26-os villamos (Budapest)
26-os jelzésű villamosvonal | ||||
| ||||
Történeti adatok | ||||
Státusz: | megszűnt | |||
Első üzemnap: | 1945. szeptember 12. | |||
Utolsó üzemnap: | 1956. október | |||
Üzemi adatok | ||||
Jellege: | alapjárat | |||
Település: | Budapest | |||
Üzemeltető: | Fővárosi Villamosvasút | |||
Járműtelep: | Hungária kocsiszín | |||
Járművek: | S típus | |||
Végállomások | ||||
Induló állomás: | Akna utca | |||
Érkező állomás: | Orczy tér | |||
Kapcsolódó vonalak | ||||
Vonalcsalád: | 26A, 37 | |||
Hálózat: | Budapest tömegközlekedése | |||
Villamosok: | Budapest villamosvonal-hálózata |
Hasonló nevű viszonylatok | ||
26-os villamos | ||
A budapesti 26-os jelzésű villamos az Akna utca és az Orczy tér között közlekedett. A járatot a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette.
Története
[szerkesztés]A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV)[1] köztemetői gőzvasútjának (Rókus kórház – Népszínház utca – Salgótarjáni utca – Őrház – Kolozsvári utca – Maglódi út – Új köztemető)[2] 1891. október 31-ei felavatása után egy héttel, november 6-án megindult a forgalom az Őrháztól elágazó Felső Vaspálya (ma Korponai) utcai szárnyvonalon is a kőbányai Liget térre.[3] Építésének célja a BKVT 1868 óta tartó kőbányai monopóliumának megtörése volt.[4] Az építkezéshez a nagykörúti próbavillamos Haarmann-rendszerű síneit használták fel, azonban ez sem keresztmetszetében, sem anyagminőségében nem felelt meg a gőzmozdonyok tengelyterhelésének, a síntörések miatt már 1892-ben lecserélték.[2] 1893 októberére villamosították a Rókus kórháztól Liget térig tartó szakaszt, az átalakítással ez vált a fővonallá, míg az Őrház – temető szakaszt szárnyvonallá minősítették át.[5] 1894-ben üzembe helyezték a szolnoki vasútvonalat átívelő felüljárón elkészült második vágányt is.[6] 1897 júniusában útvonala közel 750 méterrel a Kápolna térig hosszabbodott.[6] A viszonylatszámok 1910-es bevezetésekor a 26-os jelzést kapta (a temetőhöz vezető vonal a 28-as lett).[7][8][9] 1912 januárjában útvonala a Klauzál térig hosszabbodott, korábbi útvonalán 36-os jelzéssel indítottak betétjáratot.[10] 1913. március 15-étől a 26-os már az Eskü térről indult és a Baross utcán és a Köztemetői úton érte el a Salgótarjáni utcát,[11] részleges pótlására új járatot indítottak a 38-as számjelzéssel a Rókus kórház és a Ferenc József-laktanya között.[12] 1918-ban a villamosközlekedés irányítása a Budapesti Egyesített Városi Vasutakhoz (BEVV) került.[13] 1920. november 9-én a 26-os megszűnt, majd 1921. május 2-ától ismét közlekedett a korábbi útvonalán.[14][15] 1926. július 12-én a viszonylatot 1923 óta[13] üzemeltető BSZKRT megszüntette, de augusztus 23-án ismét újraindult: Budapest ostromáig útvonala nem változott, addig Kőbánya, Belső-Jászberényi út – Kőbányai út – Orczy tér – Baross utca – Kecskeméti utca – Egyetem tér – Eskü tér útvonalon haladt.[8][16][17][18] 1942 novemberében betétjáratot kapott 26A jelzéssel az Orczy tér és a Liget tér között.[8] 1944 szeptemberében még közlekedett a 26-os, viszont októbertől már csak a 26A járt a Kőrősi Csoma Sándor út – Kőbányai út – Orczy tér útvonalon.[8]
1945. szeptember 12-én a Baross utcai villamospálya helyreállításával a Kőbánya kocsiszín – Kőbányai út – Rókus kórház útvonalon közlekedő 36-os viszonylat belső szakasza módosult, az Orczy tér után a Kálvin térre közlekedett és jelzése 26-osra változott.[8][19] 1947 közepén néhány napig csak a József körútig közlekedett, majd 1949. július 22-én belső végállomása véglegesen ide került át.[8] A BSZKRT felbomlásával a vonal új kezelője 1949 októberétől a Fővárosi Villamosvasút Községi Vállalat (FVKV), későbbi nevén Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett.[13][20] 1951-től éjszaka is közlekedett.[8] 1953 szeptemberében megkezdődött a Baross utcai trolibusz építése, emiatt a Kálvin tér és az Orczy tér között megszűnt a villamosközlekedés.[21] A 26-os 15–20. között ideiglenesen a Baross utca–József körút kereszteződésétől indult,[22] végül 21-étől a nappali 26-os a Jászberényi út és az Orczy tér között, az éjszakai pedig innen tovább, a Népszínház utcán át a József körútig (Blaha Lujza tér) közlekedett.[21] A felszámolásra ítélt szakaszon átmeneti jelleggel T jelzéssel pótlóbusz üzemelt az Orczy tér és a Szabó Ervin tér között.[21]
1954. június 14-én a 26-os és a 37-es villamos kőbányai végállomását felcserélték: a 26-os az Akna utcáig hosszabbodott, míg a 37-es a Jászberényi útig rövidült; ezzel párhuzamosan az éjszakai 26-os jelzése 37-esre módosult.[23] Ugyanebben az évben a 26A vasárnap, a kórházi látogatások idején meghosszabbított útvonalon, az Akna utcáig járt 14:45 és 18 óra között.[8][24] 1956 októberében közlekedett utoljára a 26-os villamoscsalád,[24] szerepét a forradalom okozta károk helyreállítása után a 37-es és 37A viszonylatok vették át.
