Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív33

---

« előző

28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

következő »

Lovas portál

Istenek, kiktől gyönge szívem retteg, segítenétek? A Lovas portálon fennakadt a szűrőm, nem igazán érzem, hogy ez lenne a legmegfelelőbb név neki. Ha én azt olvasom hogy Lovas portál, akkor lovasokról szóló szócikket képzelek el, lovas cuccok helyett. Mi lenne a legjobb? Ló, lovak, lovas, lovakos? ~ Boro 2009. augusztus 7., 11:16 (CEST)

A Lovas portál elnevezés azért született ilyen formában, mert a lovakkal, a lovasemberekkel és a lovas világ összes dolgaival foglalkozik. A műhely ezt az elnevezést választotta, nem tudom igazán Boronak mi a gondja vele. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 7., 11:26 (CEST)

Ezek szerint lehetne akár Portál:Lovas világ is? --Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 7., 11:35 (CEST)

Lehetne kedves Burum. Bár mondjuk, ha ezt a tendenciát követik majd érdekes lesz a kutyák világa, cicák világa, stb. Ez kategóriának nagyon jó, de a portál elnevezés szerintem így jobb, ahogy van. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 7., 11:41 (CEST)

Vagy nem követik ezt a tendenciát és lesz egyszerű kutya, cica, stb. portál. ~ Boro 2009. augusztus 7., 11:49 (CEST)

Mint ahogy van már lovas portál, és nem ismételném el, hogy miért született ez. Sajnos a műhely tagjai most nyaralnak, nélkülük változtatni nem volna helyes. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 7., 12:02 (CEST)

Jó a Lovasportál, de inkább egybeírva kellene. Remélem jól okoskodom, de:

• egybeírva: lovascsata, lovasezred, lovasmérkőzés, lovaspóló, lovasroham, lovassport
• különírva: lovas futár, lovas játék, lovas katona, lovas kocsi, lovas rendőr

Vagyis ott van különírva, ahol egy tárgy vagy személy lóval van felszerelve, a lóval foglalkozó vagy lóval kapcsolatos fogalmaknál egybeírják. – Zimmy 2009. augusztus 7., 21:09 (CEST)

Az eredeti elnevezés az lett volna, hogy Portál:Lovasportál, de akkor kétszer szerepel a portál szó. Ezért a pl. Portál:Opera, mintájára (és az összes többi is van elnevezve, Portál:Csillagászat, Feröere, Zene stb.) lett elnevezve.

Azért lett Lovas, mert ez, mint egy gyűjtőfogalom működik, (főnévi értelemben és nem melléknévként) ami mindent tartalmaz. Ezért nem volna jó, hogy mondjuk Portál: Lovak lenne, mert az csak egy szűk rétegét jelenti magának a portálnak. Eddig működött a dolog, nem értette félre senki sem. De ha van jobb javaslat, mondjátok el.– Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 7., 22:45 (CEST)

Nincs ezzel gond, hogy a technikai nevében ne szerepeljen kétszer a portál. Csak azt akartam kiemelni,hogy ne írjuk külön szóba. A portálon, helyesen, egybe van írva. Dani {{cím}}^(?) sablonával ki lehet cserélni a főcímet is olvasmányosabbra. – Zimmy 2009. augusztus 9., 14:49 (CEST)

Jól van, akkor cseréljétek ki, nekem megfelel, ha mást nem zavar, hogy kétszer van benne. De akkor a többi portál is cserél? Portál:Operaportál stb. Akkor már inkább legyen a lovas világ, mert jobban hangzik. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 9., 16:02 (CEST)

Szederke, ippeg azt mondom, hogy jól van így, ahogy van! – Zimmy 2009. augusztus 9., 16:37 (CEST)

Hát akkor kedves Zimmy, örvendezzünk! Kérdés megoldva?! – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 9., 16:40 (CEST)

Ha előveszem a legszebb, de tényleg legszebb nézésemet, akkor lehetne lovas világ? :( ~ Boro 2009. augusztus 9., 16:44 (CEST)

Felőlem lehet (bár nem tom, miért nem jó a mostani), de azt is egybe kell szerintem írni: lovasvilág. – Zimmy 2009. augusztus 9., 16:48 (CEST)

De akkor azt is, hogy Spanyol világ. Bonyoliccsuk a dolgot még egy kicsinykét? – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 9., 16:54 (CEST)

Érzésem szerint azt külön kell írni. A lovas esetében nem a világ lovas, hanem a lóról szól. A spanyol esetében valóban a világ spanyol (ill. annak része). De ezt majd a nyelvtan-főtudorok megmondják, ebben már bizonytalan vagyok. – Zimmy 2009. augusztus 9., 21:05 (CEST)

A név pontosan jól van így, ahogy van. Te is elismerted pár sorral feljebb, és az én véleményemen kívül a műhely 4 tagját még hozzáveheted az eredeti név mellett. Percenként változtatjátok a véleményetek, ez azért fura. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 9., 22:31 (CEST)

Most már totál nem tudom, miről beszélsz, lehet hogy két malomban őrölünk. Az egyik kérdés, hogy mi a portál linkje (url-je). Most ez Portál:Lovas, erre mondtam, hogy jól van ez így szerintem. A másik kérdés, hogy a szövegben (mint pl. a portál tetején levő üdvözletben), hogy írjuk azt, hogy Lovasportál: egybe vagy külön. Erre írtam, hogy ezt egybe kell, nem úgy, ahogy ennek a kocsmafali szakasznak a címében van. A Spanyol világ portállal nem tudom, mit akarsz tulajdonképpen. – Zimmy 2009. augusztus 9., 23:34 (CEST)

Kedves Zimmy, azt akarom mondani, hogy minden jól van úgy ahogy van, vagyis portál linken Portál:Lovas, Portál tetején Lovasportál. A Spanyol világot példának hoztam a Lovas világ elnevezésre, de ez most már stornó. Vagyis minden rendben, mehetünk cikkeket írni. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 10., 09:48 (CEST)

 támogatom a mostani helyzetet, ha ezen változtatunk a többin is kéne, az meg mire jó.– Pussycat ^vita 2009. augusztus 10., 09:58 (CEST)

Ami engem eddig is leginkább zavart, hogy a kezdőlapon annyi jelenik meg, hogy 'Lovas'. Anno még az Portál:Arab világ is át lett nevezve Arabról hasonló okok miatt. ~ Boro 2009. augusztus 10., 11:01 (CEST)

Kedves Boro! Hogyan tudnánk a legjobban megoldani a problémát, hogy az a számodra is megoldást adjon? Egy szónak több jelentése is van, Lovas, mint település is létezik. De nekem meg a Balatonról eszembe jut Balaton Laci, az Opera szóról az Opera böngésző. Most mi legyen, hm? – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 10., 11:58 (CEST)

A lovasvilág felettébb boldoggá tenne. :) ~ Boro 2009. augusztus 10., 13:02 (CEST)

Tisztán helyesírási szempontból világos, hogy a Lovasportál a lovasokkal foglalkozó portál, a Lovas portál pedig a lovakkal foglalkozó. De milen szerencse, hogy az önálló portálnévtér bevezetése részben megoldotta a problémát. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 10., 14:34 (CEST)

Japán átírás

Készült egy Mori Ōgai című szócikk Jukiguni tollából. Az angol wikin Mori Ōgai a címe. Kérdésem: nem „Ógai Mori” néven kellene szerepeltetni?  … szalax ^vita 2009. augusztus 9., 12:12 (CEST)

Nem. Valami csoda folytán az enwikin is a keleti névsorrend szerint szerepel, azaz Mori a családnév. Az átnevezés viszont nem úszható meg, mert tényleg hosszú ó kell nekünk: Mori Ógai. Pasztilla 2009. augusztus 9., 12:16 (CEST)

Ki vagy, doki?

Hogy helyes a cikk címe? Dalek szerkesztő nemrég levette róla a kérdőjelet, valamint a dokit nagybetűvel írta. Ami szerintem nem jó. – Madridista ^Ideírjad 2009. augusztus 9., 14:08 (CEST)

A Port.hu-n kérdőjellel írták, még a kulisszák mögötti változat neve is "Ki vagy, doki? - A kulisszák mögött". A port.hu tűnik a legmegbízhatóbb forrásnak efelől. Vagy egy tv-újság. :P ~ Boro 2009. augusztus 9., 16:39 (CEST)

Mindig is így írták, hogy Ki vagy, doki?. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 9., 16:43 (CEST)

Műcímek helyesírására nézvést a helyesírás az ajánlott forrás. Nagyon-nagyon ritka kivételes esetben, amikor a sztenderdtől való eltérés szándéka dokumentálható, lehet tekintettel lenni a szerzői helyesírásra, de olyankor fel kell mutatni, hogy miből tetszik gondolni, hogy a normától való eltérés mögött nem akcidentális gépelési hiba vagy szimpla tudatlanság áll, hanem míjészi szándék. Kérdőjel és felkiáltójel amúgy is sűrűn marad le mondatok végéről, ezeket minden további nélkül pótolni lehet. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 10., 14:31 (CEST)

Vadszederkének: A sorozat eredeti neve Doctor Who, a rajongók szerintem még mindig ezt használják szívesebben. A ki vagy, doki? az RTL szüleménye, ők így magyarították. – Madridista ^Ideírjad 2009. augusztus 11., 14:09 (CEST)

Igen lefordították magyarra, hogy mindenki értse. Egyszer Fábrynak írt egy öreg néni és megkérdezte: Mondja fiam, miért mondja maga mindig a műsor elején azt, hogy csótány? Szeginkének fogalma nem volt arról, hogy az show time és, hogy jelent is valami értelmeset. – Vadszederke^Mágika 2009. augusztus 15., 14:39 (CEST)

bétateszt

A bétatesztes link végén található oldalon számos, avagy töb hiba is van és fogalmam sincs, hol, vagy hogyan kéne javítani őket, így, aki tudja, plíz, tegye meg. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 9., 21:23 (CEST)

Bónusz: You are now trying out Beta. You can opt back out at any time by clicking the "A bétateszt befejezése" link on the top of the screen. --Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 9., 21:27 (CEST)

Ezt érdemesebb a műszaki KF-en szóvá tenni, mert ott laknak azok, akik a felülettel foglalkoznak. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 13., 15:44 (CEST)

Transz-Alaszka

Sziasztok! Meg tudná nézni valaki, mi a helyesírása a Trans-Alaska Pipeline System-nek magyarul?

• Transzalaszkai Csővezeték
• Transz-Alaszka olajvezeték
• Transz-Alaszka Olajvezeték ?

