Radosavska
| Radosavska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 273 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 28,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 9,52 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 58″, k. h. 16° 56′ 54″44.849400°N 16.948300°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 58″, k. h. 16° 56′ 54″44.849400°N 16.948300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radosavska (szerbül: Радосавска), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 21, közúton 26 km-re északnyugatra, 170-260 méteres magasságban, a Potkozarje területén, a Gomjenica-folyó és a Brkolosa-patak által közrefogott dombvidéken fekszik. Beosztott falvai: Ajdarići, Cergići, Dakići, Đurići, Grahovci, Grujići, Jakovljevići, Jekići, Kasalovići, Krpelji, Lakići, Njeći, Plavljani, Pusci, Rakovancević, Sandalji, Rakovancević Strpći, Tolimiri, Visići és Vukajlovići.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 493 | 272 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 0 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 13 | 1 |
| Összesen | 514 | 273 |
Története
[szerkesztés]Ezen a területen az emberi élet folytonossága a történelem előtti időkre vezethető vissza. A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a késő bronzkortól fogva lakott volt. A település Zemunica és Petkovo Brdo nevű részén olyan temetőket azonosítottak, melyek a kőrézkorban, a késő bronzkorban és a kora vaskorban is használatban voltak.[4] Az itteni lakott települések folytonosságát jelzi, hogy Zemunica és Čergića Groblje lelőhelyeken középkori temetők maradványai is fennmaradtak.[4] A kora középkorban ez a terület a Horvát Királyság része, majd vele együtt a 11. század végétől a Magyar Királyság része volt. Ezen belül 14. és 15. században a Szlavón bánság, majd a bosnyák bánok igazgatása alatt a Boszniai bánság része lett. A török hódítás következtében az itt lakók közül sokan átmenekültek a Száván, sokan elpusztultak, és valószínűleg csak egyharmaduk maradt szülőföldjén.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz és Banja Luka községhez tartozó településnek 66 háztartása és 353 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településeken 64 háztartást, 490 ortodox szerb és 10 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 70 háztartása és 488 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a piskavicai Ćiril és Metod Általános Iskola területi iskolája működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Čergića Groblje – késő középkori temető maradványai, melyben 13 db, nyugat-keleti tájolású stećak sírkő maradt fenn.[4]
- Petkovo Brdo – őskori temető maradványai. A régészeti feltárásokat 1962-ben (Z. Marić) és 1964-ben (B. Čović) végezték. Tíz darab sírt tártak fel, de a temető ennél valószínűleg sokkal nagyobb volt. Valaminnyei sír kisebb-nagyobb mértékben bolygatott volt. Az urnák égett csontokat, hamut és néhány bronz ékszert tartalmaztak és kerámia mellékletekkel is rendelkeztek. Koruk a kora vaskorra tehető.[4]
- Zemunica – őskori település és középkori temető maradványai. A falu északi részén fekvő 202 méteres Zemunica-dombon a régészeti feltárásokat 1962-ben (Z. Marić) és 1964-ben (B. Čović) végezték, majd később Z. Žeravica is végzett itt ásatásokat. A kultúrréteg 3 méteres mélységben található. A régészek három, különböző korú réteget azonosítottak, melyek lasinjai, a vučedoli és az urnamezős kultúrához tartoztak, koruk pedig a kőrézkor, a késő bronzkor és a kora vaskor volt. A lasinjai kultúra rétegének kivételével a többi rétegbe a középkorban (14. század) újabb sírokat ástak, melyek mellékleteként ezüstpénzeket is találtak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon Bosne i Hercegovine, tom 2
- ↑ Jurica Šalić. Sjeverozapadno od Banja Luke. Banja Luka: Katolička misija Vojnić, 17. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 156. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 104. o.
További információk
[szerkesztés]