Megállóhelyei
[szerkesztés]Az átszállási kapcsolatok között a 26A betétjárat (Orczy tér – Zalka Máté tér) nincs feltüntetve.
26 (Akna utca ◄► Orczy tér) | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Sorszám (↓) | Megállóhely | Sorszám (↑) | Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor | ||||
0 | Akna utca[25] végállomás |
12 | 28 | ||||
1 | Kada utca[25] | 11 | 28 | ||||
2 | Szlávy utca[25] | 10 | 28 | ||||
3 | Polgári Serfőzde[25] | 9 | 28 | ||||
4 | Jászberényi út (↓) Maglódi út (↑)[25] |
8 | 28, 37 62 | ||||
5 | Kőrösi Csoma Sándor út (↓) Jászberényi út (↑)[26] |
7 | 28, 37 32, 62 | ||||
6 | Ónodi utca[27] | 6 | 37 32, 62 | ||||
7 | Pataky István tér[27] | 5 | 37 9, 17, 32, 62 | ||||
8 | Zalka Máté tér[28] | 4 | 36, 37 9, 32, 51, 62 Kőbánya alsó | ||||
9 | Monori utca[28] | 3 | 36, 37 9 | ||||
10 | MÁV Északi főműhely[28] | 2 | 36, 37 9 | ||||
11 | Könyves Kálmán körút[28] | 1 | 36, 37 75, 75A 9, 55 | ||||
12 | Orczy tér[29] végállomás |
0 | 23, 24, 25, 30, 36, 37 74, 77 9, 33 Budapest-Józsefváros |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pesti Hírlap, 13. évfolyam, 355. szám: Fővárosi ügyek (folyt.). Pesti Hírlap (az Arcanumon), 1891. december 27. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ a b K.Juhász–Keller 2000 290. oldal
- ↑ K.Juhász–Keller 2000 291. oldal
- ↑ Szabó Dezső: Közlekedéstudományi Szemle, 26. évfolyam, 11. szám: A vállalatok közötti verseny hatása a budapesti villamosvasúti hálózat kialakulására. Közlekedéstudományi Szemle (az Arcanumon), 1976 (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ K.Juhász–Keller 2000 292. oldal
- ↑ a b K.Juhász–Keller 2000 293. oldal
- ↑ 115 éve indult meg a Köztemetői Gözmozdonyú Vasút. VEKE, 2006. november 19. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ a b c d e f g h Legát–Nagy–Zsigmond 2010 142. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 155. oldal
- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 180. oldal
- ↑ Pesti Napló, 64. évfolyam, 61. szám: A városi vasut uj relációi. Pesti Napló (az Arcanumon), 1913. március 12. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Magyarország, 20. évfolyam, 61. szám: A városi vasut uj vonalai.. Magyarország (az Arcanumon), 1913. március 12. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 12. oldal
- ↑ Budapesti Hírlap: 41. évfolyam, 94. szám: Tovább jár a villámos.. Budapesti Hírlap (az Arcanumon), 1921. május 1. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Az Esti Kurir Naptára – Merre mennek a villamosok?. Esti Kurir (az Arcanumon), 1926 (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Magyar Királyi Állami Térképészet: 1930. szeptember 15-étől érvényes BSZKRT-menetrend. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ A Budapesti M. Kir. Államrendőrség Hivatalainak Útmutatója – Az utca rendje: Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság villamos vasuti menetrendje. Pannónia nyomda (az Arcanumon), 1935 (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Vitéz Barcza Pál, Hajós László, Vitéz Komlósy Ferenc: Budapesti útmutató és címtár – Rendőrségi zsebkönyv 1944. XXIV. évfolyam: Villamosok menetrendje. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (az Arcanumon), 1944 (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Világosság, 1. évfolyam, 58. szám:. Világosság (az Arcanumon), 1945. szeptember 12. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ A BKV története 1. rész: A közösségi közlekedés kialakulása. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2008. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ a b c Magyar Nemzet, 9. évfolyam, 220. szám: A Fővárosi Villamosvasút közleménye. Magyar Nemzet (az Arcanumon), 1953. szeptember 19. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Magyar Nemzet, 9. évfolyam, 215. szám: Az új trolibuszvonal. Magyar Nemzet (az Arcanumon), 1953. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Magyar Nemzet, 10. évfolyam, 139. szám: Napi krónika. Magyar Nemzet (az Arcanumon), 1954. június 13. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 143. oldal
- ↑ a b c d e Budapesti útmutató (1956): Maglódi út. Műszaki Könyvkiadó (az Arcanumon). (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Budapesti útmutató (1956): Jászberényi út. Műszaki Könyvkiadó (az Arcanumon). (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ a b Budapesti útmutató (1956): Kőrösi Csoma út. Műszaki Könyvkiadó (az Arcanumon). (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ a b c d Budapesti útmutató (1956): Kőbányai út. Műszaki Könyvkiadó (az Arcanumon). (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Budapesti útmutató (1956): Orczy tér. Műszaki Könyvkiadó (az Arcanumon). (Hozzáférés: 2022. január 9.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150
- ↑ K.Juhász–Keller 2000: Városi Közlekedés, 40. évfolyam, 5. szám: A B.V.V. Köztemetői Gőzmozdonyú Vasútjáról (1891–1898) – 289–293. oldal. Városi Közlekedés (az Arcanumon), 2000. október 1. (Hozzáférés: 2024. október 11.)