Köszi, SyP 2009. augusztus 13., 10:44 (CEST)

Transzjordánia, Transzleithania, Transzpadánia, Transzatlanti, Transsylvania, transzurán és hasonlók alapján Transzalaszkait javasolnék. (Viszont bizonytalan lennék a Transz-szibériai-nál, de talán csak a 2 sz miatt). Üdv. 2009. augusztus 14., 16:03 (CEST)

Szvsz: Transz-Alaszka olajvezeték. A Transzjordánia, ... stb esetében a „transz” valamin túlit jelent, itt viszont Alaszkát átszelőt. Csigabi^{itt a házam} 2009. augusztus 14., 16:10 (CEST)

Alaszka Olajvezeték (ha intézménynek tekintjük). A transz teljesen fölösleges benne: éberen a kérdés jobban megítélhető. No persze, ha földrajzi névnek vesszük, akkor jöjjön vki, aki ezt az agyrémet érti, és mondja meg a frankót… — P/c ^vita 2009. augusztus 14., 19:25 (CEST)

Baron, Viscount és a többi "keresztnév"

Nemrég futottam bele egy szócikkbe, ahol a "Baron" szót a helyes "báró" fordítás helyett a cikkíró keresztnévnek (vagy vezetéknévnek?) gondolta és így, nagy betűvel írta a cikkbe. Hogy ezen milyen könnyű átsiklani, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a május 30-án kiemeltté lett Benjamin Britten szócikkében sem sikerült rájönni, hogy a "Baron Britten" nem valami művésznév, vagy extra, hanem azt jelenti, hogy "Britten báró" (ezen rangra emelésével ez lett a hivatalos megnevezése Angliában, vö. Sir Mick :) )

Mivel nem lehet elvárni, hogy mindenki ismerje a brit nemesi rendszert, ideértve a baron (báró) earl (gróf) és a többi helyes fordítását, ezt rendszeresen ellenőrizni és javítani kéne. Ideértve persze a francia (pl Vicomte) a német (pl. Freiherr, hirtelen rákeresve 3 szócikk nevében is benne van) és a többi nemesi címet is. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 14., 12:59 (CEST)

Egyúttal bottal is javítani kéne a hivatkozásokat, amennyiben a szócikk címében szerepel a titulus (pl [1] Karl Freiherr von Urban -> Karl von Urban) – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 14., 13:03 (CEST)

Brittennel kapcsolatban: az enwikin is így jelzik: Edward Benjamin Britten, Baron Britten. A felosztás az enwikin ebben egységes. Gyanítom nem puszta passzióból. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 14., 13:09 (CEST)

A probléma kicsit bonyolultabb, mivel a brit főrendi cím a főrendnek kvázi nevévé válik (lásd kissé följebb a "Lord" szakaszt és Kelvin, Tennyson és Webber esetét). A cím adományozásától fogva Britten hivatalosan The Baron Britten of Aldeburgh, röviden (The) Baron Britten volt. Ennek az az oka, hogy a rang mindig címhez kötődik, melyet csak egy személy viselhet, nem névhez. Ezért is nincs a főrendi címekben keresztnév. Előbbiekkel ellentétes a magyar szokás, ti. itt egy grófi család minden tagja gróf, grófnő, grófkisasszony stb. volt, és egyszerűen a rendes neve elé biggyesztette a címét. Egy brit gróf családjában a gróf egyetlen személy (illetve a felesége persze grófné lesz). Hát ezért van az enwikin is feltüntetve mind az eredeti neve, mind a későbbi, főrendként viselt címe (Kelvin!). Attól eltekintve, hogy erre valóban szükséges lenne vmely egységes álláspontot kialakítani, egyetértek abban, hogy ezeket értelemszerűen minden esetben le kőn fordíjni, elkerülendő a félreértést. Csakhogy egyes balga britek nem a rangot, csak az általános "Lord" címet használták, lásd Lord Kelvin. Brittent például így is lehetett címezni: The Lord Britten. Ez nem fordítható "Britten lordja"-ként hiszen az "The Lord of Britten" lenne, erre ugyan számos példa vala, ezek azonban nem főrendi címek! Ekkor vagy így marad: Lord Kelvin - ami magyar szempontból megint nem szerencsés, mert a bolond agolszászoknál bármi lehet ugye keresztnév, és ha már a Baront is annak lehet nézni (egyébként teljes joggal), akkor ezt is, lásd még Duke Ellington, Count Basie, James Earl Jones. Utóbbi azért is vicces, mert kiejtve tényleg olyan, mint: James, (The) Earl Jones, vagyis James, Jones grófja. Vagy pedig utána kell nézni minden esetben, hogy valójában báró, vikomt, gróf illetve márki volt-e a szerencsés (a herceg címe mindig herceg, sosem lord), és azt fordíjni magyarra: Benjamin Britten, Britten bárója (Baron Britten vagy Lord Britten); Andrew Thomson, Kelvin bárója (Baron Kelvin vagy Lord Kelvin). A franciában hasonló a helyzet: Sébastien Le Prestre főrendi címén, mint Vauban marsall (Vauban márkija) lett híres. A fenti megoldás tkp. még az enwikinél is teljesebb, bár elég macerás, de egyértelmű és elkerül minden félreértést. --Haderadi ^{dolce vita} 2009. augusztus 14., 16:00 (CEST)

Hozzáteendő, hogy van olyan rang is a brit szisztémában, ami a kontinentális rendszerben ismeretlen, pl. a baronet, ami nem azonos a báróval, és nem is főnemesi cím, viszont a lovagi címnél (knighthood) egyel rangosabb. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 14., 16:08 (CEST)

Ez így van, továbbá a baronetség a főrendi ranghoz hasonlóak öröklődik. Itt a helyzet (a lovagi címhez hasonlóan) annyival kedvezőbb, hogy a delikvens neve nem változik meg, csak kap elé egy "Sir/Dame"-et, a neve után meg kiteheti, hogy "Bt.". --Haderadi ^{dolce vita} 2009. augusztus 17., 14:07 (CEST)

Külön kedves téma még a francia helyzet, lásd Montesquieu. A filozófia, ill. jogtudomány is így ismeri, ellenben eredeti neve Charles-Louis de Secondat volt és a M. nemesi nevéhez kapcsolódott: baron de La Brède et de Montesquieu (azaz La Brède és Montesquieu bárója). Így nemes egyszerűséggel megmaradt az elnevezés szinte mindenhol nemesi címénél. (Hasonló Kelvin esetéhez). Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 14., 18:11 (CEST)

Britten nem Britten bárója, és Kelvin sem Kelvin bárója halló. Hülyeséget nem hülyeségre kéne javítani. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 15., 13:04 (CEST)

Mielőtt elhamarkodott és csúf kijelentéseket tennél, inkább informálódj. Britten teljes címe The Baron Britten of Aldeburgh, in the County of Suffolk volt. Vigyázat, ez nem azt jelenti, hogy itt Britten a neve és Aldeburgh bárója, hanem kb. Britten bárója, a Suffolk grófságbeli Aldeburgh-ból. Hogy átlásd: a bárói rangnál sosem írják ki a birtokviszonyt jelző "of"-ot a cím és a rang közé (egyes, igen ritka, skót feudális bárói címeket kivéve), a viscount-oknál is csak ritkán, az earl-öknél hol igen, hol nem (Earl Grey, Earl Spencer, Earl of Chester, Earl of Glasgow), a márkiknál többnyire (Marquess of Salisbury, Marquess of Bristol, de: Marquess Wellesley), a hercegeknél viszont mindig (Duke of Somerset, Duke of Devonshire, Duke of Edinburgh). Az "of" elmaradása általában éppen akkor jellemző (de nem mindig), ha a titulusban szereplő név nem földrajzi, hanem főleg családnév (Wellesley = Wellington hercege) bár erre is vannak kivételek. Az is szokás, hogy az élethossziglani peer-ek mind bárók lesznek, illetve, hogy a címüket általában a nevükből (is), illetve lakhelyükből vagy jellemző működési területükről képzik (Britten pl. Aldeburgh-ban lakott és tevékenyen részt vett a környék zenei életében). Az "of Aldeburgh" és a hozzá hasonló toldalékok a címben arra használatosak, hogy az elsőre azonos című lordokat megkülönböztessék: The Baron Williams of Elvel, The Baron Williams of Mostyn, The Baron Williams of Barnburgh, The Baroness Williams of Cosby, s mivel még az is előfordulhat, hogy Britanniában két azonos nevű földrajzi hely vala, hozzáteszik a megyét is: "in the County of Suffolk", így már igen kicsi az esélye, hogy valaha is két azonos című lord leszen. Itt van pl. egy londoni bárónő címe: Baroness Vadera of Holland Park in the Royal Borough of Kensington and Chelsea, mely egy londoninak kicsit hülyén hangzik, de attól még hivatalos. Az, hogy az élethossziglani lordságra emeltek családnevét felhasználják a címben, csupán szokás, nem szabály, és még mindig vannak kivételek: a 2005-ös kinevezésű Anthony Louis Banks például Baron Stratford lett. A főrendi rang adományozásától számítva tkp. úgy kell tekinteni, mintha az új lord egyben új nevet is kapott volna: a személy azonos a címmel, éppen ezért számozzák is őket (pl. Marlborough harmadik hercege). A helyzet ellentmondásos, többek között a több mint tíz éve zajló felsőházi reform miatt is, másrészt, mivel a lordok között egyre több a híresség, ahogy a világháború után a művészetek és egyre inkább a könnyebb műfajok képviselői is elismerést nyertek (pl. az elsők között Laurence Olivier), és többségüket nagyjából nem is igazán érdekli, hogy a feudális eredetű címmel a jogszokás számos további szabályt kényszerítene rájuk, így például új nevük-címük helyes használatát, ami eredetileg ugye azért volt fontos, hogy a főrendet a többi egyszerű halandótól megkülönböztesse. Csakhogy mára a lordság kitüntetéssé vált, de macerás sallangjai még mindig megvannak. Ha a britek sincsenek teljesen tisztában azzal - mivel a társadalmi változások miatt ennek gyakorlati jelentősége egyre kisebb és kisebb -, hogy kit hogy kellene nevezni-címezni, mit szóljon szegény magyar szerkesztő. Egyelőre nem tudok jobbat, minthogy az eredeti név és utána a főrendi cím szerepeljen, az enwiki mintájára. Ha a főrendi nevén lett híres, legyen onnan redirektelve. A téma iránt részletesen érdeklődőknek még mindig a lord szócikk elolvasását ajánlom, ott mindent leírtam, ami ezzel kapcsolatban érdekes lehet. Amennyiben a brit nemesi rendszerről vala szó, bármit bármikor szívesen megszakértek, és többé-kevésbé a franciát is. Ha vmiben tévedtem, engem tessék ütni, ne egymást, bite :) --Haderadi ^{dolce vita} 2009. augusztus 17., 14:07 (CEST)

Amíg a probléma nincs letisztázva, addig kéretik a művészneveket nem egyéni partizánakcióban átjavítgatni! A Lord Kelvin-es vita is nyitott még. Esetleg hozzá is lehetne tenni valamit konstruktívat a vitához, mert abból, hogy hülyeség még nem okul senki! – Istvánka ^posta 2009. augusztus 15., 13:21 (CEST)

De ez nem művésznév, hanem nemesi rang, cím. Pl. a "Lord Kelvin" egy hivatalos megszólítás (vö. gróf úr) ami a világnak ezen a táján történelmi okokból kikopott, és régiesnek meg furának is hatna. Pl gróf Esterházy Márton, labdarúgó :) A szócikkében nemesi rangja még csak meg sincs említve. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 16., 13:45 (CEST)

Ehhez azt tenném hozzá, hogy nálunk ugyan törvény tiltja a nemesi címek használatát, ám Britanniában ez még mindig az élet része. Ezt pedig figyelembe kell venni, ha egy britről írunk. Még magyar történelmi személyiségeknél is hozzátesszük a nemesi rangját, ha volt neki: gróf Széchenyi István, legfeljebb a szócikk címében nem. Csakhogy Széchenyi attól még Széchenyi marad, Kelvin viszont nem. --Haderadi ^{dolce vita} 2009. augusztus 17., 14:07 (CEST)

A művésznév megfogalmazást te hoztad fel, inszinuálva, hogy nem ismerjük fel a brit nemesi rangokat. Ha nagyon érdekel utánaérdeklődtem a Baron Brittennek és a visszajelzés jött, hogy jól van úgy is. A szokásos nagyképűségedet félretéve jó lenne (amennyiben tényleg vágod a témát) kifejtenéd, hogy is működik az egész, mert a szerencsétlen földi halandók ezekből a kétmondatos odavetett beszólásokból továbbra sem értik mikor milyen titulust kell használni és miért. Kösz előre is– Istvánka ^posta 2009. augusztus 16., 18:11 (CEST)

Fel nem foghatom, min sértődtél meg ennyire. Vagy egyáltalán, mi bajod van. Ha nem azzal lennél elfoglalva, hogy fújj rám és beszólj ahogy lehet, tán figyelnél is arra amit írok, itt van fentebb: „a "Baron Britten" nem valami művésznév” és olyan kontaminációban, hogy sikerült átsiklani felette. Hogy ezért miért kellett felkapni a vizet és a szócikkben szekösszefoglalóban bunkón gyalázkodni [2], meg itt is, fentebb, nem értem. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 16., 18:22 (CEST)

Sajnálom, ha csak ennyi jött le az adásból. Mindegy, hagyom ezt a vitát és megkeresek másokat, akik érdemi válasszal is szolgálni tudnak. Üdv– Istvánka ^posta 2009. augusztus 17., 07:59 (CEST)

nagy sebességű

Lehet hogy volt már... de van nagyon sok cikkünk „nagysebességű” kezdetű címmel, és következetesen az egybeírt alakot használjuk; az Osirisban explicit a „nagy sebességű” alak szerepel! SyP 2009. augusztus 20., 10:43 (CEST)

