Szerkesztő:Jeno9/Kárpátalja portál

Kárpátalja portál

A vereckei emlékmű

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, vagyis Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a kárpát-ukrán nemzetiségűek (ruszinok) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részeként.

Területének négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld. Az Északkeleti-Kárpátok kárpátaljai – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza. További nagyobb folyói: a Tarac, a Talabor, a Nagy-ág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb tava: az Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

Bővebben Kárpátaljáról

A cikkek

Földrajz Kárpátalja földrajza Kárpátalja földrajzi fekvése Kárpátalja domborzata Kárpátalja éghajlata Kárpátalja talajai Kárpátalja ásványkincsei Kárpátaljai-alföld Északkeleti-Kárpátok Ukrán-Kárpátok Máramarosi-havasok Vereckei-hágó Tatár-hágó Uzsoki-hágó Hoverla Szernye-mocsár Szinevéri-tó Tisza Latorca Ung Nagy-ág Talabor Tarac Borzsa Nárciszok völgye Kárpátalja gazdasága Kárpátalja népessége Történelem Kárpátalja története Bereg vármegye Máramaros vármegye Ugocsa vármegye Ung vármegye Borsova vármegye Ungi közigazgatási kirendeltség Máramarosi közigazgatási kirendeltség Beregi közigazgatási kirendeltség

Árpád-vonal Kárpátalja várai Munkácsi vár Huszti vár Királyházai Nyalábvár Nevickei vár Kovászói vár Szerednyei vár Nagyszőlősi Kankó-vár Beregszentmiklósi várkastély Károly Róbert Bocskai István Drugeth Bálint Perényi család Perényi Zsigmond Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós Esze Tamás Bacsinszky András Egán Ede Horthy Miklós Avgusztin Volosin Andrej Bródy Julij Mihajlovics Brascsajko Julij Feldesi Dmitro Ivanovics Klimpus Sztepan Klocsurak Ivan Rohacs Erdélyi Fejedelemség Rákóczi-szabadságharc Szabadság Fája Saint Germain-i békeszerződés

Trianoni békeszerződés Rongyos Gárda Első bécsi döntés Malenykij robot Csehszlovák–szovjet szerződés Ukrán SZSZK Romzsa Tódor Dmitro Dmitrovics Szidor Közigazgatás Kárpátalja közigazgatása Beregszászi járás Huszti járás Ilosvai járás Munkácsi járás Nagybereznai járás Nagyszőlősi járás Ökörmezői járás Perecsenyi járás Rahói járás Szolyvai járás Técsői járás Ungvári járás Volóci járás Ungvári járás települései Kárpátalja Kárpátalja címere Kárpátalja zászlaja Kárpátalja magyarsága Kárpátalja magyar emlékei, látnivalói Ruszinok Ruszin himnusz

Kárpátaljai Református Egyházkerület Csapi Református Egyházközség Csapi Római Katolikus Egyházközség Tiszasalamoni Református Egyházközség Tiszaásványi Református Egyházközség Ruszin Görögkatolikus Egyház Csapi körjegyzőség Tiszaháti körjegyzőség II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kultúra Munkácsy Mihály Révész Imre Ilosvai Selymes Péter Balla D. Károly Vári Fábián László Füzesi Magda Tomcsányi Mihály Ifj. Tomcsányi Mihály Hodinka Antal Kiemelt szócikk = kiemelt szócikkek a magyar Wikipédiában

Kiemelt cikk

Perényi Zsigmond arcképe a Vasárnapi Újságban (1871)

Perényi Zsigmond (Beregszász-Végardó, 1783. november 18. – Pest, 1849. október 24.) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja. Apja Perényi István Ung vármegye főispánja, anyja Horváth Éva bárónő. Első felesége Sztojka Júlia, második neje: Kovachich Leopoldina. Fia, Zsigmond, országgyűlési képviselő (1867-1882, 1892-1896), valamint Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja (1882-1889). Unokája, báró Perényi Zsigmond (1870-1946) későbbi belügyminiszter, felsőházi elnök.

1805-ben Bereg vármegye főjegyzőjeként kezdte pályafutását, majd alispán, 1830-ban kir. tanácsos, 1833-ban Ugocsa vármegye főispánja lett. 1807-től részt vett az országgyűléseken. 1825 után a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. A szabadságharc idején, 1848 május-júniusban a magyar kormány képviselője az erdélyi országgyűlésen. 1848. július 14-től az országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke. 1848. október 3-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. A függetlenségi nyilatkozat elfogadása után a hétszemélyes tábla elnöke lett (1849. május 29.). A szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Bővebben Perényi Zsigmondról

A project

Miben vehetsz részt?

Több módon is az Kárpátalja portál segítségére lehetsz:

• Készíts új cikkeket
• Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
• Illusztráld a cikkeket
• Vitázz a projektről

A hét képe

A hófedte egykori lengyel meteorológia megfigyelő állomás a Pop Iván csúcson

Kategóriák

Kárpátalja · Kárpátalja földrajza · Kárpátalja történelme · Kárpátalja települései · Kárpátalja várai · Ukrajna · Kisebbségi magyarság · Kárpátaljai magyarok · A kárpátaljai magyarság vallási élete · Kárpátalja folyói · Rutének · Csap

Tennivalók

Íme néhány tennivaló : Kért cikkek : Tiszahát, Magyarországi Rutén Néptanács, kárpátaljai magyar irodalom, Huszti-kapu, Máramarosi-medence, Beregszászi-dombvidék, Kárpátaljai-süllyedék, Vihorlát-Gutini vulkanikus hegyvonulat, Felső-Tisza-vidék, Északkeleti Felvidék, Hegyvidéki-akció, Bővítendő cikkek : Kárpátalja magyar emlékei, látnivalói, Északkeleti-Kárpátok Életrajzok: Boksay József, Erdélyi Béla, Tamás Mihály, Sáfáry László, Balla László, Erfán Ferenc, Kovács Vilmos, Magyar László, Nagy Zoltán Mihály, Fodor Géza, Füzesi Magda, Brenzovics László, Fedinec Csilla Kassai Anton, Glük Gavriil, Kocka Andrej, Monajló Fedor, Szemán „Öcsi” Ferenc, Skrobinec Jurij Kért képek : Kárpátok, térképek, településekkel kapcsolatos képek

Üzenet hagyásához kattints ide.]

További portálok