Ugrás a tartalomhoz

Kola Donja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kola Donja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községBanja Luka
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség417 fő (2013)[1]
Népsűrűség31,1 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság395 m
Terület13,41 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 45′ 39″, k. h. 17° 07′ 10″44.760833°N 17.119444°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 39″, k. h. 17° 07′ 10″44.760833°N 17.119444°E
SablonWikidataSegítség

Kola Donja (szerbül: Кола Доња), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délnyugatra, a Piskovica-hegység keleti részén, a Surtolija-patak völgye feletti dombokon, 280-410 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 741 403
Bosnyák 0 0
Horvát 1 4
Jugoszláv 7 0
Egyéb 8 10
Összesen 757 417

Története

[szerkesztés]

A határában a Čardačište lelőhelyen talált római kori épületalapok tanúsága szerint itt már az ókorban fémmegmunkáló műhely működött. Ennek közelében pedig a középkorban jelentős lakosságú település állt, melynek temetője mintegy száz sírkővel máig fennmaradt.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településnek 286 háztartása és 1751 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településen 338 háztartást, 2485 ortodox, egy katolikus és egy muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Kola községnek összesen 358 háztartása és 2347 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Čardačište – római fémműves műhely és a Čifutsko Groblje-i középkori temető maradványai. A római műhelyől épület alapfalai és a fém megmunkálásakor keletkezett salak maradt. Korát a 2. – 4. századra tették a szakemberek. Ennek közelében a Čifutsko Groblje temetőben mintegy száz darab, nyugat-keleti és észak-déli tájolású késő középkori stećak sírkő maradt fenn.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
  3. a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.

További információk

[szerkesztés]