Tudom, hogy ez nem jelent semmit, de a BME-n az egybeírt alakban szerepel a tárgyak nevében. Én is az egybeírt alakot támogatnám, hiszen itt nem csupán arról van szó, hogy nagy sebességűek, hanem ez egy típus, kategória megnevezése (jelentésváltozás). A nagysebességű vasutat akkor is nagysebességűnek hívjuk, ha éppen az állomáson áll, vagy nagyon lassan halad :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 20., 11:08 (CEST)

Nagy sebességű külön, mint szinte minden -ú/ű-s jelző + annak a jelzője szerkezet. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 20., 12:08 (CEST)

Te könnyen túlteszed magad ezen, de van, akinek évekig tanítják a nagysebességű vasutak témakörét… Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 20., 12:59 (CEST)

Elmagyarázná valaki, mi az a lényegi különbség a nagy sebességű és az erősáramú között, amiért az OH előbbit külön, utóbbit egybe rendeli írni? – Hkoala 2009. augusztus 20., 13:04 (CEST)

Szigorúan egy értelemből kiinduló vélemény: a vonat az akkor is vonat, ha kis sebességgel megy vagy ha nagy sebességgel megy. Értsd: a Püspökladány-Szeghalom vicinális IS vonat, meg a Sinkanszen IS. Az energetikában viszont az erősáramú, gyengeáramú vagy éppen törpefeszültségű (ez kamu, vigyázz!) berendezések más célokat szolgálnak. Az erősáramú berendezések a transzformátor-állomások, a vezetékek, a nagyobb ipari berendezések (pl. kohóban), ahol többszáz vagy többezer amperes árammerősséggel kell dolgozni. Gyengeáramú a televízió meg a blue-ray disc-lejátszó meg a fridzsider. Törpeáramú a zsebrádió meg a Lacika távvezérelhető helikoptere. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 20., 13:50 (CEST)

Engem ez az érvelés nem győzött meg. Egyébként hol (törpe)áramot, hol (törpe)feszültséget írsz, ami nagyon nem mindegy. Viszont, ha már itt tartunk: kisfeszültségű és nagyfeszültségű is -ű végű, és elég elterjedten használt kifejezés (nem csak a villamosmérnökök között). Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 20., 14:09 (CEST)

Én nem érveltem, mérnök úr, csak szigorúan a magánvéleményemet írtam le! És szó nincs nagyfeszültségről meg kisfeszültségről, hanem erősáramú és gyengeáramú berendezésekről. A törpefeszültséghez külön beírtam a kamut. Mindezek mellett gratulálok szemfülességedhez. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 20., 14:31 (CEST)

Ugyan odaírtad, hogy kamu, de ez gondolatébresztőnek hatott nálam, mert ha törpefeszültség nincs is, kis- és nagyfeszültség biztosan van. :) Az utolsó mondatomat nem is neked, hanem inkább Bennónak (és az OH-nak) címeztem.Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 20., 14:36 (CEST)

Pedig valami ilyesmiről lesz itten szó. Kicsit bővebb lére eresztve: A minőségjelzős szószerkezetek alapvető írásmódja a különírás. (OH. 107) Ebből kell tehát kiindulni mindig, azaz az egybeírás igényel külön indoklást, ha mégis.

Ha viszont jelentésmódosulás ment végbe, tehát a szókapcsolat egésze mást jelent, mint az előtag és az utótag külön-külön, a jelentésmódosulást, az összetételvoltot az egybeírás jelzi, pl. hidegvérű =/= hideg vérű (mely utóbbi a hőmérséklete lenne); forgószél =/= forgó szél (az előbbi egy határozott fajtája a szélviharnak, az utóbbi pedig az aktuálisan forgást végző szellő lenne, ha volna ilyen ).

Ilyen volna a világ, ha szép volna. De a helyzet az, hogy a fenti szép különbségtevés ellenére a min.-jelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ. Anyájukat. Ugyanis: jó néhány hagyományos írásmódú minőségjelzős összetett szó is létezik. Ezekben nem ment végbe jelentésváltozás, mégis egybe kell írni őket: nagyfokú, fiatalkorú, útitárs.

Ugyanakkor létezik ennek a párja is: minőségjelzős állandósult szókapcsolatok, melyekben végbemegy a jelentésváltozás, hagyományosan mégis külön írjuk őket: kis testvér, fekete doboz (repülő).

Egy szó mint száz: a nagy sebességű az egyik alapeset, sem jelentésváltozás, sem a hagyomány nem írja elő az egybeírását, ezért marad külön. A Koala által hozott erősáramú viszont kitűnő példa a valódi összetételre, az erősáram egy speciális minőségű áram ('energiaátviteli célokat szolgáló elektromos áram'), az erős áram ezzel szemben 'nagy erősségű elektromos áram'. Tehát az alapalakot is egybeírjuk. Lásd még: tűzrőlpattant =/= tűzről pattant stb. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 20., 17:41 (CEST)

Köszönöm a részletes kifejtést. Az elvet már sikerült a korábbi kocsmafali tanulmányaim során is megtanulni, de a gyakorlatával, alkalmazásával többször nem értek egyet – ahogyan most sem. Mert pl. a nagysebességű szó igenis jelentésváltozáson ment át, az ilyen típusú vonatot akkor is nagysebességűnek hívják, ha éppen nem nagy a sebessége, ráadásul más a felépítése, a hozzá tartozó pálya szerkezete, a biztosítóberendezések stb. Az elvet sokkal jobban rá lehet húzni, mint pl. a forgószél =/= forgó szél példára, ahol a forgószél mindig egy forgó mozgást (áramlást) végző szél (légtömeg). A témához kapcsolódik egy korábbi beszélgetés is, annak eredményét is meg kellene vizsgálni az itteni konklúzió alapján majd. Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. augusztus 20., 20:02 (CEST)

Jól értem, hogy most a „jelentésváltozás” értelmezésében van a különbség? (Samat: a nagysebességű jól meghatározott kritériumok alapján különbözik a nagy sebességűtől; Bennó: a szókapcsolat egésze mást jelent, mint az előtag és az utótag külön-külön - mi a különbség a Samat érveléséhez képest?). Hozzám hasonló gyengébbek kedvéért: van a jelentésváltozásnak szabatos meghatározása? Az OH kb. ugyanazt mondja, mint Bennó, csak más szavakkal, de nem ad választ arra a kérdésre, hogy mikortól fogadjuk el a többletjelentést? Az erősáramú esetében miért igen, a nagy sebességű esetében miért nem? Mind a kettő szaknyelvi szó, tehát nem ugyanaz a helyzet, mint az OH által példának felhozott drágakő esetében, ahol az átlagember is belátja a jelentésváltozást. – Hkoala 2009. augusztus 21., 10:11 (CEST)

Ha nem söpör el a vihar, fogok rája írni válasz. Bennó^fogadó 2009. augusztus 22., 14:16 (CEST)

Nomármost kötelességemnek érzem leszögezni, hogy „nagysebességű” (mint olyan) magyarul egész egyszerűen nincs: ez a legundorítóbb tükörferdítések egyike. Magyarul ezt gyorsnak, sebesnek, expessznek és még ezerféle más módon mondjuk, csak éppen ilyen-olyan „sebességűnek” nem: ez a szófosás a sordíjas fordítók jellemtelenségének (és középiskolai oktatásunk silányságának) napnál fényesebben lángoló bizonyítéka. Éppen így nincs a rádióban naponta több tucatszor hallható „nagy nedvességtartalmú” (nedves) „nagyméretű” (nagy) „nagy darabszámú” (sok), „nagy lélexámú” (népes) stb. stb., mint ahogy nincsenek ezek „kis” jelzővel gyártott ellentétei sem.

P/c ^vita 2009. augusztus 23., 16:14 (CEST)

Azt mondod, hogy nincs, és utána sorolod, hogy van. Hogy is van ez? Most van vagy nincs? Ez tény kérdése, vagy valakinek az ítélete? --Bean49 ^vita 2009. augusztus 23., 22:11 (CEST)

A nagysebességű az egy kifejezés, az angolban is rengeteg szinonímája van a gyorsnak. --Bean49 ^vita 2009. augusztus 23., 22:22 (CEST)

A magyar nyelv (amiben ilyenek nincsenek) megkülönböztetendő a „hülyék nyelvétől” (amin a politikusok, az újságírók és a zöldek beszélnek), ami nem a magyarnak egy rétegnyelve, hanem egy magyar-angol keverék hablaty indoeurópai nyelvtanba ágyazott, magyar, illetve „magyaros” végződéssel fölszerelt angol szavakkal.

P/c ^vita 2009. augusztus 24., 05:55 (CEST)

Bean49 +1. Ha értem is Pásztörperc purista szemléletét, és némileg szimpatizálok is vele, ez az a helyzet, amit berzenkedéssel nem lehet megoldani. Tény, hogy az egyes szaktudományok kialakítottak efféle és ezekhez hasonló, paraméterezett kifejezéseket, a kérdés számunkra itt és most csak az lehet, hogyan írandóak az akadémiai helyesírás szellemében. Pasztilla 2009. augusztus 23., 22:35 (CEST)

Kína közigazgatási egységei

• Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület: nem inkább Hszincsiang {U/u}jgur autonóm terület? Az AkH.¹¹ 181. alapján az utolsó két vagy három (???) szó kisbetűvel írnám, a népnevet pedig külön (hiszen ez a területnek a jelzője, nem a tartomány nevéhez kapcsolódik). Vagy ez gazdasági földrajzi köznév lenne, és ez indokolná az AkH.¹¹ 180. alapján mindegy egyes tagjának a nagybetűs írását? Persze ha a nagykötőjelet valami okból mégis meghagyjuk, akkor az Ujgur is maradhat nagybetűs. (Az AkH. 180. és 181. témájáról egyébként az OH. a 203. oldalon ír, de nem találtam benne semmi többletet ebből a szempontból.)

• Hasonló a kérdés a Guangxi {Z/z}huang autonóm területet esetén. Nálunk csak Guangxi néven van szócikk, de a belsejében úgyis ki kell írnunk a teljes nevét. (A zhuang egyébként nép-, ill. nemzetségnév, akárcsak az ujgur.)

• Tibeti autonóm tartomány vagy Tibet autonóm tartomány? Ha a többi névnél is az ‑i képző nélkül alakot használjuk, lehet, hogy itt is jobb lenne áttérnünk. Ugyanez vonatkozik ide, ahol már ismét nincs kiírva a címben a teljes név – Belső-Mongólia: Belső-Mongólia autonóm tartomány vagy Belső-mongóliai autonóm tartomány? Én itt is az elsőre szavaznék. Ha lehet, legyünk következetesek!

• Hongkong és Makaó. Ha ezek is államrésznevek, akárcsak a fentiek, akkor ezek teljes nevére is az AkH.¹¹ 181. kéne vonatkozzon, vagyis nem Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület, hanem Hongkongi különleges közigazgatási terület. Makaónál ugyanígy. Vagy tévedek?!

És egyáltalán (a kis- és nagybetűket most félretéve):

• különleges közigazgatási terület (a Makaó-cikkben, de az eur-lex.europa.eu, az mfa.gov.hu és a chinaembassy.hu honlapokon is így – nekem ez tűnik a legjobbnak)
• különleges közigazgatású terület (egy másik reális variáció)
• különleges igazgatású terület (a Hongkong-cikkben ez van, és a Makaó-cikkben is előfordul így, de az mfa.gov.hu is hozza ebben a formában)
• különleges közigazgatású régió (a Kína közigazgatását taglaló sablonban) vagy
• különleges státusú terület (a Kína-szócikkben)

??? Ádám ✉ 2009. augusztus 30., 21:52 (CEST)

Ez utóbbihoz közigazgatási terminusokban járatos ember kell, bónuszként a Magyar nagylexikonban egy n-dik megoldás, a különleges igazgatási övezet szerepel. Az első, helyesírási felvetésekkel elvben és különösebb átgondolás nélkül egyetértek, hiszen ezek az elnevezések önmagukban is megállják a helyüket, lévén alapvetően egy-egy földrajzi táj elnevezései (Xinjiang, Tibet, Vajdaság stb.), és mondhatnánk, hogy akár a közigazgatási nevek mintájára (Vajdaság tartomány), akár bármi másért a kisbetűs köznévi utótagok értelmező kiegészítések, mint mondjuk a Nyugat-Szahara vitatott státusú terület esetében. Ugyanakkor a Xinjiang Uygur/Hszincsiang Ujgur autonóm terület esetében határozottan tiltakozom, ez ugyanis az autonóm terület neve, történetesen tényleg a népnév jelenik meg benne, de nem jelzői értékű, leíró tag, hanem az autonóm terület nevének elidegeníthetetlen része (nagy- vagy kiskötőjelről ugyanezen okból nincs tudomásom, de ha már, akkor is inkább kiskötőjel: Xinjiang Uygur vagy Xinjiang-Uygur). Ugyanez igaz Kuanghszi Csuangra is. Pasztilla 2009. szeptember 1., 21:40 (CEST)

A kínai közigazgatási egységek minden szinten lehetnek "autonóm" jellegűek, ami a helyi nemzeti kisebbség bizonyos kulturális autonómiáját jelenti. Ezeknek mindig a nevükben van az illető nemzetiség (néha kettő, sőt három nemzetiség) neve is. Pl. XY kazah autonóm prefektúra vagy WZ mongol-kirgiz autonóm megye. Az "XY" vagy a "WZ" földrajzi területmegjelölés. Meg kell jegyezni, hogy a kínai nyelvben (és írásban) nem jelzős szerkezetet használnak, hanem egész más szó van az "autonóm megye" és a "(nem autonóm) megye" jelentésekre.

