Šargovac
| Šargovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3079 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 509,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 6,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 50″, k. h. 17° 10′ 54″44.830600°N 17.181700°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 50″, k. h. 17° 10′ 54″44.830600°N 17.181700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šargovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šargovac (szerbül: Шарговац), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban és közúton 5 km-re északra, az Orbász bal partjától nyugatra, 200-280 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 136 | 2997 |
| Bosnyák | 7 | 3 |
| Horvát | 1098 | 45 |
| Jugoszláv | 34 | 0 |
| Egyéb | 38 | 34 |
| Összesen | 1313 | 3079 |
Története
[szerkesztés]A település határában, a Crkvina nevű helyen előkerült régészeti leletek tanúsága szerint itt már a római korban település állt.[4] A lelőhelyen az épületmaradványok között egy késő római korból származó templom nyomai is előkerültek.
A 16. század második felében a Banja Luka-i régióban mindössze két katolikus plébánia létezett. A városi plébánia csak a városra és a keleti és déli külvárosi falvakra korlátozódott, míg a környéken Banja Lukától északnyugatra volt a dragočaji plébánia. A határ a kettő között valahol Rakovacon és Sargovac elejénél volt. A település mai felső, kisebbik része tartozott a dragočaji plébániához.[5] Az 1737-es egyházlátogatáskor Šargovac még nem szerepel a plébánia települései között. A korábbi forrásokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a 17. században Šargovac területe a régi moticai plébánia része volt. 1720-ban az újonnan alakult ivanjsci plébániához csatolták, amelynek 1860-ig része maradt.[6] Šargovac első írásos említése csak 1744-ben, Pavo Dragičević vikárius jelentésében bukkan fel. A faluban ekkor 18 háztartás volt 154 lakossal. 1856-ban 23 háztartása volt 234 családtaggal. Az 1864-ből származó sematizmus szerint 20 háztartása volt 202 családtaggal. 1876-ban hivatalosan is a petrićevoi plébánia része lett, amelyhez ma is tartozik.[7]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 29 háztartása, 250 római katolikus és 20 ortodox lakosa volt.[8] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 74 háztartást, 476 római katolikus és 66 ortodox lakost találtak.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1942. február 7-én az usztasák betörtek az iskolába, és megkérték Dobrila Martinović akkori tanárt, hogy válassza el a többiektől a szerb gyerekeket.[10] A szétválasztás után az usztasák szerb gyerekeket öltek meg az iskola padjain, lépcsőin és folyosóján.[10] A mészárlás után az usztasák arra kényszerítették a tanárt, hogy a naplóba minden gyermek neve mellé írja be, hogy 1942. február 7-én haltak meg.[10] A második világháború után a tanárt áthelyezték ebből az iskolából. A naplót a Szerb Köztársaság Levéltárában őrzik.[10] A településen 1942-ben lezajlott usztasai mészárlásról Tihomir Levajac író és professzor megírta az "Egy történet, ami a világban vándorol" (Прича која лута свијетом“, 2011) című könyvét, amelyet 17 nyelvre fordítottak le.[11][12] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború végén majdnem az összes katolikus horvátot elüldözték, így 2013-ban már csak 45-en voltak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az egykori, döntően horvát lakosságú falut ma már döntően szerb lakosság lakja, akik túlnyomórészt Bihács, Glamoč, Bosanski Grahovo és Kupres környékéről származnak, és a háború végén menekültek el ezekről a területekről.
Oktatás
[szerkesztés]„Đura Jakšić” Általános Iskola
Sport
[szerkesztés]FK Budučnost Šargovac labdarúgó klub
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina – római település és késő ókori temető maradványai. A település határában fekvő enyhén donbos területel római építőanyag és kerámiatöredékek mellett 1958-ban egy falazott és vakolt sírból egy 4. – 5. századból származó szarkofág is előkerült.[4]
- Az 1942. február 7-i usztasai mészárlásban meggyilkolt 52 általános iskolás diák emlékére emléktáblát állítottak, mely a „Đura Jakšić” Általános Iskola épületében található.[11] Az emléktáblát 2012. február 7-én avatták fel.[11][10]
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 2018-ban szentelték fel.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 22.)
- ↑ [1] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 9. o.
- ↑ [2] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 117. o.
- ↑ [3] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 118. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 159. o.
- ↑ a b c d e Спомен-плоча као знак сјећања на 52 ученика (szerb nyelven). Јадовно 1941: Удружење потомака и поштовалаца жртава комплекса усташких логора Госпић 1941., 2012. február 7. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
- ↑ a b c Сећање на пострадалу децу у бањалучком насељу Српски Милановац (szerb nyelven). Српска православнца црква, 2012. február 8. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
- ↑ Промоција књиге „Прича која лута свијетом“ (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. február 6. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
- ↑ Osvestana crkva u naselju Šargovac. nezavisne.com . (Hozzáférés: 2024. december 22.)
További információk
[szerkesztés]
