Prnjavor Mali (Banja Luka)
| Prnjavor Mali | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 379 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 67,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,66 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 47″, k. h. 17° 06′ 52″44.796389°N 17.114444°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 47″, k. h. 17° 06′ 52″44.796389°N 17.114444°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prnjavor Mali (szerbül: Прњавор Мали), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a Piskovica-hegységben, a Crkvena-patak völgyében és a környező dombokon, 380-410 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 276 | 367 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 4 | 4 |
| Jugoszláv | 17 | 0 |
| Egyéb | 12 | 8 |
| Összesen | 309 | 379 |
Története
[szerkesztés]A határárban a Crkvena forrásvidékén a régészeti leletek tanúsága szerint római kori építmények álltak.[4] A középkorban templom is állt itt, mely vélhetően a török hódítás során semmisült meg.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 25 háztartása és 108 ortodox lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tavanjak – római épületek és középkori templom maradványai. A Crkvena-patak forrásvidékén római pénzérméket, valamint téglákat és kerámiatöredékeket találtak. Ugyanitt, a Crkvište nevű magaslaton késő középkori templom alapfalai találhatók.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
További információk
[szerkesztés]