Tehát ez olyan, mintha mondjuk Hargita magyar autonóm megyéről beszélnénk. Vagy mintha Maros magyar autonóm tartományról...

És itt érkeztünk el a WP jelenlegi névváltozataihoz, ugyanis az éppen az utóbbit használja analógiaként. Ilyen ugyanis létezett, és a hivatalos magyar neve ez volt: Maros-Magyar Autonóm Tartomány. Az okot nem tudom, de analógiaként tökéletes. (A kis- vagy nagykötőjel dolgában nem tudom melyik volt a hivatalos, mindkettőt láttam már - de ez trehányság is lehet meg tipográfia is.)

Mindeközben teljesen igaz, hogy a közig. egység típusát (tartomány, megye, járás stb.) kisbetűvel szoktuk írni. Bonyolultnak látszó ügy.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 2., 17:10 (CEST)

Talán közrejátszhat a kisbetűzés-nagybetűzés megoldásban az is, hogy hagyományos létező tájnévről vette-e a nevét az adott közigazgatási egység vagy merőben új kreálmány, fantázianév vagy tiszteletnevet visel, a szócikkben említett Sztálin Tartomány írásmódja például helyesírási alapon semmilyen körülmények között nem lehet Sztálin tartomány, bár a franc tudja, szerintem is egy nagy kavar ez az egész. Ráadásul a fenti Maros-Magyarban sem értem a kötőjelet, ha kicsi, ha nagy, olybá tűnik, mintha a Maros és a Magyar összetartozva adnák a nevet, és csak aztán jön a tőlük elkülönítendő közigazgatási megnevezés. A román nevéből jól látszik azonban, hogy a név pusztán Maros, azaz ha végig nagybetűs, akkor is Maros Magyar Autonóm Tartomány, esetleg Maros – Magyar Autonóm Tartomány köllene hogy legyen az írásmódja. Pasztilla 2009. szeptember 2., 17:19 (CEST)

Ezzel együtt továbbra sem értem, mitől lenne Minden Egyes Szava Nagybetűs. AkH.¹¹ 180. vagy AkH.¹¹ 181.? Melyik miért és miért nem? Ádám ✉ 2009. szeptember 2., 17:22 (CEST)

helyesírási szempontból nem is fogjuk soha megérteni, de szerintem ha nagyon feszegetjük, megint belefutunk a jogszabályi pofonládába. Pasztilla 2009. szeptember 2., 17:28 (CEST)

Jogi vita épp nem nagyon lesz belőle, hisz nem magyar nyelvű elnevezésekről van szó. A MMAT a román név egyenes fordítása volt a kötőjellel együtt, csak a szórendet igazították "magyarosra".

Viszont az egyébként tekintélyként elfogadott Kartográfia atlaszokból tanultam a most érvényes cikkcím formáját. Nem tudom, kitalált-e valami okosságot a földrajzinévbizoccság.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 2., 21:43 (CEST)

Gyulai/Gyulay család

A marosnémeti és nádaskai gróf Gyulai/Gyulay család tagjai mindkét írásmóddal jelen vannak. Kétségtelen, hogy az írásmód ingadozó volt még az egyes személyek saját gyakorlatában is, de végül Gyulai alakban állapodott meg. Ezt a formát használja a ma is élő leányági örökös gróf Edelsheim Gyulai család. Mindezek miatt javaslom, hogy az egységes írásmód érdekében mozgassuk át az y-osokat Gyulai névre. – Csesznekgirl ^vita 2009. szeptember 30., 20:10 (CEST)

Hm? Bennó^fogadó 2009. október 3., 19:39 (CEST)

tengeriállatok

Ezeket tényleg egybe kell írni?

• tengerisünök
• tengeriuborkák

– CsGábor^{megbeszélés} 2009. október 23., 15:23 (CEST)

A fajtanevek helyesírását a meglehetősen komplex és kiterjedt biológiai szakhelyesírás szabályozza saját szakirodalmával, útmutatóival, részterületi szabályzataival és szótáraival, ilyesmit tehát arrafelé érdemes keresni. A biológiai helyesírás alapjai az OH.-ban is le vannak írva, de pont ez a két név nem szerepel. Bennó^fogadó 2009. október 26., 14:43 (CET)

 megjegyzés Nekem mondjuk az egybeírt tengerisünről a faló és a papírtigris mintájára egy kukoricából készült szúrós állatfigura jut eszembe. Malatinszky ^vita 2009. október 26., 18:05 (CET)

Pinjinprobléma!! (avagy a mellékjelek esete a meggondolatlan WP-vel)

Kedves feleim! Amikor legutóbb meglehetősen felelőtlenül pinjinelsődlegességpártivá küzdöttük le a WP-t, elfeledkeztünk egy apróságról (ahh, kérem, kultúrforradalomban nem lehet minden részlet mellé forgalmi rendőrt állítani...), ez pedig a hangsúlyjelek ügye. Tekintve, hogy a pinjin az elsődleges a nem honosodott és nem kivételes esetekben a szócikk nevében, enyhén szólva is égetővé vált a probléma. El kéne dönteni, hogyan járjunk el. Mellékjel vagy nem mellékjel, és ha igen hány, és ha nem, miért igen, és egyáltalán? Bennó^fogadó 2009. július 1., 09:56 (CEST)

Jól értem, hogy a hanglejtésről beszélünk? Mami^rendelő 2009. július 1., 10:22 (CEST)

Erről beszélünk: yǒng chūn, alias wing tsun. Ha ez az elsődleges cím, akkor yong chun vagy yǒng chūn, és miért? Bennó^fogadó 2009. július 1., 10:50 (CEST)

Oké, akkor jól értettem (ez inkább hanglejtés, mint hangsúly). Állást foglalni nem könnyű. A pinjin nem tartalmazza ezt a jelölést, viszont kétségtelenül fontos információtartalma lenne (a hanglejtés jelentésmegkülönböztető). Kérdés viszont, hogy ha a jelek használata mellett döntenénk, akkor ki a bánat fogja ezt beírni a cikkekbe... Mami^rendelő 2009. július 1., 11:05 (CEST)

Nem olyasmi ez, mint hogy az orosz szavaknál/neveknél sem használunk hangsúlyjelet? – Winston ^vita 2009. július 1., 10:08 (CEST)

Nem. Az oroszt átírjuk, és az átírási rendszer magasról tesz a hangsúlyjelre. Bennó^fogadó 2009. július 1., 10:50 (CEST)

Mint pl. itt: „A Szent Vazul-székesegyházat (oroszul: Храм Василия Блаженного”? – Winston ^vita 2009. július 1., 12:55 (CEST)

Jó kis kérdés ez. Mert ez érinthet más tonális nyelveket is. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 11:03 (CEST)

Én már kérdeztem 1,5 éve... Igazándiból az a probléma, hogy a nagytöbbség még a sima pinjint sem tudja kiolvasni. A Zhenget úgy Zsengezik, ahogy (nem) kell, Cseng helyett. - CFC ^vita 2009. július 1., 11:09 (CEST)

Hát éppen ez az... Ezért mondom én két szavazás ellenére is azt, hogy a pinyinről át kéne térni az átírás elsődlegességére, természetesen a pinyin jelzése mellett. Ugyanis valóban probléma, hogy százból 99-ünknek halvány segédfogalma sincs arról, hogy kéne kiejteni egy ilyet, mint a yǒng chūn, és a szavazásnál elhangzott nagy ígérgetések ellenére a kutya se pótolja sehol se az ejtési segédletet, se az átírást. A kínai az egyetlen, ahol számos – megengedem megfontolandó – érv elhangzása után enyhe többséggel a pinyin elsődlegességére voksoltunk, az eltelt időben azonban egyre inkább úgy tűnik, rossz ötlet volt. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. július 1., 11:30 (CEST)

Meg lehet a pinjint (Maminak: pinyint :-D) is tanulni pikk-pakk, nem nagy cucc ;) -CFC ^vita 2009. július 1., 11:34 (CEST)

Az a nagy kérdés, hogy elvárhatjuk-e az előzetes ismeretét, különösen ha a reprezentációja félrevezető, mint írtad a Zh-s példával, amit 100-ból 99-nek eszébe se jutna cs-ként olvasni ki. Nagy kérdés, hogy érdemes-e minden pinyin-alak mellé utalót készíteni egy megfeleltetési segédlethez, amit bogarászni kell percekig, nem pedig az volna az egyszerűbb, ha az elsődleges alak mindjárt kiolvasható is volna normál nyelvi kompetenciával, és mellette volna megadva a pinyin. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. július 1., 11:37 (CEST)

Tudod nagyon jól, hogy én, mint átírási mániákus a magyaros alakot részesíteném előnyben. :-D - CFC ^vita 2009. július 1., 11:47 (CEST)

Erre született anno a Cherry-féle (általam is erősen támogatott) kínai sablon, ami mondjuk működés közben itt tekinthető meg. Azt tudja, hogy a "pinyinalak (kínaiírásjegyesalak, magyarosalak)" formából egy kattal átváltható a teljes cikk a "magyarosalak (kínaiírásjegyesalak, pinyinalak)" formára. Kell hozzá egy sor a monobook.js-be, de ha nagyon megszeretjük, gondolom ez globálissá tehető lenne. Anno én voltam, aki a fent emlegetett ígéreteket tette, és asszem azon bukott el a dolog, hogy én egy adott kategóriával elláttott lapok rendbetételét vállaltam, viszont senki sem sietett a kínais lapokat ebbe a kategóriába gyűjteni. Az ajánlatom fennáll, legfőképp, ha a most emlegetett sablont használuk. Mami^rendelő 2009. július 1., 11:53 (CEST)

Én egyébként úgy szoktam, hogy még felsorolásban is zárójelben melléírom a magyaros alakot. - CFC ^vita 2009. július 1., 12:22 (CEST)

(Itt is felvetem csak úgy mellesleg, hogy a pinjin szó helyes pinjin írása pinyin lenne Mami^rendelő 2009. július 1., 11:18 (CEST))

Felhozom a témát, mielőtt elsüllyed, aztán pár hónap múlva újrakezdjük. Szóval ha fent vázolt kínai sablon ellen nincs ellenvetés, akkor szívesen alakítok át cikkeket ezzel a sablonnal, és onnantól kezdve bármikor igen könnyen változtatható, hogy melyik a preferált átírás. Hozzuk létre egy kategóriát, amibe be lehet tenni az átírásra szánt cikkeket, én meg szépen feldolgozom onnan őket. Mami^rendelő 2009. július 2., 08:34 (CEST)

Nagyon-nagyon támogatom!  … szalax ^vita 2009. július 7., 20:15 (CEST)

Jó ez a zh-s példa. Épp ez a lényege a pinjinnek. Nem [cs], hanem [dzs], ti. a magyaros eszetlenül torzít.

A pinjinnél egyébként nem szokták a hangsúlyokat jelölni. Mondjuk mint a hébernél a magánhangzók: iskolában még kiteszik a mellékjeleket, de aztán már elhagyják.

