, 224, 224E, 255E
Müpa, Nemzeti Színház, OBI áruház, Budapest Park
6 Szabadkikötő 7 179 Szabadkikötő
10 Szent Imre tér 4 35, 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
672, 673, 674, 675, 676, 688, 690
Posta, Kisboldogasszony templom, Rendőrség, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal
12 Karácsony Sándor utca 2 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 159, 179, 238, 278
672, 673, 674, 675, 676, 688, 690
Óvoda, Iskola, Gimnázium, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
14 Csepel
végállomás
0 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 159, 238, 278
672, 673, 674, 675, 676, 688, 690
Csepel Plaza, II. számú posta

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Üzemi kapcsolat a Szabadkikötő iparvágányain keresztül a Budapest–Kelebia-vasútvonal felé
  2. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  4. Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 295. kép  
  5. Budapest–Csepel XXI.. Hungaricana. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  6. Csepel közlekedése egykor és ma. vki.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  7. [1] Képek a Csepeli gyorsvasút építéséről - Velvet.hu, 2016.01.28.
  8. HÉV-hosszabbítás: csak ne olyan hevesen... - XXI. kerületi hírhatár online, 2012.09.14.
  9. Forgalomkorlátozás a Csepeli HÉV-en - Villamosok.hu, 2000.10.14.
  10. Vágányzár a Csepeli HÉV-en - Villamosok.hu, 2001.10.21.
  11. Fejes Balázs - A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
  12. Balázs Mór-terv Budapest Közlekedésfejlesztési Stratégiája 2014-2030 (BMT). [2014. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 7.)
  13. hvg.hu: Pályázatot írtak ki az "5-ös metró" előkészítésére (magyar nyelven). HVG, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  14. A MÁV-HÉV felújítja a Kvassay hidat – így változik a H7-es HÉV forgalma és a közúti közlekedés a Weiss Manfréd úton bkk.hu, 2020. június 11.
  15. Elmúlt karácsony, mégsem jár a csepeli hév – Közlekedő Tömeg (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  16. György Sándor - A Boráros téri HÉV-szerencsétlenség (Index.hu, 2018.04.13.)
  17. Archivált másolat. [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Transport (Budapest)
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.