Árpád-vonal
| Árpád-vonal | |
 | |
| Az Árpád-vonal egyik felrobbantott bunkere (óvóhelye) Kőrösmező mellett | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Északkeleti-Keleti-Kárpátok |
| Névadó | Árpád magyar nagyfejedelem (ember) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1941–42 |
| Lebontás éve | 1944 |
| Típus | védelmi rendszer |
| Építész(ek) | Magos Dezső, Réti István |
| Tulajdonos | Magyar Királyi Honvédség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-vonal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Kőrösmezőn Magos (Munk) Dezső irányításával és Réti István érsekvadkerti építőmester vezetésével 1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin munkások a ruszin faluban és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot.
Elhelyezkedése és szerepe
[szerkesztés]
A Vörös Hadsereg támadásával szemben a második világháborúban három kiépített vonal volt: a Kárpátok előhegyei között a helységtámaszpontok láncolatából kiépített Hunyadi-állás, az ezeréves országhatáron inkább csak kijelölt, de ki nem épített Szent László-állás, és a Magyarország belseje felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonal.
Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Légvonalban több mint 600 kilométerről volt szó. A vonal építkezése, elsősorban az infrastruktúra, a háttér megteremtésével, már 1940-ben megkezdődött. Természetesen a legnagyobb titoktartás mellett. 1943-ban, a sztálingrádi csata után felgyorsították a kiépítését. 1944 elején épült ki a Hunyadi- és a Szent László-állás.
A magyar határ előtt 30-40 kilométerre lévő előretolt védőöv, a Hunyadi-állás fő feladata a szovjet támadóerők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése, hogy túlerejével ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő védőövre zúdulni, és az állások leküzdése során mind élőerőben, mind haditechnikában minél nagyobb veszteségeket szenvedjen.
A Hunyadi-állás a támadás várható hadműveleteinek irányában épített, tábori erődítésekből álló támpontokból állt. Az utakat, völgyeket zárták le. A közbeeső védelmi sáv, a Szent László-állás, közvetlenül az ezeréves határ vonalát követve, mondhatni az utolsó hetekben és csak részlegesen épült ki. Kisebb támpontokkal, tüzelőállásokkal, géppuskafészkekkel zárták le az utakat, a magas hegyeken átvezető átjárókat. Fő feladata, az Árpád-vonal előtt közvetlenül ismételten szétbontakozásra, támadás szervezésére késztetni az ellenséget. És ezután következett csak a magyar határokon belül a védelem gerincét alkotó Árpád-vonal.
Az Árpád-vonal a magas hegységek terepviszonyait messzemenően kihasználó, tábori erődrendszer volt, melyet vasbeton szerkezetű tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel erősíttettek meg. A kiépített támpontok, megerődített körletek, völgyzárak valamennyi a hegyeken átvezető szorost, hágót, átjárót lezárták.
A körkörösen védhető völgyzár alapja a sejtszerűen elrendezett körvédőképes és körvédőköteles rajállás volt, melynek központja a közepes tüzérség ellen is biztos védelmet nyújtó bunker volt. A környezeti anyagok, levéltári források, szemtanúk visszaemlékezései, helyszíntanulmányok és fotók bizonyítják, hogy ezt az erődrendszert csak megkerülni lehetett, de áttörni nem.
A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett a védelem áttörésével – sikertelenül. Elfoglalni és áttörni csak ezután tudták, mert Románia átállt a szovjetek oldalára. Ezek után a szovjet 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így meg tudták kerülni a Kárpátokat délről és egy átkaroló hadművelettel a védelmi rendszer hátába kerülni. Az Erdélyben harcoló magyar és német csapatokat pedig ki kellett vonni, mielőtt katlanba zárják őket. Ezt megakadályozandó, két magyar hadosztály és német megerősítő csapatok képes volt a tordai csatában 3 teljes hétig feltartóztatni a szovjet-román csapatok előrenyomulását és megakadályozni a katlan bezárását.
Filmek
[szerkesztés]- Az Árpád-vonal: 2018-as dokumentumfilm
Források
[szerkesztés]- Mihályi Balázs: Az Árpád-vonal története 1939–1944 – Kárpátia Stúdió, Budapest, 2014 ISBN 9786155374135
- Szabó József János : Az Árpád-vonal. A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban 1940-1944, Timp kft. kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-204-140-2
- Grecsko A. A.: A Kárpátokon át, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1977 ISBN 963-326-244-5
- Szabó József János: Kárpáterődítés 1940–1944. Magyar katonai erődítések Kárpátalján és Székelyföldön. Az Árpád-vonaltól az Árpád-állásig, Pillangó Kiadó, Budapest, 2015 ISBN 978-615-80076-2-7
További információk
[szerkesztés]
- Az Árpád-vonal szakmai szemmel (1940–1944), ZMNE
- Bunkermuzeum Archiválva 2011. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kárpátaljai Tanulmányút 2003 – Sok képpel az Árpád-vonalról
- Az Árpád-vonal nyomában – Erődrendszer a Kárpátokban
- Az Árpád-vonal nyomában
- Az Árpád-vonal déli szárnya[halott link]
- Gondolatok az „Árpád-vonalról” egy kirándulás kapcsán
- Képek: Bunkerek az Árpád-vonal mentén
- Csak a győztesnek hallani a szavát…
- Magyar védelmi rendszerek
- Így védekezett a Kárpátokban a Magyar Királyi Honvédség