A yong chun wing tsun meg eredetileg kantoniul, nem mandarinul volna, amire a pinjin licenciája szól, úgyhogy a WP:KÍNAI nem teljesen fedi le.

– chery 信 2009. október 27., 07:08 (CET)

Septimus kontra Septimius

Van egy Septimius és egy Septimus cikk. A kettő nyilvánvaló módon ugyanarról szól. Véleményeket kérnék a két névalak közti választáshoz. Az egyiket feltétlenül meg kell szüntetni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 26., 19:04 (CET)

mius. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 26., 20:43 (CET)

Részemről OK. Csak nem értem. A Septimusra is kidob a gugli vagy 60ezer találatot, sőt az enwikin Septimius a cím, de pl. a 18. és 24. forráshivatkozásban Septimus van. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 26., 21:46 (CET)

Általában az itlenek komolytalanabb oldalaknak tűnnek (főleg numizmatikai meg turisztikai szájtok), és lehet, hogy egymástól veszik át a rossz alakot. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 00:43 (CET)

Akkor Septimust beteszem átirányításnak. – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 27., 19:28 (CET)

Tupí-guaraní átírás + chinchorro

Hogy helyes: pororoca? Pororoca? pororóka?

• Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-24#Pororoca

Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 12:44 (CET)

Szerintem a portugálnál egyszerűbb maradni, mégis csak Brazíliáról van szó... Tehát pororoca. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 26., 13:56 (CET)

Annál is inkább, minthogy az írásrendszerrel rendelkező tupi-guaraní nyelvek ábécéje a latin betűkön alapul, azaz átírásról szó sem lehet. Egyetlen kivétel éppen a népneveké, amelyeket az etnológiai irodalomban a magyar hagyományosan fonetikusan ír le, akárhol is élnek, a nambikvaráktól a gvaranikon [!], csejenneken és irokézeken át a jorubákig. Pasztilla 2009. október 26., 14:10 (CET)

Köszönöm! Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 18:38 (CET)

---

Ennek analógiájára egy írásbeliséggel nem rendelkező nép nevére a "chinchorro" vagy a "csincsorro" a helyes? Érvelésed alapján úgy tűnik, az utóbbi. A kiemelt múmia szócikkben így szerepel: A chinchorrók i. e. 1500-ig temetkeztek így. misibacsi*^üzenet 2009. október 28., 13:31 (CET)

Névhasználat a Tolkien-művekben

Az imént a Gondor szócikk vitalapján is közzétettem egy kérést, amit itt is megismételek. A Magyar Tolkien Társaság az Európa Kiadóval együttműködve, tudományos igényű kutatások és J. R. R. Tolkien fordítási direktívái alapján a 2008-as (fekete) A Gyűrűk Ura kiadásában számos név fordítását megváltoztatta, hogy azok megfeleljenek Tolkien professzor szándékainak. Sajnos ezek az „új” névalakok nem terjedtek még el, de a helyes névhasználat meggyökeresedésében a Wikipédia is sokat segíthet. Arra kérek hát minden szerkesztőtársat, hogy a Tolkien-témájú szócikkekben az új névalakokat használjátok (a régi alak megemlítésével, és esetleg rövid indoklással), és segítsetek a helyesebb, Tolkien útmutatásai szerint fordított terminológia kialakításában.

A munka során meglehetősen sok név helyes írásmódja változott, és olyan lényegi változások is akadnak, mint Ithilien Ithilia helyett, Númenór Númenor helyett, stb.

Hivatkozásom alapja: Tolkien, John Ronald Reuel. Utószó, A Gyűrűk Ura. Budapest: Európa, 1699. o. (2008)  --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 27., 22:25 (CET)

És mik változtak konkrétan? (Nem mint szerkesztőt, hanem mint GYU-fant érdekel a dolog.) Szerintem az Ithilia jobb volt. Remélem, Samut még Samunak hívják! – Perfectmiss ^vita 2009. október 27., 22:35 (CET)

Támogatnám a váltást, de minden alakot rögtön a szócikk elején indokolni kell, nehogy tömeges átnevezési háború legyen a dologból. Bennó^fogadó 2009. október 28., 10:34 (CET)

Javaslom, hogy a megváltozott írásmódú névalakok szerepeljenek egyetlen listában valahol (hivatkozással erre a forrásra), hogy mindenki számára világos legyen, mit miért írunk úgy (és korábban hogyan írták). Szócikkenként szétforgácsolódna a dolog, és minden vitalapon magyarázkodni kellene. misibacsi*^üzenet 2009. október 28., 13:36 (CET)

A jó ég tudja, hogy mi minden változott, még nem tudtam végigvenni. :) Megpróbálom megtudni Füzessy Tamástól, hátha van listázásra alkalmas jegyzete, vagy valami hasonlója. Samu egyébként Samu maradt, de Sauron illetve Saruman lett Szauronból és Szarumánból. Illett volna változtatni például Vasudvardon is, mivel Tolkien kívánalmai szerint Isengard kell álljon a fordításban, de az már annyira meggyökeresedett, hogy sem a szaklektorok, sem a kiadó nem vállalta be, ha jól tudom. Frodó maradt Frodó, és a quenya és sindarin nevek utolsó magánhangzójára sem került vissza a két pont, ami az angol változatban a „tessék szépen kimondani ezt is!” jelzése (vö. Fëanor, Oromë, Tol Eresseä, stb.). Egyébként az Ithilia alak elvesztése nekem is fáj, de ha a Professzor így akarta... --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 28., 20:08 (CET)

Ja, annak is örülök, hogy Keselyüstök mégsem lett Scadufax, vagy mi... Szóval figyelembe vették az érzelmeket is ;) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 28., 20:10 (CET)

Én egyébként nem értem ezt a professzorígyakartát. Mit akart a professzor? És mióta számít a fordításban, hogy mit akart vagy nem akart a professzor? Ködös kissé a dolog. Az még csak hagyján, hogy a szerző szava dönt, mi jelenjen meg az eredetiben, na de a fordításokban? Hogy van ez, elvtársak? Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:25 (CET)

Toldalékok

Tud valaki mutatni egy komplett magyar toldaléklistát? Létezik ilyen? Botprogramozáshoz kellene. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 09:46 (CET)

Geológiai formációk

A kérdésem a következő: a geológiai formációk nevében a formáció kisbetűvel vagy nagybetűvel írandó-e? Hell Creek Formáció vagy Hell Creek formáció, stb.? – Istvánka ^posta 2009. október 28., 12:01 (CET)

Szerintem a nagybetűs. A Hell Creek formáció ugyanis a Hell Creek nevű földrajzi egység formájára vonatkozik. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 17:32 (CET)

• Átnézegettem néhány könyvet, mindben nagybetűs. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 17:46 (CET)

Tévedés, ez egy anglicizmuson alapuló szakmai hagyomány, de helyesírási szempontból semmi nem indokolja a geológiai formációk tulajdonnévként kezelését. Ezelőtt tíz esztendővel volt szerencsém több geológushaverom diplomamunkáját átnézni, akik végül megértették, hogy a saját nyelvünket lehet használni is, és az utóbbi időben már például a Földtani Közlönyben, ami a hazai geológia első számú kiadványa ugye, jó helyesírással, azaz kisbetűvel és ahol kell egybeírva jelennek meg ezek a formációelnevezések. Az öreg geológusok persze bosszankodnak, de mindig ez van, az aktuális öregek bosszankodnak. A Hell Creek még csak hagyján, de olyat is leírnak, hogy Pétervásárai Homokkő Formáció, ami többszörösen nonszensz, mert a homokkő-formáció természetesen egyetlen kisbetűs szó, a Pétervására -i képzős alakja pedig pétervásári. A fenti helyesen Hell Creek-formáció, de leginkább Hell Creek-i formáció, ezek a formációk ugyanis mindig egy adott helyről kapják a nevüket. Pasztilla 2009. október 28., 17:59 (CET)

Tkp. igazad van, a szakmai szlengek nem feltétlenül követik a nyelvtani dógokat, ld. alább. Azt viszont nem írtad, hogy akkor csak a formáció írandó-e kicsivel, vagy az egész? Pl: Hárshegyi Homokkő formáció, vagy Hárshegyi homokkő-formáció, esetleg hárshegyihomokkő-formáció? L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 18:08 (CET)

• Jobban belegondolva azonban nem értem: miért nem tulajdonnév az, amiből az egész Földön csak egy van, szigorúan meghatározott összletet jelöl és egyértelműen eldönthető, hogy valami oda tartozik, vagy nem? Kb. a Lánchíd példája lebeg a szemem előtt, ami eredendően egy hídszerkezet-típus, ráadásul van más láncos hidunk is, mégis ez a tulajdonneve. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 18:18 (CET)

Kisbetűvel írandó, mert nem földrajzi név, ráadásul igazság szerint a Hárs-hegy is kötőjeles, azaz: hárs-hegyi homokkő-formáció. A tulajdonnév helyesírási kategória, és az angollal szemben a magyarban nincs ilyen definíciója, hogy egyetlenegy legyen belőle (az angol viszont ezért írja nagybetűvel a népneveket, az eseményeket, meg majdnem mindent), ilyen alapon tulajdonnév volna a százéves háború, a párizsi méteretalon, a római pápa és még sok más is. A tulajdonnév definícióját és válfajait végig lehet pörgetni a Wikiforrásokban is, azok alapján többelemű kifjezés minden tagját csak akkor írjuk nagybetűvel, ha személynév, tárgynév, intézménynév vagy állandó cím. Lehet választani, hogy az agyag- és márgaformációk melyikbe esnek bele. Pasztilla 2009. október 28., 19:14 (CET)

De közelebb álló példával: a te definíciód szerint minden megveszekedett cönózist nagybetűkkel kellene írnunk, hiszen egyetlen meghatározott növénytársulást írnak le, mégse nem van így: retyezáti szikes (és nem Retsezáti Szikes), börgönci turjános stb. Pasztilla 2009. október 28., 19:17 (CET)

Köszi. Ez már elég kimerítő info volt. De azért hogy ne legyen olyan egyszerű, a százéves háborúból kettő volt, a méteretalonok közül a párizsi csak az egyik, a római pápa meg csak egy időszeletben van egyedül, vagy ott sem. . A geológiai formációk viszont nem egyszerűen helyet jelölnek. A retyezáti szikes az a Retyezátban (meghatározott földrajzi helyen lévő) szikes terület (talajféle). A Budai Márga Formáció márgája viszont nem csak Budán található, akkor is az a neve, ha Törökbálinton bukkan elő. Node ha zordon helyesírási szabályzatunk nem engedi tulajdonnévként kezelni az elnevezéseket, akkor mit van mit tenni... L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 19:28 (CET)

Igen-igen. Az elnevezések nem számítanak tulajdonnévnek, nem az a rosette-i kő sem, holott 1 van belőle, és nem az az összes hasonlóóóóóó sem. Bennó^fogadó 2009. október 28., 19:53 (CET)

Nagyon pontos:

P/c ^vita 2009. október 28., 19:39 (CET)

Na de ha több helyen is lehet az a márga, akkor pont nem tulajdonnév, hanem valami típus! Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 19:51 (CET)

Megegyeztünk. Kisbetű. Csak a pontosság kedvéért tenném hozzá, hogy ez nem több helyen való előfordulást jelent, hanem több helyen való felszíni kibúvást. A föld alatt (többnyire) ezek összefüggő rétegsorok (azért formáció). Vagyis egy formáció egy bizonyos, körülírt és egyértelműen elhatárolható tömb. Olyannyira, hogy akár egy darab tárgyként is kezelhető lenne. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 20:01 (CET)

Na ez nem derült ki számomra egyértelműen, bár csak felületesen olvastam a cikket. Legalább ma is tanultam valamit. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 20:21 (CET)

Köszönöm szépen! – Istvánka ^posta 2009. október 29., 07:35 (CET)

Professzor emeritusz vagy professor emeritus?

• Google keresések: professzor+emeritusz, professor+emeritus
• A cikk most: professor emeritus

Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:57 (CET)

Nem tudom mennyire releváns, de az 1999-es Magyar Helyesírási Szótár (Akadémiai Kiadó) szerint az eredeti, latin alakban írandó. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 00:04 (CET)

OH. szintúgy. Nem szokás sz-ezni, idővel tán még lehet szokás, egyelőre nem az. A professzor úgy egyébként professzor, ilyenkor professor emeritus, illetve emerita (tessék vigyázni, hogy profnőknél emerita!) :) Bennó^fogadó 2009. október 29., 02:06 (CET)

Az elv mögötte meg vélhetően az AkH.¹¹ 213..

