Stričići
| Stričići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 16,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 757 m |
| Terület | 12,82 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 34′ 39″, k. h. 17° 04′ 00″44.577500°N 17.066700°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 39″, k. h. 17° 04′ 00″44.577500°N 17.066700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stričići témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stričići (szerbül: Стричићи), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 26, közúton 37 km-re délnyugatra, a Manjača-hegység, ezen belül a Felső-Zmijanje területén, 760-1000 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 458 | 209 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 464 | 209 |
Története
[szerkesztés]A határában található őskori vármaradványok arról tanúskodnak, hogy területe már a bronzkor óta sűrűn lakott volt. Ezek az erődítmények később, a vaskorban is használatban voltak.[4]
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ először. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Orbász-völgy várainak elesésével 1527-1528-ban oszmán fennhatóság alá került. Az első, 1540-ig tartó időszakban ezt a területet a Brod járásbeli Vrhovina náhijéhoz csatolták, majd amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákhoz és a Kobaši kadilukhoz tartozott. A harcok lecsendesedésével a Zmijanjei náhije különvált, és önálló közigazgatási egység lett. 1592-től a Banja Luka-i kádilukhoz tartozott.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 53 háztartása és 322 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 55 háztartást és 461 lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 59 háztartása és 435 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina 1 – őskori erődítmény maradványai a Dulići településrész felett, a Palež-hegy nyugati oldalán. A lelőhely platóját földsáncok védték, melyekre kötőanyag nélküli kőfalakat építettek. Az erődöt a szakemberek a vaskorra datálták.[4]
- Gradina 2 - őskori erődítmény maradványai. A Gradina platóját földből és kőből rakott sáncok védték. Az erődöt a szakemberek a késő bronzkorra és a vaskorra datálták.[4]
- Gromilica - őskori erődítmény maradványai az Uzlomacnak a Stričići-mező felé eső, legalacsonyabb platóján. Az erőd falai kőből, kötőanyag nélkül épültek. Korát a szakemberek a késő bronzkorra és a vaskorra datálták.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. január 5.)
- ↑ Manjača. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2025. január 5.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
[szerkesztés]
