Dragočaj
| Dragočaj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2371 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 71,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 33,21 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 17″, k. h. 17° 09′ 36″44.854722°N 17.160000°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 17″, k. h. 17° 09′ 36″44.854722°N 17.160000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dragočaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dragočaj (szerbül: Драгочај), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, 250-400 méteres magasságban fekszik. A Banja Lukát és Prijedort összekötő út és vasút Dragočajon halad át. Ez a helyi közösség magában foglalja Dragočaj, Ramići és Barlovci településeket, valamint 2010 óta Zalužani egy részét.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 478 | 2151 |
| Bosnyák | 21 | 5 |
| Horvát | 1890 | 141 |
| Jugoszláv | 141 | 0 |
| Egyéb | 48 | 74 |
| Összesen | 2578 | 2371 |
Története
[szerkesztés]A területén talált két őskori erődítmény maradványai arról tanúskodnak, hogy itt már a bronzkor óta emberi élet folyt, mely a római pénzlelet tanúsága szerint az ókorban is folytatódott.[4]
A dragočaji római katolikus plébánia már a 17. században létezett. 1672-ben 1200 katolikus híve volt. Szolgálatát a fojnicai ferences kolosotorból látták el. A bécsi háború (1683-1699) idején, a 17. század végén a plébánia megszűnt. A Crkvine nevű helyen, a 18. században említett régi Szent Vid templom helyén a szent ünnepén a hívők ma is összegyűlnek a Szent Vid iránti áhítatra.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz és Ivanjska községhez tartozó településnek 86 háztartása, 187 ortodox, 668 római katolikus lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 190 háztartást, 389 ortodox szerb és 1310 római katolikus, valamint egy muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 235 háztartása és 1764 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
Dragočajban 1941. augusztus 1. előtt az usztasák tömegesen tartóztatták le a szerbeket.[9] A letartóztatás után az usztasák bezárták a szerbeket házaikba, és puska- és géppuskagolyókkal ölték meg őket, amelyeket a házak ajtóin és ablakain keresztül lőttek.[9] Az usztasák hideg fegyverekkel, például csákányokkal és lapátokkal is öltek szerbeket.[9] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a szerb fegyveresek elűzték a katolikus horvát lakosságot. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A település ma már szerb többségű , akik 2008 és 2016 között fel is építették a faluban új templomukat.
Oktatás
[szerkesztés]A „Desanka Maksimović” általános iskola 1909 óta működik.[10]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvena – őskori erődítmény maradványai. A lelőhely a mai templom és temető mellett egy domináns helyen található, ahol nagyszámú késő bronzkori kerámiatöredék került elő. A platótól nyugatra fekvő magaslaton szintén finom ornamentikájú kerámiák és durvább kidolgozású cseréptöredékek kerültek elő, a közelben pedig római éremleletet is találtak.[4]
- Gradina – őskori erődítmény maradványai. Egy magaslat kisebb platóját két földsánc erősítette. Korát a régészek a bronzkorra, vagy a vaskorra tették.[4]
- A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomát 2016-ban szentelték fel. A templom közvetlenül az iskola mellett áll. A parókia épülete 2013-ban épült.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
- ↑ Barlovci – župa sv. Vida mučenika. bosnasrebrena.ba . (Hozzáférés: 2024. december 18.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ a b c Јасеновац после Јасеновца, 150, епископ Атанасије Јевтић, Универзитетски образовни православни Богослови Хиландарски фонд, Задужбина „Николај Велимировић и Јустин Поповић“, Београд — Ваљево.
- ↑ У Драгочају 100 година звони школско звоно (ср nyelven). Глас Српске, 2009. november 13. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
- ↑ Osveštana crkva Svete trojice u Dragočaju. banjaluka.net . (Hozzáférés: 2024. december 18.)
További információk
[szerkesztés]