– chery 信 2009. október 29., 11:33 (CET)

Sportos kérdések

Sajnos a sportújságírás a nagy átlagnál is többet tesz a magyar nyelv rongálásáért, és ezeket a rossz megoldásokat egyre többen veszik át. (Találkoztam olyan újságíróval, akitől elvárták a szerkesztőségben, hogy az 1 óra 48 perc 53 másodperces eredményt "1:48:53 óra" (sic!) alakban írja. :-( Két elterjedt írásmód hibás voltáról szeretném tudni a véleményeteket, mert törm rajta a fejemet, hogy ezekre javítócsomagot írjak (bár távolról sem triviális a feladat).

• 5:0-ra vezet, 3:0-s győzelem, az eredmény 2:0 – ezek a helyes alakok a fehér helyesírási szótár 383. oldaláról (null szóbokor) vannak. A szabályzatban nem találtam pontot rá. Most sokan 3-0-s győzelmet írnak helyette. Ez hiba vagy alternatíva? Javítandó?
• A Kovács–Janics páros nagykötőjellel nagyszerű eredményeket ért el a kajaksportban, de egyre többször látom a "Kovács, Janics páros" alakot, ami szerintem borzalmas, én konkrétan a falat kaparom tőle kínomban, annyira magyartalan. (Szerintem ellentétes a helyesírás fő alapelvével, a kiejtés szerinti írásmóddal, hiszen a dallam sem utal ilyenkor vesszőre.) Helyes elképzelés ezeket nagykötőjelre javítani?

Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 10:49 (CET)

A válasz kétfelé bontandó: az eredményjelzési szokás akár változhatik is, erre például CFC fog tudni felelni, és rá lehet is számítani. ;) Ami a másik felét illeti: a vessző egyértelműen rossz megoldás, erősen felejtős. Bennó^fogadó 2009. október 28., 10:55 (CET)

Azt hiszem, nálamnál nagyobb magyar sportújságíró-ellenes embert nehezen találsz annak ellenére, hogy a sportot imádom és magam is a Népsport-on nőttem fel. Sajnos egyre több az olyan egyetemet végzett, magát újságírónak nevező egyén, aki érettségis hárompontos hibával ír helyesen, MINDENT angol forrásokból ferdít át, majd szenzációra éhesen tálalja azt a nagyközönség elé.

Az eredményjelzésre kétféle alternatíva elfogadott és megszokott: a kettőspontos és a nagykötőjeles. A helyesírási szabály eredetileg valóban a kettőspontot változatot írta, azonban a nyomdai betűtípusok nem mindegyike volt alkalmas az eredmény jól elkülönítő ábrázolására, ezért bevezették a NAGYKÖTŐJELES változatot (hogy ezt a helyesírási szabály követte-e vagy sem, nem tudom). Én a wikin utóbbit támogattam, mivel 10px alatt semmit nem látni a kettőspontból.

A vessző pedig hülyeség, ezt mindenki tudja: Janics–Kovács-kajakpáros. - CFC ^vita 2009. október 28., 11:09 (CET)

A kiskötőjel a kajakpáros előtt tuti? Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 2., 16:11 (CET)

Tuti. Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:17 (CET)

Az élősakk vagy élő sakk?

• élő+sakk - Google keresés
• élősakk - Google keresés

A cikk hozzá: élősakk.

Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 11:23 (CET)

Szerintem ez abszolút egy szó, hiszen az eredeti szókapcsolathoz képest megváltozott, különös jelentéssel bír. Bár e téren mindig érik meglepetések az embert, az ilyen kérdések olykor a feketemágiával határosak. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 11:25 (CET)

Én is aszondanám, hogy a jelentésváltozást jelölendő egybe kéne írni. Bennó^fogadó 2009. november 3., 12:19 (CET)

Egybe szerintem is, de a különírásra így kell rákeresni: "élő sakk" -élősakk. Az arány 1:5-hoz az egybeírás javára. – Zimmy 2009. november 3., 13:26 (CET)

Bár mint tudjuk, ez történetesen mit sem számít helyesírási szempontból, maximum érdekesség. Bennó^fogadó 2009. november 3., 14:45 (CET)

Jawohl, Herr Hochbahnhof! Egyébként érdekes, hogy nyelvhasználati kérdésekben a nyelvészek megengedők, helyesírási kérdésekben viszont nem engednek a néptömegeknek. Most olvastam az IPM-ben Grétsy László cikkét, amiben meglepetésemre azt írta, hogy már nem számít hibának a névelő alkalmazása személynevek előtt, pedig azt még én is úgy tanultam, hogy bunkóság. – Zimmy 2009. november 4., 14:08 (CET)

Orosz vasutak rövidítése

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne: hogyan kell helyesen írni az orosz vasutak rövidítését?

Nemzetközileg elismert rövidítés az RZD. De a cikkek RZSD-re lettek átnevezve. (pl. lásd: RZSD_1E)

Első kérdés: Melyiket lenne szerencsés használni? Megjegyzem, hogy vasutas körökben az RZD, vagy pl BDZ (bolgár vasutak, "bé-dé-zsé") a szokványos.

Ha viszont a magyar mellett döntötök: Melyik lenne a szerencsésebb: RZSD vagy RZsD? Ezt azért kérdem, mert az RZSD változatnál azt gondolhatná az ember, hogy az nem egy ZS hanem két különálló betű (Z és S), ami nem lenne helyes rövidítés. Viszont az RZsD-nél kiemelhetőbb lenne a Zs mint különálló összetett betű.

Vélemények?

Én személy szerint a vasutas körökben is közismert nemzetközi vasúti rövidítéseket részesíteném előnyben.

Köszönettel és üdvözlettel, --Taurus1047.5 ^vita 2009. november 2., 22:28 (CET)

A Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC) honlapján ezt találtam: RZD @ UIC. Ezt a formát - lévén, hogy az UIC-ról van szó - én inkább hivatalosabbnak tartanám, mint a rövidítés magyarítását. Vélemények? Üdv, --Taurus1047.5 ^vita 2009. november 2., 22:50 (CET)

A Zs semmiképpen nem indokolt, ilyenkor a kétjegyű betűk mindkét tagja nagy. (AkH.¹¹ 286.) Számomra a Z betű elég elborzongatóan hangzik, hisz az nyilvánvalóan zs, oroszul is, és minek igazodjunk olyan népek írásmódjához, akik még egy zs betűt sem bírnak leírni? :-) Aki tud oroszul, annak kínzás az efféle torzítás. Én inkább megemlíteném zárójelben, hogy a nemzetközi írásmódja ez. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 2., 23:00 (CET)

Binárissal egyetértve RZSD a helyes írásmód. Analóg példák láthatók a BJUTról illetve a Jak–40-ről szóló cikkben. Malatinszky ^vita 2009. november 4., 19:22 (CET)

Matematikai kérdés

Matematikai kérdés 1.

Valószínűségszámítás vagy Valószínűség-számítás? (Most nevezték át a cikket az egybeírt formára.) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 15:47 (CET)

Nem tudom, a Nyelvtudományi Intézetben mit mondanak róla, de azt szavatolom, hogy a Mat. Kutatóban egybeírják. Malatinszky ^vita 2009. október 28., 16:13 (CET)

Igen, de ők Ramanujan is j-vel írják, mert még nem találkoztak Bennóval. :-DDD Szótárilag bizony kötőjeles. Ami ennél fájóbb, hogy szótárilag a koordináta-rendszer is. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 16:21 (CET)

Mesélje el nekem valaki please, hogy mi indolkolja a kötőjelet! (Nyilván nem azt tekintem indoknak, hogy a szótárban ez van. Az lehet sajthiba is.) Milyen szabályból lehet levezetni? --Bitman ^vita 2009. október 28., 17:11 (CET)

Többszörösen összetett szó, legalább hét szótag ragok és jelek nélkül (de a képző már beleszámít, azt hiszem). Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 17:14 (CET)

Bezonyám. Való + színűség + számítás, háromtagú összetétel, szótagok száma 8. Ez bizony a fő összetételi határon kiskötővel osztandó: valószínűség-számítás. Részletek itt: A szótagszámlálás szabálya. A Mat. Kut.-ot meg ne tessék zaklatni, hagyjuk rájuk a matematikai szakkérdések megoldását, olyan is van bőven. Ez nem az. ;) Bennó^fogadó 2009. október 28., 17:24 (CET)

Visszanevezve. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 17:33 (CET)

Annak idején Kopéval dúltam ádáz harcot, a Kategória:Valószínűség-számításból is mindent visszapakolt a Kategória:Valószínűségszámításba. Pasztilla 2009. október 28., 17:51 (CET)

Akkor gondolom nem probléma, ha kiürítettem azt a katot... és egy kérdés: mi a jó pokol haszna van a kategória átirányításnak (még leírni se tudom helyesen), ha gyakorlatilag nem irányít sehova és még félre is vezet? --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 17:56 (CET)

A nem triviális helyesírási hibás alakokról redir mutat, azzal semmi baj sincs. A visszapakoláshoz meg botot kéne kérni. Bennó^fogadó 2009. október 28., 17:59 (CET)

Itt most a kategóriáról volt szó (katredir) és nem az általános átirányításról, azt nem vitatta senki. A katredirnek jelen formájában én sem látom sok értelmét, csak jobb híján van. A katban pedig össz-vissz egy cikk volt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 18:01 (CET)

Szerintem meg a szoftvert kellene úgy módosítani, hogy kategória-névtérben is alkalmazható legyen az átirányítás. Persze olyan scripttel, mely meg is oldaná, hogy a hibás alakba berakott cikk automatice kerüljön a helyesbe, botozás nélkül. Érdemes ezzel nyaggatni a műszakisokat?--Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 18:04 (CET)

Feltétlenül. Már megoldották a képek átnevezését (igaz, valamiért csak admin joggal), ami szintén sokáig bosszantó hiányosság volt, és el fog jönni a nap, amikor lesz valódi kategóriaátirányítás is. A jelenlegi katredir sablon és a hibás kategóriák fenntartása szubjektív benyomásaim szerint Bennó egyéni eszméjének tűnik. :-) (De már neki is van botja, így nem kel többé a pusztába kiáltania. :-P) Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 18:10 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Mind a ketten nyitott kapukat döngettek. Cass: a katredirekre hajszálpontosan ugyanaz érvényes, mint a nemkatredirekre. Ugyanúgy megtartjuk a nemtriviálisan hibás alakokat, mint bármelyik másik redirnél (miért is lenne másképp?).

SL: a fejlesztők évek óta dolgoznak rajta, egyszer próbaképp már be is volt kapcsolva, de valami nem az igazi még. Bennó^fogadó 2009. október 28., 18:15 (CET) Bennó, SL az Satak Lord, én max. LS-re rövidülök, de inkább simán Sólyom .

Ámszószorri. Öreg vagyok, és összekeverem a hasonló nevű gyerekeket. ;) Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:46 (CET)

Matematikai kérdés 2.

Adva van egy tudományág, amit egytől-egyig az összes magyar anyanyelvű művelője valószínűségszámításnak hív, de a hivatalos írásmódja mégis valószínűség-számítás, mert egy másik tudományág művelői így tartják jónak. Csak nekem tűnik ez abszurdnak? Malatinszky ^vita 2009. október 28., 19:08 (CET)

Nem. Lásd eggyel feljebb. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 19:11 (CET)

Nem ez az egyetlen példa, hogy egy tudományág művelői más tudományágak művelőinek életét szabják meg, lásd még jog. :-)) Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 19:10 (CET)

Ráadásul nincsen olyan, hogy egytől egyig kivétel nélkül, ezt max a felháborodás hangjának lehet értékelni. Az OSZK on-line katalógusát nézegetve például semmire sem mehetünk biztosan, találtam olyan recens könyvcímet (Műegyetemi Kiadó), hogy „Folyamat modellezés, valószínűség-számítás, információelmélet,” ahol a szofisztikáltabb valószínűség-számítás jól van ugyan írva, de a sikerélményt agyonverve a folyamatmodellezést sikerült kettőbe írni. Pasztilla 2009. október 28., 19:25 (CET)

Kérdés, hogy mit jelent ez a kiadó. Rendes kiadónál nyelvi lektorok vannak, tehát a helyesírást, különösen a könyvek címében, nem csak a szakemberek határozzák meg. Marik Miklós mesélte, hogy a csillagászat legfontosabb magyar összefoglaló monográfiájából az Akadémiai Kiadó kiirtotta a megaparszek mértékegységet, amit bizony a kozmológiában egytől egyig minden szakember használ. Tehát ebből nem lehet a szakemberek szokásaira nézve következtetéseket levonni, a kiadó pedig ássa el magát szégyenében, hogy ilyen hiba maradt a könyv címében. Ha viszont valaki az íróasztala bal szélét nevezte ki kiadónak, akkor más a helyzet. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 19:46 (CET)

Én is lenyeltem a békát. Közgazdaság-tudomány. Ez van.

