Kola Donja
Kola Donja | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Banja Luka |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 417 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 31,1 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 395 m |
Terület | 13,41 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 45′ 39″, k. h. 17° 07′ 10″44.760833°N 17.119444°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 39″, k. h. 17° 07′ 10″44.760833°N 17.119444°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kola Donja (szerbül: Кола Доња), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délnyugatra, a Piskovica-hegység keleti részén, a Surtolija-patak völgye feletti dombokon, 280-410 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 741 | 403 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 1 | 4 |
Jugoszláv | 7 | 0 |
Egyéb | 8 | 10 |
Összesen | 757 | 417 |
Története
[szerkesztés]A határában a Čardačište lelőhelyen talált római kori épületalapok tanúsága szerint itt már az ókorban fémmegmunkáló műhely működött. Ennek közelében pedig a középkorban jelentős lakosságú település állt, melynek temetője mintegy száz sírkővel máig fennmaradt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településnek 286 háztartása és 1751 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településen 338 háztartást, 2485 ortodox, egy katolikus és egy muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Kola községnek összesen 358 háztartása és 2347 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Čardačište – római fémműves műhely és a Čifutsko Groblje-i középkori temető maradványai. A római műhelyől épület alapfalai és a fém megmunkálásakor keletkezett salak maradt. Korát a 2. – 4. századra tették a szakemberek. Ennek közelében a Čifutsko Groblje temetőben mintegy száz darab, nyugat-keleti és észak-déli tájolású késő középkori stećak sírkő maradt fenn.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
[szerkesztés]