– chery 信 2009. október 28., 19:58 (CET)

Amúgy asszem intézménynévben vmiért nem kötőjeles, l. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem.

– chery 信 2009. október 28., 19:58 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ejmán, sokadszorra kerül elő a téma, kéne róla lassan egy esszét írni, hogy beidézhető legyen. Naná, hogy nem számít, hogyan helyesír a szakma, hiszen fogalmunk sincs, milyen elveket-elvtelenségeket követnek, milyen tudással-tudatlansággal bírnak, tehát mérvadó felmérés híján akkor sem követhetnénk a gyakorlatukat, ha számítana bármit is. Az sem számít sokat, hogyan írja a matematikus szakma a rezsót, a villanymozdonyt és a szakállamtitkárt, ettől a látszat ellenére sem különbözik az, hogyan írják a szakkifejezéseket. A szakmák ugyanis a szakma kérdéseivel foglalkoznak, ezenközben pedig használják szakmájuk szakkifejezéseit. Lehet beszélni arról, hogy egy-egy szakma milyen szavakat használ, hiszen azt nyilván nem a helyesírás fogja megmondani nekik, hogy mit hogyan hívnak. Ellenben cserébe az is igaz, hogy a helyesírási normát cseppet sem érdekli, hogyan írnak ők valamit vagy bármit.

Félreértés ne essék: nem az akadémiai helyesírás az egyetlen lehetséges írásgyakorlat, a Wikipédia azonban ezt követi. Jobbkormányos közlekedésű országokban aligha mész sokra azzal, ha bebizonyítod, hogy létezik balkormányos közlekedés is. Hogyne, sőt norma nélküli közlekedés is létezik, ez azonban a normát oly kevéssé érdekli, mint a vörös khmert annak idején a pápai átok.

Javítson ki Malatinszky kolléga, de én bizony kevés olyan matematikai szakértekezést ismerek, ami a valószínűség-számításba írandó kötőjellel foglalkozik. ;) Helyesírásit annál inkább.

De amennyiben szigorúan matematikai érveléssel be tudod bizonyítani, miért írandó másképp a valószínűség-számítás (de az akadémiai normán belül!), azonnal meghajlunk előtte. Az érvelés azonban kizárólag matematikai levezetést használhat!

És még egy: természetesen eszünkben sincs innen üzenni a matematikusoknak, felőlünk írhatnak a helyesírási normák ellenére is, amit csak akarnak, a WP csakis azt állapítja meg, hogy rá magára nézve mi a gyakorlat. Azt azonban megintcsak nem befolyásolja a világ összes matematikusa együttvéve sem (már csak azért sem, mert – tisztelet a kivételnek – a jelek szerint meglehetősen esetleges ismeretségben állnak az akadémiai normával).

Ne tessék tehát összekeverni matematikai és nem matematikai kérdéseket. Amúgy egyvalamire kíváncsi lennék még: vajon M. kolléga szerint mennyiben érinti a valószínűség-számítás matematikai lényegét a kiskötő megléte vagy hiánya. Itt is matematikai levezetést kérnék! Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:05 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Na, most értem haza... Tudtam, hogy be fogtok ugrani a háromtagú összetételnek. A bökkenõ mindössze az, hogy nincs színűség szó. Kezdetben volt a való+színű. Lett ebből a melléknévből a -ség képző révén egy főnév. De ez szerintem már nem számít összetételnek. Ergo a valószínűség+számítás csak kéttagú összetétel. --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:08 (CET)

Már hogy ne volna. Idézek az OH 1327. oldaláról:

színűség || → valószínűség

:)))

– chery 信 2009. október 28., 20:13 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Ilyen truvájokkal ne égesd magad, Bitman, marha nagy tévedésben tetszel ugyanis leledzeni. A -ség főnévképző még véletlenül sem a színű szóhoz járul, hanem a valószínűhöz. Azaz adott egy összetétel (való + színű), amely kapott egy képzőt, és ehhez kapcsolódik még egy lexéma. Pasztilla 2009. október 28., 20:17 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ügyes próbálkozás volt Bitmantól, a probléma csak az, hogy a valószínűség a való és a szín összetételsége miatt számít kéttagúnak, nem pedig azért, mert van vagy nincs színűség. ;) A valószínűség-számításban három alaptag vesz részt: a való, a szín és a szám(ítás). A tagúság szempontjából képzők, jelek és ragok nem számítanak, a szótagszámba viszont bejátszanak a képzők (a ragok és jelek nem), illetve a két- vagy többszótagú igekötők. Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:21 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Tegye fel a kezét, aki – Pasztillán kívül – azt olvasta ki a szavaimból, hogy a -ség a színű-hoz járul! --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:21 (CET)

Matematikai kérdés 3.

A hozzád hasonlóan gyengék kedvéért: Arra a truvájra gondolok, hogy első körben megállapítottad, nincs színűség szó. Majd ebből levezetted, hogy ha a képző összetételhez járul, akkor az már nem összetétel. Pasztilla 2009. október 28., 20:25 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Pedig Bitman nem égeti magát, csak mélyebben gondolkodik, és egy kicsit matematikusabb logikával. Ő azt mondja, hogy a valószínűség-számítás nem háromtagú összetétel, hanem olyan kéttagú összetétel, amelynek a előtagja maga is kéttagú összetétel. Ez pedig nem ugyanaz, ezt minden matematikus világosan látja. :-PPP Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 20:27 (CET)

Matematikailag bármit elfogadok, de itten ez most a helyesírási kocsmafal. Pasztilla 2009. október 28., 22:16 (CET)

2 + 1 helyesírási szempontból háromnak minősül, jobb ha ebbe a matematika beletörődik. ;) A háromtagúságot az összetétel fejlődéstörténete hidegen hagyja. És ha Bitman még egyszer szanzsén kitörli a hozzászólásomat, le lészen törve a keze neki... Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:29 (CET)

(Két szerkesztési ütközés után)

Hidd el, nem töröltem semmit!

Szerkütk volt, mire én az alsó szövegmezőből a felső aljára másoltam a magam két mondatát és örültem, hogy élek. Igen, látom a laptörténet, de mégsem én tehetek róla. --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:34 (CET)

 kérdés: Pasztilla user nevezheti gyengének Bitmant? Erre a smiley jogosítja fel, vagy az a hit, hogy tőle már mindenki megszokta az efféle stílust? Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 20:31 (CET)

Tehát ahogy ígértem, megkönnyíteném a dolgodat: Hadd kérdezzem meg, Bináris, miért is vagy ilyen [személyeskedés törölve]? Minek ez a harmadik személyben megfogalmazott teátrális duma? Megsértettem egy irányelvet? Blokkolj, [trágárság törölve], ne primadonnáskodj. Pasztilla 2009. október 28., 22:16 (CET)

(Gerincesen kínos lenne az ilyesmi a jányoknak.)

Pasztilla, igen kedvellek, de most repül a blokk. A holnapi viszontlátásra. Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:08 (CET)

Matematikai kérdés 4.

Hogy az eredeti témára visszakanyarodjunk, én ugyanazzal az érvvel írnám egybe a valószínűségszámítást, mint amit akkor használunk, amikor Sztalin helyett Sztálint, Lenyin helyett Lenint vagy éppen nefelejts helyett nefelejcset írunk: így terjedt el, így szoktuk meg, így vált elfogadottá. - Malatinszky ^vita 2009. október 28., 21:16 (CET)

Mellesleg a hat-hármas szabály alkalmazhatóságáról én is azt gondolom, mint Bitman: a valószínűségszámítás nem háromtagú összetétel, mert a színűség és a való szemantikailag nem alkotóelemei a valószínűségszámításnak. Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a valószínűségszámítás úgy háromtagú összetett szó, mint a lótolvaj. Malatinszky ^vita 2009. október 28., 21:25 (CET)

Jézusmária szentjózsef.

1. Ad1: a honosodott helyneveknek és az átírási kivételeknek semmi köze egy a pusztán rossz szabályalkalmazásból vagy a szabály nem ismeretéből keletkezett alakhoz (ezen az alapon honosodottnak tekinthetnénk az ÖSSZES helyesírási hibás alakot, ami jó vicc, csak akkor nincs szükség a helyesírásra egyáltalán – ez is egy vélemény, de nem a WP-é);
2. Ad2: a szemantikai részre mindannyiunk lelki épsége érdekében inkább nem reagálnék. Csak egy apróság: a -színű a szín miatt önálló tag, nem azért, mintha a -színű bármi másban szerepelne még. Ja, és hogy egy többszörös összetétel összetételi tagjai milyen szemantikai viszonyban állnak a végső összetétel jelentésével, az messze túlterjed a helysírás hatáskörén, tehát érthető okokból ilyesmi nem szerepel egy viszonylag egyszerű szabály szempontjai között.

Nekem nem nagyon megy a fejembe, mi a búbánatnak kell hat lepedő terjedelemben védelmezni valamit, ami a legvalószínűbb esetben tudatlanságból következő natúr normaszegés, az égvilágon semmiféle tudatos szándék nem áll a hátterében. Vagy netán föltételezhetünk egy kiskötőellenes, szemantikai alapokon szervezett matematikus szektát, melynek most a lelkébe tapostunk?

Ne röhögtessél mán. Fogadjuk el, hogy – urambocsá – előfordul (némelykor !) komplett szakmák jó részével, hogy a kicsit is bonyolultabb helyesírási szabályokkal távolról sincsenek megismerkedve. Ez van. Na és? Mi meg vagyunk ismerkedve a normával, és irányelveink szerint érvényesítjük is, amit megtehetett volna az illetékes szakközlemények olvasószerkesztője és korrektora is, ha volt olyan. Nagy cucc. A többi ködösítés és porhintés. Tessék valami szórakoztatóbb téma után nézni. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:43 (CET)

Kicsit eltérve a beszélgetés hatályos fonalától: Bennó: a katredirrel nem az a problémám, hogy van, hanem az, hogy hatályosan megtévesztő, ha beszúrod a rossz katba, azt nem jelzi neked a rendszer. Erre mondtuk többen azt, hogy jó lenne, ha azt is lehetne rendesen átirányítani és a véletlenül a rossz helyesírású katba betett cikkek is automatikusan átkerülnek a helyesbe. Chery: az egyetemet már egy ideje nem hívják így, de az akadémiai doktori címet közgazdaság-tudományból adják. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 21:47 (CET)

Kisebb baj, ha nem látja, aki beszúrja, hogy rossz, nagyobb, ha azt hiszi, hogy nem is létezik ilyen kat. A rosszba pakoltakat bot fogja átrakni idővel. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:36 (CET)

Tudommeraz nem intézménynév, a BKE viszont az. Az egyébként akkor is az, ha most épp nem úgy hívják a konkrét intézményt.

– chery 信 2009. október 28., 22:01 (CET)

A BKE esete amúgy hasonló a Nemzeti Nyomozó Iroda ügyéhez. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 22:31 (CET)

Nem, az NNYI esetében nincs olyan intézményesített kivétel, mint a 6 : 3-as szabálynál amit alább idéz a cseresznye. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:36 (CET)

Elméláztam, hogy milyen érdekes volna, ha valaki nálam hozzáértőbb mondana vmi pontosabbat erre, de aztán most eszembejutott, hogy szöveggyártásra bekészítettem már egy OH-t ide. :) Aszondja, hogy közgazdaság-tudományi, de Bp.-i Közgazdaságtudományi & Á. E., továbbá MTA Közgazdaságtudományi I. Annyiban más, mint az NII, hogy itt az MTA is benézte. Vagy mindjárt előkeresem ezt az intézményneves baromságot is a szabálymagyarázatokból.

– chery 信 2009. október 28., 22:50 (CET)

Na megvan. 216. o.

Az intézménynevek körében a helyesírási szabályok közül a szótagszámlálási szabály (lásd 46, 131) figyelmen kívül hagyható, vagyis a legalább három tagból álló, hat szótagnál hosszabb összetételek esetében nem szokás kitenni a kötőjelet: […a Közgáz, hadd ne írjam már ki :)], Pénzügyminisztérium, ELTE Növényszervezettani Tanszék.

– chery 信 2009. október 28., 22:55 (CET)

Azt mondjuk tényleg elmagyarázhatná valaki, hogy a valószínű mitől összetett szó. Nekem nem különösebben nyilvánvaló.... de persze laikus vagyok. --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 22:22 (CET)

Szóösszetétel: Nyelvérzék szerint elkülöníthető lexémákból alkotott új szó. Pasztilla 2009. október 28., 22:27 (CET)

Hasonlóan a -szerű, -féle és egyéb specifikus összetételi tagokhoz. Pasztilla 2009. október 28., 22:29 (CET)

Eszerint a szerű is önálló szó lenne? Valószerűtlennek tűnik. Az már inkább, hogy a valószínű a valós+szerűből alakult és nem a valós+színűből, merthogy hogy jön ide a szín? Ez esetben viszont mégsem összetett. Talán innen ered az, hogy sokan nem is érzik összetettnek. – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 22:33 (CET)

Hát erre nem tudok mit mondani. A -szerű kapcsán egyébként egyetértek, persze szubjektív kiindulásból, én is inkább toldalékszerű képzőnek „érzem”, mint lexémának. A -színű kapcsán nem értek egyet, a színt szerintem ma is használjuk ’látszat’ értelemben (új színt kölcsönöz a dolognak, ilyen-olyan színben tünteti fel), azaz a -színű az előtag melléknév érvényességét feltételezi, de nem állítja biztosan (látszat, úgy látszik, mintha). Pasztilla 2009. október 28., 22:41 (CET)

• Színt vallok: igazad lehet, ez nem jutott eszembe. De akkor tovább színezem a kérdést (hogy árnyaltabb legyen): talán azért tűnik nem összetettnek, mert annyira hasonlít egymáshoz a valószínű és a valószerű, miközben ilyen módon megvilágítva az egyik összetett, a másik meg nem az. – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 22:56 (CET)

Ha a -színű (abban az értelemben hogy 'valamilyennek tűnő, látszó', nem abban az értelemben, hogy 'valamilyenre festett') valódi lexéma lenne, akkor biztos lehetne más összetételt is képezni belőle a valószínű mintájára, de nekem egy se jut eszembe. Nektek? - Malatinszky ^vita 2009. október 28., 22:58 (CET)

Nem teljesen passzol, de a dolgoknak lehet színe is, visszája is. A színpadon színjátékot adnak elő. Szerethetsz szívből vagy színből. Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:12 (CET)

Utóbbi inkább színleg, nem?– Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 28., 23:21 (CET)

Nemnemnem, így mondogattuk annó: szeret, nem szeret, szívből, színből, igazán, egyáltalán Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:27 (CET)

Ja, hogy mondóka! Akkor nem szóltam. :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 28., 23:31 (CET)

látszik, hogy Mathae sosem próbálta egy lány iránta való érzelmeit azzal a rendkívül tudományos módszerrel kideríteni, hogy egy virág szirmait tépkedi és ezt a mondókát mondja... – Alensha ^sms 2009. október 29., 00:20 (CET)

Felőlem l’art pour l’art írhatjátok, ahogy akarjátok, de aki a valószínűségszámítás iránt érdeklődve betér hozzánk, annak a kezében csupa olyan könyv van, amiben egybe van írva. (Így fogja keresni. Csökken az enciklopédia használhatósága.)
Pl. címszavak az 1972-es kiadású (amikor még volt tisztességes lektorálás) Matematikai kislexikonból: valószínűségelmélet, valószínűségeloszlás, valószínűségszámítás … éééééés valószínűség-sűrűségfüggvény. Azaz eleink is ismerték a 6:3-as szabályt de láthatóan nem tekintették összetételnek a valószínűséget. (A koordinátát és a intervallumot sem.)
Mi itt ugyebár nem osztjuk az észt, nem gyártjuk az új tudást, hanem csak felhalmozzuk a meglévőt. Ha egyszer az adott tudományról írunk, akkor annak a nevét kellene használni. Ha önkényesen átírjuk, az saját kutatásnak minősül. Tessék egy nyelvészprofesszori értekezést csatolni forrásként, hogy miért is helytelen egybeírni, nem pedig saját következtetéseket levonni!
Kompromisszumos javaslatom: {{Rögzültrossz}}^(?) --Bitman ^vita 2009. október 29., 07:03 (CET)

Arany virágszálam, te irtóra el vagy tévedve!

1. Először is a helyes alakot megállapította az OH., annak elsőbbségét pedig a WP:HELYES. Ezt mi pusztán kommentárral láttuk el azok kedvéért, akik önálló szabályértelmezésre nem képesek, vagy valamiért nem jutottak el a megfelelő eredményre.
2. A nem triviális helyesírási hibás alakokról átirányítás mutat a megfelelő címre, lásd WP:REDIR, a megtalálhatóság tehát nyitott kapukat dönget.
3. A {{rögzültrossz}}^(?) teljesen más esetre van kitalálva, köze nincs a jelen problémához.

Legyél oly jó, és olvasgass a további hirtelen válaszok helyett, mert ez már kezd fárasztó lenni. Senkinek sem kötelessége, hogy ezekben a szakkérdésekben ab ovo tájékozva legyen, de ha már itt osztanád az észt, légy oly jóságos, és nézz egy kicsit körül a hivatkozott lapokon. Millió köszönet. Bennó^fogadó 2009. október 29., 12:22 (CET)

Re Benno

Nyomorultul érzem magam

Amiért megzavartam lelki békéd;

Sietve leszögezem, távol áll tőlem a

Gondolat is, hogy neked

Ellentmondani

Merészeljek.

--Bitman ^vita 2009. október 29., 20:40 (CET)

Átmentél Arnold Schwarzeneggerbe? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 23:14 (CET)

Kérlek, Bennó, hogy hagyd el már ezt a bicskanyitogató stílust, és igyekezz több tisztelettel kommunikálni a szerktársaiddal. Köszönöm. Malatinszky ^vita 2009. október 29., 17:28 (CET)

Sorry. Bitmannak: nem zavartad meg „lelki békémet”, bár többnyire nem esik jól, ha értelmes emberek tővel-heggyel összehordott ződségeket írnak ide végiggondolás helyett. Ráadásul nem te vagy az első. ;)

Szakmai helyesírások léteznek ugyan, de csakis az akadémiai kereteken belül, olyan tehát nincs, hogy az akadémiai helyesírás szabályait felülírja egy szakhelyesírás, csak olyan, hogy részletezi. Matematikai szakhelyesírás azonban nincs, tekintve, hogy szükség sincsen rá. A matematika nem kezel olyan nevezéktant, mint mondjuk a biológia, a csillagászat, a kémia.

Más: a dolgok nevének helyesírása nem tartozik az illető dolgok szakmai lényegéhez, nem lesz tehát más a valószínűség-számítás matematikai értelme a helyesírásától, a helyesírási lényege szempontjából viszont fontos különbség (aminek megvannak a maga szabályai). Ez a két dolog szigorúan különválasztandó, már amennyiben az AkH. keretein belül óhajtunk maradni, mely nem az egyetlen elképzelhető univerzum, de történetesen ez a WP irányelve. Bennó^fogadó 2009. november 5., 18:17 (CET)

Rendkívül blikkfangos megállapítás, hogy csökken az enciklopédia használhatósága, de létezik az átirányítás intézménye is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 11:41 (CET)

Mindenesetre írtam mailt Mártonfi Attilának (MTA Nyelvtudományi Intézet). Meglássuk, hogy mit válaszol. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 11:54 (CET)

Annak meg mi értelme? Foglaljon állást, hogy általuk megállapított alak, ami a szabályzatból hézagmentesen levezethető, tényleg jó? Kezdem azt hinni, hogy itt tényleg alapvető gondok vannak a szerkesztők értelmezési rutinjával. Azt, hogy az Nyelvtudinthez fordulunk, fenntartottuk a problémás esetekre. Ez itt nem problémás. Az még nem képez problémát, ha valaki nem képes önálló szabályértelmezésre, és ha összevekeri a fogalmakat. Nem kéne égetni magunkat. Legközelebb azt fogjuk feltenni kérdésnek, hogy a B tényleg az A után következik-e az ABC-ben? Bennó^fogadó 2009. október 29., 12:26 (CET)

Talán mert kíváncsi vagyok a véleményére? Másrészt kezdek beleveszni ebbe a háromlepedőnyi vitába. Gondoltam megosztom, hogy megkerestem. Ennyi. Úgyhogy ha valaki égni fog, az én leszek, a te szakmai állásodon ez semmit nem fog változtatni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 12:35 (CET)

Vita szerintem nincs, csak könnyed meló utáni pörgés. :)

– chery 信 2009. október 29., 16:24 (CET)

Hol van ennek a vitának az eleje? (a végéről inkább nem is érdeklődöm :-). ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. október 29., 12:19 (CET)

Matematikai kérdés 1. nevű szakasznál. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 12:22 (CET)

Időközben megérkezett Mártonfi Attila levele:

A valószínűség-számítás szó a helyesírási szótárakban kötőjellel
szerepel, ugyanis a szótagszámlálás szabálya során igazából nem
összetételi tagokat, hanem tőmorfémákat számlálunk. A szín márpedig
ilyen. Kétségtelen, hogy a matematikai szakirodalomban igen ritka a
kötőjel kitevése, de a helyesírás szigorú követése esetén ez
szükséges. (NB. Ezen anomáliák miatt is suta a szótagszámlálás
szabálya, de amíg érvényben van, a helyesírás részét képezi.)

– Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 30., 19:29 (CET)

Quod erat dem. Bár megjegyezném ismét, hogy szigorúan véve nem szükséges fizikusi szakvéleményt kérni ahhoz, hogy a víz szobahőmérsékleten folyik. Ennél szofisztikáltabb dolgokra tartjuk fenn a segítségkérés esetét. ;) Bennó^fogadó 2009. október 30., 19:37 (CET)

Igen. Binárissal, Cassandroval, Bitmannal stb. egyetértve: a rossz elnevezésű kategória redirektnek nagyjából ugyanannyi értelme van, mint Gorbatchew, Горбачев stb. alakokról redirektet csinálni. Senki nem írja be a keresőbe egy kategória rossz nevét, ha wikizni kezd. Ha pedig wikizni kezd, a szócikkek kategóriái csakis a helyes alakra vezetik. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 2., 15:28 (CET)

Ez itt offtopic. A rossz elnevezésű katredirek nem csak az olvasónak vannak, hanem a szerkesztőnek elsősorban, aki nem tudja pontosan, hogyan kell írni. Ha a bot beüzemelődik, az ilyenek ki lesznek cserélve, addig kézzel lehet. Amúgy a Gorbatschew stb. alakoknak éppen annyi az értelmük mint az összes többi hasonlónak: amennyiben így találkozol velük egy szövegben, így fogod keresni. És ez előfordulhat franciától norvégig bárhol. Arról nem beszélve, hogy káros redirekt gyakorlatilag nem létezik, ha minimális esélye is van annak, hogy egy alak előfordulhat a keresésben, máris érdemes megkönnyíteni annak a dolgát, aki keres. Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:21 (CET)

Fontos: Mártonfi A. válasza óta már megjelent a szabályzat 12. kiadása (2015), amelyben változásként jelent meg, hogy a „valószínűség-számítás”-ból „valószínűségszámítás” lett. Ez nem szabályváltozás miatt van, hanem a szótagszámlálás szabályába bekerült egy új rész, amely kivételeket sorol fel (a kialakult szokásra hivatkozva), ld. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#139

(Korábban is voltak kivételek – pl. „belügyminisztérium” –, de a vonatkozó szabálypontban ezeket nem tüntették fel, ld. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#138) – Márkó ^vita 2022. április 7., 09:19 (CEST)